Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: exobolygó

Apró csillag körül keringő bolygót fedeztek fel

Közzétette szerző

Kicsi, hideg csillag körül keringő bolygót fedezett fel a NASA – olvasható az amerikai űrügynökség honlapján. A SPECULOOS-3 b jelű égitest körülbelül akkora, mint a Föld, és tőlünk mintegy 55 fényévre található.

Központi csillaga egy vörös törpe, amely a Naphoz képest igen apró és hűvös: mérete nagyjából a Jupiterével egyezik meg, hőmérséklete pedig mindössze 2600 Celsius-fok körüli. A vörös törpék viszont elképesztően hosszú ideig, több mint 100 milliárd évig „élnek”, míg a Naphoz hasonló csillagok csupán 10 milliárd évig. A SPECULOOS-3 b kötött tengelyforgású, vagyis mindig ugyanaz az oldala néz csillaga felé, így egyik felén örök nappal, másikon pedig végtelen sötétség honol.

Ez a planéta nagyon gyorsan kerüli meg csillagát, így egy év csupán 17 óráig tart rajta.

PostPin It!

Vulkánok százai törhetnek ki ezen a bolygón

Közzétette szerző

Tűzvörösen izzó bolygót fedeztek fel a távoli világűrben – írja a Live Science. Ehhez hasonló égitestet korábban még a kutatók sem láttak, szerintük aktív vulkánokkal lehet tele a felszíne.

Az új planéta a TOI-6713.01 jelet kapta, és mintegy 66 fényévre kering a Földtől, egy narancssárga törpe csillag körül. A mi bolygónknál éppen egy kicsit nagyobb, csillagát pedig 2,2 nap alatt kerüli meg.

A rajta található tűzhányók százai olyan gyakran törnek ki, hogy felszínét olvadt láva borítja, ami miatt a hőmérséklet a 2300 Celsius-fokot is meghaladhatja.

PostPin It!

Vattacukor sűrűségű exobolygóra bukkantak

Közzétette szerző

A Földtől mintegy 1200 fényévnyire találtak egy új, óriási exobolygót. A felfedezés különlegességét az adja, hogy a bolygó sűrűsége nagyjából egy vattacukoréval egyezik meg, írja az Interesting Engineering.

A WASP-193b elnevezésű bolygó nagyjából másfélszer akkora, mint a Jupiter, a Naprendszerünk legnagyobb bolygója, mégis nagyjából hétszer kisebb a tömege. A szakértők szerint e téren nincs messze a Kepler-51d-től, ami az eddig felfedezett legkisebb sűrűségű bolygó.

A Liège-i Egyetem EXOTIC Laboratory kutatói által az MIT-vel és az andalúziai Asztrofizikai Intézettel közösen végzett kutatás szerint a bolygó rendkívül alacsony sűrűsége valódi anomáliává teszi az eddig felfedezett több mint ötezer exobolygó között ezt az égitestet.

PostPin It!

Olyan szuperföldet találtak, amelynek légköre van

Közzétette szerző

Szakértők egy csoportjának sikerült egy olyan Naprendszeren kívüli bolygót, egy úgynevezett exobolygót találnia, amely kőzetekből épül fel, és még légköre is van – írja a Reuters. A kutatók régóta keresik az ilyen égitesteket, mivel a Föld is egy atmoszférával bíró kőzetbolygó. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az új objektum bizonyosan nem alkalmas az élet számára, hiszen pokolian forró.

Az égitest lényegesen nagyobb, mint a Föld, ám kisebb, mint a Neptunusz, az ilyen bolygókra szuperföldekként hivatkoznak. Az 55 Cancri e vagy Janssen nevű égitest rendkívül közel kering egy, a Napnál halványabb és kisebb tömegű csillaghoz, amelyet 18 óránként kerül meg.

A bolygót korábban is ismerték, légkörét a közelmúltban a James Webb űrtávcső segítségével detektálták. Az atmoszféra talán a hatalmas, felszíni lávaóceánból felszabaduló gázokból áll.

