Best WordPress Hosting
 

Tízpontos kiáltványt adott ki a KDNP Európa megvédésére

A Kereszténydemokrata Néppárt az Európai Unió alapító atyái, Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide De Gasperi,- Magyarországon pedig Barankovics Istvántól Varga Lászlóig – szellemi és politikai örökösének tartja magát. Az általuk létrehozott európai együttműködés alapja és legfőbb célja a béke biztosítása. Ennek köszönhetően soha nem látott jólétet és biztonságot sikerült teremteni Európában.

– indítja közleményét a Kereszténydemokrata Néppárt, amelyet azzal folytat, hogy tízpontos kiáltványt fogalmaz meg, mert Európa veszélybe került.

A tíz pont pedig:

Nagyon megrázta a fát Magyar Péter

Tab fideszes polgármestere szerint Magyar Péter elsősorban az európai parlamenti választásra gyúrhat, de az önkormányzati szavazáson is elérhet legalább 10 százalékos eredményt. A saját és a TÖOSZ tagönkormányzatainak tapasztalata az, hogy Magyar megjelenése a közéletben átütötte a nagyvárosok falát, híre eljutott az egészen apró településekig, beszédtémát szolgáltat az utcán, a közösségi terekben. Ez szerinte egyben cáfolata annak, hogy a vidék Magyarországa csak a közmédiából tájékozódik, és az internetes platformok nem érnek el a határvidékekre.

A soron következő önkormányzati választás legfőbb kérdése azonban inkább az, hogy van-e még értelme autonómiáról beszélni, amikor a kormány szisztematikusan leépíti a települések jogköreit, elvéve igazgatási hatásköreiket. A helyzetet hasonlóképpen látja Schmidt Jenő, aki arra számít, hogy a választások után folytatódik a centralizáció a gyermekétkeztetéssel, illetve az óvodákkal, bölcsődékkel. Ezzel együtt szerinte még nem hunyt ki az autonómia lángja.

Beszéltünk továbbá arról, hogy egyes régiókban nem lehet megálljt parancsolni az elnéptelenedésnek, illetve arról, hogyan szakad ketté az ország az infrastrukturális felújítások mentén, és hogy miért nem lehet bevonni a fiatalokat a helyi közügyekbe a kisebb településeken.

Uniós előrejelzés: három mandátumot szerezhet Magyar Péter pártja

Magyar Péter pártja az előrejelzések szerint három mandátumot szerezhet a közelgő európai parlamenti választáson – írja az Euractiv. A cikk szerint Magyar nem a Fidesztől, hanem az ellenzéktől „vesz el” helyeket.

Az előrejelzés szerint a Fidesz 10 mandátumot szerez majd, a DK és a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA), vagyis Magyar pártja 3-3 mandátumot, a Kétfarkú Kutya Pártnak két mandátum juthat, míg a Momentum, a Mi Hazánk és a KDNP egy-egy mandátumot szerezhet.

Magyar Péterék április 10-én adták be pártjuk nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely rövid időn belül jogerőre emelte a TISZA Párt nyilvántartásba vételi kérelmét. A TISZA – Tisztelet és Szabadság Párt öndefiníciója szerint egy ideológiamentes formáció és jobbközép pártként középutas politikát folytat. Magyar április 17-én országjárásra indul, Békés vármegye lesz az első állomás, később Budapest, majd Baranya vármegye következik, április 20. után pedig terveik szerint teljes sebességre kapcsolnak és végigmennek az egész országon.

EP-választás: a Fidesznek két mandátumába kerülhet a kegyelmi ügy, akár félmilliónál is több ellenzéki voks mehet a kukába

Jelen állás szerint két EP-mandátumába kerülhet a Fidesznek a kegyelmi ügy – ez világlik ki a 24.hu számításaiból, amelyekhez hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.

Bár százezrek pártolhattak el a Fidesz-tábortól a botrány és annak következményei miatt, a kormánypártok olyan magas bázisról indultak, hogy továbbra is tekintélyt parancsoló fölénnyel vezetik a népszerűségi listákat. A Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezető pedofilügy előtti és utáni adatfelvételek összevetése alapján 3–4 százalékot porladt a Fidesz támogatottsága, ami mandátumszámra lefordítva egy vagy két EP-képviselői széket elvesztését jelentheti.

