Best WordPress Hosting
 

Molnár Áron gigantikus problémának látja, hogy Orbán-idézettel felvételiztetnek az SZFE-n

Kérlek szépen titeket, magyarázzátok már el nekem, mi a büdös franc történik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen! Ugyanis az egyetem televíziós műsorkészítő szakán, a felvételi első fordulóján az volt a kérdés a felvételizőktől, hogy melyik idézet való Orbán Viktortól… A helyes megoldás az volt, hogy »egy ország határok nélkül olyan, mint egy tojás héj nélkül«

– mondta Instagramon posztolt videójában Molnár Áron, hozzátéve, hogy tudomása szerint a kérdések között még volt olyan, hogy a sorkatonai szolgálat szükséges-e vagy sem, döntési helyzetben te mit változtatnál az országban, ami szerinte „azért is csodálatos kérdés, mert pár kérdéssel ezelőtt egy Orbán-idézetet kellett behúznod helyesen.”

A működését nemrég felfüggesztő noÁr mozgalom alapítója szerint ez azért „gigantikus promléma”, mert a példa tökéletesen mutatja, hogy nem a felvételizők általános műveltségére, olvasottságára, tájékozottságára kíváncsiak az intézmény vezetői, az osztályt indító tanárai, hanem a hűségükre és a lojalitásukra.

Egyetemi felvételi: botrány vagy stresszteszt

Idén először, a megváltozott felvételi eljárás keretein belül az egyetemek szóbeli beszélgetésre is behívhatják a diákokat, akik erre 50 intézményi pontot kaphatnak. Az Eduline szerdán számolt be arról, hogy Semmelweis Egyetem szóbelijén volt, akit a testsúlyáról, mást pedig arról kérdeztek, mit tenne, ha orvosként egy fiatal lányhallgatója fel szeretne menni a lakására.

A portál idézte a korábban a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanító kémiaszakos Palya Tamás facebookos szakmai fórumon közzétett bejegyzését, amelyben több hasonló, példát sorolt fel, jelezve, felháborítónak tartja ezt az eljárást, amely sok gyerek (és tanár) eddigi munkáját tönkreteszi. Szerinte a mélypont az volt, amikor egy lánytól megkérdezték, van-e barátja.

A poszt alatt Palya Tamás több kollégája jelezte, hogy hasonló történeteket meséltek a diákjaik, olyan kérdéseket tettek fel nekik, amelyeket nem lehet tárgyszerűen pontozni, illetve többen úgy érezték, provokálták őket. Bár többen számoltak be negatív élményekről, volt olyan is, akivel jófejek voltak.

Több ezerrel esett vissza az egyetemre jelentkezők száma a tavalyihoz képest

5459 fővel mérséklődött az egy évvel ezelőttihez képest a felsőoktatási intézményekbe felvételire jelentkezők száma – számolt be a Népszava, igaz, ez még mindig több, mint 2022-ben és a korábbi években. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, de ezután csökkenni kezdett a felsőoktatás iránti érdeklődés, ami a lap szerint olyan kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető, mint

a forráskivonás,

a férőhelyek korlátozása,

Fizetős előkészítőkért és templomi szolgálatért is pluszpont járhat az egyetemi felvételin

Új pontszámítási rendszer debütál a 2024-es egyetemi felvételin, ahol az RTL összefoglalója szerint az eddig megszokotthoz képest már nem kizárólag az egységes teljesítmények, tanulmányi eredmények számítanak. Idéntől jelentős mennyiségű plusz pont jár majd azért, ha valaki – pénzért – elvégzi az adott egyetem saját felvételi előkészítőjét, de az is sok jóra számíthat, akinek a szülei, nagyszülei szintén a célintézménybe jártak.

Ami nem változik, hogy az összesen megszerezhető 500 pontból továbbra is 400 pont adható majd a középiskolai és érettségi eredményekre. A fennmaradó 100 többletpontot (ami eddig többnyire nyelvvizsgára, sport- vagy tudományos teljesítményre járt) idéntől viszont egy „intézményközpontúbb” szemlélet alapján osztják ki, amiben nagy mértékű szabadságot kapnak az egyetemek. Korábban minden egyetem minden szakán ugyanaz a fajta pluszteljesítmény ért többletpontokat, és ezért mindenhol ugyanannyi pont járt, a csatorna riportja szerint 2024-től viszont az egyetemek saját hatáskörben döntenek arról, mire és mennyi többletpontot adnak, a pontszámok pedig akár szakonként is eltérőek lehetnek.

De eddig sosem látott változók is bejönnek a képbe: A Dunaújvárosi Egyetemen például 100-ból máris jóváírnak 15 pontot, ha a jelentkező családtagja (nagyszülő, szülő, gyermek, testvér vagy akár házastárs) az egyetemen végzett, ehhez csak egy jogviszonyigazolást kell bemutatni. Ugyanez az intézmény a maximális 100 pluszponttal jutalmazza mindazokat, akik olyan középiskolában végeztek, amivel az intézménynek stratégiai együttműködési megállapodása van. A dunaújvárosihoz hasonlóan a Tokaj Hegyalja Egyetemen (THE) is pluszpontot ér a hűség, itt viszont csak tizet adnak érte, ha valakinek a szülője, nagyszülője, nevelőszülője az intézménybe járt.

Családi pótlék: sokakat szorító határidő jár le február 15-én

Fontos határidő közeleg a leendő hallgatóknak. A szeptemberben induló felsőoktatási szakképzésekre, alap- és osztatlan képzésekre, valamint mesterképzésekre február 15-éig kell jelentkezniük. A továbbtanulással megnőnek a család terhei, a kiadások pedig sokszorozódnak, ha a lakhatást is meg kell oldani, mert másik városba költözik a diák. Ráadásul a bevételek pedig csökkenni fognak – hívják fel a figyelmet a portálon.

Miután leérettségizik a gyerek, már nem jár utána családi pótlék, sőt családi adókedvezmény sem. Az érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20.  – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy a számításkor vegyék figyelembe az egyetemista diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összeget kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni, két hónapra visszamenőlegesen. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni.

Hogyan működik a felsőoktatási pontszámítás?

500 pont. Ez lebeg most az egyetemre készülők szeme előtt. Ennyi pontot lehet ugyanis összesen szerezni az idei felvételi eljárásban.

Alapvetően nagyon egyszerű, hogy jön össze a felvételi összpontszám. A tanulmányi pontokból és az érettségi pontokból 200-200 pontot lehet szerezni, és ehhez jön még az intézményi 100 pont. Továbbra is lehetőség van a duplázásra, amennyiben a jelentkező érettségi pontszáma magasabb, mint a tanulmányi pontja: ebben az esetben az érettségi pontokat duplázzák meg, amihez hozzáadják az intézményi pontokat, így jön ki a legfeljebb 500 pont.

Nézzük meg részletesebben a pontszámítást!

A szegedi egyetemisták törzshelyei

„Vannak fontos dolgok az életben, de Szegeden egyetemistának lenni az egyik legfontosabb” – mondta lapunknak Gabi, a Szegedi Tudományegyetem egyik nemrég végzett hallgatója, amikor arról kérdeztük, milyen emlékei vannak az egyetemi évekről, ha nem az előadások, zárhelyi dolgozatok vagy vizsgák vannak a kérdés fókuszában, hanem a kikapcsolódás.

A napfény városa – hivatkoznak gyakran Szegedre, hiszen Magyarország területét itt éri a legtöbb napsütés évente. Ám ha épp nem süt a nap, akkor is van, ami beragyogja a várost: ez pedig a Szegedi Tudományegyetem hallgatói közössége. Az egyetemisták teszik élővé a helyet, és habár nem ez az egyetlen egyetemi város hazánkban, hiszen ott van még Debrecen, Miskolc vagy Pécs is, mégis rengeteg szempontból kiemelkedik társai közül, ahogy ezt egy tavalyi cikkünkben már részletesen bemutattuk.

