Best WordPress Hosting
 

Az első nő Mexikó élén

Hajdu Nóra: Nincs új D-Day

Demokratikus körülmények között parlamenti választások a politikai hatalom elosztásáról, egy adott közösség céljainak megfogalmazásáról, az elérésükhöz vezető út kijelölésének, majd végrehajtásának jogáról szólnak. A választópolgárok általános várakozása egy választás után, hogy nagyjából megjósolhatóak legyenek annak következményei. Az Európai Parlament (EP) most lezajlott választása – az Európai Unió különleges jellegénél fogva – csak áttételesen felel meg ezeknek a követelménynek.

Mi ez?

Megint a spájzban vannak

Gyenge Dániel: Kétfajta euroszkepticizmus

Az európai parlamenti választások előtt erősödőben vannak az euroszkeptikus hangok. Ezt a jelzőt az Orbán-rendszernek sikerült teljesen diszkreditálnia, kiüresítenie és politikai kommunikációs fegyverré tennie. Az euroszkepticizmus lényege a Fidesz szerint az, hogy meg kell őriznünk a teljes nemzeti függetlenségünket (vagyis a NER értelmezésében az Orbán körüli elit szuverenitását) az aktuális globális elittel szemben, az Európai Unióra pedig egyszerű gazdasági szövetségként kell tekintenünk, ahol közös értékek, normák sincsenek, s ahol a tagállamoknak pusztán annyi közük van egymáshoz, mint a piacon az eladónak és a vevőnek.

Mi ez?

Az ötödik hadoszlop

Bokros Lajos: La Quinta Columna

Tizennégy évvel a nemzeti szégyen kormányának (nszk) fennállása és tevékenysége nyomán azok a nyugati erők, kormányok, államok, akik formálisan a magyar kormány szövetségesei, immár végérvényesen felismerték, hogy a magyarországi önkényuralom vezetői a nyugattal ellenségesen szembenálló orosz-kínai diktatúrák ötödik hadoszlopát képezik, azt testesítik meg.

Mi ez?

További 30 millió forint amerikai támogatási pénzt osztottak ki médiumok között

Videóbloggerek, online rádió, hírportálok és hetilapok is támogatáshoz jutottak. Van olyan győztes, mely egy ideje a túlélésért küzdött.

Hogy kerül a ganyés gumicsizma a diplomácia asztalára?

Széky János: Ki az őrült?

Május 8-án Szijjártó Péter nemes egyszerűséggel őrültnek nevezte a NATO tervét, hogy ötéves hatállyal százmilliárd eurós alapot létesít Ukrajna katonai megsegítésére, és átvenné a segítség koordinálását a Ramstein-csoport nevű, amerikai vezetésű koalíciótól.

Mi ez?

Veteránok Jugoszlávia utódállamaiban

Balázs Péter: Brüsszel elfoglalása

Brüsszel elfoglalásának haditervét Orbán meghirdette, de nem egyedül akarja végrehajtani. Nem titkolt álma Európa, sőt a világ szélsőjobb pártjainak szorosabb együttműködése, növekvő befolyásuk Oroszországnak is érdekében áll. Ennek előmozdításába a magyar miniszterelnök sok szervező munkát és költségvetési pénzt fektetett. Az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) már háromszor élvezte a magyar kormány vendégszeretetét. Az akciók kimondott célja a rendező Alapjogokért Központ főnöke szerint „globális szövetséget összehozni az antiglobalista erőkből”.

Mi ez?

Lavrov, a közösségi ember

Hajdu Nóra: A „polikrízis” országa

A politológia irodalmában kevés fogalom futott be rövid idő alatt olyan nagy karriert, mint a polikrízis, amelyet elsősorban nemzetközi folyamatok leírására használnak. Érdemes lehet azonban megpróbálni a fogalmat egy adott országban zajló történésekre alkalmazni. Amit Németországban ma látunk, arra ugyanis találó ez a kifejezés: egymás mellett létező, részben egymásból eredő részválságok jellemzik az ország helyzetét.

Mi ez?

Újabb államtitkárság, Oktatási és kulturális bravúrok, A szilárd rendszer

Váncsa István: Rend, fegyelem, alakiság

Azt írja az újság, hogy létrejött az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálati Főosztály, örömöm nem ismer határokat. Szervezeti egység ennyire szívbemarkolóan agyalágyult nevet a neolitikum eleje óta nem kapott, ilyet csak mi tudunk kitalálni, de mi is csak az Orbán-korszak legfényesebb esztendeiben, amikor már a legutolsó gátlásainkat is levetkőztük és úgy állunk a világ előtt, mint Bálám teljesen elhülyült szamara. A lényeg az, hogy az orvosi kamara nemrégiben tagjainak hogyléte felől érdeklődött, az eredményekből pedig az sejlett ki, hogy az orvosoknak immár végképp elegük van, a mostaninál többet magasabb fizetésért sem tudnának és nem is akarnak dolgozni, inkább az állami egészségügy otthagyását fontolgatják. Viszont ez a kép még az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálati Főosztályának létrehozása előtti állapotokat tükrözi, a helyzet pedig napról napra egyre gyorsabban és a betegek által is jól érzékelhető módon romlik tovább. Ami most van, az még a Kánaán, ami következik, arra gondolni se jó. Evvel együtt néha azért kellene.

