Best WordPress Hosting
 

Ötvös Zsuzsanna: Egy nagy adóssága még biztos van a magyar cukrászatnak

A ló túloldala

A francia cukrászat térhódításával kicsit átestünk a ló túloldalára. Ha bemegyünk akár vidéken is egy cukrászdába, jó eséllyel találunk félgömb alakú, csillogós tükörmázzal áthúzott desszerteket, amik tök jól néznek ki, és akár jó ízűek is lehetnek, ha jó alapanyagokból, jó technológiával készültek, de nem ébresztenek bennünk emlékeket. Érzelmi szinten tehát nem tudunk ezekhez kötődni, és szerintem ez elvesz az élményből.

Mennyiség helyett minőség

Lajos Mari: Az én könyveimbe egyetlen olyan recept sem került be, ami nem járt a konyhámban

Meg kellett mutatni a világnak

Nagyon valószínű, hogy előbb-utóbb nem hagyott volna nyugodni egy szakácskönyv gondolata. Egy tekintélyes terjedelmű házi receptgyűjteménnyel rendelkeztem, amihez a barátok, a távolabbi rokonok is mind hozzátettek, és azt éreztem, hogy ezt nem kéne megtartanom csak magamnak, ezt meg kéne mutatni a világnak. De ahhoz, hogy ebből tényleg szakácskönyv legyen, kellett, hogy a képi világ is biztosítva legyen, mert addig is sok-sok szakácskönyv volt, de képes szakácskönyv nem volt igazán. (…) A receptírást és az ételfotózást mindketten menet közben tanultuk meg.

Egyik partról a másikra

Mautner Zsófi: Esélyes, hogy tíz év múlva az alföldi nagymamák is fügés gombóccal várják az unokákat

Örökké mozgásban

Nagyon sokat változott az elmúlt évtizedek alatt – nemcsak a városban, a faluban is –, hogy mit termelnek, és azt hogyan készítik el. A cukkini elterjedése mellett mondok egy másik egyszerű példát: sütőtökkrémleves. Hiába volt sütőtök egyébként falun majdnem mindenkinél, senki nem csinált sütőtökkrémlevest az én nagyszüleim idejében. Pedig ma már az is egy kvázi hétköznapi étel lett. Változik a magyar konyha, változik, mit tekintünk hagyományos ételnek, változik, hogyan készítenek el egy süteményt.

Barackos? Fügés!

„Egész Magyarországon szeretnénk megreformálni a kínai gyorsbüféket”

Arra szeretnénk kérni hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.

Erős Pista kínai módra?

A 90-es években volt a gyorsbüfés berobbanás, az akkori kínai közösség tagjai nyilván azért szerettek volna éttermeket nyitni, hogy pénzt keressenek. Gondolom, abban hittek, hogy minél olcsóbb az étel, annál több embert tud bevonzani. A kínai fűszerek, szójaszósz viszont akkoriban még nagyon drága volt, így a a recepteket, sajnos, meg kellett változtatni. Ezeket a fűszereket elkezdték helyettesíteni a helyi alapanyagokkal: az édes-csípős szószt Kínában például tíz-tizenkét fűszerből készítik, fermentálják, összekeverik, majd várnak vele. Sokáig készül és sok alapanyagból, ami nem olcsó. Itthon viszont körbenéztek a piacon, kiválasztották az Erős Pistát és a baracklekvárt, összekeverték, és ez lett a gyorsbüfés édes-csilis szósz. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk, ez egy magyar étel, mert sok köze nincs a kínaihoz.

Túltoltuk a baktériumok elleni háborút, ebben hozhat változást a fermentálás reneszánsza

Az almafröccsön innen és túl

Év elején csináltam egy száraz januárt életemben először, és nagyon érdekes tapasztalás volt, hogy mennyire nincs kínálat, ha alkoholmentes italt akarsz fogyasztani. Egészségügyi szempontból választottam azt, hogy nem szeretnék alkoholt inni, szóval rögtön kihúzhatjuk a kólát és az egyéb üdítőitalokat az opciók közül, hiszen ezek tele vannak cukorral, és ugyanúgy nem egészségesek, mintha alkoholt fogyasztanék. Maradt tehát általában az almafröccs vagy a citromos víz, amit azért nem feltétlenül szeretnél fogyasztani, ha beülsz valahova a barátaiddal. Alternatív megoldást kerestem, de nem találtam, szóval úgy voltam vele, hogy akkor majd én megadom.

Visszakanyarodni a fenntarthatósághoz

„Hívjuk át a szomszédot vacsorára” – végre a magyar társadalom is megérett arra, hogy tegyen valamit az ételpazarlás ellen

Arra szeretnénk kérni hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.

Egyharmada kukába megy

A világon megtermelt élelmiszerek egyharmadát kidobjuk. Ez pont akkora mennyiség, amellyel élelmezni tudnánk azokat az embereket, akik éheznek a bolygón. Ha ezeket az élelmiszereket nem dobnánk ki, megszűnhetne az éhezés. Persze itt logisztikai problémák merülnek fel, de elméletben ez a helyzet.

A máglyarakást és a szilvás gombócot is meg lehet csinálni macaronként

Arra szeretnénk kérni hallgatóinkat, hogy regisztráljanak a 24.hu-ra. Ezzel nemcsak lapunkat, de a minőségi újságírás ügyét is támogatják. A részletekről itt olvashatnak.

Száraz és gejl?

A Gossip Girl című sorozatban láttam először macaront életemben. Arra gondoltam, hogy ez a desszert biztos elképesztően fantasztikus ízű, ráadásul csodálatosan is néz ki. Olyan az összes, mint egy pasztellszínű ékszer, és ilyet biztos soha nem fogok enni, mert nem is lehet Magyarországon kapni. (…) Először egy újlipótvárosi kávézóban vettem egy macaront, aztán nagyon csalódottan elcsámcsogtam, mert nagyon rossz volt. Édes, kicsit száraz, nagyon gejl. (…). Ezután az élmény után határoztam el, hogy én megalkotom a tökéletes macaront.

Hiába csúcsminőségű az étel, ha nem kedves a futár, aki hozza

Megtörni a pizza-hamburger tengelyt

Nem maga a Covid-időszak szülte meg a céget, hanem a kereslet arra, hogy csúcsminőségű ételt kapjunk otthon. Azt láttam, hogy minden házhoz szállító cég hamburgerezőben, pizzázóban gondolkodik, senki nem tudott kilépni ebből a gondolkodásmódból. Pedig kialakult egy réteg Magyarországon, akiknek igényük van arra, hogy a legmagasabb minőségű éttermi élményt otthon megkapják, ami rájuk van szabva és egészséges is legyen.

Hajlandók megfizetni az árát

Szabadfi Szabolcs: Tíz éve egy péket se tudtál volna megnevezni, ma meg sorra nyílnak a kézműves pékségek

Alvás helyett is süt

Ha éjszaka nem tudok aludni, bemegyek a pékségbe dolgozgatni. Ha rossz a kedvem, akkor is bemegyek. Ha nem kellene, akkor is bemegyek. Nekem ez a lételemem, és nagyon szeretek ott lenni. Szeretek mindent kontrollálni, és ez is okozza, hogyha nem muszáj, akkor is ott kötök ki. Ez olyan, mint a kertes ház: mindig van mit csinálni. Egy pékségben is mindig van mit csinálni. Ha épp nem sütök, akkor, mondjuk, kitakarítok egy hűtőt, vagy átalakítom kicsit a berendezést, mert háromszor bevertem a lapátvéget, és az nem lesz úgy jó.

