Best WordPress Hosting
 

Ki nem találnád, mennyibe kerül két volt köztársasági elnök rezsije az adófizetőknek

Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két egykori köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira.

Mi történt? Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két egykori köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira – írja az RTL. A visszavonuló köztársasági elnököknek ugyanis életük végéig jár egyebek közt havi juttatás, a megfelelő ingatlan használatának a joga, legfeljebb háromfős titkárság, autó, valamint egyéb költségtérítés is.

Mennyi volt? A vizsgált időszakban csak a titkárságok fenntartására nagyjából 250 millió forint ment el. Ráadásul Schmitt Pál és Áder János nem rezsivédett ingatlanban lakik, hiszen 2022 után mindkettejüknél megugrott a rezsiköltség. Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra. Vagyis a tavalyi évben 16,25 millió forint csak az általuk használt ingatlanok rezsiköltsége volt (Schmitt egyébként saját házban lakik, míg Áder János az államtól kapott egy felújított és kibővített ingatlant).

Áder János elnöksége alatt is zajlott egy botrányos kegyelmi ügy, azóta is hallgatnak róla

Semmi nem tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák az indoklást

– válaszolta Gulyás Gergely még a februári 16-ai Kormányinfón a 24.hu kérdésére, amikor arról érdeklődtünk, van-e bármilyen jogi akadálya annak, hogy a köztársasági elnök közzé tegye, miért adott kegyelmet egy elítéltnek. Ez azért fontos kérdés, mert Novák Katalin máig nem tisztázta, hogy a bukásához vezető kegyelmi ügyben milyen indokok alapján adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. K. Endre a tavalyi pápalátogatás alkalmából titokban kapott kegyelmet azután, hogy nemcsak tudomása volt arról, hogy az intézmény igazgatója több gyereket molesztált, de hamis vallomást is írt az egyik gyerek nevében, melyet a pedofil bűnelkövető jelenlétében akart aláíratni vele.

Mindazonáltal nem csupán Novák Katalin, hanem Áder János volt köztársasági elnök is hallgat indokairól, aki úgyszintén tisztázatlan körülmények közt adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.

Semjén Zsolt végre elárulta, hányan kaptak magyar állampolgárságot

Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte Semjén Zsoltot, hogy egyszerűsített honosítással eddig hányan lettek magyar állampolgárok. Felidézte, hogy a Népszava erről többször is kért konkrét adatot, ám hiába. Csak annyit lehet tudni, hogy az egymilliomodik külhoni magyar 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt és őt Áder János államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötte.

A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter kurtán válaszolt.

Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző).

Sulyok Tamás felmentett egy bírót

Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára felmentette Balogh Krisztina bírót 2024. március 10-ei hatállyal – derült ki a pénteken megjelent Magyar Közlönyből.

Az államfő egy fegyelmi büntetés indítványozására való tekintettel mentette fel tisztségéből a bírót.

The post Sulyok Tamás felmentett egy bírót first appeared on 24.hu.

Orbán bábja vagy utódjelöltje? Mit hagy hátra, és visszatérhet-e a kegyelmi botrányba belebukó Novák Katalin?

A 2022. májusi beiktatását követően két évig sem volt köztársasági elnök Novák Katalin, amikor a parlament a múlt héten elfogadta a lemondását. A bukás ellenére Novák pályafutása, kivált elnöki szereplése, az Orbán-rendszer figyelemre méltó epizódja, és nem csak azért, mert – ahogy Tölgyessy Péter fogalmazott a minap a Partizánban – a kormányfő akár a saját utódját is láthatta benne.

A Fidesz első vonalába a 2010-es évek második felében belépő Novák sok szempontból valami új kezdetét jelenthette a kormánypárt személyzeti politikájában. Az első női politikus volt, akire Orbán Viktor jelentős feladatokat rakott nemcsak itthon, de külföldön is. Novák a párt első vonalát jelentő középkorú férfiaknál fiatalabb (még mindig csak 46 éves), nyelveket beszél, és politikai karakterében nem a Fideszt jellemző konfrontatív stílus volt a meghatározó – sokkal inkább a mosoly. Egy kompetens nő, aki egyben háromgyerekes családanya: innen indult az államfői székig ívelő karrier, amely aztán váratlan bukással ért véget a kegyelmi botránnyal.

Orbán Viktor személyes projektje is volt

Ungváry Krisztián: Lehetetlen másra gondolni, minthogy Sulyok valótlanságai egyúttal tudatos hazugságok is

Természetesen senki sem felelős felmenői tetteiért, azt azonban nem teheti meg, hogy valótlan állításokat terjeszt róluk. Különösen nem teheti meg ezt egy olyan személy, aki először a magyar alkotmányosság őre, majd a nemzet egységét kifejező legfontosabb közjogi funkció birtokosa – ezt írja hétfői cikkében a Telexen Ungváry Krisztián történész.

Mohos Márton / 24.hu

Ungváry a bevezetőjében arra utal, hogy néhány nappal ezelőtt Karsai László történész a Hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette: Sulyok Tamás, Magyarország kedden hivatalba lépő köztársasági elnöke valótlan információkat közölt a nyilvánossággal a saját apjáról. Az új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és leginkább azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok szerint az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált – ám Karsai László szerint az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja. Mint fogalmazott: „Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.”

Gyurcsány: Sulyok a náci apja érdekében hazudik

Semmi nincs Sulyokban, ami tiszteletet érdemel. Mentegeti náci apját, sőt, annál is rosszabb. Nyilvánosan hazudik, hogy tisztára mossa a lemoshatatlan mocskot

– így kezdi vasárnapi Facebook-posztját Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke arra reagált, hogy Karsai László történész néhány napja a hvg.360-on megjelent írásában úgy fogalmazott: Sulyok Tamás, frissen megválasztott köztársasági elnök „apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata.” Karsai egyebek mellett azt írta: Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.”

Gyurcsány Ferenc szerint „Sulyok nem tehet apjáról. Sulyok bármi lehetne attól még, hogy apja súlyosan náci volt. Rendes demokrata, őszinte ember is. De nem az, ha azonosul náci apjával. Akkor mocskolja az egész jobboldalt, melyet képvisel, mocskolja a kormányfőt, aki jelölte őt. Sulyok a náci apja érdekében hazudik” – fogalmaz a DK elnöke. Szerinte,

Magyarország first ladyje: A férjem jópofa

Az volt a terv, hogy ezt a két és fél évet, ami a férjem alkotmánybírósági elnökségéből még hátra van, szépen végigvisszük, aztán lassúbb élettempóra váltunk, amelyben elsődleges figyelmet és szerepet a gyerekek kaptak volna, hiszen most is segítek a lányomnak, sok időt töltök a két kis unokámmal. Lecsendesedve gondoztuk volna a gyümölcsfákat, gyakran lettünk volna a Balatonon, sok úszásra, túrázásra készültünk

– így fogalmazott Nagy Zsuzsanna, Sulyok Tamás újdonsült államfő felesége, aki a hirado.hu-nak adta az első interjúját first ladyként. A mentálhigiénés szakember és családterapeuta közölte, a jövőben is a nehéz helyzetben lévő emberek ügyeit szeretné felkarolni.

Nagy Zsuzsanna elárulta, a férje természetesen előzetesen megkérdezte őt a felkérésről, és ő elfogadta az új helyzetet. „Most talán még jobban, mélyebben, alaposabban megbeszélünk mindent. Nekünk nagy erőforrásunk a humor, ami sok nehézségen átsegített már bennünket. Természetesen próbáljuk majd tartani magunkat azokhoz az előírásokhoz, amelyek az ő szerepköréhez tartoznak, s e tekintetben is igyekszem majd a lehető legjobb tudásom szerint mellette állni” – fogalmazott a megválasztott köztársasági elnök felesége.

Ezzel a videóval búcsúzott el az államfő Novák Katalin

196 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását hétfő délután: ezzel véget ért hivatalosan is Novák Katalin 2022-ben indult államfői pályafutása.

Novák hétfő délután ezt írta ki közösségi oldalára: „Búcsúzom. A mai nappal véget ér köztársasági elnöki szolgálatom. Szeretettel gratulálok Sulyok Tamásnak, és sok erőt kívánok neki a következő évekre!”

Novák Katalin azért mondott le február 10-én, mert kiderült, hogy Novák Katalin még tavaly, Ferenc pápa magyarországi látogatása apropóján adott kegyelmet többek közt a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének is. A bicskei intézmény igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, a helyettesét, K. Endrét pedig kényszerítés miatt ítélték több mint 3 év börtönre, mert megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni vele. Novák nem indokolta kegyelmi döntését, amely lényegében véletlenül derült ki, miután – amint a 444 olvasója felhívta rá a figyelmet – az megjelent a bírósági határozatok között.

Sulyok Tamás legfontosabb mondatai négy percben

A leendő köztársasági elnök értékekről, alkotmányról, bizalomról, Trianon utáni veszélyekről és a jogállamról mint bálványról beszélt megválasztása után.

The post Sulyok Tamás legfontosabb mondatai négy percben first appeared on 24.hu.

Sulyok Tamás: Kegyelmi ügyekben a legteljesebb transzparencia híve leszek

Megtartotta megválasztási utáni beszédét Sulyok Tamás hétfő este a parlamentben. Azzal kezdte, hogy megválasztott köztárasági elnökként, de még az Alkotmánybíróság elnökként „nem lenne illő politikai nyilatkozatot tenni.” Hozzátette: ez a „tilalom tökéletes összhangban van lelki alkatommal.”

Sulyok azzal folytatta, hogy a jog szeretetét édesapjától és két bátyjától kapta, megjegyezte, 50 éve mellette áll felesége, Zsuzsa, „nélküle nem lennék az, aki vagyok” – mondta.

Elmondta, hogy számomra minden hatalom csak a jog keretei közt értelmezhető. Sulyok szerint látható, hogy a jogállam eszméje, hogy vész el a jelenlegi Európában. Leszögezte: az európai értékek gyökere a nemzeti alkotmányban vannak, épp ezért nem lehet egységes európai politikai nemzet, csak különálló nemzetek politikája. „A félelem, hogy Trianon után feloldódunk a körülöttünk nemzetek olvasztótégelyében, sose volt aktuálisabb, mint most.” Hozzátette: olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél.

Megválasztották Sulyok Tamást köztársasági elnöknek

134 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében megválasztották Sulyok Tamást köztársasági elnöknek hétfő este a parlamentben. (A 139 érvényes szavazat mellett 7 érvénytelen voks is akadt a titkos szavazáson.) Az új államfő eskütételén az LMP és a Mi Hazánk volt még a kormánypártokon kívül az ülésteremben.

Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalba köztársasági elnökként.

A korábban ügyvédként dolgozó, most a 68. évében járó Sulyok Tamást 2014 őszén választották az Alkotmánybíróság tagjává, a következő évben a testület elnökhelyettese lett. 2016 novemberében választották meg az AB elnökévé. Ő lehet a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik köztársasági elnöke, és Mádl Ferenc és Sólyom László után a harmadik jogtudós a poszton (de az is elmondható, hogy Schmitt Pál kivételével az összes 1990 utáni államfő jogvégzett volt). 2021 végén az Alkotmánybíróság elnökeként Sulyok Tamás nyílt levelet intézett Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz, melyben azt írta: egyes, pártok által megfogalmazott és a velük szimpatizáló értelmiségi körök által támogatott nézetek a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. Ezzel arra utalt, hogy a baloldali ellenzéki pártok szerinte kormányváltás esetére az alaptörvény „egy tollvonással történő” eltörlését és az AB feloszlatását vetítették előre.

Biogolyóstoll, parlamenti cirkusz, bábjáték – érkeznek az ellenzéki reakciók Sulyok Tamás államfői jelölésére

Miután Sulyok Tamás személyében Kocsis Máté megnevezte a kormány államfőjelöltjét, a Momentum közleményt adott ki, melyben megerősítették korábbi álláspontjukat, hogy nem vesznek részt a következő köztársasági elnök megválasztásának folyamatában, nem vesznek részt „abban a parlamenti cirkuszban, ahol a Fidesz kiválasztja Orbán Viktor következő golyóstollát”.

A párt mindezt most azzal indokolta, hogy az államfői pozíció mára teljesen kiüresedett, és nem szól másról, minthogy a mindenkori államfő teljesítse Orbán Viktor akaratát. Közleményében a párt üzent a kormánynak, felszólítva, hogy az új „biogolyóstoll” kinevezése helyett inkább válaszoljanak arra, miért kapott kegyelmet K. Endre, „a bicskei pedofiloknak” milyen kapcsolata van Orbánnal, és hogy a kormányfő mikor kér bocsánatot az áldozatoktól.

Szintén reagált a Párbeszéd, közleményükben azt írják:

„Hullnak még fejek, elér ez Orbán Viktorig is” – így élte meg a Fidesz erős bástyája a pedofilsegítő kegyelmi botrányt

Két hete derült ki, hogy Novák Katalin tavaly kegyelmet adott a pedofil bűncselekmények eltussolását segítő K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit mindezért a bíróság jogerősen több mint három év szabadságvesztésre ítélt. Az ügy nyilvánosságra kerülése óta már lemondott az államfő, és bejelentette közéleti visszavonulását Varga Judit, korábbi igazságügyi miniszter is, miután tavaly ellenjegyezte a pedofilsegítő K. Endre kegyelmét.

