Best WordPress Hosting
 

Orbán bábja vagy utódjelöltje? Mit hagy hátra, és visszatérhet-e a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin?

A 2022. májusi beiktatását követően két évig sem volt köztársasági elnök Novák Katalin, amikor a parlament a múlt héten elfogadta a lemondását. A bukás ellenére Novák pályafutása, kivált elnöki szereplése, az Orbán-rendszer figyelemre méltó epizódja, és nem csak azért, mert – ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott a minap a Partizánban – a kormányfő akár a saját utódját is láthatta benne.

A Fidesz első vonalába a 2010-es évek második felében belépő Novák sok szempontból valami új kezdetét jelenthette a kormánypárt személyzeti politikájában. Az első női politikus volt, akire Orbán Viktor jelentős feladatokat rakott nemcsak itthon, de külföldön is. Novák a párt első vonalát jelentő középkorú férfiaknál fiatalabb (még mindig csak 46 éves), nyelveket beszél, és politikai karakterében nem a Fideszt jellemző konfrontatív stílus volt a meghatározó – sokkal inkább a mosoly. Egy kompetens nő, aki egyben háromgyerekes családanya: innen indult az államfői székig ívelő karrier, amely aztán váratlan bukással ért véget a kegyelmi botránnyal.

Orbán Viktor személyes projektje is volt

Ahol az Egyesült Államok farkasszemet néz Kínával

A jövő minden nemzet, az egész világ számára attól függ, hogy a következő évtizedekben tovább virágzik-e, és kitart-e a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség

– mondta Joe Biden, utalva utalva arra a régióra, amely fokozatosan a világ egyik központjává vált.

A korábban használatos „ázsiai és csendes-óceáni térség” helyett az „indo-csendes-óceáni-” vagy „indopacifikus térség” kifejezés egyre gyakrabban hangzik el a nemzetközi kapcsolatok megvitatásakor. Maga az elnevezés korántsem új: először egy brit gyarmati ügyvéd, geográfus használta a 19. században az Afrika keleti partjától a csendes-óceáni szigetekig terjedő régió leírására. A terület magába foglalja az Indiai-óceánt valamint a Csendes-óceán egy részét. A régió Ázsia felemelkedésével vállt fokozatosan egyre fontosabbá: számokba foglalva a világ óceánjainak 65, a szárazföld 25 százaléka található a térségben, ahol a bolygó lakosságának fele – és a kiskorúak 58 százaléka – él. A globális GDP 60 százalékát itt állítják elő, és a világgazdasági növekedés kétharmada tömörül ide. Ennek fényében aligha meglepő, hogy a világ számos országa, köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, az Európai Unió, Nagy-Britannia, de még Mongólia is rendelkezik indo-csendes-óceáni stratégiával.