Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy és Sportmászó Szövetség elnöke a szervezet oldalán osztotta meg gondolatait Suhajda Szilárd tragédiája, és az arra érkezett reakciók kapcsán. Kandrács azt írta, 27 éve tagja a magyar hegymászó társadalomnak, maga is űzi a sportágat, igaz, édesanyaként már óvatosabban. De volt férje is hegymászó, és végig tisztában voltak azzal, hogy bekövetkezhet a tragédia (az ő családjukban nem történt), de a halál az élet része, a mindennapokban is.
Kandrács 20 éve ismerte már Suhajdát, akiről azt írta, minden adottsága megvolt ahhoz, hogy kivívja magának a hegyek bizalmát. Élni akart, csak a maga módján, és voltak álmai, ezek egyike volt a Mount Everest megmászása is.
Az alázat, a szerénység, a tisztelet, a szenvedélyes érzelmek, az erő, a képesség… minden adott volt. Igen, mert ezek kellenek ahhoz, hogy az ember eggyé válhasson a hegyekkel. A hegyek világa egy rendkívül magányos, rideg és zord világ. De mégis van egy olyan arca, amit csak az tudhat, aki köztük mozog, érzi a lélegzésüket, a létezésüket. Befogadó, meditatív, leírhatatlan, már-már euforikus. Szilárd szeretett élni, szerette a feleségét, a fiát, az életet. Nem ő választotta a halált, hanem a halál választotta őt