Best WordPress Hosting
 

Paksi napló 2024 árcius

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba.  Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.

A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra?  Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.

Viccet csinált magából a bíróságon a kormány a Mátrai Erőmű adatkérelmi perében

A kormány vagy hazudott, vagy a magyar energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében szakmai anyagok helyett egy kristálygömb és a tenyérjóslás segítségével hozza meg a döntéseit. Így összegezte a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatkérelmi perének legújabb, abszurd fejezetét. A bíróságon az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselőjének nyilatkozatából ugyanis kiderült, hogy a kormány – korábbi állításaival szemben – nem készített terveket a Mátrai Erőmű 2025-ös bezáráshoz. Ez a Greenpeace szerint nemcsak a tomboló klímaválság miatt nonszensz, hanem azért is, mert teljesen ellentétes az EU-s vállalásokkal is.

Bizarr fordulatot vett a Greenpeace adatkérelmi pere, amit azért indított a kormánnyal szemben, hogy kiderüljön, milyen tervezés előzte meg négy éve a súlyosan szennyező Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását. Ezeket a terveket azért szeretné megismerni a zöldszervezet, hogy a magyar lakosság közelebb kerülhessen annak megértéséhez, hogy később miért visszakozott mégis a kabinet, és döntött úgy, hogy meghosszabbítja a klímapusztító erőmű üzemidejét 2029-ig.

Erre a jogi csavarra a Greenpeace szerint azért van szükség, mert az üzemidő meghosszabbításáról szóló döntést megalapozó adatokat a kormány nem volt hajlandó kiadni, mert azok állítása szerint “döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.” A zöldszervezet nyilatkozata szerint “már azon sem igazán lepődnének meg, ha valójában ilyen szakmai tervek sem léteznének, és erről csak egy pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló döntés született volna”.

Az orosz helyett az amerikai gázra kezd rászokni Európa

Erre figyelmeztetnek a szektor vezető szakemberei az ukrajnai háború kitörése után több mint két évvel. Azt látják, hogy az uniós vezetés az orosz gáz bojkottja miatt túlságosan is az amerikai cseppfolyós gázra építi középtávú terveit.

Az amerikai import kézenfekvő megoldásnak tűnt, amikor elkerülhetetlenné vált az orosz gázbehozatal drasztikus csökkentése Európában az ukrajnai orosz invázió megindulása után. A kényszer egybeesett új, a korábbiaknál elszántabb klímacélok kitűzésével, úgyhogy az európai stratégák abban gondolkodnak, hogy rövidtávú amerikai szerződésekkel át lehet hidalni a váltást: először is az orosz gáz kiiktatását, ezzel párhuzamosan pedig a megújuló energiaforrásokra történő átállást.

Csakhogy itt nem évekről, hanem legalább egy-két évtizedről van szó, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, milyen konstrukcióban gondolkodik az uniós energiapolitika. Ami most látszik, az az, hogy

Többet ésszel, mint biomassza-erőművel!

Az országban több helyen is működő biomassza-erőművek rendkívül faanyag- és pénzpazarló módon üzemelnek. A biomasszát égető erőművek ráadásul óriási állami támogatást is élveznek megújuló energia címszó alatt, holott tevékenységük sem rövid, sem hosszú távon nem fenntartható, és az ország villamosenergia-igényének mindössze 3%-át képesek fedezni. Akárhonnan nézzük, magunk alatt vágjuk a fát, ha ezt továbbra is hagyjuk.

A WWF Magyarország kampányt indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a biomassza-erőművek nem hatékony és környezetpusztító üzemeltetésére.

Rossz fát tesznek a tűzre – miért nem jó, ha rönkfát égetünk?