De mik a szegedi egyetemisták kedvenc törzshelyei, melyek azok a kávézók, bárok, szórakozóhelyek, amelyeket legszívesebben látogatnak? Ezeket vesszük most sorra – természetesen a teljesség igénye nélkül.

Felvételi pont a jutalom a Szegedi Tudományegyetemen a világ legnépszerűbb Coursera kurzusának elvégzéséért

Az SZTE egyedülálló lehetőséget biztosít minden hallgatója számára, hogy tagja legyen egy még nagyobb közösségnek is – a Coursera tanulói-közösségének. Egy-egy kurzuson való részvétel körülbelül 50 dollárba kerülne átlagosan, de az egyetem ezt átvállalja a diákoktól, így számukra térítésmentesen érhetők el a Coursera kurzusai SZTE-s hallgatóként, ami egyedülálló Magyarországon.

A 2012-ben alapított Coursera olyan nyílt oktatási platform, ami mind a két kihívásban segítséget nyújt az egyetemeknek, olyan online kurzusokat kínálva, amelyek a tradicionális oktatást kiegészítve és abba beillesztve naprakész tudást és jól használható készségeket adnak a fiatalok kezébe.

A Coursera népszerűségét és hatékonyságát jól mutatja, hogy már 120 milliónál is többen regisztráltak az online kurzusokat kínáló tanulási platformhoz: folyamatosan bővülő oktatási tartalommal látja el azt a több millió regisztrálót, akik a programozáson át a mesterséges intelligencián keresztül a művészetig olyan készségeket fejlesztő kurzusokat abszolválhatnak online, akár kanapéjuk kényelmében, amelyek használható naprakész tudást adnak.

Ennyi ösztöndíj jár neked, ha a Szegedi Tudományegyetemet választod!

Évente több száz fiatalnak segít a Szegedi Tudományegyetem Junior Akadémiája abban, hogy minél eredményesebbek legyenek az egyetemi éveik során. Az egység azonban nemcsak a hallgatókat támogatja, hanem az érettségi előtt álló középiskolásokat is. Például azzal az  ösztöndíjrendszerrel, amely a klasszikus ösztöndíjak mellett plusz pénzügyi támogatást is kínál a leendő hallgatóknak, ráadásul intézményi pluszpontok is gyűjthetők az akadémia előkészítőin és programjain, már a középiskolai évek alatt is.

Középiskolásoknak szóló ösztöndíj a Szegedi Tudományegyetemtől

A START-ösztöndíj azoknak a középiskolásoknak, vagy mesterszakra jelentkező hallgatóknak szól, akik első helyen jelentkeznek a Szegedi Tudományegyetemre, és oda felvételt nyernek, jelen esetben a 2024/2025-ös tanévre. Az űrlap kitöltését már januárban elkezdhetik az érdeklődők, de a beadást csak azután lehet véglegesíteni, miután a jelentkező kézhez kapta az érettségi és felvételi eredményét. Legutóbb 840 tehetséges, kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkező gólyának adták át a START-ösztöndíjat, minimum 50 ezer, maximum 150 ezer forint értékben. Az összeg szabadon felhasználható, akár az albérletbe szükséges saját eszközök, háztartartási kellékek, bútorok megvételére, költözésre, de új laptop vásárlására és tankönyvekre is költhető – megkönnyítve az új életszakasz kezdetét.

Dupla annyi pontot érhet a felvételin egy MCC-bizonyítvány, mint egy nyelvvizsga

2024-től a győri Széchenyi István Egyetem, a jövőben pedig már a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem is pontként fogja beszámítani a Mathias Corvinus Collegium (MCC) középiskolás programbizonyítványát. Ez azt jelenti, hogy a jövőben akár 70 többletpontot is szerezhet a felvételinél az a gimnazista diák, aki elvégzi az MCC Középiskolás Programját – írta meg mindezt a 444 a Partizán információi alapján.