PostPin It!

A Harry Potter szereplőjéről neveztek el egy új bolygót

Közzétette szerző

A Harry Potter-sorozat egyik szereplőjéről, Albus Dumbledore apjáról neveztek el egy újonnan megtalált bolygót – írja a Space.com. A planéta hivatalosan a TOI 4633 c jelet viseli, de felfedezői a Percival becenevet adták neki.

A Percival nagyjából háromszor akkora, mint a Föld és egy TOI 4633 A nevű csillag körül kering nagyjából 309 fényévre tőlünk.

Az égitest azért is különleges, mert egy olyan rendszerben található, amelyben két csillag is helyet foglal.

PostPin It!

Ez a legkisebb bolygó, amelyet valaha felfedeztek

Közzétette szerző

Az univerzum hemzseg a rengeteg különböző tulajdonságú bolygótól, amelyek között vannak olyan hatalmas gázóriások, mint a Jupiter, amelybe a Föld 1300-szor is beleférne, de egészen aprók is, mint a Merkúr, amely a mi planétánk mellett is eltörpül. De vajon melyik a legkisebb bolygó, amelyet valaha felfedeztek?

Méretükből adódóan a Földnél kisebb exobolygókat – vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygókat – rendkívül nehéz észrevenni, de a csillagászok 2013-ban mégis sikerült kiszúrniuk egy igazán parányit – írja a Space.com. Ez az égitest a Kepler 37-b, a legkisebb ismert bolygó, amely nagyjából ugyanakkora, mint a Hold.

Ez az égitest a Kepler 37 nevű csillag körül kering, amely nagyjából 209 fényévre van tőlünk, és alig kisebb, illetve hidegebb a Napnál.

PostPin It!

Óceán boríthatja ezt a közeli exobolygót

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján olyan Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót találtak, amelyet teljes egészében mély óceán boríthat – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével vízgőzt, valamint metán és szén-dioxid kémiai jeleit mutatták ki az égitest légkörében.

Az objektum körülbelül kétszer nagyobb a Földnél, és kozmológiai szempontból közel, nagyjából 70 fényévre található. A kutatók szerint a kémiai jelek alapján az égitest egy, az egész felszínt beborító óceánnal bír, légköre pedig hidrogénben gazdag lehet. Igaz, földi szemmel a bolygó így sem tűnik túl barátságosnak.

Az óceán hőmérséklete 100 Celsius-fokos vagy még annál is melegebb lehet

PostPin It!

Szuperföldet találtak egy közeli rendszerben

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján új szuperföldet észlelt a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űreszköze – írja a Space.com. A TOI-715 b jelű objektum egy viszonylag közeli vörös törpe lakható zónájában kering. A felfedezés azért jelentős, mert gyakran azt feltételezik, hogy a Napnál kisebb és hűvösebb vörös törpék körül lehet a legnagyobb valószínűséggel kis, potenciálisan lakható kőzetbolygókra bukkanni.

A TOI-715 b szélessége körülbelül másfélszerese a Földének, és csillaga azon régiójában van, ahol elvileg jelen lehet az általunk ismert élet alapja, a folyékony víz. Ebben az úgynevezett lakható zónában a hőmérséklet alkalmas lehet a folyékony víz fenntartására.

Georgina Dransfield, a Birminghami Egyetem munkatársa és kollégái arra jutottak, hogy a TOI-715 b 19 földi nap alatt kerüli meg csillagát, amely tőlünk mintegy 137 fényévre fekszik.

PostPin It!

Halott csillagok körül keringő bolygókat találtak

Közzétette szerző

Halott csillagok körül keringő bolygókat figyelt meg a James Webb űrtávcső (JWST) – írja a Space.com. A tudósok szerint az objektumok vizsgálata olyan, mintha a Naprendszer jövőjébe pillanthatnánk bele.

A JWST két exobolygót – vagyis Naprendszerünkön kívüli bolygót – vett észre, amelyek két különböző fehér törpe, azaz halott csillagok maradványai körül keringenek. Ezek az égitestek nagyon hasonlítanak az olyan Föld közelében található gázóriásokra, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz.

