Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: másfélfok

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

Közzétette szerző

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az EEA jelentése szerint több területen még akkor is felkészületlenek vagyunk, ha sikerül 1,5 foknál korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A nem-klimatikus tényezőkön is sok múlik, de hatékony politikákkal szignifikánsan csökkenthetjük a kockázatokat. Ehhez képest az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listában a környezet- és klímavédelem ügye csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelenik meg, míg a természet és a biodiverzitás semennyire. Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket.

Európa  a leggyorsabban melegedő kontinens: 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 °C volt, míg kontinensünkön ez az érték 2,04-2,10-nek adódott. A klímaváltozás következtében hosszabb aszályok, hőhullámok lépnek fel, gyakoribbak a villámárvizekhez, áradásokhoz vezető extrém csapadékesemények, a partmenti területeket pedig a tengerszint emelkedése fenyegeti.

A 21. század során a klimatikus veszélyek várhatóan tovább nőnek Európában, még az optimista szcenárió esetén is, de ennek erőssége és üteme függ a globális üvegházgáz-kibocsátástól. A következő évtizedekben az extrém hőség egyre gyakoribbá válására és a csapadékmintázatok megváltozására számíthatunk a szimulációk szerint.  Egyes területeken a heves esőzések és áradások okozhatnak gondot,  a pesszimista forgatókönyv szerint csak az árvizekből eredő károk meghaladhatják az 1 billió euró költséget évente a század végére Európában.

PostPin It!

Minden, amit az erkélynapelemekről tudni érdemes – mikor lesz elérhető itthon is?

Közzétette szerző

Gyorsan terjednek Nyugat-Európa több országában az erkélynapelemek vagy balkonerőművek. Sajnos az Orbán-kormány tiltja ezek használatát. A hazai korlátolt helyzetet vizsgálta a Miskolci Egyetem közgazdászainak segítségével a másfélfok.

“Egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. A gyártók már most 25-30 év garanciát kínálnak a termékeikre. Egy 1000 euróba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év, azonban a gyártási költségek és az ár csökkenésével ez csak rövidülni fog. Szöulban a városi önkormányzat támogatási rendszerének köszönhetően a megtérülési időt 3 év alá sikerült levinni. Az erkélynapelemek legnagyobb előnye, hogy olyan helyekre telepíthetők, ahol a hagyományos napelemek (háztartási méretű kiserőművek, HMKE-k) nem férnek el, így a sűrűn lakott, toronyházas területeken, például a fővárosban, ahol a 10 000 főre jutó HMKE-k száma messze elmarad a többi régiótól. Az Európai Unióban Németország a legmegengedőbb a balkonerőműves rendszerek iránt, míg Dániában vagy Magyarországon teljes tiltás van jelenleg érvényben. Az új technológiai megoldások adaptációját nem akadályozni, hanem körültekintő szabályozással segíteni kell: a mélyfelújítások felpörgetésével, valamint tudatos termelő és fogyasztó energiapolgárokká való válással elérhető közelségbe kerülhetne Magyarországon is ezeknek a rendszereknek a bevezetése mindenki számára.”

RÉSZLETES CIKK >>> 

PostPin It!

A gazdák rémálma: növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a klímaváltozás a jövőben Magyarországon

Közzétette szerző

Most az “áprilisi nyarat” élvezzük, de március 20-án kiterjedt reggeli fagy volt még az országban.  Bár a fagyos napok száma csökken az országban, továbbra is lehetnek a jövőben fagyos napok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig még nagyobb tavaszi fagykárok jöhetnek, ami többek között a szabolcsi almát is veszélyezteti.

A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig pont ebben a kritikus időszakban következhet be.

Az ezredfordulóig alma és szilva termelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcsös mennyisége visszaesett. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70%-át, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. A század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, de utána élesen elválik az, hogy tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz vagy sem. Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol.

PostPin It!