A nagyüzemeket is elérte a forradalom

Fördős Zé: Az emberek sokkal hétköznapibb kajákra vágynak, mint azt magukról híresztelik

Már nem menő

Tíz–tizenöt éve egy csávó simán benyomhatta menő dumaként a randiján, hogy még egy tojásrántottát sem tud megcsinálni. Szerintem ma már ez nem menő. Arról nem beszélve, hogyha te egy tojásrántottát sem tudsz megcsinálni, az azért is kellemetlen – legfőképpen számodra –, mert akkor te ezek szerint azon a kényszerpályán mozogsz, hogy számodra állandóan főzni kell. Vagy a párodnak, vagy mindennap be kell ülnöd valahova, vagy egyszerűen szar kajákat fogsz enni. Ennél sokkal jobb verzió, hogy azt a táplálkozási stílust és módot, amit szeretek, vagy ami szükséges, mert esetleg érzékenységem van, azt én otthon meg tudom magamnak oldani.

Jókuti András: Tíz év múlva csak az amerikai láncokban ehetünk, ha nem tartjuk életben a magyar éttermeket

Utazás gasztroiránytűvel

Az úti cél kiválasztása szinte mindig a gasztronómia felől indul. Van néhány hely, ahol nyilván nem: A Húsvét-szigetre például el akarok menni, és ott valószínűleg nem lehet jót enni. Meg nyilván a Machu Picchuhoz sem azért mentem el, hogy ott egyek, miközben életem legmegdöbbentőbb és csodálatosabb élménye volt. De minimum 85 százalékban a gasztronómia határozza meg, milyen országba utazok, és ha már ott vagyok, akkor persze a kultúra, a modern művészet és a természet is izgat nagyon.

Fontosak a helyi gyökerek

A zselés máig nagy kedvenc, de milyen a robbanócukros vagy a kápia paprikás szaloncukor?

Megmutatni, mit tudnak

Az egész úgy indult, hogy van egy testvérem, akivel csokikról blogolunk. Mentünk az ország tortájára meg mindenféle hazai versenyekre, és arról beszéltünk, hogy milyen érdekes, hogy a szaloncukroknak nincsen semmilyen versenye. Pedig elég nagy a repertoár, ennek mégis csak kis részével találkozik az átlagember, hiszen mindenki a szupermarketekből vásárol, ahol jelen van öt vagy hat márka. Gondoltuk, hogy itt lenne egy lehetőség a kis gyártóknak arra, hogy megmutassák, mit tudnak.

Nemcsak ipari

A zéró tolerancia csak az egyik oka, hogy nálunk is terjednek az alkoholmentesített borok

Senki nem marad ki a koccintásból

Magyarországon hivatalosan nyolcszázezer–egymillió diabétesszel élő ember van, de emellé van még körülbelül ugyanennyi prediabétesz fázisban lévő és inzulinrezisztens páciens. (…) Bármennyire is szeretnénk tehát azt, hogy a magyar borfogyasztást támogassuk, van egy több mint egymillió főt számító piac, amelynek teljesen mindegy, milyen bormarketinggel érvelne bárki, nem fogyaszthatnak alkoholt. A családi eseményeken vagy más élethelyzetekben számukra is jó megoldás az alkoholmentesített bor. Hiszen, ha te vagy az egyetlen a társaságban, aki nem ihat, könnyen kizárva érezheted magad. (…) Viszont oda kell figyelni, hogyha valakinek cukorproblémája van, nem az összes alkoholmentesített bor megfelelő a számára. Ezek a termékek az üdítő kategóriába tartoznak, és a hátsó címkén mindig megjelenítik, hogy mennyi a cukortartalom és a kalóriatartalom. Ha tehát bárki szeretne ilyen borokat vásárolni, és van esetleg szénhidrátanyagcsere-zavara, akkor muszáj megtennie saját magáért ezt a dolgot, hogy megfordítja a palackot, és megnézi, hol áll a cukortartalom.

