Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: james webb űrteleszkóp

Ősi kozmikus ütközést sikerült megfigyelni

Közzétette szerző

Először sikerült megfigyelni két nagyon nagy tömegű fekete lyuk összeütközését a korai világegyetemben – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) adatai alapján készített tanulmányban két galaxis, illetve az azok középpontjában lévő objektumok találkozását mutatják be, az esemény mindössze 740 millió évvel az univerzum születése után történt.

A felfedezés azt jelenti, hogy az ilyen összeolvadások gyakoriak voltak a korai világegyetemben.

Ez segíthet megmagyarázni, hogy a szupermasszív fekete lyukak hogyan érhettek el extrém tömeget.

PostPin It!

Óceán boríthatja ezt a közeli exobolygót

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján olyan Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót találtak, amelyet teljes egészében mély óceán boríthat – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével vízgőzt, valamint metán és szén-dioxid kémiai jeleit mutatták ki az égitest légkörében.

Az objektum körülbelül kétszer nagyobb a Földnél, és kozmológiai szempontból közel, nagyjából 70 fényévre található. A kutatók szerint a kémiai jelek alapján az égitest egy, az egész felszínt beborító óceánnal bír, légköre pedig hidrogénben gazdag lehet. Igaz, földi szemmel a bolygó így sem tűnik túl barátságosnak.

Az óceán hőmérséklete 100 Celsius-fokos vagy még annál is melegebb lehet

PostPin It!

Halott csillagok körül keringő bolygókat találtak

Közzétette szerző

Halott csillagok körül keringő bolygókat figyelt meg a James Webb űrtávcső (JWST) – írja a Space.com. A tudósok szerint az objektumok vizsgálata olyan, mintha a Naprendszer jövőjébe pillanthatnánk bele.

A JWST két exobolygót – vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygót – vett észre, amelyek két különböző fehér törpe, azaz halott csillagok maradványai körül keringenek. Ezek az égitestek nagyon hasonlítanak az olyan Föld közelében található gázóriásokra, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz.

A szakértők úgy gondolják, hogy előbb-utóbb a Nap is egy fehér törpévé fog változni, előtte azonban egészen a Jupiterig minden körülötte keringő bolygót elpusztít majd. Mindez körülbelül 5 milliárd év múlva veszi kezdetét, amikor a Nap egy vörös óriássá növekszik, ezzel együtt pedig bekebelezi a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és valószínűleg a Marsot is. Külső rétegei ezután szép lassan szétoszlanak majd, és kizárólag a magja marad meg, ezt nevezzük fehér törpének.

PostPin It!

Kozmikus óriásokról készültek fényképek

Közzétette szerző

Lenyűgöző fotókat készített a James Webb űrtávcső 19 spirálgalaxisról, amelyek sosem látott részleteket is megmutatnak ezekről az objektumokról – írja a Live Science.

Janice Lee csillagász szerint a fényképek annyira csodálatosak lettek, hogy még azok a szakértők is megdöbbentek rajtuk, akik évtizedek óta tanulmányozzak a galaxisokat.

A megörökített objektumok 15-60 millió fényévre találhatóak a Földtől, és jól láthatóan tele vannak csillagokkal, amelyek kék pontokként jelennek meg a fotókon.

PostPin It!

Már idén bejelenthetik az idegen élet felfedezését?

Közzétette szerző

A NASA vezényletével megalkotott James Webb űrtávcső (JWST) 2021. december 25-i felbocsátását sokan csillagászati és kozmológiai mérföldkőnek tekintik. A projekt nem volt zökkenőmentes, a teleszkóp terveit már 1996-ban bejelentették, a program viszont lassan indult el, a fejlesztés során gyakori technikai problémákba ütköztek, majd 2018-tól kezdődően folyamatosan jelentették az újabb és újabb csúszásokat. A brutális költségnövekedés miatt – az eredetileg tervezett 1 milliárd dolláros büdzséből végül közel 10 milliárdos lett – az évek alatt több kritikus is felvetette, hogy törölni kellene a missziót.