ZÖLD HÉT 2024/3

Közzétette szerző

Hogyan szennyez a Temu és a Shein? A környezetgyilkos divatipar- a fast fashion környezeti ára. Női vezetők és a fenntarthatóság. Mit tehetünk a beporzóinkért? Titok, hogy honnan jön a lencsénk a boltokba. Közösségi módszerekkel a klímavédelemért. Klímaváltozás és álmatlanság. Holdporral a globális felmelegedés ellen.

Újraindult hírháttér podcastunk mai témái: Hogyan szennyezi bolygónkat a Temu és a Shein agresszív üzletpolitikája? Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából – a divatipar környezeti árnyoldala.

Hogyan hatnak a női vezetők egy vállalat fenntarthatósági eredményeire?

PostPin It!

Alvásidő és minőség, turbulenciák, villámlás intenzitás, és aktív vulkanizmus a gleccsereknél

Közzétette szerző

A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai általában a megváltozó évszakokhoz vagy szélsőséges időjárási eseményekhez köthetőek. A másfélfok cikkében négy olyan területet ismertet, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de erősen hat a klímaváltozás.

Egyre többet hallani a médiában sorsdöntő klímakonferenciákról, klímasztrájkokról, klímaperekről, miközben emelkedik a tengerszint és extrém időjárási események nehezítik a mindennapokat.  Ahogy évről évre tolódik a valódi elköteleződés a kibocsátáscsökkentés mellett úgy az éghajlatváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak és számos kevésbé nyilvánvaló hatásra kell készülnünk. Jó hír, hogy ezek a hatások még enyhíthetők és valamilyen szintű alkalmazkodás is lehetséges.

Négy terület, amit jelentősen megváltoztat a klímaváltozás: 

PostPin It!

A másfélfokos küszöb már az ajtóban. Ez a világvége vagy tehetünk még valamit?

Közzétette szerző

A tavalyi, 2023-as év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb globálisan, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Az év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük. Mi vár ránk?

Összességében a 2023-as év 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest és a Meteorológiai Világszervezet becslései szerint 66% az esélye, hogy 2027-ig legalább egy évben meghaladjuk a 1,5 fokos felmelegedést. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ha át is lépjük ezt a küszöbértéket, az nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja.

A meghaladást éghajlati átlagok tekintetében kell vizsgálni (20 éves átlag), nem pedig egy-egy évre vonatkozóan.

PostPin It!

Zöld hét 2024/1

Közzétette szerző

Újraindult hírháttér podcastunk témái: a zöldmosás betiltása, intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás, még az unokáiknak is ártanak a vegyi anyagokkal szennyezett apák, a biohulladék begyűjtési rendszer kérdőjelei, Budapest zöldítési tervei, mi fán terem az ESG, és hogyan vehetünk részt a közösségi mezőgazdaságban.

A greenfo hűséges olvasói és hallgatói emlékezhetnek még ZÖLD HÉT podcast sorozatra, melynek adásaiban szakértő vendégeinkkel az adott hét fontos zöld híreit beszéltük meg, jártuk körül, magyaráztuk el az összefüggéseket. Egy hosszabb kényszerszünet után most újraindult a ZÖLD HÉT – igaz egyelőre kétheti rendszerességgel – köszönhetően az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásának. Most is mint korábban a vendégek ajánlanak számukra fontos környezetvédelemmel kapcsolatos híreket a közelmúltból, melyekről részletesebben beszélgetnek, hogy jobban megértsék a hátteret, a lényeget.

Sarkadi Péter vendégei:

PostPin It!

Percenként 13 millió dollárral támogatjuk a természet rombolását

Közzétette szerző

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a természetvédelem aránytalanul alulfinanszírozott. Pl. a rossz mezőgazdasági ártámogatások évi 2,2 millió hektár, vagyis 37 balatonnyi erdő pusztulásáért felelősök. A világ GDP közel 7%-át környezetkárosító tevékenységre fordítjuk.