Nem mind szőlőlé

Makacsul tartja magát a tévedés, hogy egy indiai étteremben csak csípős ételt lehet kapni

Elég a rántott sajtból

2005-ben nyitottuk meg a Jókai utcai Indigót. Akkor még megvolt az AbOriginal ruhamárkánk, és unokatestvéremmel gondolkodtunk, hogy valamit kéne csinálni, mert már untuk a rántott sajtot. Annyiszor ettem magyarországi tartózkodásom alatt, hogy szerintem az a maradék életemre is elég. Végül arra jutottunk, hogy csinálunk egy éttermet, még ha egyikünknek sem volt fogalma róla, ez hogyan működik. 2005-ben hoztunk Indiából két szakácsot, és elindultunk.

Fontossági sorrend

Máris jobban ízlik a főzelék, ha egytálételnek nevezzük

Nem főzelék, hanem egytálétel

Egy fiatal srác odajött, és feszengve mondta, hogy Feri, ne haragudj, de én nem szeretem a főzeléket. Még ő érezte magát rosszul. Mondtam neki, hogy én nem erőltetem rád, de ne úgy gondolj erre, mint egy főzelék, hanem, mint egytálétel. Annyira ízlett neki, hogy belapátolta. Ezek apró sikerek, és én ebben bízom, hogy gyere majd el hozzám, nézelődj, adok kóstolót, ismerkedj meg vele, és utána eldöntöd, hogy akarod-e vagy sem.

Az Instagramról vissza a kondér mellé

Meghódította a világot a matcha latte, de a japán kultúrát a teaművészek mentik át

A mondat, ami mindent megváltoztatott

17 évesen kerültem Japánba egy cserekapcsolat révén. (…) Ott épp a karácsonyi koncertre készültünk a városházán általános iskolás gyerekekkel, mire az egyik próba szünetében odalépett hozzám egy japán anyuka, és azt mondta: »Ha már tízezer kilométerre elkerültél a hazádtól, az én édesanyám egy teamester, miért nem jössz el, és ismered meg a kultúránkat igazi mélységében?« Beléptem a házukba másnap, és ez volt az a pont, ami mindent megváltoztatott.

De miért művészet?

Puszta sznobéria azt állítani, hogy csak a száraz bor az igazi

Tízből kilenc magyar borkedvelő a francia borokra szavaz

Nem az a kérdés, hogy lehet-e Magyarországon kiváló minőségű cabernet franc-t készíteni, mert lehet és készül is, hanem az, hogyan történhetett, hogy egy olyan országban, ahol több mint ezeréves kultúrája, hagyománya van a borkészítésnek, mégis egy francia kékszőlő fajta viszi a prímet.

Magyar bort csak a magyarok isznak

Az olcsó kerti grillen is lehet jókat sütni, csak nagyobb tudás kell hozzá

Mikor van a szezon? Mindig!

Manapság már nincs kifejezetten grillszezon. Vannak már olyan technikák, sütők, amik egész évben használhatók. Ezért én nem szabnám meg, mikor van szezon, inkább azt mondom, hogy mindig mást lehet föltenni a grillre.

A lelkesedés már megvan

A mi konyhánkba nem ötven vagy harminc, hanem nulla kilométerről érkeznek a zöldségek

Cukkini tonnaszámra

Amikor már tonnaszámra hordtuk a cukkiniket meg a mindenfélét a családhoz, és már mindenki csapkodta ránk az ajtót, hogy hagyjuk őket békén a rengeteg nyári zöldséggel, akkor Pati fejéből kipattant, hogy kezdjünk ezzel valamit. Elkezdtük eltenni a terményeket termékekké, gondoztuk a kertet párhuzamosan azzal, hogy én séfként dolgoztam Mádon. 2019-ben pedig döntés született: otthagytam az éttermet és fejest ugrottunk ebbe a vállalkozásba.

Fő a rugalmasság