Online kitölthető kamuzöld, un. zöld konzultációt indított a kabinet

Nevében zöld konzultációt indított a kabinet. Az Orbán-kormány új konzultációja helyeselhető álkérdések közé csempészve, vitatott témákban is a támogatás felé terelné a válaszadókat. Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

Hasonlóan az Orbán-kormány korábbi konzultációin feltett (ál)kérdésekhez, a 13 kérdés nagy részével vélhetőleg minden józan ember „inkább egyetért”. Ilyen például, hogy a zöldenergia-bővítés közös ügyünk, hogy a kormány támogassa az ilyen termelési, tárolási, illetve földhő-hasznosítási beruházásokat, a helyben megtermelt energia közeli felhasználását, a közintézmények és az új ingatlanok energiahatékonyságát, az elektromos járművek térnyerését, hogy a kabinet a beruházóktól elvárja a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását, a hatóságoktól pedig azok érvényesítését, illetve hogy a Napenergia Plusz Program és hasonló akciók kiemelten szolgálják a zöldenergia részarányának növelését. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy e kérdésekkel a statisztikai hibahatárnál többen „inkább nem értenek egyet”.

Mindemellett három pont igencsak vitatott felvetéseket érint, amelyekre, a nyilvánvaló kérdések megválaszolásának lendületében, könnyen születhet szintén jóváhagyó válasz.

Évek szállanak a paksi fák alatt

Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a forrásokat, ezt a Párbeszéd – Zöldek már 2014-2015-ben elmondta.

Már csak 2034-re tervezik Paks II. indulását

A Fidesz a kormány médiaistállójának egy kevésbé látható termékét, az egykor szebb napokat látott Világgazdaságot szemelte ki arra, hogy elkezdje csöpögtetni Paks II. újabb késésének hírét. A vg.hu cikke szerint további csúszással csak 2033–34-re várható az új erőmű üzembe helyezése, amelynek eredeti céldátuma 2025–2026 volt, ezt módosították 2028-ra, majd 2030-ra, januárban pedig Lantos Csaba miniszter már 2032-es indulásról beszélt. Ez a dátum alig két hónap alatt újabb 1–2 évvel kitolódott, immár 2033–34-re.

10 év alatt 30-35 milliárd euró kellene a magyar energiarendszerre

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

Nekünk ma már természetesnek tűnik, hogy a falból kijövő csatlakozó 220 voltos/50 herz-es folyamatos feszültséget tud szolgáltatni a nap 24 órájában, a gázcsövekben lévő földgáznyomás szintén mindig stabilan állandó, és az ország nagy részén minőségi ivóvíz jön a csapból. Ez azonban a világ 70-80 százalékában nincs így. Mintegy 775 millió ember a mai napig egyáltalán nem jut áramhoz a világban. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2022-ben nőtt is a száma ezeknek a szegény sorsú embereknek, 20 év után először.

Hogy ez a stabil energia- és vízellátás biztosítható legyen a jövőben is Magyarországon, hatalmas erőfeszítéseket kell tennie az országnak és kiemelten a magyar államnak. A magyar energiarendszerbe – hasonlóan Európa legtöbb országához – a 1980-as és a 2000-es évek között történtek jelentős beruházások. Az elmúlt 10-15-évben – talán a megújuló energiatermelés kiépítését leszámítva – komoly lépések nem történtek. Főleg a zsinóráram-termelés területén van nagy elmaradás, mivel mára elöregedtek a 70-es, 80-as évek nagy alaperőművei. Komoly kihívást látunk az elektromos hálózatok esetében is, mivel ezeket alapvetően nem szakaszos megújuló termeléshez tervezték, miközben az elektrifikáció terjedése miatt jelentősen nőhet a jövőben a hálózati igény.

Stoptáblát kapnak az új naperőművek, egy helyre terelik a szélerőmű beruházásokat

Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.

A Portfolio cikkével összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze.

Ez a lényege az új bejelentéseknek

15 ezer családnak lesz napelemes energiatárolója. Ez mire elég?