Évente közel 7 billió USD-t – vagyis a globális GDP közel 7%-ának megfelelő összeget – fektetünk be olyan tevékenységekbe, amelyek közvetlenül ártanak a természetnek, miközben a környezet megóvását és helyreállítását támogató ún. természetalapú megoldásokra csupán 200 milliárd USD-t költünk.

A káros állami támogatások 1,7 billió USD-ra rúgtak 2022-ben, a magánberuházások pedig 5 billió USD-t tettek ki, így összesen 30-szor több támogatást öntöttünk környezetkárosító tevékenységekbe, mint annak megőrzésére. Pedig, ha jól bánnánk velük, akkor a természetalapú megoldások a szükséges kibocsátás-csökkentés akár harmadát is biztosíthatnák 2030-ig, hozzájárulva a víz- és élelmiszerbiztonság, az egészség, a biológiai sokféleség és a gazdaság fenntartásához is. Ha a szárazföldek és az óceán 30%-át védelem alá vonnánk és javítanánk a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati gyakorlatokat, akkor akár évi 454 milliárd USD bevétel-növekedésre számíthatnánk. Ehhez azonban a finanszírozást 2030-ra meg kellene triplázni, a káros szubvenciókat pedig fel kellene számolni. A természet védelme a legolcsóbb megoldás, ezért ennek közvetlen támogatását előnyben kellene részesíteniük a kormányoknak. Az ösztönzők, a szabályozás és az innovatív pénzügyi eszközök kulcsfontosságú szerepet játszanak a magánfinanszírozás katalizálásában a természetet kímélő fenntartható gazdálkodás és helyreállítás terén.”

PostPin It!

Kockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás

Közzétette szerző

A klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 – 2019 között évente közel 500 ezerrel többen haltak meg az extrém meleg miatt (a 65 év felettieknél drámai, 68%-os a növekedés az elmúlt években), és csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami kb. 669 milliárd USD bevételkiesést okozott.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza: a légszennyezettség – amely okozója is az éghajlat változásának – szintén éveket rabolhat el az életünkből. Továbbá olyan összetett következményekkel is számolni kell, mint például bizonyos betegségeket terjesztő ún. vektorok (pl. szúnyogok) elterjedése, új földrajzi helyeken való megjelenése, vele együtt pedig a malária vagy a dengue-láz nagyobb terjedése. A különösen sebezhető területeken pedig maga az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben lehet, például a tengerszint emelkedése vagy a trópusi ciklonok pusztítása miatt. A negatív hatások azonban mérsékelhetők az adatok gyűjtésével és előrejelzések készítésével, amelyeket korai figyelmeztető rendszerekhez használhatunk, valamint egyre több alkalmazás és platform segíti az egyéneket is.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például:

PostPin It!

Jönnek a klímaváltozás miatti gyakoribb téli árvizek?

Közzétette szerző

Ma tetőzik a Duna a fővárosban, de az egész országban közel 1200 km-en van árvízvédelmi készültség. A jelenlegi árvízről nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy teljes egészében az általunk hajtott globális felmelegedéshez kapcsolódik, mert ehhez részletes attribúciós tanulmányokra és modellvizsgálatokra van szükség, amelyek nem állnak még rendelkezésre. Trendekről azonban beszélhetünk: ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is, ami az elodázhatatlan kibocsátás-csökkentési törekvések mellett alkalmazkodásért is kiált.

Alig ocsúdott fel az ország, hogy idén sem volt fehér karácsony, rögtön árvizes időszakkal egészült ki az ünnepi időszak. A jelenlegi árvízről egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy a klímaváltozás miatt történt, mert ahhoz részletesebb elemzések szükségesek, amelyek az idő rövidsége miatt értelemszerűen nem állnak még rendelkezésre. Folyóink vízszintjét amúgy is sok tényező befolyásolja: a terület vegetációs borítottsága, a folyószabályozás mértéke, a beépítettség, valamint főként a csapadék mennyisége, halmazállapota, a talajnedvesség állapota, annak telítettsége.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint utóbbi kettőből nem volt hiány: sok csapadék hullott az elmúlt időszakban és a felső 100 cm-es rétegben szinte mindenütt telítettek a talajok.