Mi ez?

Miben vagyunk elsők?

Simonovits András: A nyugdíjreform politikája

„Félve ugyan, de rátérek a kívánatos nyugdíjreform politikai lehetetlenségére is, amelyről szinte senki sem beszél nyilvánosan. A jelenlegi politikai rendszerben a kormányzat számára a passzivitás a legjobb stratégia. A matematikából ismert indirekt bizonyítással élek, és felteszem, hogy Orbán Viktort meggyőzik tanácsadói, hogy az OECD, az EU és a hazai szakemberek (beleértve magamat is) által javasolt nyugdíjreformokból legalább egyet-kettőt valósítson meg.

Mi ez?

Hegylakók árulása

Vásárhelyi Mária: Nyílt sebre só

Nem sokat érthet a magyar sajtónyilvánosság működéséből, sőt az Orbán-rendszerből sem, aki azt gondolja, hogy az EU által most elfogadott médiaszabadság törvény gyógyírt nyújthat a hazai társadalmi nyilvánosság szerkezetének bármilyen problémájára.

Mi ez?

Ki az úr a gazdaságban?

Várhegyi Éva: Ki az úr a gazdaságban?

A kormányzati és a jegybanki politika ritkán van idilli összhangban. Ilyen harmónia jellemezte a Bokros–Surányi párost a Horn-kormány idején, amikor életbevágó volt a megbomlott egyensúly helyreállítása, vagy a 2010-es évek közepét, amikor a Matolcsy vezette jegybank pár évig még az árstabilitás veszélyeztetése nélkül támogathatta a kormány gazdaságélénkítő törekvését. Ám a gyakoribb konfliktusos viszony sem öltött testet korábban olyan durva háborúban, mint ami a kormányt képviselő Nagy Márton és a jegybank élén álló Matolcsy György között mára kialakult. Bármennyire visszataszító is azonban a nyilvánosság előtt folyó vitájuk, jelentősége eltörpül ahhoz a kárhoz képest, amit a hatásköreik átlépésével régóta okoznak a gazdaságban.

Mi ez?

Mit csinált Széchenyi március 15-én?

Csorba László: Széchenyi márciusa

Széchenyi félelmeinek mértékére abból a javaslatából következtethetünk, amelyet – számos konzultációt követően – a március 9-én tartott értekezleten terjesztett a Hofburgban összeülő magyar államférfiak elé. De sem a kancellár, sem az országbíró, sem a tárnokmester és a kincstartó, sem a vezető konzervatívok, sőt még az elnöklő fiatal István nádor sem támogatták teljhatalmú királyi biztossá történő kinevezését. Ki tudja, hogyan emlékeznénk ma Széchenyi Istvánra, ha ez a díszes társaság kap az ajánlaton, és ő, amiként tervezte, ha kell, szuronnyal kergeti szét a forradalmasodó magyar országgyűlést…

Mi ez?

Az időuralás mint politikai cselekvés

Herman János: NATO-jubileumok Putyin és Trump idején

Egyelőre a Nyugat világosabban látja azt, hogy mit nem tehet meg, mint azt, hogy mit kell tennie. A NATO nem vonulhat fel Oroszország ellen. Másrészt nem is hagyhatja cserben Ukrajnát, hiszen annak veresége a nyugati befolyás összeomlását hozhatná magával. Előbb Európa nagy részén, majd sokfelé, szerte a világban. A szakértők, a tervezők már felvázolták egy cselekvési program fő irányait. A legfontosabb a fegyver- és hadianyaggyártás növelése és felgyorsítása.

Mi ez?

Torgyánulunk

Bauer Tamás: Torgyánulunk?

Két követeléssel reagáltak az ellenzéki pártok a kegyelembotrányra. Egyfelől – nagyon helyesen – követelték a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter lemondását, amit azok, ha nem is azonnal, de néhány nap elteltével meg is tettek. Másfelől – és a továbbiakban ezzel foglalkozom – azt követelik, hogy ezentúl ne az Országgyűlés válasszon köztársasági elnököt, hanem közvetlenül „a nép”, „az emberek”. Rosszul teszik, hogy ezt követelik.

Mi ez?