A szakértők úgy gondolják, hogy előbb-utóbb a Nap is egy fehér törpévé fog változni, előtte azonban egészen a Jupiterig minden körülötte keringő bolygót elpusztít majd. Mindez körülbelül 5 milliárd év múlva veszi kezdetét, amikor a Nap egy vörös óriássá növekszik, ezzel együtt pedig bekebelezi a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és valószínűleg a Marsot is. Külső rétegei ezután szép lassan szétoszlanak majd, és kizárólag a magja marad meg, ezt nevezzük fehér törpének.

PostPin It!

Titokzatos jeleket észleltek távoli égitesteknél

Közzétette szerző

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban furcsa, csillagokhoz nem kapcsolódó, szabadon mozgó bolygókat elemeznek – írja a Live Science. 2023-ban a James Webb űrtávcső (JWST) révén több száz hasonló égitestet észleltek, a kutatók most két, nehezen értelmezhető rádiójeleket kibocsátó objektumra fókuszáltak.

A JWST által felfedezett bolygók az Orion-ködben találhatóak, és mintegy 500-an vannak. Az égitestek közül nagyjából 80 párban van, ezek tömege a Jupiteréhez hasonló, egymástól pedig 25-400 Nap–Föld-távolságra fekszenek. Az érintett Jupiter-tömegű kettős objektumok, azaz JuMBÓ-k megkérdőjelezik a bolygóformálódás létező modelljeit. Egyes feltételezések szerint az objektumok valójában nem is bolygók, hanem átmenetet képeznek a gázóriások és a barna törpék között.

A JuMBÓ-k infravörös sugárzást generálnak, a kutatók viszont ezúttal rádiótartományban folytattak vizsgálatot. A Jupiter-szerű bolygók különböző rádiójeleket bocsátanak ki, és ez így van a JuMBÓ-k esetében is. Luis Rodríguez, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem munkatársa és kollégái szerint az adatokból következtetni lehet az égitestek tulajdonságaira.

PostPin It!

Vizet találtak egy közeli exobolygó légkörében

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján a Hubble űrtávcső segítségével sikerült vízgőzt detektálni egy viszonylag kis, Naprendszeren kívüli bolygó, egy exobolygó légkörében – írja a Space.com. Az égitest környezete ennek ellenére emberi mércével semmiképp sem barátságos, felszínén pokoli forróság uralkodik.

A GJ 9872d a becslések alapján 400 Celsius-fokos lehet, de a víz felfedezése így is izgalmas.

Ugyan a csillagászok korábban is észleltek már vizet exobolygók atmoszférájában, ám a mostani az eddigi legkisebb objektum.

PostPin It!

Több tucat új bolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül

Közzétette szerző

Egy friss tanulmány alapján 85 olyan potenciális Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót fedeztek fel, amelyek hőmérséklete meglehetősen alacsony – írja az Independent. A lehetséges objektumokat a NASA TESS műholdjával észlelték, tömegük a Jupiteréhez, a Szaturnuszéhoz és a Neptunuszéhoz hasonló lehet.

A TESS a csillagok fényességének alakulását követi, a változások az égitest előtt elhaladó bolygókra utalhatnak. Általában három úgynevezett tranzitot kell megfigyelni ahhoz, hogy felfedezésről beszélhessünk.

Az új tanulmányban ugyanakkor olyan rendszerek szerepelnek, amelyekben csak két eseményt dokumentáltak. Elképzelhető, hogy ezek az exobolygók hosszabb keringési idejűek, így hőmérsékletük hűvösebb lehet.

PostPin It!

Föld-szerű bolygók rejtőzhetnek rendszerünk peremén

Közzétette szerző

A kutatók túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a Naprendszerben csak négy Föld-szerű objektum, azaz kőzetbolygó található, egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján azonban akár öt ilyen típusú égitest is rejtőzhet a rendszer határainál – írja a Live Science. A szerzők szerint az érintett objektumok eredetileg olyan szabad bolygók lehettek, amelyek nem egy csillag körül keringtek.