PostPin It!

Rengeteg szenet nyel a növényzet, csak maradjon is így

Közzétette szerző

A Másfélfokon cikkében a Chloris Geospatial projekt 2003-2019-as időszakra vonatkozó adatai alapján vizsgálták a szárazföldi  fás szárú növényzet (erdők, bozótosok) mennyiségének és szénelnyelő kapacitásának változását, többek között Magyarországra nézve is. Főbb megállapítások és rövid kivonat:

“Az egészséges, biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partnerünk a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására. A Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet is raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között. Érdekesség, hogy a legnagyobb szénelnyelő  országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb szárazföldi vegetációs szénraktára azonban továbbra is az Amazonas, megvilágítva annak globális jelentőségét. Magyarországon is nőtt a vegetáció szénelnyelő kapacitása, azonban itthon és világszerte is tennünk kell azért, hogy a természet továbbra is partnerünk legyen a klímaváltozás mérséklésében.”

Öt érdekességet emelnek ki a kutatásból:

PostPin It!

Jönnek a zöld munkahelyek, de hiányzik a képzett munkaerő

Közzétette szerző

A klímasemleges gazdaságra való átálláshoz környezet- és klímabarátabb munkahelyekre van szükség, amelyek már úton is vannak: a megújuló energiákba történő befektetés másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha a fosszilis iparágba fektetnénk be azt a pénzt. Az EU is igyekszik ezt támogatásokkal elősegíteni (Igazságos Átmenet Alap), azonban világszerte csak minden 8. munkavállaló rendelkezik valamilyen zöld készséggel.

A zöld átmenet előnyei (csak a megújulóknak és a körforgásos gazdaságnak köszönhetően 100 millió új munkahely jöhet létre) valószínűleg nem oszlanak meg egyenlően sem földrajzi, sem demográfiai szempontból, ezért ha az állam és a magánszektor komolyan gondolja az igazságos átmenetet, akkor képzésekkel és támogatásokkal kell segítenie a munkavállalókat. Erre szükség is lesz, mert az EU munkaállományának több mint egyharmadát át kell majd képezni. Amelyik munkahely jó a környezetnek, az nem biztos, hogy jó a munkavállalóknak is: a a hulladékfeldolgozó- és újrahasznosító ipar a második legveszélyesebb iparág például az Egyesült Királyságban. A munkahelyeken fennálló kockázatok önmagukban nem érvek a zöld gazdaság ellen, mert okos tervezéssel, valamint megfelelő és valóban betartott szabályozással jelentősen növelhető a munkavállalók biztonsága. A változás már elindult az emberek fejében is: minden negyedik megkérdezett európai felnőtt mondta azt, hogy a munkakeresés során a fenntarthatóság az egyik legfontosabb, nem alkuképes szempont, amikor egy vállalat kultúráját és értékeit méri fel.

A klímasemlegességhez szükséges igazságos, zöld átmenet során a fosszilis iparhoz kapcsolódó munkahelyeket tiszta energiával foglalkozó munkahelyekké kell átalakítani. A Nemzetközi Szakszervezetek Szövetségének a World Resources Institute és a New Climate Economy kutatóintézetekkel készített jelentése megmutatta, hogy ennek a változásnak gazdasági és társadalmi haszna is van. A napenergiába való befektetés például másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha ugyanannyi pénzt fektetnénk be fosszilis iparágba.

PostPin It!