Az IDEA Intézet, a Medián, a Závecz Research, a 21 Kutatóközpont, a Republikon és a kormányközeli Nézőpont Intézet egyetért abban, hogy a kiosztható 21 mandátumból a legtöbbet a kormánypárt zsebeli be. A Varga helyére beugró Deutsch Tamás vezette lista a mérések átlagában 11,7 székkel számolhat, holott egy hónapja ez a szám még 12,7 volt. A kerekítések miatt azonban ez a hat mérés alapján készült számításaink szerint csak 11 brüsszeli mandátumot érne végül, vagyis

Hivatalosan is Tüttő Kata az MSZP EP-listavezetője

Az MSZP kongresszusa európai parlamenti listavezetőnek választotta szombaton Tüttő Katát, aki azt mondta, az MSZP-nek van egy nagyon fontos képessége, amely nélkül nem lehet kormányt váltani: meg tud csinálni dolgokat, például egy kampányt, egy megállapodást, egy előválasztást, elvezetni egy települést, ez a párt „alulértékelt szuperképessége”.

Tüttő ismertette, hogy 5 pontos választási programmal készül az EP-kampányra.

Olyan vezetőkre van szükség Európában, akik kiállnak a nők jogai és mindennapos küzdelmei mellett. Magyarországnak barátokat kell szerezni az unióban, és haza kell hozni az uniós forrásokat. Meg kell erősíteni az európai szociáldemokratákat, valamint erősebb Európára van szükség, amely nem több Brüsszelt jelent, hanem erősebb önkormányzatokat és helyi közösségeket – mondta.

Nem indul újra az EP-választásokon Trócsányi László, egyetemi rektorként folytatja a fideszes politikus

Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője nem indul a 2024-es európai parlamenti választásokon, a mandátuma lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként fog dolgozni – közölte maga az EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn.

Trócsányi László közölte: megtisztelő feladat volt számára öt éven át az Európai Parlamentben dolgozni, de – mint írta – „ezt is, mint mindent, tudni kell abbahagyni”.

A 2024-es európai parlamenti választásokon nem kívánok indulni, a mandátumom lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként, a magyar felsőoktatás sikeréért szeretnék dolgozni

Ungár Péter lett az LMP európai parlamenti listavezetője

Az LMP kongresszusának szombati döntése értelmében Ungár Péter, az LMP társelnöke lesz a pár listavezetője a jövő évi európai parlamenti választáson. A listán a másik társelnök, Schmuck Erzsébet, majd Tetlák Örs, Érd alpolgármestere és Kanász-Nagy Máté parlamenti képviselő követi Hohn Krisztina, Kendernay János és Hanák Gábor előtt.

A Magyar Hang beszámolója szerint Ungár beszédében elmondta, hogy a kampány alatt a lényegről fognak beszélni, azaz arról, hogy kik ők és hova tartanak. Szerinte a jelenlegi helyzet egy gimnáziumi osztályhoz hasonlít, ahol a Nyugat a menő fiúk társasága, a radikális ellenzék szerint pedig mindent meg kell tenni, hogy a menők közé tartozzanak, mert „ami nyugati, az jó”. Az osztály másik része, a kormánypárt azokból áll, akik megsértődtek, hogy nem részei ennek a társaságnak, miközben az LMP-sek közben büszkék arra, hogy magyarok, még akkor is, ha ezt a kormányt ellenzik.

Hazudik, aki azt állítja, hogy az EP-képviselőknek köszönhetően magasabb lesz a tanárok fizetése vagy éppen csökkenni fog az infláció

Az EP azt javasolja, hogy kilenc ország kapjon több képviselői helyet

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az összetételéről szóló javaslatot, amelynek célja, hogy a képviselői helyek számát 11-gyel, összesen 716-ra növelje a 2024. júniusi európai választások előtt, a javaslat szerint kilenc tagország választhatna további képviselőket jövőre, emellett 28 helyet fenntartanának a transznacionális listákon megválasztott képviselők számára.

Az uniós parlament szerint a képviselői helyek számának bővítését az indokolja, hogy a 2019-es választások óta az EU-ban bekövetkezett demográfiai változásokat tükröznie kell a képviselői helyek elosztásának.

A javaslat szerint Spanyolországnak még 2, összesen 61 képviselői helye lenne, Hollandiának szintén még 2, összesen 31 képviselői helye lenne, Ausztriának még egy 1, összesen 20 képviselői helye lenne, Dániának még 1, összesen 15 képviselői helye lenne, Finnországnak még 1, összesen 15 képviselői helye lenne, Szlovákiának még 1, összesen 15 képviselői helye lenne, Írországnak még 1, összesen 14 képviselői helye lenne, Szlovéniának még 1, összesen 9 képviselői helye lenne, valamint Lettországnak is még 1, összesen 9 képviselői helye lenne az újonnan megalakuló Európai Parlamentben 2024-nyarától.