A kutatók többsége egyetért abban, hogy a szerkezet elindulása végül kárpótolta a tudományos közösséget. Az infravörös, új generációs űreszköz minden korábbi űrteleszkópnál kifinomultabb, példátlan részletességben képes adatokat gyűjteni az első galaxisok és csillagok formálódásáról, a potenciálisan lakható exobolygók légköréről, a korai fekete lyukakról, Naprendszerünk égitestjeiről, valamint számos más objektumról és jelenségről.

A JWST 2022 júliusában kezdte meg tudományos munkáját, első fotóját is ekkor közölték, azóta pedig lélegzetelállító felvételeivel laikusok millióit ejtette ámulatba, miközben megfigyeléseivel bizonyította, valóban új korszakot hozott az űrkutatásban. A teljesség hiánya nélkül az elmúlt másfél évben

PostPin It!

Csodás fotó készült a Naprendszer rejtélyes bolygójáról

Közzétette szerző

Lenyűgöző fotót készített a James Webb űrtávcső a Naprendszer titokzatos és különös bolygójáról, az Uránuszról – derül ki az Európai Űrügynökség közleményéből. Az Uránusz a legtöbb felvételen egyszínű, gyűrűtlen – esetleg egy halvány gyűrűvel rendelkező – planétának tűnik, a James Webb fényképén viszont teljesen más arcát mutatja.

A fotón feltűnnek az égitest nehezen látható külső és belső gyűrűi is, valamint 27 ismert holdja közül is megpillanthatunk jó néhányat, amelyek közül több a gyűrűrendszeren belül található.

A példátlan magas felbontással és érzékenységgel készül fényképen a kutatók sosem látott tisztasággal figyelhetik meg az Uránusz egyedi jellegzetességeit, köztük a nagyon halvány Zeta gyűrűt is, amely a bolygóhoz legközelebb van. Az égitestnek egyébként összesen 13 gyűrűjét ismerjük.

PostPin It!

Kozmikus szörnyet talált a James Webb űrtávcső

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján kísérteties objektumot talált a James Webb űrtávcső (JWST) – írja a Futurism. A poros és halvány galaxis a korábbi űrtávcsövekkel észrevehetetlen volt, igaz, egy földi műszernek már sikerült detektálnia.

Az AzTECC71 egy rendkívül távoli csillagontó galaxis, amely közel 1 milliárd évvel az ősrobbanás után keletkezett. A JWST-nek köszönhetően a szakemberek példátlan részletességgel vizsgálhatták a rendszert.

Az új megfigyelések alapján az ilyen nagy csillagbölcsődék a véltnél 3-10-szer gyakoribban lehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a kutatóknak érdemes lehet átgondolniuk a korai univerzumról kialakított képet.

PostPin It!

Galaxisunk szívébe nézett a James Webb űrtávcső

Közzétette szerző

Korábban nem látott részleteket tárt fel a James Webb űrtávcső (JWST) a Tejútrendszer közepénél – írja a Uniserse Today. Az űrteleszkóp infravörös képességei messze felülmúlják a korábbi űreszközök adottságait, ezért a gáz- és portömegeken átlátva példátlan módon tudja vizsgálni galaxisunk belsejét.

A Tejútrendszer közepének egyik izgalmas része a Sagittarius C nevű csillagképző régió, amely a magban lévő szupermasszív fekete lyuktól mintegy 300 fényévre fekszik. A becslések alapján 500 ezer csillag formálódik a Sagittarius C-ben, amelyet folyamatosan bombáz a sűrűn elhelyezkedő csillagok sugárzása. Kérdés, hogy miként alakulhatnak ki új objektumok ilyen intenzív környezetben.

Erről a régióról még soha nem készültek olyan felbontású és érzékenységű infravörös képek, mint amilyeneket a Webb segítségével kapunk, így most először figyelhetünk meg sok jellegzetességet erre

PostPin It!

Kozmikus nagyítóval találtak ősi galaxisokat

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján az univerzum két rendkívül ősi és távoli galaxisára bukkantak a James Webb távcső (JWST) segítségével – írja a Live Science. A rendszerek mintegy 330 millió évvel az ősrobbanás után alakultak ki, tehát mintegy 30 millió évvel fiatalabbak az eddigi legrégebbi ismert galaxisnál, amelyet szintén a JWST segítségével találtak meg.