Az ilyen égitestek vagy csillagokhoz nem kötődő gáztömegekből alakulnak ki, vagy csillagoknál születnek meg, de utóbb kilökődnek az adott rendszerből. A James Webb űrteleszkóp (JWST) több száz hasonló bolygót azonosított már a Tejútrendszerben.

Előfordul, hogy egy csillag gravitációja magához ragad egy-egy szabad égitestet, amelyek így az adott rendszer állandó tagjává válnak. A friss szimulációk alapján a Naprendszerben is történhetett hasonló, mégpedig kőzetbolygókkal.

PostPin It!

Hatalmas óceánok rejtőzhetnek ezeken a bolygókon

Közzétette szerző

Mai ismereteink alapján az életnek folyékony vízre van szüksége, éppen ezért a potenciális idegen élet lehetőségeit vizsgálva a szakemberek előszeretettel keresnek olyan égitesteket, amelyeken vízóceánok lehetnek. Ilyen víztömegek kialakulhatnak a felszínen, ahol a gazdacsillag éppen kellő hőt biztosít a folyékony víz számára, ugyanakkor az objektumok mélyén is jelen lehetnek, ahol belső hőforrások adhatják a szükséges meleget.

Egy friss tanulmányban a kutatók 17 olyan Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót mutatnak be, amelyeknek vastag jégtakarója alatt óceánok húzódhatnak – írja a Space.com. Az ilyen objektumok nem ismeretlenek a tudomány számára, a Jupiter két holdján, az Enceladuson és az Europán hasonló lehet a helyzet.

Az érintett exobolygók pontos összetétele továbbra is kérdéses, a korábbi vizsgálatok alapján becsült felszíni hőmérsékletük mindesetre a földinél lényegesen alacsonyabb. Sűrűségük is jóval kisebb, annak ellenére, hogy nagyjából ugyanolyan méretűek, mint a mi bolygónk.

PostPin It!

Túlsúlyos bolygóra bukkantak

Közzétette szerző

Egy friss tanulmányban a szakértők egy 13 földtömegű bolygót mutatnak be, amely egy, a Napnál kilencszer könnyebb csillag körül kering – írja a The Guardian. A LHS 3154 egy fehér törpe, ez a legkisebb és leghidegebb ismert csillag.

Hogy miként lehet ennyivel nagyobb, túlsúlyos bolygója, az rejtély a kutatók számára.

A páros ellentmond a bolygóformálódás eddigi modelljeinek. „Ez a felfedezés igazán rávilágít arra, hogy milyen keveset tudunk az univerzumról” – mondta Suvrath Mahadevan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja.

PostPin It!

Vattacukor bolygót figyelt meg a NASA

Közzétette szerző

Különös bolygót vizsgált meg a James Webb űrtávcső, amelyen homokszemek hullanak az égből, akár az eső – írja a The Guardian. Az égitest a Wasp-107b jelet kapta, és mintegy 200 fényévre található a Földtől, a Szűz csillagképben.

A Wasp-107b-t még 2017-ben fedezték fel, azonban csak most, a NASA űrtávcsövének köszönhetően tudhattuk meg, milyen körülmények is uralkodhatnak az idegen világban. A megfigyelések szerint a Naprendszeren kívüli, egzotikus égitesten homokból képződnek felhők, valamint hihetetlenül forró a hőmérséklet és pusztítóan erősek a szelek.

A tudósok a planétát vattacukor bolygónak becézik, mivel kifejezetten nagy, de ehhez képest rendkívül könnyű.

PostPin It!

Üstökösök terjeszthetik az életet a galaxisban

Közzétette szerző

Egy friss tanulmányban a szakértők azt vizsgálják, eljuttathatták-e üstökösök az élet építőelemeit olyan kőzetbolygókra, amelyek a Naprendszeren kívül fekszenek – írja a Space.com. A Föld esetében már korábban felmerült, hogy az érintett anyagok kisebb égitestek közvetítésével érkezhettek.

