Best WordPress Hosting
 

Kalmár Zsolt: Mindenki Szoboszlaitól várja az extrát, de nem csak tőle kellene

A két előző Eb-vel ellentétben Németországba már nem elvárások nélkül utazott a magyar válogatott. Az elmúlt két év sikersorozata, az aktuálisan Európa-rekordnak számító tizennégy veretlen meccs és a csoportelsőként kivívott Eb-kijutás olyan légkört teremtett a csapat körül, amelyben semmi nem tűnt elérhetetlennek és lehetetlennek. De vajon tényleg túlzóak voltak a várakozások, mint azt Szoboszlai Dominik nyilatkozta a meccs után?

Kalmár Zsolttal, a tornáról súlyos sérülése miatt lemaradó, 36-szoros válogatott középpályással arról is beszélgettünk, milyen vesztes Rossi, hogyan kezeli az öltözőben, ha taktikai meglepetés éri, és mennyiben befolyásolhatta a meccseink kimenetelét, hogy a korábbi Eb-kkel ellentétben az ellenfelek szemmel láthatóan nagyon is pontosan ismerik a magyar válogatott játékát.

Szó esett arról, milyen csapatkapitány Szoboszlai, létezik-e a csapatnál Szoboszlai-függőség, és egyáltalán baj-e, ha egy válogatott tudatosan legjobb játékosának minél kedvezőbb helyzetbe hozására építi a játékát? Említjük a meccshiányos játékosok kérdését, szóba kerül a közvélemény hangulata és a „mentális problémák”, valamint az is, hogy vajon csak esküvő és temetés képzelhető el a magyar nyilvánosságban a csapat kapcsán, és hol marad a higgadt, józan értékelés, a mértéktartó középút.

Olyan bombaerős a portugál keret, hogy csak bukni lehet vele

Vajon meddig fogja kísérteni a portugál válogatottat a Cristiano Ronaldo-probléma? A rekordot jelentő hatodik Eb-jén pályára lépő sztár látványosan hátrányára volt az elmúlt 25-30 év legerősebb portugál csapatának. A bombaerős keret kapcsán beszéltünk arról, hogy nem nagyon látunk „lyukas” posztot, valamint arról is, hogy miért pont Roberto Martínez, és miért nem egy portugál edző, horribile dictu, mondjuk José Mourinho a kapitány? A kérdés kapcsán elmélkedtünk arról, hogy a nemzeteken belüli nagy klubokhoz való hovatartozás miatt kialakuló klikkek lehetnek-e az okai egy külföldi kapitány kinevezésének, a blokk végén pedig az Eb-k történetének legidősebb pályára lépő játékosáról, Pepéről is költöttünk egy ódát, aki alattomos hátvédből lett higgadt tanárember benyomását keltő játékos az évek során.

A csehek 0,04-es xG-re lőtt gólja adta az apropót ahhoz, hogy szóba ejtsük, hogy az idei Eb-n egyáltalán nem állunk csehül távolról lőtt gólokat illetően: a cseheké ugyanis már a 12. volt, pedig még csak az első csoportkör ment le. Összehasonlításképpen a katari vb-n összesen 13 volt ebből a fajtából. Adódik a kérdés: mi lehet ennek az oka?

Az Eb – szerintünk – eddigi legjobb meccsén 36 lövést, két bombagólt, kapufákat és őrjöngő nézőket láthattunk.

A válogatott fociban kirívó, amit a Rangnick-féle RB Ausztria csinál

Még mielőtt belevágtunk volna az Eb negyedik napján játszott mérkőzések kivesézésének, arról beszélgettünk, hogy miért lehet az, hogy

még nem volt olyan meccs a tornán, amin ne esett volna gól az első félidőben.

Az osztrák válogatott bár a Rangnick-iskolához hűen labdaorientált presszinggel és magas intenzitással játszott, de egy öngól miatt ez a nyílt támadófoci sem volt elegendő a franciák elleni pontszerzéshez, akik az angolokhoz hasonló pragmatikus játékkal hozták 1-0-ra az első meccsüket az Eb-n. Lőrincz Ábellal megbeszéltük, hogy milyen taktikája volt az osztrákoknak ezen a meccsen, miért nevezhető szerencsésnek Deschamps, és az elmaradhatatlan magyar szálként előkerül Ricardo Moniz zalaegerszegi tanítása is.

Az angol válogatott focija, vagy inkább a festék, ahogy szárad a falon?

Nem a szerbek elleni meccsel nyerte el a semleges szurkolók szívét Anglia. Két borzalmas félidő után sikerült felülkerekedniük a szerbeken. Bár a spanyolok sorra nyerték a tornákat azzal, hogy eldugták a labdát, az angolok esetében azonban erről nem beszélhetünk, mert a hátrányba kerülésük után váltó szerbek sokat járathatták Pickford kapuja előtt a labdát. Mi hiányzik az angol válogatott játékából és meddig lehet ezzel a játékkal jutni?