„Ezeknek a galaxisoknak a fénye ősi, körülbelül háromszor idősebb, mint a Föld” – mondta Joel Leja, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértő kiemelte, sugárzásuk vizsgálatával elkezdhetik megérteni azt az egzotikus fizikát, amely a kozmikus hajnalhoz közel kialakult rendszereket szabályozta.

Az újonnan észlelt galaxisok látszólag a mintegy 4000 milliárd naptömegű Abell 2744-ben, azaz a Pandora-halmazban fekszenek. A galaxishalmazok a legnagyobb tömegű struktúrák a világegyetemben, amelyeket gravitáció köt össze.

PostPin It!

Élhető lehet a Jupiter holdjának óceánja

Közzétette szerző

Az élet kialakulásának egy fontos feltételét, szén-dioxidot találtak a James Webb űrtávcső segítségével a Jupiter egyik holdján, az Europán – olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) közleményében. A szakértők szerint a szén-dioxid az égitest jeges felszíne alatt található óceánból származik, ami arra utal, hogy a hold vizei alkalmasak lehetnek az életre.

A NASA 2024 októberében tervezi elindítani a Europa Clipper nevű küldetését, amely során egy űrszondát küldenek majd, hogy az Europa körül keringve tovább kutassa az élethez szükséges feltételek jelenlétét az égitesten.

A csillagászok az Europát régóta úgy tartják számon, mint az égitestet, amelyen a legvalószínűbb, hogy kialakulhatott a Földön kívüli élet. Az Europa 3122 kilométeres átmérőjével alig kisebb mint a Hold, felszíne 16 kilométer vastag jégtakaróból áll, amely alatt hatalmas óceán terül el. Bár az égitest felszínén szélsőségesen alacsony, nagyjából -140 Celsius-fokos a hőmérséklet, a felszín alatti óceánban elképzelhető, hogy kialakult az élet.

PostPin It!

Az élet jeleire bukkantak egy távoli bolygón

Közzétette szerző

Szén alapú molekulák és az élet jelenlétének bizonyítékaira bukkant a James Webb űrtávcső egy Naprendszeren kívüli bolygón – írja a Space.com. A K2–18 b nevű exobolygót régóta úgy tartják számon a csillagászok, mint a Földön kívüli élet egyik potenciális helyszínét, ugyanis korábban a Hubble űrtávcsővel végzett kutatások azt mutatták, hogy felszínén folyékony vízből álló óceánok lehetnek.

Ez a planéta két-háromszor nagyobb a Földnél, csillaga élhető zónájában kering és mintegy 12 fényévre található a Naprendszertől. A James Webb űrteleszkóp friss kutatásai szén-dioxid és metán nyomait mutatták ki az égitest légkörében ammónia jelenléte nélkül, ami arra enged következtetni, hogy vízből álló óceán található rajta és hidrogénben gazdag az atmoszférája. Az ilyen típusú objektumokat a szakértők hiceán bolygóknak nevezik.

Ami még érdekesebb, hogy a James Webb dimetil-szulfidot is észlelt a K2–18 b légkörében, amelyet a Földön kizárólag élőlények, főleg fitoplanktonok hoznak létre.

PostPin It!

Felrobbanó csillagot fotózott a NASA

Közzétette szerző

Távoli szupernóváról, vagyis egy felrobbanó csillagról készített fényképet a James Webb űrtávcső – olvasható a NASA weboldalán. Az SN 1987A nevű égitest mintegy 168 ezer fényévre található a Földtől a Nagy Magellán-felhőben.

Az objektumot 1987-ben fedezték fel, azóta számos kutatás foglalkozott vele, a mostani megfigyelés viszont nagyban hozzájárulhat a szupernóvák fejlődésének megértéséhez.

A fotón látható egy központi struktúra, amely egy kulcslyukhoz hasonlít, és tele van a robbanás következtében szétszóródott gázzal és porral. Ezt veszi körül egy fényes gyűrű, amely több tízezer évvel a robbanás előtt kilövellt anyagokból áll. A gyűrűben számos fényes, forró folt is látható, ezek akkor jöttek létre, amikor a robbanás lökéshulláma elérte a gyűrűt.

PostPin It!