Temetni jöttem, nem dícsérni – egy díjátadó margójára

Balázs Péter: Brüsszeli tanulságok

A magyar miniszterelnök meghirdetett szándéka szerint átvette az irányítást az Európai Unióban. Két EU-csúcs kapcsán két hónapon át címoldalakon szerepelt, február 1-jén pedig egy negyedórára fölment a színpadra, hogy azután magányosan és megszégyenülve elkullogjon. Alighanem utoljára villantotta meg csodafegyverét, a vétót, amivel nemcsak az egyesült Európát, hanem az egész transzatlanti közösséget sakkban tudta tartani. A lomha nyugati vezérek végre kiismerték a hátrafelé nyilazás trükkjét, és érvényesítették a túlerejüket. Ennek a manővernek többé nem dőlnek be.

Mi ez?

Tölgyessy védelmében

Kőszeg Ferenc: Tölgyessy védelmében

Az elmúlt év utolsó napjaiban hosszú, másfél órás évértékelő interjú hangzott el a Partizánban Tölgyessy Péterrel, az Orbán-kormány 2023-as tevékenységéről. A beszélgetést a Facebookon sokan kommentáltták éles hangon, többször nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel. Írását sok helyeslő megjegyzés kísérte. Tömegük közepette szinte észrevétlenek maradtak a Tölgyessyt támogató megjegyzések. Nem hozakodtam volna elő ezekkel a húsz-harminc évvel ezelőtti történetekkel, ha a Tölgyessyre sújtó ostorcsapások nem azt mutatnák, hogy a hajdani SZDSZ mainstreamjének hívei ma sem tudnak szembenézni azzal, hogy pártunk, amelynek elődje, a demokratikus ellenzék keményen szembefordult a pártállami önkényuralommal, már a hatalom szomszédságában megfeledkezett arról, hogy demokratának lenni mindenekelőtt tisztességet jelent, továbbá azt, hogy a közösen megállapított eljárási szabályokat komolyan vesszük és tiszteletben tartjuk. Semmi kifogásom nem volna Tölgyessy bírálata, elmarasztalása ellen, ha hasonló szigort tapasztalnék a baloldal értékelésében.

Mi ez?

A bot, a pellengér és a „rend hatályosabb védelmének” egyéb eszközei

Váncsa István: Védjen meg titeket az EU

European Media Freedom Act címmel törvény született az európai sajtó- és médiaszabadsággal kapcsolatban, ilyen ugyanis eddig nem létezett. Nyilvánvalóan azért nem, mert nem volt rá szükség, végül is Európában vagyunk, a világnak azon a fertályán, ahol a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága magától értetődik. Védelmezni fölösleges, mert nincs ki ellen, tiporni senki se akarja, virít a mezőn, mint a vadvirágok, legalábbis elvileg. A gyakorlat azonban egyre inkább mást mutat, és hogy kinek vagy minek a jóvoltából, az egyre nyilvánvalóbb.

Az European Media Freedom Act, bár kétségkívül fontos dokumentum, ezen a helyzeten sokat segíteni aligha fog.

Kié a zsámbéki romtemplom?

Kenesei István: A pannon puma ugrani készül

Kezdetben, nagyjából tavaly ilyenkor, Navracsics reszortfelelős miniszter csak pár hónapot kért, hogy rendbe hozza az Erasmus (Horizont és más EU-finanszírozású pályázatok) ügyét. Aztán ahogy múltak az eseménytelen hónapok, úgy kezdtek ígérni alternatív megoldásokat, melyekről e hasábokon is megemlékeztünk (ld. Tilt, tűr, támogat, 2023/39., szept. 29.).

Mi ez?

XII. Pius, a hallgatás pápája

Dobozi István: Diktátor lesz-e Trump, ha újrázik 2024-ben?

A tekintélyes The Atlantic magazin Ha Trump győz címmel különszámot szentelt a diktatúra kérdésének. A következtetés: „Trump és a trumpizmus újabb győzelme egzisztenciális veszélyt jelentene Amerikára és azokra az eszmékre, amelyek életet lehelnek a nemzetbe. Az ország túlélte Trump első elnökségét, de súlyos károk árán. Az újabb trumpi ciklus az elsőnél sokkal rosszabb lenne. A fő baj az, hogy a Republikánus Párt eladta magát egy antidemokratikus demagógnak, aki teljességgel híján van a tisztességnek ”.

Robert Kagan, a neokon múltú ismert közíró szerint föl kell hagyni a vágyvezérelt gondolkodással, és szembe kell nézni az egzisztenciális fenyegetés valóságával (Washington Post): „Az Egyesült Államokban út nyílt a diktatúra felé. (…) Követő seregeinek tántoríthatatlan személyes hűségére alapozva, Trump – Julius Caesarhoz hasonlóan – törvényeken és intézményeken túlmutató hatalomra tett szert.”