Le kell hoznunk a távhőt a földgázról itthon is, Európában már több helyen sikerült

Közzétette szerző

A hazai lakásállomány csupán 17%-a fűt távhővel, 78%-ban egyedi fűtést használunk, ami többségében nemcsak hogy nem hatékony, de a legmodernebb, fatüzelésű kályhák vagy kazánok is legalább százszor több mikroszemcsés szálló port (PM2.5) bocsátanak ki, mint a távhő, ami borzasztóan rontja a levegőminőséget és káros mindannyiunk egészségére.

A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen. Ehhez azonban a hazai távhő szektornak is le kell válnia a most még domináns, 70%-ban földgázalapú tüzelésről, és át kell állnunk a megújulókra (geotermia, nap, szél, biomassza), ami jelenleg 23,7%-os részesedést tud magáénak (MEKH-MaTáSzSz, 2021).

Osztrák és dán példák is mutatják, hogy a helyi közösségek megszólításával és bevonásával lebontható a kezdeti, változással szembeni ellenállás, és létrehozható olyan közösségi tulajdonú energiatermelési modell – energiaközösségek –, ami nemcsak környezeti-éghajlati szempontból jó, de jelentős megtakarítást, sőt, anyagi hasznot hoz a helyi önkormányzatnak és közösségnek.

PostPin It!

Öko-államok, zöld kapitalizmus, folyamatos kármentés vagy mikroközösségi szétesés?

Közzétette szerző

Az EU (és benne Magyarország) törvényben kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re klímasemleges lesz. De hogyan lehet elérni a kitűzött célt? A klímasemleges és fenntartható Európai Unió forgatókönyvei.

A Joint Research Centre munkatársai négy lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel válaszként: ezek az

öko-államok,

PostPin It!

Klímaváltozás és dezinformáció: évtizedek óta nagy sikerrel vesznek hülyére minket

Közzétette szerző

Az ukrajnai, és most az izraeli háború is újult erővel mutatta meg, hogy mire képes a dezinformáció, azonban a fosszilis iparág már lassan 50 éve tudatosan hátráltatja a klímaváltozás mérséklésére irányuló cselekvést, meglehetősen nagy sikerrel, sokszor változatlan recept szerint. A klímaváltozáshoz kapcsolódó dezinformációk főbb megállapításai és rövid összefoglaló:

“Képzeljük el, hogy az a fiatal, aki most, a 2020-as évek elején született, és élete során globális átlagban nagyságrendileg (2-7x) több és durvább szélsőséges időjárási eseményt fog átélni az élete során, mint a nagyszülei, megkérdezi, hogy mik voltak a hírek a 2020-as évtizedben, amikor volt még lehetőségünk mederben tartani a globális felmelegedést?

Válaszul azt fogja kapni, hogy egyes erdőtüzeket „energiafegyverek” okoztak, a meteorológiai szolgálatok „hisztérikusak”, amikor a növekvő hőhullámokról szólnak, és meteorológusokat halálosan megfenyegettek, mert a klímaváltozásról mertek beszélni a tévében.

PostPin It!

Közelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele.

Közzétette szerző

Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), ami kulcsfontosságú stratégiai dokumentum a 2050-es, törvényben foglalt klímasemlegességi cél eléréséhez. Közelítjük a klímasemlegességet, de továbbra sem érjük el vele. A NEKT szakmai-civil értékelése.

Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba (így 40-ről 50%-ra lett emelve a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési célszám a bázisévhez képest), továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, ami nemcsak azért érthetetlen, mert valójában gúzsba köti a magyar klímapolitikát, ami lehetne hatékonyabb, hanem mert ezeknek a kihagyott ziccereknek a többsége akár még forrásokat is hozhatna az országnak, javíthatna a gazdaságon, csökkenthetné az energetikai kitettségünket és az emberek jóllétét is növelhetné.