Gyönyörű fotó készült egy haldokló csillagról

Közzétette szerző

Lenyűgöző fényképeket készített egy haldokló csillagról a James Webb űrtávcső – írja a BBC a NASA közleménye alapján. Az égitest a Gyűrűs-ködben található, mintegy 2200 fényévre a Földtől.

A Gyűrűs-köd egy planetáris köd, amely úgy jött létre, hogy a közepén található fehér törpe csillag „ledobta magáról” külső gázrétegét. A fehér törpék haldokló csillagok, amelyek egyre halványabban világítanak, majd szép lassan kialszanak.

ESA / Webb, NASA, CSA, M. Barlow (University College London), N. Cox (ACRI-ST), R. Wesson (Cardiff University)

PostPin It!

Megtalálták az univerzum egyik legősibb galaxisát

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján megtalálhatták az univerzum egyik legősibb galaxisát – írja a ScienceAlert. Az objektum neve Maisie-galaxis.

A spektroszkópiás elemzés megerősítette, hogy a James Webb űrteleszkóp (JWST) úgy figyelte meg az objektumot, ahogy az mindössze 390 millió évvel az ősrobbanás után megjelent. Bár a kutatók eredetileg korábbinak gondolták a rendszert, de így is a világegyetem egyik legősibb ismert galaxisának számít.

Pablo Arrabal Haro, a NOIRLab munkatársa és kollégái szerint eredményeik nemcsak azt igazolják, hogy a korai univerzum a vártnál népesebb volt, hanem azt is, hogy a JWST adatainak vizsgálatakor körültekintően kell eljárni. „A Maisie-galaxissal kapcsolatban az az izgalmas, hogy ez volt az egyik első távoli galaxis, amelyet a JWST azonosított, és ebből a halmazból ez az első, amelyet spektroszkópiailag is megerősítettek” – nyilatkozta Steven Finkelstein, az austini Texasi Egyetem csillagásza, aki a lánya tiszteletére nevezte el a rendszert.

PostPin It!

Rejtélyes kérdőjelet találtak az űrben

Közzétette szerző

Különös, kérdőjel alakú objektumot vettek észre a NASA egyik fényképén – írja a BBC. A James Webb űrtávcső idén júliusban 1470 fényévre lévő, éppen formálódó csillagokat örökített meg, ezen a fotón szúrták ki a szemfüles űrrajongók a különös formájú égitestet.

NASA / ESA / CSA / Image Processing: Joseph DePasquale (STScI)

A szakértők szerint a különös formájú objektum narancssárgás színéből arra lehet következtetni, hogy éppen egyesülő galaxisokról lehet szó, azonban biztos magyarázatot csak további kutatások adhatnak a rejtélyre.

PostPin It!

Születő csillagokról készült fénykép

Közzétette szerző

A NASA 2022. július 11-én tette közzé a James Webb űrtávcső által készített első fényképet, most a jeles esemény első évfordulójának alkalmából újabb csodás fotót osztottak meg. A lenyűgöző képen egy, a Rho Ophiuchi felhőkomplexumban található csillagképző régió látható – olvasható az amerikai űrügynökség weboldalán.

NASA / ESA / CSA / STScI / Klaus Pontoppidan (STScI)

A fotón a legsötétebbnek tűnő területek a legsűrűbbek, ezeken a helyeken még most is születnek csillagok.

PostPin It!

Az univerzum legöregebb fekete lyukát fedezték fel

Közzétette szerző

Az eddigi legöregebb aktív fekete lyukat találták meg csillagászok a James Webb űrtávcső segítségével – írja a Live Science. Az újonnan felfedezett égitest tömege a Napénál nagyjából 9 milliószor nagyobb, ami hatalmasnak tűnik, pedig a szupermasszív fekete lyukak esetében kifejezetten kevésnek számít.

Az objektum a rendkívül távoli CEERS 1019 nevű galaxis közepén található, és a szakértők szerint legalább 13,2 milliárd évvel ezelőtt jöhetett létre.

A kutatók ezen kívül két másik, körülbelül 12,8 milliárd éves fekete lyukat is megfigyeltek, valamint 11 galaxist, amelyek akár 13,3 milliárd évesnél is idősebbek lehetnek.

PostPin It!