Az előbbi kérdések érintése mellett arról is beszéltünk, hogy Bellingham játéka a Rossi-éra legszebb időszakaiban látott Szoboszlai Dominikéra hajazott,

hogy hogyan muzsikált Alexander-Arnold a középpályán, miért más szerepkörben játszott Kane, mint amit a klubjaiban megszokhattunk tőle, és még egy dicséretet is kiosztottunk az adásban sokat kritizált Southgate-nek.

A svájciak bal oldala megcsinált minket, az tanár-diák foci volt

Marco Rossi húzott meglepőeket a kezdő összeállításánál, bekerült a klubszezonban szinte nem is játszó Szalai Attila, míg a jobb oldalon az a Fiola Attila kapott lehetőséget, sőt volt végig a pályán, akit több sérülés is hátráltatott a szezonban. Az első félidőnk aztán csapnivalóan sikerült, és ugyan a szünetben, kétgólos hátrányban sikerült rendezni a sorokat, valamint a szépítés is összejött a második félidőben, 3-1-es vereség lett a vége.

Érdekes lesz nézni, milyen stratégiai lépéseket tesz meg Rossi a folytatásra. Vajon cserél majd a kapitány? A többi közt erről is beszéltünk.

Mi volt a terv, Skócia?

Már az első félidőben lerendezte Eb-nyitómeccsét a német válogatott: a skótok kapura sem néztek, sőt, az ellenfél térfelét sem nagyon látogatták a 2024-es Európa-bajnokság első mérkőzésén, Münchenben.

Brodarics Tamással, a Score Training System szakmai vezetőjével elsősorban azt vitattuk meg, mi lehetett a skótok meccsterve. Miért hagyták zavartalanul szervezni és irányítani Kroost? Miért nem tudtak semmit sem kezdeni a Wirtz–Musiala tengellyel? Hogyan ficánkolt Gündogan, és minek köszönhetően lubickolhatott Kimmich?

Az 5-4-1-ből villámgyorsan 6-3-1-be visszacsúszó skót kezdőfelállás hiányosságait látva Steve Clarke szövetségi kapitány már a harmincadik percre 5-3-2-re rendezte át csapatát, de mire a változatás megtörtént, a meccs már eldőlt. Boncasztalon Porteous borzalmas piros lapja, az ezúttal remekül vizsgázó videóbíró, Havertz önbizalma, Nagelsmann zsenije, de az is, mit tanulhat a magyar válogatott stábja a skótok arcpirító vereségéből.

Terrorriadó az EB helyszínén: gyanús hátizsákot találtak

Kiürítették a berlini szurkolói zóna egyes részeit az Európa Bajnokság helyszínén, miután a rendőrség a nyitómeccs előtt néhány órával gyanús hátizsákot talált a Brandenburgi kapunál. A Welt tudósítása szerint a rendőrség kordont állított fel a gyanús poggyász körül.

A rendőrség szóvivője szerint őrizetbe vették a férfit, akihez a hátizsák állítólag tartozik.

Időközben az is kiderült, hogy a hátrahagyott hátizsák nem jelent veszélyt, a  gyanúsítottat azonban továbbra is őrizetben tartják, kihallgatása folyamatban van. A szóvivő szerint a terület ellenőrzésével és megtisztításával nagyjából eset fél hétre végeztek, és a szurkolókat visszaengedték a területre.

Az idei foci-Eb valódi dalát nem az UEFA, hanem a szurkolók emelték kultstátusba

Bár az UEFA minden alkalommal választ egy hivatalos dalt az aktuális Európa-bajnoksághoz, ezek a legritkább esetben lesznek a közönség valódi kedvencei, maximum mindenkinek az agyára mennek a torna végére. Így van az idén is, egy teljesen generikus, feledhető, reklámzenének ható tucatpop dal kapta a megtiszteltetést: a Fire című számot a Meduza nevű olasz producerduó rakta össze (de akár a mesterséges intelligencia is megtehette volna), és a német Leony, illetve az amerikai Ryan Tedder éneklik.

Az angol nyelvű dal hasonlóan kíséri majd a tornát, ahogy legutóbb Martin Garrix szerzeménye tett, 2016-ban David Guetta és Zara Larsson dala és így tovább. Nehéz elképzelni, hogy sokan emlékezzenek ezekre a dalokra évtizedek múltán is, viszont minden tornán van egy régebbi szám, amit a szurkolók felfedeznek és az Eb nemhivatalos himnuszává emelik. 2016-ban ilyen volt a Freed from Desire (Gala), öt évvel később a Sweet Caroline (Neil Diamond), most pedig minden jel szerint egy 1983-as klasszikus, Peter Schilling Major Tom (Völlig losgelöst) című dala:

Egy héttel azután, hogy a dal az Adidas közösségi médiában közzétett reklámjának aláfestőjeként szerepelt, amely március közepén mutatta be Németország tornafelszerelését, a szurkolók petíciót indítottak, hogy ez legyen a nemzeti csapat gólhimnusza, azaz a stadionban a gólok után lejátszott zene.

A Cristiano Ronaldo-probléma, amit se kiköpni, se lenyelni nem lehet

Aranyossy Áronnal, a 24.hu sportrovatának szerzőjével végigvettük azokat a csapatok, amelyekről eddig kevés szó esett az Európa-bajnokság felvezetésekor. A kiváló erőkből álló, kemény, fegyelmezett, sok tehetséges fiatallal érkező ukránokat a régi ismerős Szerhij Rebrov vezeti, legutóbb nyolcba jutottak, most akár még nagyobbat is álmodhatnak.

Az osztrákok 2016-ban nagyot égtek, legutóbb viszont továbbmentek a csoportból – és a későbbi győztes olaszok ellen sem vallottak szégyent –, azóta pedig lecserélték Franco Foda defenzív, kockázatkerülő fociját a Rangnick-féle, kompromisszumokat hírből sem ismerő letámadásra.

Tényleg ők lesznek a torna meglepetéscsapata?

Mivel évtizedekig a színészválogatottban focizott, Nemcsák Károly kielemezte a magyar csapat Eb-esélyeit

A minap Pataky Attila beszélt az Eb-re készülő magyar válogatottról, néhány tanáccsal is ellátva őket. Az Edda frontembere szerint a magyarok „egyetlen hamis hangot sem engedhetnek meg maguknak” a tornán.

Ezúttal Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója nyilatkozott a Borsnak a csapatról, Eb-esélyekről: „Sose beszéltem válogatottunk ellen, de olyan erős a három ellenfél, ezért megeshet, hogy négy pont sem lesz elég a legjobb 16 közé jutáshoz” – elemezte a helyzetet Nemcsák.

A mieink ereje az egységben rejlik, a játékosaink arról nevezetesek, hogy nehéz helyzetben képesek kisegíteni a másikat.

Pataky Attila a magyar válogatottnak: Igyekezzenek úgy játszani, ahogy mi zenélünk!

Pénteken rajtol az Európa-bajnokság, a magyar labdarúgó-válogatott már a helyszínen készül első, szombaton esedékes meccsére a svájciak ellen Kölnben. A foci-Eb-re sokan kíváncsiak, köztük Pataky Attila, az Edda frontembere is, aki az nlc-nek értékelte a hazai csapat közelmúltbeli teljesítményét és a lapon keresztül üzent is nekik.

Rendkívüli módon tud hullámzani a magyar csapat. Ez az, amit nem értek. Eddig veretlen volt, de nemrégiben kapott egy 2-1-es furcsaságot az írektől, amit nem értettem. Nincsenek még formában, valami ilyesmi látszódott rajtuk. A pályán félig-meddig meg kell halni, és én ezt nem láttam rajtuk. Nemhogy nagyon, de egy kicsit sem haltak meg a pályán. De majd alakul…

– mondta el véleményét az énekes, majd az alábbi üzenetet intézte a válogatotthoz:

Lajos herceg aranyos jótanáccsal indította útjára a foci-Eb-re induló angol válogatottat

Vilmos herceg hétfőn meglátogatta az angol labdarúgó-válogatottat, mielőtt a csapat Németországba utazik a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságra. A trónörökös hivatalos programja részeként sok szerencsét kívánt nekik, csevegett kicsit Gareth Southgate szövetségi kapitánnyal, majd minden játékosnak átadta névre szóló mezét. Látogatása során a herceg motivációs beszédet is tartott, amiben tolmácsolta legkisebb gyereke, a hatéves Lajos herceg bölcs szavait.

Fiúk, miközben idefelé tartottam, azon gondolkodtam, mit mondhatnék nektek. És arra gondoltam, mit is tudnék én adni nektek, egy tapasztalt, összeszokott csapatnak? Mit mondhatnék én, hogy segítsek, mielőtt elindultok? Aztán ma reggel, miközben iskolába vittem a gyerekeket, megkérdeztem tőlük, szerintük mit mondjak az angol focicsapatnak. A legjobb tanács, amit kaptam, az volt, hogy egyetek kétszer annyit, mint amennyit általában esztek. Szinte látom magam előtt, ahogy mindannyian hatalmas pocakkal szaladgáltok a pályán. Úgyhogy azt hiszem, a legkisebb fiam tanácsait érdemes fenntartásokkal kezelni

– idézi Vilmost a Mirror.

Az Eb előtt megtört egy veretlenségi sorozat, de reméljük, elindult egy újabb

A magyar válogatott lejátszotta az Eb előtti két felkészülési mérkőzését. Egy – régen látott – vereség és egy sima győzelem a mérleg. Maradt-e kérdés a kezdő összeállítását illetően? Mi a helyzet a cserepaddal? Láttunk-e és várhatunk-e bármi újat taktikailag a válogatottól? Marco Rossi kérdőjelei és Fiola Attila, mint kellemes meglepetés.

Most már tényleg hazatér a futball, vagy Southgate-nek újfent sikerül elóvatoskodnia? Az angol szövetségi kapitány játékfelfogása kapcsán vitáztunk, érintettük azt is, hogy az eddigiekhez képest atipikus kerettel vágnak neki a tornának az angolok, sok kimaradó nagy névvel, valamint arról is szót ejtettünk, hogy túlértékeltek-e a Premier League-játékosok.

Az adás végén mediterrán vizekre eveztünk, Spanyolországnál, illetve Olaszországnál horgonyoztunk le. A spanyolok kapcsán beszéltünk az ezen a szinten „nullkilométeres” edzőnek számító De la Fuenteről, a szövetséget érintő, spanyol futballéletet megrázó botrányokról, illetve arról, hogy bár középhátvéd poszton nem tűnnek a legerősebbnek, de egy pofátlanul fiatal kerettel, egy világklasszissal és az esélyesség nyomasztó terhe nélkül léphetnek pályára Németországban.

Futballforradalom zajlik a világban, és ennek egyik élharcosa a magyar válogatott

Marco Rossi válogatottja nem csak, hogy tizenhárom meccse veretlen – ilyen sorozatra az Aranycsapat óta nem volt példa a magyar labdarúgás történetében –, de immáron a nemzetközi szaksajtó egyik kedvenc hivatkozási pontja is. A pozíciós játék dogmáiba az évtizedek alatt belefásult, sematikussá globalizálódott futballiparra friss tavaszi szellőből viharrá terebélyesedő szélvészként csapott le a relacionista játékfelfogás forradalma,

a futballteoretikusokat a világ minden pontján lázban tartó innováció egyik sokat hivatkozott gyújtópontja pedig épp a magyar válogatott.

De hogyan jutott el idáig a nemzeti csapat, amelyre még alig másfél-két éve is inkább veszélyes kontracsapatként hivatkoztak az elemzők? Inkább egy természetes, praktikus fejlődési folyamat egyik állomását látjuk most, vagy tényleg igaz az ősrégi közhely, hogy a magyar társadalomszervezési és kulturális hagyományok összessége csapódik le a futballisták játékán? Egyáltalán: mit jelent az, hogy relacionista futball, és miben tér el a klasszikus pozíciós játéktól?

Nem ez a válogatott plafonja, nincs még kimaxolva a Rossi-csapat

A Ziccerben Marosi Gergellyel, a Sport24 állandó szerzőjével és Aranyossy Áronnal, a 24.hu sportszerkesztőjével először a vasárnapi örömünnep (Magyarország-Montenegró 3-1) kapcsán

a Szoboszlai-hatásról, és arról beszélgettünk, mi okozta a látványos montenegrói rövidzárlatot, Radulovic kapitány csapatának frusztrációját, amely aztán a hajrában egészen durva belépőkben öltött testet,

de szó esett Nagy Ádám játékintelligenciájáról és Balogh Botond remek teljesítményéről is,

A válogatott litvániai meccse is bizonyítja, a mai fociban már nincs ingyenkonyha

Marosi Gergellyel, a Sport24 állandó szerzőjével, és Aranyossy Áronnal, a 24.hu sportszerkesztőjével e két meccs apropóján arról beszélgettünk

Marco Rossi hogyan gazdálkodik eredményesebben az erőforrásaival, mint kollégája Dragan Stojkovic?

Miért nem sikerült Kaunasban olyan hőfokon folytatni, ahol Budapesten abbahagytuk?

Marco Rossi bármit csinál, az működik

Az 56-szoros válogatott Kovács Kálmán, valamint a Sport24 állandó szerzője, Marosi Gergely voltak most podcastunk vendégei, akikkel azt taglaltuk, hogy

egy ilyen siker után miért nem örül mindenki, miért mutatnak a két véglet felé a közösségi hozzászólások,

vajon miért láttunk két merőben ellentétes félidőt, csak az első 45 perc számunkra kedvező eredménye, Marco Rossi taktikai váltása, vagy Szerbia akarata okán szorultunk vissza a saját térfelünkre, és kényszerültünk védekezésre a második játékrészben,