Orbán Viktor hetek óta járja az országot a júniusi választásokra hangolódva, ám a kampányútjának helyszínei titkosak. Egy olvasói fülesnek köszönhetően Sopronban mégis megnézhettük.
The post „A saját híveinkkel kell beszélni, az fényesen elegendő a győzelemhez” – Orbán Viktort a titkos kampánykörútján kergettük egy napon át first appeared on 24.hu.
A városi legendákkal szemben a Fidesz nincs rossz állapotban – nyilatkozta a 444-nek Mráz Ágoston Sámuel.
A kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatója szerint nem vitt el szavazót a Fidesztől a Tisza Párt, legalábbis látványosan, érdemben nem. „Egyszázaléknyi EP-szavazó nagyjából 50 ezer polgár, ennyit az átzsilipelők aránya biztos nem ér el.”
Mráz képlete szerint a Tisza Párt a 2018-as Jobbik, mínusz a Mi Hazánk, plusz Momentum.
Kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, de nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe vágni.
Ne találgassanak, ezt nem Sandokan, a 18. századi maláj kalóz mondta, hanem Orbán Viktor, Magyarország „szelíd lelkű” miniszterelnöke. Lépett is hamarosan, hiszen megtehette. Na jó, nem vágott miszlikbe senkit, hanem benyújtott egy alaptörvény-módosítást, melyet akár jubileuminak is nevezhetnénk, hiszen 13 év alatt éppen a tizenharmadik. Bár ez lenne a módosítás legnagyobb hibája! Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a kormányfő erős felindulásában – az egykori jogi tanulmányaiból mindent elfeledve – a következő szöveget fogalmazta meg:
a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.
Az Országgyűlés honlapján megjelent egy törvénymódosító javaslat, amiben az szerepel, hogy az egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, hogyha arról gyónás útján szereztek tudomást. A fideszes Dunai Mónika által beadott javaslatra a Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence hívta fel a figyelmet.
Mint a Telex írja, a módosítás szerint a jövőben nem lenne jelzési kötelességük az egyházak vagy vallási egyesületek „vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjainak” olyan információval kapcsolatban, amire titoktartási kötelezettségük vonatkozik. A május 3-án beadott javaslatot a parlament oldalán lehet elolvasni.
Az indoklás a gyermekvédelmi jelzőrendszer egységesítésével érvel. A szöveg szerint a gyónás során megismert információkat azért vennék ki a jelzési és együttműködési kötelezettség alól, mert „ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel”. Az indoklás arra is hivatkozik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény is hasonló felmentést ad az egyházi személyeknek, ha tanúként hallgatják ki őket.
Lázár János interjút adott a Jelennek, amelyben az alábbi állításokat tette:
„Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak, ha nem leszek politikus 2026-ban.” Elmondta, hogy nem biztos, hogy neki a politikában van a helye és szerepe.
A Fidesz érdeke hosszú távon, hogy Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, mert „jelen pillanatban és hosszú távon ő képes ezt a közösséget összetartani, és sikerre vinni”
Egyszerre három alaptörvény-módosítást nyújtott be a kormánytöbbség, pontosabban Kósa Lajos, Tessey Zoltán és Vejkey Imre képviselők.
Ebből az első kétharmados többséghez köt a parlamentben bizonyos ügyeket. Ez arról szól, hogy
Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.
A Blikk írta meg pénteken, hogy a Belügyminisztériumtól összesen 154 millió forint kártérítést kaptak a bicskei áldozatok, ezt a tárca közölte a lappal. Az áldozatok 2020 februárjában hozták nyilvánosságra, hogy több olyan intézmény ellen is kártérítési pert indítottak, amelyek felelősök lehetnek azért, mert az otthonban élő gyerekeket zaklatták a nevelők.
Pop Mert 2020-ban egyezett meg az állammal, így peren kívül több tízmilliós összeget kapott kártérítésként.
Csakhogy Pop, az egyik bicskei áldozat az RTL-nek azt mondta,
A Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet abban a polgári perben, amelyben a felperes a kegyelmi ügy összes iratának kiadását kérte, közérdekű adatként. A bíróság a döntést azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvény alapján nem lehet nyilvánosságra hozni, Novák Katalin miért döntött úgy, kegyelmet ad K. Endrének.