Továbbra is jelentősen alultervezi a szélenergia hasznosítását, miközben a lakossági épületállomány energiahatékony felújításával érdemben nem akar foglalkozni a kormány, ahogy az energiaszegénység csökkentésével sem, miközben olyan technológiával számol a biomassza energetikai hasznosítása terén, ami ipari méretű skálán jelenleg nem létezik.

PostPin It!

Viszlát vénasszonyok nyara, bekebelezheti a nyár a szeptembert -októbert is

Közzétette szerző

Jön a lehűlés, de az idei ősz megmutatta, hogy a nyár könnyen kitolódhat október végéig is a jövőben. Az elmúlt 50 év alatt már kb. két héttel kitolódott a nyár, de az idei, a mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb szeptember megmutatta a lehetséges jövőt 23 nyári nappal.

“Eltűnhet Magyarországon is az indián nyár, de csak azért, mert a nyárias napoknak megfelelő idő veszi át a helyét. Az elmúlt bő fél évszázad alatt már kb. két héttel kitolódott a nyár, de az idei, a mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb szeptember megmutatta a lehetséges jövőt 23 nyári nappal. A váltás oka, hogy a meleg kitolódásával együtt a lehűlés időszaka is párhuzamosan tolódik ki, ezért nem beszélhetünk majd arról, hogy egy tartós lehűlés után visszatérnek a kellemesen meleg őszi napok, hanem kitart a nyár az ősz első felében is.

Ha az optimista kibocsátás-csökkentési forgatókönyvet követve 1,5-2 Celsius-fok környékén korlátozzuk a globális felmelegedést, akkor nagyságrendileg a jelenlegi átlagos állapot maradhat meg a nyári és indián nyári napok számát tekintve.

PostPin It!

Októberig tarthat a nyár a jövőben

Közzétette szerző

A jövőben egészen októberig tarthat majd nyár – derül ki a Másfélfok cikkéből. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus elemzése szerint, ha az emberiség nem csökkenti a károsanyag-kibocsátását érdemben a század végéig, akkor könnyen előfordulhat, hogy novemberig nem is kell majd fűtenünk.

Ez spórolás szempontjából jól hangzik, azonban nem érdemes örülni neki, hiszen a jelenség éghajlati következményei számos negatívumot is jelentenek mindannyiunk számára.

Az elmúlt bő 50 év alatt a nyár kb. két héttel kitolódott az ősz irányába hazánkban, azaz éghajlati átlagban jelenleg még szeptember elején is előfordulnak a 25 Celsius-fok feletti napi maximumhőmérsékletű, úgynevezett nyári napok. Az idei szeptember is ebbe a trendbe illeszkedett, sőt, globálisan az ez évi volt a legmelegebb szeptember. Idén ugyan még csak a szeptember zárult le, de hazánkban már egyetlen hónap alatt is több nyári nap fordult elő, mint korábban szeptember-októberben együttesen.

PostPin It!

Tízszer gyakrabban lehetnek pusztító tüzek a jövőben a klímaváltozás miatt már itthon is

Közzétette szerző

Ma még az emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99 %-át Magyarországon, az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.  Itthon a Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged-négyszög a leginkább kitett a vegetációtüzeknek.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek. Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.

PostPin It!

A Velencei-tó és a klímaváltozás – iszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely lesz belőle?

Közzétette szerző

A fővárostól 50 km-re található hazánk 3. legnagyobb természetes tava, és egyik legkedveltebb üdülőhelye. A „napfény tavának” is nevezett Velencei-tó 2022-ben a szokásosnál is gyakrabban szerepelt a sajtóban, mivel nyáron a tó vízszintje az elmúlt évtizedekben soha nem látott alacsony szintre süllyedt. Merre tovább?

Saját kutatáson alapuló, máshol még nem publikált cikkel jelentkezett ma a Másfélfokon, amiben a Velencei-tó jövőjével foglalkoznak 2050-ig különböző éghajlati forgatókönyvek alapján.

 Főbb megállapítások és rövid összefoglaló:

PostPin It!