Az ügyben pár napja további szereplők is színre léptek: Varga Judit volt férje, Magyar Péter vasárnap este olyan interjút adott a Partizánnak, hogy abba beleremegett magyar internet, de kiderült az is, hogy a korábbi miniszter Balog Zoltán, református püspök-politikus lobbizott az államfőnél K. Endre kegyelméért. Balog lemondását emiatt több jobboldali véleményvezér követelt, ám ehelyett a püspök a Kossuth rádióban mondhatott reggeli imát csütörtökön. Február 15-én aztán ő is bejelentette, hogy lemond a Magyarországi Református Egyház zsinati lelkészi elnöke tiszségéről, bár Balog továbbra is püspök marad.

Egy szó, mint száz: a magyar politika rég nem látott sebességre kapcsolt. Az eseményeknek olyan kiszámíthatatlan sodrása lett, hogy még Orbán Viktor is jobbnak látta, ha szakítva korábbi gyakorlatával, napokig meg sem mukkan. De hogyan csapódik le mindez a hétköznapokban? Mit gondolnak minderről azok, akik a Fidesz egyik legerősebb hátországában élnek? Mi jut el hozzájuk a kegyelmi ügy egyre szaporodó rétegeiből? Elégséges-e a Fidesz-szavazóknak az, amerre a fideszes politikusok és propagandisták terelik az ügyet?

Varga Mihály jót nevetett azon, hogy őt tippelik az új köztársasági elnöknek

Pénteken jelent meg a 24.hu Török Gáborral készített interjúja, amiben többek között az is latolgatásra került, hogy milyen nevekben gondolkodhat Orbán Viktor, amikor Novák Katalin utódját keresi az államfői pozícióra. A politológus úgy gondolja, Orbán megbízható, kockázatmentes jelöltet akar, akit jól ismer és régóta a fideszes belső körhöz tartozik. Ezen logika mentén mondta azt, hogy „Varga Mihályra tippelek, szerintem ő a legesélyesebb”.

A kijelentés kapcsán a Magyar Hang megkereste a jelenleg pénzügyminiszteri feladatokat ellátó Vargát, aki „hangos kacagás” után úgy reagált a találgatásra:

Na jó, ez valami mesterséges intelligenciahang. Hogy mondjam, nekem most nincs időm ilyen viccekre. Köszönöm szépen, hogy hívott, viszonthallásra.

Belemegy-e az ellenzék egy reménytelen meccsbe Novák Katalin bukása után?

Egy héttel K. Endre kegyelmi botrányának kirobbanása után Novák Katalin szombaton a közmédia kamerái előtt bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról, hétfőn pedig hivatalosan, írásban is értesítette erről az Országgyűlést. Novák megbízatása akkor szűnik meg, ha a parlament elfogadja a lemondását. Erről a képviselőknek szavazniuk kell – hacsak nem hívnak össze rendkívüli ülést, legkorábban február 26-án, a tavaszi ülésszak kezdetén kerülhet sor erre. A parlamentnek egyébként a lemondás benyújtása után 15 napja van arra, hogy a döntése megfontolására kérje az államfőt, ám ha ő hajthatatlan, a törvényhozásnak tudomásul kell vennie a lépését.

Papíron tehát él még a lehetőség arra, hogy Novák Katalin maradjon a köztársasági elnök, ám az utóbbi másfél hét kormányzati kommunikációja, illetve a kormánytagok reakciói nem azt sugallják, hogy Nováknak lenne visszaút. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a parlament hamarosan új államfőt választ. A legtöbb parlamenti pártnak (beleértve a kormányoldalt is) így rövid idő alatt kell a semmiből előhúzni és felépíteni egy olyan jelöltet, aki az államfői posztra érdemes.

Mohos Márton / 24.hu

Több milliós étkezőasztal, 720 ezres zöldséghűtő és milliókért berendezett moziszoba várja Novák Katalin utódját az elnöki rezidencián

Novák Katalin köztársasági elnöki kinevezése után csaknem 280 millió forintért újították fel a Béla király úti elnöki rezidenciát. A lemondott államfő utódja egyebek mellett több millió forintos étkezőasztalt, milliókért berendezett mozi- és sminkszobát, valamint 720 ezer forintos zöldséghűtőt is használhat majd.

Mennyi? Novák Katalin köztársasági elnöki kinevezése után csaknem 280 millió forintért újították fel a Béla király úti elnöki rezidenciát: az RTL cikke szerint a 2022-es restauráció során több helyen cserélték a burkolatot, és rendbe tették az épület egyéb részeit is, így a gépészetet és az elektromos hálózatot is. A felújításáról eddig csak annyit lehetett tudni, hogy összesen mennyit költöttek a fejlesztésre, valamint hogy milyen helyiségeket alakítottak ki benne. A 2022-es felújításra az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a szintén állami tulajdonban lévő Kiving Kft.-vel szerződött. Az egyezség értelmében a kivitelezés áfa nélkül 184 millióba került, az eszközbeszerzésre pedig 35 milliót fordítottak. A részletes berendezéslista alapján viszont látható: a lemondott Novák Katalin utódja egyebek mellett több millió forintos étkezőasztalt, milliókért berendezett moziszobát, valamint 720 ezer forintos zöldséghűtőt is használhat majd.

Miért fontos ez? Az állami tulajdonban lévő ingatlant a mindenkori köztársasági elnök használja, így Novák Katalinnak szombati lemondása után ki kell majd költöznie onnan. A törvény előírja, hogy a köztársasági elnöknek biztonsági okokból ebben az ingatlanban kell laknia, így biztosan ide költözik az utód. Az már korábban kiderült, hogy Magyarország első női köztársasági elnökének és családjának a felújítási munkák során sminkszobát és egy alagsori moziszobát is kialakítottak, valamint létrehoztak egy hangszigetelt zeneszobát is függesztett kazettás álmennyezettel.

Navracsics az államfőkeresésről: Nem kaptam semmilyen megkeresést

Navracsics Tibor nem kapott semmilyen megkeresést a köztársasági elnök-jelölést illetően – erről az atv.hu-nak beszélt a politikus.

Nem kaptam semmilyen megkeresést, igy nem is gondolkoztam ezen

– ezt válaszolta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a portál kérdésére, hogy kapott-e felkérést, akár informálisan is a miniszterelnök, illetve a Fidesz-elnökség részéről, hogy legyen államfő-jelölt, és vállalná-e a köztársasági elnöki tisztséget.

Nem vesz részt az új köztársasági elnök jelölésében a Momentum, újabb tüntetést hirdettek

A Momentum Mozgalom Elnöksége úgy határozott, hogy a Momentum és annak frakciója nem vesz részt a köztársasági elnök jelölésének parlamenti folyamatában – írja közleményében a Momentum.

Az állampártnak háromból kettő köztársasági elnöke megbukott, mi pedig nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy újabb aláírógépet ültessenek a Sándor-palotába. A szabadságszerető embereknek meg kell adnunk azt a lehetőséget, hogy közvetlenül válasszanak köztársasági elnököt, ez a Momentum követelése.

„A következő aláírógép személyénél fontosabb, hogy válaszokat kapjunk Orbán Viktortól, a valódi felelőstől arra, hogy mit tud és mit hallgat el a pedofilbotrányról. Ezért február 14-én, szerdán 18 órakor tüntetni hívunk mindenkit a Karmelita elé” – zárják közleményében a Momentum.

Eltüntették a cikket, amelyben együtt szerepelt Orbán öccse, Böjte Csaba és a kegyelmet kapott K. Endre

Már nem elérhető a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) oldalán az a 2016-ban készült cikk, amelyben együtt említették Orbán Viktor miniszterelnök öccsét, Orbán Győzőt, Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, illetve a pedofília miatt elítélt bicskei gyermekotthon igazgatóját és helyettesét, a kényszerítés miatt elmarasztalt K. Endrét, akinek kegyelmi ügyébe belebukott Novák Katalin államfő és Varga Judit, a kegyelmi döntést ellenjegyző igazságügy-miniszter.

A „Ha a földhöz vágnak, újra fel kell állni” – Hódít a birkózás a gyermekotthonokban című írás 2016 februárjában került fel a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő gyermekvédelmi főigazgatóság honlapjára. A cikkben a bicskei gyermekotthonban bevezetett birkózóedzésekről készült beszámoló, amelyben megszólalt a később elítélt igazgató és helyettese is. Továbbá Böjte Csaba és Orbán Győző közreműködését is méltatták a gyermekotthonokban megjelenő sportlehetőségek okán. A cikkben a többi közt az állt:

A Kárpát-medencéből főleg Kárpátaljáról, Felvidékről és Erdélyből jönnek hozzánk gyerekek Böjte Csaba segítségével. Orbán Győzővel, a Borsod Megyei Birkózószövetség alelnökével és veterán Európa-bajnoki címet szerző birkózóval együtt hoztuk létre az egyesületet, és az országban már számos helyen szerepelünk.