A bíró felhívta a figyelmet, a Kúria hasonló tényállású ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok, kizárólag K. Endre bűnügyi személyes adatait tartalmazzák. A bűnügyi személyes adatok viszont nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, nyilvánosságra hozatalukat a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé.
Közben a Hende Csaba által elnökölt fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság úgy döntött, tárgysorozatba se kerülhet a Demokratikus Koalíció törvényjavaslata, amely éppen azért módosított volna több törvényt is, hogy nyilvánosak legyenek a kegyelmi döntések. Az ellenzéki párt szerint az elnök ideális esetben nem egy személy, politikai csoport, hanem a társadalom egésze nevében dönt, ezért hibás gyakorlat, hogy minden különösebb indoklás nélkül gyakorolhat kegyelmet.
„Önkéntes” benzinár-csökkentés, alkotmánymódosítás, megszűnő miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyeknél, Magyarországra érkező kínai elnök – ezekről is szó volt a Kormányinfón. Videós összefoglaló.
The post „Ennyire nem hülye, a kilencvenes években SZDSZ-es volt, nem fizette a Fidesz-tagdíjat” – Gulyás Gergely emlékei Magyar Péterről first appeared on 24.hu.
Vargha Anikó a tököli református gyülekezet kántora volt, és egy Facebook-posztja miatt rúgták ki, amiben keményen nekiment Balog Zoltánnak, mert szerinte a püspök lejáratja az országot. Az asszony korábban úgy fogalmazott lapunknak a volt miniszterről: „odaszáradt, rohadt gyümölcsként fityeg Balog Zoltán a református egyházon”
Kedden este az ATV Egyenes Beszédének vendége volt Vargha, aki azután szólalt meg, hogy ő és több mint ezer társa nyílt levélben követelik Balog Zoltán távozását a püspöki székből. A református egyház szerda-csütörtöki zsinatán választ új zsinati lelkészi elnököt a lemondott Balog helyére, ám arra semmi nem utal, hogy a volt miniszter a zsinati lelkészi posztjáról is le kívánna mondani.
Vargha szerint Balog a zsinat előtt végigjárta az országot, és igyekezett mindenkit a maga oldalára állítani. Az asszony Balog bosszújának nevezte azt, hogy Fekete Károlynak, a Baloggal szemben kritikus Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének a beszámolóját nem fogadták el az esperesei.
Jól jellemzi a Magyarországi Református Egyházon belül kialakult drámai szétszakítottságot, megtörtséget, hogy a 2009 óta rendszeresen megtartott egységnapot nem tartják meg a szervezők – írja a Szemlélek. A portál értesülései szerint a döntésnek egyértelműen köze van a kegyelmi botrány miatt a hazai református egyházon belül kialakult feszültséghez. A Szemlélek cikke szerint „a Balog Zoltán által előidézett hitelességi krízis” miatt már keresztelőket mondanak le, sorra lépnek ki egyháztagok a reformátusok közösségéből.
A Magyar Református Egység Napját először 2009. május 22-én tartották – aznap mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Idén május 25-én – öt év után ismét – Debrecen lett volna az ünnepi találkozó házigazdája.
The post Szemlélek: 15 év után először marad el a református egységnap, a döntésnek egyértelműen köze van a kegyelmi botrányhoz first appeared on 24.hu.
Mennyire gondolkodik másképp egy tényfeltáró központ és egy napi hírekkel is foglalkozó lap szerkesztője a sajtó szerepéről és felelősségéről egy olyan időszakban, amikor fajsúlyos események sorozata rázza meg a közéletet? Legújabb podcastünkben Plankó Gergővel, a 444 főszerkesztő-helyettesével és videós tartalomgyártójával és Pethő Andrással, a Direkt36 társalapító szerkesztőjével beszélgetett Marton Kamilla, a Direkt36 újságírója.
The post Mit kezd a sajtó a Magyar Péter-jelenséggel? first appeared on Direkt36.
„Első kézből tudja” Rákay Philip, hogy Orbán Viktor a sopronbánfalvai kormányülés szünetében, egy sajtószemléből szerzett tudomást arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűntársának – erről a producer a Telexnek adott interjújában beszélt.
Hozzátette:
Az azért megdöbbentő, hogy végig lehet vinni egy ilyen ügyet úgy, hogy arról a miniszterelnöknek semmiféle tudomása sincs. Szerintem ez valahol dermesztő, mert ilyen politikai hibákat nem lehet véteni.
„Mesélek valamit, hogy lássák, milyen a karakterem” – mondja Vargha Anikó a tágas és napfényes, könyvekkel teli nappalijában ülve. Kávézgatunk.
1956-ban hatéves voltam, óvodába jártam már, Romániában, mert a családom erdélyi. Azontúl pedig mi nagyon mélyen összenőttünk a református egyházzal, két nagyapám is lelkész volt, az egyik Csekefalván, a másik Orbaiteleken. Anyai nagyanyám Ravasz László püspök unokatestvére, Ravasz Gizella volt. Szóval nekünk olyan családunk volt, ahol beszéltek a gyerekek előtt is mindenről, szó volt a magyar forradalomról, apám a Szabad Európát hallgatta folyton. Mire az óvónő meg mondja valamikor 1956 telén, hogy a Szovjetunió így meg úgy. Na, én erre felugrottam, igen, de azért elfoglalták Magyarországot! Erre az óvónő még aznap délután eljött családlátogatásra hozzánk, kérte a szüleimet, hogy vagy fogjanak otthon, vagy ne beszéljenek előttem, mert értsék meg, neki is családja van. Ilyen világ volt akkor. Én meg ilyen voltam már akkor is. Később, amikor Brassóba jártam sportiskolába, súlylökő voltam, ott is meggyűlt velem a bajuk.
Vargha Anikó egy szépen tartott, nagy kertes házban él, zöld kerítése előtt, ahova leparkolunk, frissen vágott a fű. Odabenn aztán erős, mosolygós asszony fogad, akivel egy Facebook-bejegyzés miatt fordult meg a világ, és mi is azért látogattuk meg, hogy megtudjuk, mi okból írta azt, amit, illetve miként élte meg a következményeket.
A kegyelmi ügy politikai kezelése abszolút zárójelbe tette azt, mit jelent a befolyás, ha valaki történetesen nő. A fiúk, az értelmezési kereteket meghatározó, a bűnösöket felmentő és a korrupcióban alámerülő fiúk, írják most is a forgatókönyvet.
A két hónapja kirobbant kegyelmi ügybe eddig csak fontos pozíciót betöltő nők buktak bele. Jelenlegi tudásunk szerint az ügy főszereplőjét, a szabadon engedett K. Endrét sem sietett kihallgatni a rendőrség, noha újra megkísérelte azt – vallomása megváltoztatására rávenni az egyik bicskei áldozatot –, amiért börtönbüntetésre ítélték. Balogh Zoltán püspök maradt, és kérdés, hogy a református zsinat tényleg megvonja-e tőle a bizalmat.
Az ügy miatt lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, és Varga Judit egykori igazságügyi miniszterből sem lett EP-listavezető. Ő ráadásul az újabb politikai fejlemények miatt nem tud szabadulni a közélettől, bár bejelentette visszavonulását.
Állócsillagok, újoncok és nagy visszatérők; önerőből, függetlenként építkezők, és kipróbált, jól bevált bizalmasok az üzleti élet, a magyar kultúra, a médiapiac, vagy éppen a politikai közélet területein. Egyedülálló tudás, unikális hatalom, pénzügyi vagy informális kapcsolati tőke, gigantikus elérés a nyilvánosságban, megbonthatatlan családi és baráti kötelékek. Idén is utánajártunk, mit jelent ma Magyarországon a női befolyás. Itt a Forbes tizedik, jubileumi magyar női befolyásos listája.
Tizedszer készítettük el a legbefolyásosabb magyar nőket rangsoroló Forbes-összeállítást. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen bizonyos kategóriákban az utolsó hetekben többen is kiestek a már-már megszokott sorrendhez képest. A jubileumi végső sorrend különböző objektív, rengeteg háttérinterjú és szubjektív szempontok mérlegelése után a szerkesztőség döntése alapján született meg minden kategóriában, így az üzlet, a közélet, a kultúra és a médiapiac esetében.