A Napenergia Plusz Program kapcsán beszélgetett a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértővel, aki több olyan észrevételt is tett, amelyek megkérdőjelezik, hogy a pályázat mennyire szolgálja a klímaügyet, illetve az ország érdekeit. Milyen formában lehetne jobban hasznosítani a napelem-kapacitásokat, és a támogatásra szánt összeget?

A Napenergia Plusz Program napelemek és tárolók létesítését célozza a háztartások körében, és ehhez 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt a kormány uniós forrásokból. A támogatás mértéke tehát az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet háztartásonként. Ha nagyobb teljesítmény szükséges, akkor 7,75 millió forintos beruházás mellett lehet kiaknázni a maximálisan 5 millió forintos támogatást, cirka 2,75 millió forint önrész mellett. A tájékoztatás szerint mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez a szakértői becslések szerint 100–120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és mintegy 150 megawattóra tároló kapacitást hoz majd létre országos szinten – 75,8 milliárd forintból.

Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor szerinte a mostani programban kifogásolható, hogy

Naperőművek és/vagy szélerőművek? Energia vagy élelmiszer? Szakmai tények a szélcsendes kormánynak

A szeles jogszabályok lazítása ellenére a kormány a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) továbbra is mostohán kezeli a szélenergiát. A szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk.

Az Energiaklub frissítette tavalyi tanulmányait, amelyek a szélerőművek létjogosultságát elemzik. Az első aktualizált összefoglaló a szélerőművek és a naperőművek területigényét hasonlítja össze. Főbb megállapításai:

A földhasználat szempontjából vizsgálva, egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek – többek között ezért is volna kulcsfontosságú a hazai szélenergia megfelelő felskálázása, nem csupán a fotovoltaikus termelés kiegyensúlyozására.

Messze még Orbánék valódi energiaátmenete – az Európai Bizottság visszajelzése a magyar klímatervről

2023. december 14-én országos energiapolitikai évértékelő konferenciát tartott a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A konferencián az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára mellett szakmai szervezetek elemezték az évet és tettek javaslatokat a közeljövőre nézve. Tegnap az Európai Bizottság is közzétette értékelését a felülvizsgált tagállami Nemzeti Energia- és Klímatervekre (NEKT), köztük a magyarra.

“Az Európai Bizottság hasonlóan értékelte a NEKT-et, mint a hazai szakmai szervezetek, köztük a MTVSZ. Ugyan a magyar kormányzat erősítette a kibocsátás-csökkentési, energiahatékonysági és megújuló energiás célszámot, de ezek még mindig nem elégségesek a valódi energiaátmenethez. Az sem látszik, hogyan fogják a kitűzött célszámokat elérni az erőltetett iparosítás és fosszilis erőmű-tervek miatt.” – reagált Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

“Mind a NEKT-ben, mind a megvalósításához szükséges uniósforrás költési tervekben gigantikus aknák maradtak: az újraiparosítás és a lignit- és fosszilisgáz-tüzelésű erőmű tervek a célszámok teljesítéséhez szükséges energiaátmeneti erőfeszítéseket nagyrészt a lakosságra terhelik rá, miközben a lakosság arányaiban jóval kevesebb uniósforrás támogatást kap hozzá (energiahatékonyságra: 350 Mrd Ft-ot), mint például a nagyvállalatok hálózatfejlesztésre (620 Mrd Ft). A vállalatoknak ezen felül több mint 700 milliárd Ft uniósforrást allokált a kormány iparfejlesztésre. Legalább azt szükséges garantálni, hogy uniós vagy hazai közpénzből csak az ígért, megújuló energia integrálása célú hálózatfejlesztés történjen, és ne az akkugyárak vagy új fosszilis erőművek miatti.” – összegezte konferencia előadása üzenetét Botár Alexa.

Az energiahatékonyság a magyar energiapolitika nagy lehetősége

A hazai végső energiafogyasztás legnagyobb szeletét (32%) a lakossághoz köthető energiafogyasztás teszi ki, és ennek közel 3/4-ét fűtésre fordítjuk. A hazai épületállománynak gyors ütemben kell megújulnia ahhoz, hogy az ország energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési céljait teljesíteni tudja. A korszerűsített és energiahatékony lakásállomány a biztosítéka energiafogyasztásunk tartós csökkentésének, a nagymértékű orosz gázfüggőség csökkentésnek, és nem utolsó sorban ez a kényelmes és egészséges otthonok biztosítéka is. A legzöldebb energia az el nem fogyasztott energia.

Klímavédelmi szempontból a tétet tovább növeli a Fit for 55 jogszabálycsomag hiányzó darabja, a felülvizsgálat alatt álló Épületenergetikai Irányelv, amelynek elfogadása az év végére várható. Az új EPBD az Energiahatékonysági Irányelvvel és a megújuló energiafelhasználást elősegítő RED-del együtt új mérföldkő lesz az épületállomány megújításához. Már csak emiatt is fontos lenne egy hazai felújítási hullám beindítása.

Az energiahatékony épületfelújításról mégis kevesebb szó esik a hazai energiapolitikában, mint a megújuló energiahordozókról. Az épületállomány korszerűsítéséhez nem elegendők a szigorú energetikai előírások az új lakásokra, évente 130 ezer meglévő lakás komplex energetikai felújítására lenne szükség. Az alacsony felújítási ráta és az új építkezések visszaesése 2022-2023-ban az építőipari termelés visszaeséséhez is vezetett [A KSH adatai szerint az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,7 %-kal, a megkötött új szerződések volumene 32%-kal csökkent]. A potenciális felújítók és az ágazati szereplők várják az uniós források megérkezését és egy új támogatási rendszer bejelentését, de a kivárás és a halogatás tovább súlyosbítja az építőipar helyzetét.

A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része

Magyarország a Dubajban zajló ENSZ-klímacsúcson, a COP28-on eddig egyetlen dologgal vétette észre magát. A hétvégén csatlakozott ahhoz a 22 országból álló csoporthoz, amely 2050-re – a megújuló energiás célokhoz hasonlóan – az atomenergia-kapacitások megháromszorozását tűzte ki célul.

Mi ezzel a baj, gondolhatnánk, az éghajlatváltozás megfékezése olyan fontos feladat, hogy örüljünk neki, ha a nukleáris energia felhasználása is segítségünkre van ebben a folyamatban, nem?

Nos, nem. Az atomenergia ugyanis az atomlobbi állításai dacára nem segít hozzá minket a klímaváltozás kezelhető keretek között tartásához, ahogy az világosan kiderült a Brüsszelben bemutatott Világ Nukleáris Ipari Jelentésből (World Nuclear Industry Status Report).

Szélerőmű a közeli jövőben nem, de szivattyús erőmű épülhet Magyarországon

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint 2029 előtt nem nagyon lesznek új szélerőművek az országban. Már a megvalósítási tanulmány készül az ország első szivattyús erőművével kapcsolatban – derült ki Lantos Csaba beszámolójából, melyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén ismertetett.

Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti november 28-i meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.

November 28-án tartotta a Gazdasági Bizottság az éves parlamenti meghallgatását Lantos Csabának, aki a vg.hu, a hvg.hu és a Telex tudósításai szerint az alábbiakat mondta a portfolio témarendezése és kiegészítései alapján:

Átverés volt a rezsicsökkentés, csak az emberek nem értik – most már a kormányon múlik, mikor lesz szuperolcsó áramunk

Holoda Attila energetikai szakértő szerint egyáltalán nem véletlen, hogy az Európai Bizottság épp a REPowerEU kapcsán kezdett lazítani, ugyanakkor most már a kormányzattól függ, milyen gyorsan képes megteremteni a szuperolcsó áramhoz szükséges jogszabályi hátteret.

Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára az Economxnak az elmúlt napok hírei kapcsán elárulta, a minap felszabadított mintegy egymilliárd eurónyi uniós forrás célja, hogy a magyar lakosságot is segíteni tudja az energiahatékonyság növelésében, és hogy olyan programok valósuljanak meg, amelyek tudatosítják az emberek számára, az energia ára napközben is változhat.

Például, amikor napsütéses időszakban több elektromosáramot termelünk, így a túlkínálat miatt csökken az energia ára. Okosmérővel, okoskapcsolókkal megvan a lehetőség arra, hogy ki tudjuk használni a napközbeni árcsökkenéseket. Egyébként Holoda Attila felidézte, az okosmérő, illetve a dinamikus árképzés már a 2011-es energiastratégiában is szerepelt, azonban végül annak megvalósítása elmaradt. Az Európai Bizottság döntésével ez új lendületet kaphat – tette hozzá.

Megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

A botrányos szélerőmű-tilalom feloldását jelentette be Lantos Csaba energiaügy miniszter tegnap az Inforádióban. Állítása szerint küszöbön áll a szabályozás módosítása, amelynek eredményeként a mostani, teljesen értelmetlen 12 km-es védőtávolságot 700 méterre csökkentik, így megnyílik az ország jelentős részén a szélerőművek telepítése.

Lantos Csaba: megváltozott szabályok a szélerőműveknél, új pályázatok a napelemeknél

12 kilométerről 700 méterre csökken a szélerőművek védőtávolsága, de nem akarunk szélkerékerdőt – mondta Lantos Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában. Az energiaügyi miniszter bejelentette azt is, hogy a nem lakossági ügyfeleknél egységes, országos vízdíj lesz, és létrehoznak egy alapot, amellyel a tehetősebb víziközmű-szolgáltatóktól csoportosítanak majd át forrásokat a rosszabb helyzetben levőkhöz.

Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét

Közös sajtótájékoztatót tartott Pakson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat vezetőjével, ahol bejelentették, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján „biztosan állítható”, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól”.

A sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó

Részletezte, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat, továbbá megkezdődött a talajszilárdítási munka is, így a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

Az Orbán-kormány makacsul ragaszkodik a paksi orosz fűtőelemhez is

EU-szerte ebben is magunkra maradtunk. A jelenlegi paksi atomblokkok orosz üzemanyagellátását nem váltjuk ki mással – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség, cáfolva az elmúlt napok találgatásait.

A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség. Ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor, Kötcsén, sajátjai között, azt állította volna, hogy a paksi, orosz fűtőelemeket franciára cseréljük.

A találgatásokat ugyanakkor még tovább fűtötte, hogy három napra rá az Energiaügyi Minisztérium (EM) „együttműködési megállapodást” kötött a francia iparági doyennek számító, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.

Orbán francia atomblöffje

Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – a kormányfő állítólag erről is beszélt a zárkörű kötcsei találkozón a legközvetlenebb politikai szövetségeseinek. Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson. Pávatánc Putyin gazdának és az EU-nak.

Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról.  Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.

Egyre komolyabb kockázat

Lantos Csaba napelemes kormányzati hátraarca

A kormány a jövő évtől is fenntartja az éves elszámolást a már működő háztartási méretű napelemes rendszerek esetében a telepítésüktől számított tíz éven át – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter Facebook-oldalán.

A napokban arra kértük a hatáskörrel rendelkező Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, hogy vizsgálják meg a napelemekhez kapcsolódó szabályozás módosításának lehetőségét. A Juhász Edit elnökasszonnyal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy van mód az éves elszámolás fenntartására minden már meglévő beruházás esetében, sőt azoknál is, akik igényüket mostanáig benyújtották, de a fejlesztést még nem valósították meg – fejtette ki Lantos Csaba.

A megállapodás értelmében a hivatal a lehető legrövidebb időn belül elvégzi a szükséges rendeletmódosítást.  A politikus elismerte, hogy az éves szaldó előnyösebb, mert minden más megtakarításnál több megtakarításhoz, alacsonyabb villanyszámlákhoz segíti a családokat.