Utóbbi csatorna értesüléseit az MCC is megerősítette. Válaszukban azt írták:

A program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és kezdő támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. A 2002 óta működő programban jelenleg 24 helyszínen 4500 középiskolás diák tanul, akik szombati intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt. A KP-s diákok egy sikeres félév teljesítése érdekében szemeszterenként legalább 30-40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.

Népszava: öt új hallgatót vettek fel idén kémiatanár szakra az egész országban

Az ország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában, az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót vettek fel kémiatanár szakra valamilyen szakpárosításban – írja a Népszava a felvi.hu adatai alapján. Kémia-matek szakra egy, kémia-magyar szakra szintén egy, biológia-kémia szakra három ember nyert felvételt. Az osztatlan tanárképzés – s különösen a természettudományos tárgyak – esetében más egyetemeken ennél is rosszabb a helyzet: a többi egyetemen senki nem választotta a kémiatanár szakot, ami azt jelenti, hogy

összesen 5 hallgató kezd kémiatanár szakon ősszel az egész országban. 

Az idei általános felvételi eljárásban több mint 10,5 ezer főt vettek fel, míg tavaly 7,3 ezret. Ez valóban jelentős emelkedésnek mondható az elmúlt évekhez képest, a legtöbb diákot azonban óvópedagógiára (2095 fő), gyógypedagógiára (2201) vették fel. Viszont a legkritikusabb képzési terület az osztatlan tanári képzés, hiszen elsősorban itt képzik a közismereti (például magyart, történelmet, matematikát, természettudományokat, idegen nyelveket tanító) tanárokat, akikből jelenleg a legnagyobb hiány van a köznevelésben. A felvettek száma (1550 fő), pedig alig haladja meg a tavalyi eredményeket, amikor az általános felvételi eljárásban 1458 hallgatót vettek fel osztatlan tanári képzésre – írja a Népszava.

Komolytalan ponthatárok mellett kettes-hármas tanulmányi eredménnyel is be lehetett kerülni idén a felsőoktatásba

Vannak olyan egyetemek, ahova már kettes-hármas tanulmányi eredménnyel és hasonlóan gyenge érettségivel is be lehetett kerülni, írja a G7.hu.

A Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnöki szakának nappali képzéséhez már 164 pont is elég volt, ez majdnem fele annyi, mint a BME-n a bejutási küszöb ugyanerre a szakra.

A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették a jelentkezőket. Az utóbbi a legalacsonyabb ponthatár idén az államilag finanszírozott helyekre. A Corvinuson ugyanehhez a két szakhoz a 450 pont sem volt elég.

Komolytalan ponthatárokkal is be lehetett jutni egyetemre, a létszám növelése a minőség rovására mehet

Miközben a Corvinus vagy a BME népszerű szakjain tovább emelkedett idén a felvételi ponthatár, vannak olyan egyetemek, ahova már kettes-hármas tanulmányi eredménnyel és hasonlóan gyenge érettségivel is be lehetett kerülni.

A Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnök nappalijához már 164 pont is elég volt, ez majdnem fele annyi, mint a BME gépészmérnök bejutási küszöbe. A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették, aki hozzájuk jelentkezett. Utóbbi a legalacsonyabb ponthatár idén az államilag finanszírozott helyekre a magyar egyetemeken. A Corvinuson ugyanehhez a két szakhoz a 450 pont sem volt elég.

Ilyen alacsony pontszámmal és rossz jegyekkel korábban senki nem reménykedhetett abban, hogy egyetemista legyen, még a leggyengébbnek számító intézményekben sem.

Megvannak a felvételi ponthatárok

Szerdán este 8 órakor kihirdették a felvételi ponthatárokat, amire 126 ezren vártak feszülten hetek óta, ennyien jelentkeztek ugyanis idén a felsőoktatásba.

A hivatalos ponthatárokat ide kattintva tudod megtekinteni.

Az Eduline összesítése szerint szerint a legnépszerűbb, magyar nyelvű szakok ponthatárai a következőképpen alakultak a Corvinuson: