Best WordPress Hosting
 

A csodacsatárt Puskás disszidálása és a forradalom is csak lelassítani tudta

Nagy talány, milyen megfontolásból fogadta el a hatalom 1955-ben A csodacsatár forgatókönyvét. A filmszatíra ugyanis maró gúnnyal figurázta ki a rendszert, és persze egyáltalán nem az aranycsapat által forradalmasított WM-rendszerről van szó.

Talán az lehet a megoldás, hogy az 1954 júliusában elvesztett világbajnoki döntő után kellett egy „megnyugtató” alkotás, amely azt sugallja: nem érdemes a futballnak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, vannak annál fontosabb dolgok is a világon. (A szocializmus építése, a munkaverseny, a békeharc, a megbonthatatlan barátság Moszkvával. Az utóbbi kettő felújítása a XXI. század Magyarországán kérlelhetetlenül zajlik.)

A mozit 1956 júniusában kezdték forgatni, és 1956. november 8-án tervezték bemutatni. Közbejött azonban a forradalom, ám a premiert megtartották, csak majdnem egy évvel később, 1957. szeptember 12-én. A debreceni Meteor kertben 1957. szeptember 15-én azt hirdették:

Menekülteket mutató bélyeg miatt fordított vissza egy Budapestre érkező levelet a Magyar Posta

Az 1956-os események a második világháború utáni Magyarország legnagyobb kivándorlási hullámát indították el, hiszen az eseményeket elindító október 23-át követő hat hónapban kétszázezren döntöttek úgy, hogy döntően Ausztria, illetve Jugoszlávia felé indulva hagyják el a hangyabollyá vált településeket. A kormány által disszidensnek nevezett emigránsok közül 1957 nyaráig – a Kádár-kormány amnesztiáját kihasználva – végül 11 ezren tértek haza, a legtöbben azonban az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, vagy épp Németország felé folytatták az útjukat.

Ez az eseménysorozat vezetett aztán többek közt ahhoz, hogy az ENSZ 1959-1960-at a Menekültek Világévévé tette: a kezdeményezéshez 1959 júniusában máris 52 ország csatlakozott, az államok egyre növekvő sorának a Magyar Népköztársaság azonban értelemszerűen sosem lett a része, hiszen a forradalomról hosszú időn át beszélni sem volt tanácsos.

A nyugati világban az emlékév apropóján számos országban születettek beszédes bélyegek – így volt ez Ausztriában is, ahol a Törökbálintról indult Rudolf Tóth (1918-2009) és Adalbert Pilch (1917-2004) terveztek erős darabot az Osztrák Postának, rajta

Nemes Jeles László gyerekszereplőket keres új filmjéhez

Nyáron kezdődik az Oscar-díjas Saul fiát is jegyző Nemes Jeles László új filmjének forgatása. A francia-német-brit koprodukcióban készülő, Árva című filmhez jelenleg zajlik a szereplőválogatás.

Az MTI által megosztott szerdai közlemény szerint a produkció egy 10-13 éves fiút keres a főszerepre, valamint egy 10-13 éves lányt az egyik kiemelt szerepre. Budapesten már folyik a szereplőválogatás, amelyet hamarosan kiterjesztenek vidékre, valamint Erdélyre és Kárpátaljára is. A közlemény idézi a rendezőt, aki kiemelte: új filmjében örömmel dolgozna együtt olyan ösztönös, fiatal tehetséggel, akinek ez a szerep szinte a vérében van, és nem akadály az sem, ha eddig még nem volt kamera előtt.

Arra bátorítanék mindenkit, aki érez magában kedvet, erőt, indíttatást, hogy egy pillanatig se várjon, jelentkezzen a válogatásra, akkor is, ha eddig inkább zárkózott volt! Bízom benne, hogy mihamarabb megtaláljuk a főszereplőt, akire úgy fogok tekinteni, mint egy alkotótársra

Kegyetlenül végezték ki a magyar tudóst a kommunisták

Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt 66 éve, 1958. január 9-én végezték ki, amiért a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként részt vett az 1956. október 23-a utáni eseményekben – írja a Rubicon.

Tehetséges tudós és forradalmár

Brusznyai 1924-ben született egy Szenteshez közeli településen. Már a gimnazista korában látszott, hogy rendkívül okos, ráadásul a sportban is jeleskedett. Csonttuberkulózisa miatt azonban 18 éves korában kis híján teljesen lebénult. Később görög–magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett, és a klasszika-filológia ígéretes pálya elé néző tudósává vált. A fiatalember karrierjét azonban derékba törte a kommunista diktatúra, ugyanis az új hatalom nem nézte jó szemmel Brusznyai kispolgári származását, valamint azt sem, hogy apja csendőr, testvére pedig internált katolikus pap volt.

Máig rejtély, hogyan halt meg Losonczy Géza

Losonczy Géza újságíró, az 1956-os Nagy Imre-kormány államminisztere 1957. december 21-én hunyt el. A mindössze 40 esztendős publicista a szovjetek által elsöpört szabadságharc egyik vértanúja volt, aki tisztázatlan körülmények között halt meg budapesti börtönében – írja a Rubicon.

Sikeres újságíró és politikus

Losonczy 1917-ben született, és már a debreceni egyetem diákjaként újságot szerkesztett. Később a Népszava munkatársa lett, a Szálasi-kormány bukása után pedig a Szabad Népnél kezdett dolgozni. Ezután a Magyar Kommunista Párt tagja, majd országgyűlési képviselő és államtitkár vált belőle.

Félárbócra eresztették a zászlót a parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulójára emlékezünk.

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a központi katonazenekar, a 32. testőr ezred, a Gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység.

Kalocsa önkormányzata szerint náci tankok is részt vettek az 1956-os forradalomban

Furcsa plakátot osztott meg Facebook-oldalán szombaton Kalocsa önkormányzata: az 1956-os események apropóján szervezett november 3-i gyertyagyújtásra egy olyan plakát kíséretében hívták az embereket, amin a náci Németország tankjai voltak láthatók – vette észre a HVG.

A képet a lap szerint a száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő Kalocsai Innovációs és Közművelődési Központ Nonprofit Kft. készítette, az pedig rejtélyes, hogy ők miért nem vették észre

a harci jármű oldalán lévő méretes Wehrmacht-jelképet, a kereszt alakú Balkenkreuz-ot.

NER-kritikusra írt át egy Illyés-verset egy makói gimnázium tanára, elszavalta az iskolai ünnepségen

A makói József Attila Gimnázium egyik tanára az intézmény 1956-os forradalomra való megemlékezésén szavalta el a legismertebb Illyés Gyula-költemények egyikét, abban azonban megemlékezett arról a két pedagógusról – így a “vasalódeszkás” testnevelőtanárról – is, akik idén otthagyták az iskolát – írja a Telex.

A Makói Csípős nevű helyi független lap által nyilvánosságra hozott részlet szerint a következő sorok biztosan elhangzottak:

Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van.

NER-kritikusra írt át egy Illyés-verset egy makói gimnázium tanára, elszavalta az iskolai ünnepségen

A makói József Attila Gimnázium egyik tanára az intézmény 1956-os forradalomra való megemlékezésén szavalta el a legismertebb Illyés Gyula-költemények egyikét, abban azonban megemlékezett arról a két pedagógusról – így a “vasalódeszkás” testnevelőtanárról – is, akik idén otthagyták az iskolát – írja a Telex.

A Makói Csípős nevű helyi független lap által nyilvánosságra hozott részlet szerint a következő sorok biztosan elhangzottak:

Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van.

Az utolsó pillanatban vágtak ki fontos, de az Orbán-rendszerre ráhúzható részeket egy budapesti iskola 56-os műsorából

Furcsa történetet osztott meg a Magyar Hang szerdán: a budapesti Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola igazgatónője a lapot megkereső szülők szerint az utolsó pillanatban töröltetett fontos részeket a diákok heteken át gyakorolt 1956-os emlékműsorából.

Az iskola egyik tanára által írt darabot Varga Márta először október 19-én, a nyilvános főpróbán látta, majd miután a tanárt félrehívta, a diákoknak is jelezte, hogy a műsoron

sokat kell még csiszolni – annak ellenére, hogy már csak egyetlen nap volt hátra az előadásig.

„Azzal harcolunk, aki megtámad minket, mint például az unió” – Orbán Viktor híveit kérdeztük Veszprémben

Orbán Viktor az idén Veszprémben a független sajtótól elzárva tartotta október 23-i beszédét. A kordonok mögé rejtett eseményre előzetes regisztráció után csak a meghívottak juthattak be. Az érkezőket arról kérdeztük, mit gondolnak a szűkkörű ünneplésről és 1956 tanulságairól.

The post „Azzal harcolunk, aki megtámad minket, mint például az unió” – Orbán Viktor híveit kérdeztük Veszprémben first appeared on 24.hu.

John Sadovy az 1956-os forradalmat a világnak megmutató képeiből nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Ha nincs kommunizmus, akkor a XX. század második felében Európa nem hasad ketté, és a XXI. századi geopolitikai változásoknak nem magatehetetlen elszenvedője, hanem alakítója lehetne – hangsúlyozta A Szabadságharcosok között – John Sadovy fényképei az 1956-os magyar forradalom napjaiból című kiállítás pénteki megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Az 1956-os események a kommunizmusból kitörni akaró, ám a világpolitika főszereplői által cserbenhagyott magyarság tragédiáját jelentik – tette hozzá, majd hozzátette: a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája a Szovjetunió létrejötte, azaz a történelmi keresztény Oroszország bolsevizálódása volt, hiszen ez nemcsak Magyarországon okozott tragédiát, de egész Európára is kihatott, máig tartó szellemi utóhatásában,

a bolsevik gondolat egyik vírusmutációja révén, napjainkban felbomlasztással fenyegeti az egész nyugati civilizációt

Gulyás Gergely: Magyarország NATO- és EU-tagként hűséges szövetséges

A magyar kormány számára kiemelt jelentőségű az együttműködés a német szövetségi kormánnyal – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Berlinben.

Wolfgang Schmidt kancelláriaminiszterrel folytatott megbeszélése után a közmédiának adott nyilatkozatában Gulyás Gergely kiemelte, hogy Németország „minden nehézsége ellenére” az Európai Unió legerősebb tagállama, így természetes, hogy az EU-s kapcsolatok szempontjából is meghatározó fontosságú az együttműködés.

A magyar kormány törekszik is arra, hogy az EU-t érintő legfontosabb kérdésekben egyeztessen a német szövetségi kormánnyal, és „ahol lehet, egyetértésre jussunk” – mondta Gulyás Gergely.

Elhunyt ifj. Donáth Ferenc

Elhunyt ifj. Donáth Ferenc orvos, a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének elnöke – közölte a család a Klubrádióval szerdán.

1956. december 19-én Romániában született, mivel a forradalom bukása után szüleit, Donáth Ferenc politikust és Bozóky Éva újságírót a Nagy Imre-csoport többi tagjához hasonlóan Snagovba hurcolta a KGB. Ifjabb Donáth Ferenc csak 1958-ban, hazatérésük után kaphatta meg a magyar állampolgárságot.

Donáth az igazság érdekében mindig küzdeni kész politikai aktivistaként őrizte az ’56-os forradalom emlékét – méltatta a Klubrádió.

Putyin: A magyar ’56 nem volt kívülről inspirált forradalom

A magyar 1956 nem volt „színes forradalom” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki plenáris ülésén Szocsiban.

Putyin az MTI beszámolója szerint arra a felvetésre válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az ’56-s magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, valamint az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni

„Putyin brutálisabb, mint Hruscsov volt”

„Hiba volt a forradalmi megmozdulások leverésére tankokat küldeni Magyarországra és Csehszlovákiába” – mondta Vlagyimir Putyin kedden egy vlagyivosztoki fórumon. Az orosz elnök egy az 1956-os forradalomra és a Prágai Tavasz 1968-as leverésére vonatkozó kérdésre válaszolt így.

„Külpolitikailag nem helyes olyasmit tenni, ami sérti más népek érdekeit” – mondta Putyin, aki tavaly februárban indított offenzívát Ukrajna ellen. És persze ebben az offenzívában tankokat is bevetett – éppen ezért érdekes, hogy mire gondolhatott valójában az orosz elnök.

Putyin az USA-ra gondolt, de Oroszországnak is lenne mit megfontolnia

Orbán Balázs kitérő választ adott, amikor arról kérdezték, miért nem hivatták be az orosz nagykövetet

1956 hőseivel kapcsolatban egységes álláspont, hogy a magyar nemzet legfontosabb és kitüntetett szereplői, akik minden megbecsülést megérdemelnek és „ezt elvárjuk minden országtól” – mondta újságírói kérdésre szombaton Orbán Balázs Kötcsén, a Polgári Magyarországért Alapítvány Polgári Piknikjén. A miniszterelnök politikai igazgatóját arról kérdezték, hogy miért nem hívatták be az orosz nagykövetet azért, mert egy orosz tankönyv az 1956-os forradalom magyar résztvevőit fasisztának nevezte.

Az MTI tudósítása szerint Orbán az újságíróknak a jövő évi európai parlamenti választásokkal kapcsolatban azt állította, hogy Brüsszelt „foglyul ejtette a háborúpárti és korrupt elit”, az elmúlt időszakban meghozott, elhibázott döntések pedig nagyon komoly károkat okoznak Európának, amelynek versenyképessége egyre romlik.

Szerinte a megoldást az jelenti, hogy az európai parlamenti választásokon mindenhol Európában – erre van is esély – a jobboldali pártok erősödnek. Hozzátette: Magyarországon is a jobboldali erők, a Fidesz-KDNP képviselőinek kellene bizalmat kapniuk, „akkor tudnánk az Európai Unióban, Brüsszelben változásokat elérni”.

Szijjártó: Tisztességtelen dolog Magyarországot oroszbarátsággal vádolni

Tisztességtelen dolog oroszbarátsággal vádolni Magyarországot, hazánkat senki nem oktathatja ki a történelemről, a szabadságról, a magyarok pontosan tudják, hogy milyen elnyomás alatt élni, szemben azokkal, akik ezt nem tapasztalták meg – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a lengyelországi Karpaczban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Karpaczi Gazdasági Fórumon a visegrádi együttműködés jövőjéről szóló beszélgetésen sérelmezte, hogy hazánkat egyesek oroszpártisággal, Putyin-barátsággal vádolják, és leszögezte, hogy a percepció nem mindig egyenlő a valósággal, de ezt szerinte Lengyelországban nem kell magyarázni.

Magyarországnak meg kellett harcolnia a szabadságért, miközben senki nem segített 1956-ban, annak ellenére sem, hogy a Szabad Európa Rádió bemondta, hogy érkezik az amerikai támogatás – mondta Szijjártó és szerinte azok próbálják ma kioktatni Magyarországot a történelemről, a szabadságról, a Szovjetunió, a kommunisták elnyomásáról, akik ezt nem tapasztalták meg.

Régóta játszik a magyar történelemmel Putyin, most ‘56-ot szedte elő a volt minisztere

Az elmúlt napokban vihart kavart Magyarországon, hogy egy új orosz történelemtankönyvben az ‘56-os fegyveres felkelőket, illetve egy részüket fasiszta múltúnak nevezték, továbbá a magyar forradalomról azt írták, hogy azt nyugati titkosszolgálatok katalizálták, segítették elő. A tankönyv szerzője, Vlagyimir Putyin exminisztere és jelenlegi tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij átgondolatlannak nevezi azt is, hogy a rendszerváltáskor kivonultak a szovjet csapatok Közép-Európából, így Magyarországról.

Jurij KADOBNOV / AFP Vlagyimir Megyinszkij részt vesz egy sajtótájékoztatón, ahol bemutatják a középiskolásoknak szánt új történelemtankönyvet.

Csekély volt a horthysták és nyilasok száma a felkelők között

Sz. Bíró Zoltán: Szijjártónak kutya kötelessége lenne berendelni az orosz nagykövetet

– Ez nem egy tudóscsoport vagy néhány tankönyvíró pedagógus álláspontja, hanem egy bevallottan szuverén állami tankönyv, ami az orosz állam hivatalos történelemfelfogását képviseli, ezért szerintem a magyar külügynek kutya kötelessége lenne tiltakozni az 1956-os magyar forradalmat sértő, és a szovjet csapatok Kelet-Európából, így Magyarországról történő kivonásán sajnálkozó megjegyzések miatt. A külügyminiszternek minimum be kellene kéretnie az orosz nagykövetet, és elmondania neki, hogy Magyarország nem ért egyet a tankönyv történelemhamisításával, és kifejeznie, hogy sok magyar érzékenységét is sértik az ott leírtak – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő a 24.hu-nak.

A történész szerint nem tudni, hogy a tankönyv mennyire alakíthatja át az orosz közgondolkodást az ország múltjára vonatkozóan, de az nyilvánvaló, hogy ez a cél. Hosszú időn át több mint egy tucatnyi tankönyv közül választhattak az oroszországi tanárok, néhány éve már csak háromból, ám szeptembertől csak azt az egyetlen állami tankönyvsorozatot lehet használni, amelynek része a kifogásolt 11.-es történelemkönyv is.

– A média mellett most már az oktatásban is csak az jelenhet meg Oroszországban, amit az állam jónak gondol – jegyezte meg Sz. Bíró, aki szerint csak egy erős ellenerő maradt fenn, mégpedig az, hogy családi körben elmondják, nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogy az a tankönyvben szerepel. – Ez persze némi bátorságot és műveltséget feltételez. Nyilván lesznek olyanok, akik képesek és el is merik mondani gyerekeiknek az igazságot, de látva a rezsim átalakulását és egyre represszívebbé válását, aligha lesznek sokan – vélekedett.