Bolygónk korai időszakában rengeteg, a Naprendszer formálódásából hátramaradt objektum, köztünk sok aszteroida és üstökös csapódott be. Egyes kutatók szerint az üstökösök olyan molekulákat is magukkal hoztak, amelyekből aztán kifejlődött az élet.

Richard Anslow, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái ezúttal arra voltak kíváncsiak, vajon a Tejútrendszerben lévő exobolygóknál is lejátszódhatott-e hasonló. A szakértők a vizsgálathoz új matematikai modelleket dolgoztak ki.

PostPin It!

Lehet, hogy a dinók korában már jártak idegenek a Földön?

Közzétette szerző

A Föld sokkal jobban észlelhető volt a potenciális idegen civilizációk számára a dinoszauruszok idején, mint napjainkban, derül ki a Cornell Egyetem tudósainak új tanulmányából.

A kutatócsoport a Föld evolúciójának utolsó 540 millió évét vizsgálta, mely során a bolygó légköre drámaian megváltozott. Ennek egyik példája, hogy évmilliárdokig nem volt tűz a Földön, ez csupán akkor jelent meg, amikor a cianobaktériumok elkezdtek energiát termelni a napfényből, oxigént juttatva a légkörbe. Ezt megelőzően a bolygó légköre nagyrészt metánból állt — írja az IFLScience.

Rebecca Payne asztrobiológus és geológus szerint a legérdekesebb a fanerozoikum vizsgálata.

PostPin It!

Hatalmas ütközést figyeltek meg az űrben

Közzétette szerző

Szakértők egy csoportja hirtelen infravörös felragyogást, illetve optikai elhalványulást figyelt meg egy idegen csillagnál – írja az IFLScience. A jelenségről beszámoló tanulmány alapján a folyamatért két bolygó összeütközése lehetett felelős. A kutatók úgy gondolják, az összeolvadással létrejött új bolygó sugárzását is fogták.

2021 decemberében a 2MASS J08152329-3859234 jelű csillag a látható fényben működő távcsövek számára jelentősen halványabbá vált. Hasonló eseményeket már korábban is láttak, igaz, csak ritkán. A csillagot átnevezték ASASSN-21qj-re, és további teleszkópokkal kezdték el vizsgálni.

A csapatnak egy csillagász utóbb egy közösségi oldalon jelezte, hogy az ASASSN-21qj 900 nappal korábban infravörös hullámhosszon drámaian fényesebb lett, és ez így is maradt egészen az optikai halványodás kezdetéig. „Hogy őszinte legyek, ez a megfigyelés teljesen meglepett” – nyilatkozta Dr. Matthew Kenworthy, a Leideni Egyetem munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.

PostPin It!

Szinte teljesen vasból áll ez a bolygó

Közzétette szerző

Tömör vasból állhat egy Földhöz közeli bolygó – írja a Science Alert. A Tahay névre keresztelt égitest nagyjából 31 fényévre található bolygónktól, és a Gliese 367 jelű vörös törpe csillag körül kering.

A Tahay-t még 2021-ben fedezték fel, egy új tanulmány pedig rávilágított, hogy sűrűsége majd kétszerese a Földének, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen vasból kell állnia. A szakértők ezen kívül két másik planétát is felfedeztek a Gliese 367 körül.

A csillagászok úgy vélik, a Tahay egykor a Földhöz hasonló bolygó lehetett, ám valamilyen esemény során elvesztette külső, kőből álló köpenyét, így kizárólag a tömör, vas magja maradt meg. Erre az egyik magyarázat az lehet, hogy a planéta a kezdeti fázisában összeütközött egy másik, éppen formálódó bolygóval. Egy másik elképzelés szerint a Tahay egykor hatalmas, a Neptunuszhoz hasonló gázóriás lehetett, ami olyan közel keringett csillagához, hogy az teljesen szétoszlatta a légkörét.

PostPin It!