Best WordPress Hosting
 

Ausztriai energiaközösségek, avagy inspiráló tanulmányút magyar önkormányzatok részvételével

Főként magyarországi kistelepülések polgármesterei és képviselői csatlakoztak ahhoz a háromnapos tanulmányúthoz, melynek során a résztvevők ausztriai energiaközösségek működésébe nyerhettek betekintést. A Reflex Környezetvédő Egyesület által szervezett  szakmai út ahhoz a nemzetközi SHAREs projekthez kapcsolódott, melynek egyik fő célkitűzése – az ismeretátadáson túl – a megújulóenergia-közösségek népszerűsítése illetve új közösségek létrehozásának elősegítése, mentorálása.

A 12 fős magyar delegáció tagjai az ország különböző településeiről érkeztek. A résztvevők között volt Kajárpéc, Kunsziget, Répceszemere – a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség tagjai – illetve Alsómocsolád, Orfű, Magyarhertelend és Szászvár polgármesterei és képviselői, de csatlakoztak résztvevők Győrből is.

2024. április 22-24. között  a program első napján a magyar résztvevők Stremben találkoztak a Heiligenbrunni energiaközösség, az OurPower SCE valamint helyi és környékbeli önkormányzatok képviselőivel. A résztvevők eszmecserét folytattak a SHAREs projekről, a magyar partnerek céljairól, az energiaközösségekkel kapcsolatos magyarországi helyzetről, majd előadást hallhattak a Heiligenbrunni energiaközösség működéséről és tapasztalatairól; illetve az energiaközösségek működését segítő energiaadat-megjelenítő rendszerről is. A lehetséges kapcsolódási pontokat keresve a felek különféle pályázati illetve esetleges határon átívelő együttműködési lehetőségeket is áttekintettek. A csapat ezt követően megújulóenergia fejlesztésekhez (napelem, biogáz, távfűtés) kapcsolódó jó példákat látogatott meg Stermben.

Elindult az NRGCOM projekt!

Az Interreg Duna Régió Program támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával megvalósuló NRGCOM projekt 2024. januárjában indult és általános célja, hogy a megfelelő működési környezet előmozdításával hozzájáruljon az energiahatékonyság növeléséhez, különös tekintettel az energiaközösségek széles körű elterjedésére a Duna Régióban. A projekt vezető partnere a DDRIÜ Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség.

2024 március 12-14. között a Mercure Hotel Castle Hill Budapest adott otthont a projekt nyitórendezvényének és a partnertalálkozónak, ahol a konzorcium minden tagja részt vett.

A Duna Régió 12 országából érkező 13 projektpartner és 14 stratégiai partner alkotta konzorcium tagjai a projekt keretében felülvizsgálják az energiaközösségeket szabályozó nemzeti jogi keretrendszereket, elemzik a legjobb belső működési és irányítási technikákat és összegyűjtik a legjobb gyakorlatokat, hogy azok alapján kidolgozzák a fenntartható működési feltételek modelljét és stratégiáját, továbbá szakpolitikai ajánlásokat készítsenek elő a megfelelő működési környezet kialakítására.

Energiaközösséget tervezel? Innen rengeteg hasznos anyagot letölthetsz!

Civileken túl egyre több hazai önkormányzatot is foglalkoztat helyi energiaközösség létrehozásának gondolata. A lehetőség iránt azért is kezdtek érdeklődni a települési döntéshozók, mert a rendszer segítségével csökkenthetik a villamos energiával kapcsolatos kiadásaikat. Munkájukat letölthető, szerkeszthető sablonokkal is támogatja a Közösségi energia Tudástér.

Energiaközösségként működhetnek többek között a napelemekkel ellátott, rendszerbe kapcsolt önkormányzati fenntartású intézmények, épületek, ugyanakkor ezekhez akár magán- vagy vállalati tulajdonú ingatlanok is csatlakozhatnak. Az energiaközösségek létrehozásának egyik fontos hozadéka, hogy segít az energiafüggőségtől eltávolodni és az önellátás felé elmozdulni.

Magyarországon is vannak már előremutató jó példák – többek közt Újbuda vagy Szentendre – ahol települési önkormányzatok vagy azok konzorciumai olyan megújuló-energiával kapcsolatos fejlesztésbe, beruházásba kezdtek, melyek egyik eleme egy helyi energiaközösség megalakítása és működtetése.

15 ezer családnak lesz napelemes energiatárolója. Ez mire elég?

A Napenergia Plusz Program kapcsán beszélgetett a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértővel, aki több olyan észrevételt is tett, amelyek megkérdőjelezik, hogy a pályázat mennyire szolgálja a klímaügyet, illetve az ország érdekeit. Milyen formában lehetne jobban hasznosítani a napelem-kapacitásokat, és a támogatásra szánt összeget?

A Napenergia Plusz Program napelemek és tárolók létesítését célozza a háztartások körében, és ehhez 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt a kormány uniós forrásokból. A támogatás mértéke tehát az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet háztartásonként. Ha nagyobb teljesítmény szükséges, akkor 7,75 millió forintos beruházás mellett lehet kiaknázni a maximálisan 5 millió forintos támogatást, cirka 2,75 millió forint önrész mellett. A tájékoztatás szerint mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez a szakértői becslések szerint 100–120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és mintegy 150 megawattóra tároló kapacitást hoz majd létre országos szinten – 75,8 milliárd forintból.

Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor szerinte a mostani programban kifogásolható, hogy

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Elindult egy új, úgynevezett energiaközösség, amelyhez magánszemélyek is csatlakozhatnak, és amelynek az ad különös hangsúlyt, hogy a hazai napelemes piac legfontosabb érdekvédelmi szervezete, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szervezi és működteti.

Miért fontos ez? Az energiaközösség tagjai közösen léphetnek fel az energiapiacon, vagyis például együttesen adhatják el az általuk megtermelt elektromos áramot, és együtt is szerződhetnek a vételre.

Ennek azért lehet fontos szerepe, mert januártól kezdve megváltozott a háztartási napelemek által feleslegben megtermelt, illetve a többletigényként megvásárolt áram adásvételi elszámolása.

Mindenkinek jó: energiaközösség alakul Bábolnán

Az önkormányzat vezetésével Bábolnán alakul meg az ország első, üzemszerű működésre képes és hivatalosan bejegyzett, jórészt napelemekre alapuló energiaközössége – közölte a település polgármestere.

3 éve futotta be a világhálót egy spanyol falu, El Raelengo története, amely elsők között hozott létre energiaközösséget a kontinensen. Az Alicante tartományban található kisváros ma már 300 háztartását segíti ilyen kollektív energetikai rendszer. Viszonylag gyorsan bebizonyosodott az a feltételezés, hogy a konstrukció működőképes, így az elmúlt évek során számos európai település, lakóközösség követte a példájukat.  Az energiaközösség fogalma már nem ismeretlen a világban. New Yorktól Kínáig a világ számos pontján alapítottak már ilyet. 2019-ben az EU egy szabályozó rendelettel megnyitotta az utat hasonló szövetkezetek létrejöttének, és 2020-ban  – az uniós direktívának megfelelően – bekerült a magyar jogrendbe is.

80 háztartással a múlt év végén indult útjára az első energiaközösség a főváros II. kerületében, Pesthidegkúton. Bár a társulási forma még gyerekcipőben jár Magyarországon, már most számos formálódó energiaközösség van szerte az országban.

Le kell hoznunk a távhőt a földgázról itthon is, Európában már több helyen sikerült

A hazai lakásállomány csupán 17%-a fűt távhővel, 78%-ban egyedi fűtést használunk, ami többségében nemcsak hogy nem hatékony, de a legmodernebb, fatüzelésű kályhák vagy kazánok is legalább százszor több mikroszemcsés szálló port (PM2.5) bocsátanak ki, mint a távhő, ami borzasztóan rontja a levegőminőséget és káros mindannyiunk egészségére.

A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen. Ehhez azonban a hazai távhő szektornak is le kell válnia a most még domináns, 70%-ban földgázalapú tüzelésről, és át kell állnunk a megújulókra (geotermia, nap, szél, biomassza), ami jelenleg 23,7%-os részesedést tud magáénak (MEKH-MaTáSzSz, 2021).

Osztrák és dán példák is mutatják, hogy a helyi közösségek megszólításával és bevonásával lebontható a kezdeti, változással szembeni ellenállás, és létrehozható olyan közösségi tulajdonú energiatermelési modell – energiaközösségek –, ami nemcsak környezeti-éghajlati szempontból jó, de jelentős megtakarítást, sőt, anyagi hasznot hoz a helyi önkormányzatnak és közösségnek.

Nyilvántartásba vették az első energiaközösségeket 

Elsők között regisztrálták energiaközösségként a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft-t. A Villamos energia Törvény 2021 óta ad lehetőséget arra, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartásba vegyen energiaközösségeket. Az első bejegyzésekre több mint két évet kellett várni.

Az energiaközösségek jelenthetik azt a pluszt, amely hozzásegít egy strukturális változáshoz az energiaiparban figyelve a környezeti és a szociális szempontokra is. Az energiaközösségek helyi, települési, országos méretben is szerveződési formát jelenthetnek azoknak, akik elkötelezettek egy zöldebb jövő irányába, melyek hosszú távon valódi változást jelenthetnek az energia termelésében és fogyasztásában. A Közösségi Energia Szolgáltató megalakulását azért kezdeményezte a Magyar Természetvédők Szövetsége, hogy mintaprojektként beindíthassa az első energiaközösségek egyikét.

Energiaközösség tagja lehet magánszemély, társasház, lakásszövetkezet, önkormányzati intézmény, kis- és középvállalkozás, melyek egymás között osztják meg és számolják el a napelemes rendszereik által termelt villamos energiát. A közösség maga határozza meg az áram átvételi árát, és a közcélú hálózaton történő megosztás után rendszerhasználati díjat fizet. A közösségen belüli termelés és fogyasztás egyensúlyát aggregátor vagy kereskedői engedéllyel rendelkező mérlegkör-felelős biztosítja, mint mondjuk egy ipari park esetében. Az energiaközösség lehet az egyik legfőbb eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.

A bruttó elszámolásban tizedáron veheti meg a napelemesektől az áramot az állam

Akik belekezdtek a napelemes beruházásba – ahol pályáztak, vagy csak igénybejelentés történt –, mindenképpen valósítsák meg, mert a korábbi feltételeknél csak rosszabb jöhet

– így értékelte az Indexnek a Tiszta Energiák ügyvezetője Mokry Tamás azt, hogy a hetekben egyértelmű lett: a bruttó elszámolásban az MVM 5 forint/kilowattóráért veszi meg a termelőtől az áramot.

A portálnak az Energiaügyi Minisztérium egyértelműen megírta: