Best WordPress Hosting
 

Legindi Tímea: Néha ránézek a fotójára és azt mondom neki: basszus, Suhajda Szilárd, jól itt hagytál a szarban

A svájci-amerikai pszichiáter, Elizabeth Kübler-Ross elmélete szerint a gyász feldolgozásának folyamatában a tagadás, a harag, az alkudozás, a depresszió és az elfogadás fázisait különböztetjük meg. Egy év elteltével melyiknél tart?

Elmesélek egy történetet. Miután Szilárd meghalt, úgy gondoltam, hogy meghirdetem egy-két bakancsát, amit már nem nagyon használt. Átjött egy ismerős srác. Belépett a házunkba, felpróbálta az egyik bakancsot, majd leült benne, és megkérdezte tőlem, hol állok a gyászfeldolgozással. Akkor még lefagytam a kérdéstől, és elmondhatatlanul felbosszantott az érzéketlenségével.

Mikor történt ez?

Drónnal vittek oxigénpalackot az Everestre

Megérkezett az első drónszállítmány a hegymászóknak a Mount Everestre, írja az IFLScience. A szállítást a DJI drónja vitte véghez, együttműködve a nepáli Airlifttel, a 8KRAW videógyártó céggel és helyi idegenvezetőkkel. Maga a drón egy FlyCart 30-as modell volt, amelynek maximális teherbírása 15 kilogramm.

A teszt során a drónnak három oxigénpalackot és egy 1,5 kilogrammos csomagot kellett vinnie az Everest alaptáborából az 1-es táborba, majd a hulladékkal vissza.

Ez előbbi 5300 méteres magasságban, míg utóbbi 6000 méteren található. Ez különösen megterhelő lenne az emberi szervezetnek a kevés oxigén miatt, valamint a sokak haláláért felelős Khumbu-jégesés miatt.

Félelmetes rekord: 30. alkalommal mászta meg az Everestet

Az Everest Man néven ismert 54 éves nepáli hegymászó szerdán, három évtizeddel az első csúcshódítása után, 30. alkalommal érte el a világ legmagasabb csúcsát.



Ráadásul úgy, hogy csak idén májusban másodjára teljesítette a távot. Ahogy korábban fogalmazott, ő nem tervezte a rekordok felállítását, egyszerűen csak dolgozik.

Négyévesen jutott fel az Everest alaptáborába egy kislány

Négyévesen jutott fel a Mount Everest alaptáborába Zara Šifra ezzel ő lett a legfiatalabb, akinek valaha sikerült ezt elérnie. A kislányt nem csak szülei kísérték el, de hétéves bátyja, David is – írja a Mirror című brit bulvárlap.

A világ legmagasabb hegyének alaptábora 5364 méteres magasságban fekszik, ahol levegő oxigéntartalma nagyjából a fele a tengerszinten mérhető értékhez képest. Az odavezető több mint 273 kilométeres túra nagyon megviseli az emberi szervezetet, mivel a hegyi betegség tünetei már 2900 méteres magasság fölött jelentkezhetnek.

A gyerek apja, David Šifra azt mondja, a túra gond nélkül zajlott le, miközben ő folyamatosan ellenőrizte a gyerekek véroxigénszintjét.

Azt ígérik, bárkit felvisznek a Mount Everestre

1953, vagyis az első sikeres megmászása óta óriásit változott a Mount Everestre feljutás kultúrája és gyakorlata: ma már túlnyomó többségben vannak azok a mászók, akik túracégeknek jelentős összeget befizetve, serpák segítségével érhetik el a Föld legmagasabb pontját. Kuriózumnak számít az Everesten az a mászó stílus, amit Suhajda Szilárd is képviselt:

egyedül,

oxigénpalack

Nem az öngyilkosok sportja a hegymászás, de ezt nagyon nehéz megértetni a laikusokkal

A laikus közönség gyakran teszi föl a kérdést: »Mivégre kell hát fölmásznotok a hegy tetejére, életveszélynek tenni ki magatokat, mikor idelentről is éppoly jól lehet a csúcsokat csodálni?«

A fenti kérdés megválaszolásával a bécsi születésű, de gyakran magyarként hivatkozott világhírű alpinista, Dr. Zsigmondy Emil próbálkozott az 1800-as évek végén, amikor az Alpok csúcsait rótta hóban, jégben, sziklákon – ráadásul vezető és akkor még kiépített kötélpálya nélkül. Az Alpokban szerzett tapasztalatairól írt könyve a mai napig szakirodalomként szolgál.

Úgy tűnik, már a 19. században sem értették sokan, mi annak az értelme, ha valaki óriási rizikót vállalva indul több ezer méter magasságba. A nagyon fiatalon a francia Alpokban egy elszakadt kötél miatt életét vesztő Zsigmondy a „nehézségek leküzdésén érzett ujjongó örömmel” magyarázta meg.

Pintér László: Nem lehet arról beszélni, hogy Suhajda Szilárd hátrahagyott holmijait megtalálták

Semmilyen hírértéke nincs annak, hogy megtalálták Suhajda Szilárd hátrahagyott holmijait az Everesten, 6500 méter magasan, erről beszélt Pintér László az ATV Híradójának.

A Magyar Hegymászó Szövetség kommunikációs vezetője közölte

arról nem is lehet beszélni, hogy ezeket a holmikat megtalálták, ugyanis mindenki tudja, hogy a mászóknak a különböző táborokban vannak dolgaik.

Elképesztő mennyiségű szemetet szedtek össze az Everesten és három másik hegycsúcson

A nepáli hadsereg vezette csapatok 35 708 kilogramm szemetet gyűjtöttek be az Everestről és a himalájai ország három másik hegycsúcsáról, közölte hétfőn Krisna Praszad Bandari katonai szóvivő.

A Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy hétfőn lezárták a szemétszedő műveletet. Közölte, hogy az Everestről, a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsáról és a 8516 méter magas Lhocéről összesen 13 621 kilogramm szemetet távolítottak el, míg a 7220 méteres Barunce és a 8091 méteres Annapurna lejtőiről 18 529, illetve 3567 kilogrammot.

A szemétszedési kampány március 28-án indult és a környezetvédelmi világnapon (június 5-én) ért véget.

Rendkívüli műsorváltozás lesz Suhajda Szilárd emlékére

A néhány napja tragikus körülmények között elhunyt magyar hegymászó, Suhajda Szilárd emlékére szombaton 20 órától a TV2 képernyőre tűzi a 2015-ben bemutatott, Everest című filmet – közölte a televíziós csatorna ma, szerdán, mely emiatt megváltoztatja meghirdetett műsorrendjét.