Objektív tényezők a listán szereplők hivatalos pozíciói, a felelősségi körükbe tartozó büdzsé és létszám, vagy az elmúlt egy év eredményei és pályájuk íve. A szubjektív szempontok a befolyás kifejezés kiterjesztett értelmezéséből fakadnak, valamint azokból a háttérbeszélgetésekből, amelyeket az adott területen beágyazott szereplőkkel, újságírókkal, elemzőkkel, vagy más szakértőkkel folytattunk.
Nyilvánosságra hozta Magyar Péter Varga Judittal folytatott beszélgetését a Völner-Schadl ügyről.
Mi történt? Amikor szembe jön a valóság címmel publikálta Magyar Péter a régóta várt hangfelvételt. A felvételen jól hallatszik, hogy Varga bevallja, hogy Rogán Antal magát kihúzatta az ügyészségi jelentésből.
Persze magukat kihúzatták.
Óriási hiba volt a kegyelem megadása. Ilyen ügyekben zéró tolerancia kell, legyen
– nyilatkozta Borkai Zsolt a Novák Katalin köztársági elnök lemondásához vezető kegyelmi ügyről. Borkai 2019-ig volt Győr fideszes polgármestere, ám az előző önkormányzati választás kampányában kirobbant szexbotránya miatt választási győzelme ellenére le kellett mondania a posztról, és a Fideszt is ott kellett hagynia. Az egykori sportoló öt évvel a történtek után úgy döntött, hogy újra elindul a választáson, így júniusban ő lesz Dézsi Csaba András, a jelenlegi fideszes polgármester kihívója.
Az újabb kampányra készülő Borkai a Magyar Hangnak adott interjújában beszélt a pedofilügyről, és azt mondta, hogy az utóbbi időben, miután a Győri Atlétikai Club elnöke lett, ő is találkozott hasonló problémával.
„Anyaszentegyházunkért érzett felelősségére apellálva hangsúlyosan kérjük Balog Zoltánt, mondjon le dunamelléki püspöki tisztségéről is. Ez nem egyetlen egyházkerület, hanem az egész Magyarországi Református Egyház közös ügye” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet 24 református értelmiségi írt alá és küldött el a Válasz Onlinenak.
A levélben úgy fogalmaznak, hogy
Balog Zoltán püspöknek az úgynevezett kegyelmi botrányban való érintettsége és püspöki tisztségéhez való ragaszkodása miatt egyházunk napról napra veszít hiteléből, és ez akadályozza alapvető küldetésének teljesítését, az evangélium hirdetését.
Schmidt Erika élménypedagógiai tréner több gyermekotthonban is dolgozott külsősként. Bicskén gyakran megfordult akkoriban is, mikor a pedofil igazgató, V. János vezette az intézményt. Erika volt az, aki elsőként fordult a sajtóhoz a visszaélések miatt, miután a gyermekotthon két dolgozója évekkel azelőtt a gyermekvédelmi jelzőrendszerben eredménytelenül jelezte a problémát. Egyike volt azoknak, akik személyesen ismertek közvetlen tanúkat is az ügyben, így készülhetett el 2016-ban Moskovics Judit tényfeltáró riportja az RTL-en.
Zsófi tíz éven át, hatéves korától tizenhat éves koráig lakott a V. János által irányított bicskei gyermekotthonban. Ma már önállóan éli az életét, de – mint mondja – a múltja miatt rengeteg külső és belső problémával kell szembenéznie. Mikor hírét vette a kegyelmi botránynak, annyira felkavarodott benne minden, hogy nem tudott rendesen koncentrálni a munkahelyén. Most másik munkát keres, és nem szeretné, ha felismerhető lenne; kérésére a keresztnevét is megváltoztattuk.
Erika eredetileg egyedül jött volna az interjúra, fél órával előtte kérdezett rá, hogy elkísérheti-e Zsófi. Azt mondta, nem biztos, hogy a lány meg fog szólalni. A barátság mellett láthatólag mentor-mentorált viszony van kettejük közt; amikor Zsófi elakad, Erika bátorítja, néha segít felidézni eseményeket. Zsófinak biztonságérzetet ad Erika jelenléte. Akadozva indul a beszélgetés, de közben egyre gyakrabban kerül a szó Zsófihoz. A következőkben minimális szerkesztéssel, a legtöbb helyen szó szerint igyekszünk visszaadni a volt bicskei növendék, illetve a szakember által elmondottakat.