Best WordPress Hosting
 

A NASA központjában kaptak kiképzést a magyar űrhajósjelöltek

Houstonba, a NASA központjába látogattak a magyar űrhajósjelöltek – írja az MTI a HUNOR – Magyar Űrhajós Program közleménye alapján. A három férfi április elején vett részt egy tíznapos szakmai úton, ennek első állomása volt az amerikai űrügynökség bázisa.

A látogatás során betekintést kaphattak az űrkutatási szakemberek napi munkájába, valamint személyesen találkozhattak és beszélgethettek a világűrt már megjárt asztronautákkal. Emellett megtekintették a Nemzetközi Űrállomás élethű mását is, ahol a professzionális asztronauták kiképzése is zajlik, és közelebbről megismerkedtek az űrhajósok kiképzése során használt eszközökkel.

De nemcsak látogatóban voltak, hanem az Axiom Space szakembereitől átfogó elméleti és gyakorlati képzést is kaptak, valamint különböző alkalmassági teszteket és kiképzési feladatokat is végre kellett hajtaniuk. Ez idő alatt a vállalat űripari szakértői és pszichológusai folyamatosan vizsgálták a reakcióikat és a kommunikációs képességeiket. A jelöltek továbbá a virtuális valóság segítségével megtapasztalhatták az űrben való munkavégzés sajátosságait és élőben követhették nyomon a Nemzetközi Űrállomáson folyó kísérleteket is.

Itt tart most a magyar űrhajósjelöltek kiképzése

Kiképzésükről beszéltek a magyar űrhajósjelöltek, Cserényi Gyulával, Kapu Tiborral, Schlégl Ádámmal és Szakály Andrással vasárnap délután a Kossuth rádió Irány az űr című műsorában – írja az MTI. Az adásban az is elhangzott, hogy mind a négyen részt vehetnek a Hungarian to Orbit (HUNOR) magyar űrhajósprogram harmadik kiképzési fázisban is.

Az elsőben az űrkutatás történetével, az űrügynökségek tevékenységével, illetve a küldetéssel ismerkedtek, majd a másodikban az utazás során szükséges tudományágakba – kozmológia, földtan, rakétafizika, élettan – kaptak betekintést. A kiképzés harmadik fázisában a jelöltek szakmaspecifikus ismereteket szereznek például a nemzetközi űrállomásról, és bekapcsolódnak a kutatás-fejlesztési munkába is.

Már mind a négyen megszerezték a kisrepülőgépes szakszolgálati engedélyüket, novemberben műrepülő gyakorlatot is végeztek, fizikai felkészülésük során úszóedzéseken vesznek részt, és dietetikus követi nyomon táplálkozásukat. Hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol további képzések várnak rájuk. Az egyik legfontosabb a centrifugaképzés lesz, amelynek során szimulálni fogják, hogy pontosan milyen erőhatások érik az embert a felbocsátás során. Ezen kívül az űrállomás moduljaival, eszközeivel ismerkednek meg egy életnagyságú modell segítségével, de a mikrogravitációs környezetben való elsősegélynyújtásra is kiképzik őket.

Magyar az űrben, emberek a Holdnál – ez vár ránk 2024-ben

Egyre inkább úgy néz ki, hogy napjainkban egy új űrverseny korát éljük, éppen ezért nem is meglepő, hogy 2023 bővelkedett az izgalmas küldetésekben. A nyár folyamán India például történelmet írt azzal, hogy elsőként sikerült leszállást végrehajtania a Hold déli sarkának közelében. A Vikram nevű leszállóegység révén az ázsiai ország lett a negyedik nemzet az USA, a Szovjetunió és Kína után, amely az égitesten landolt.

ISRO / AFP Vikram-S rakéta a Satish Dhawan Űrközpontnál 2022. november 18-án.

Az indiaiak pedig ezután sem pihentek: egy hónap sem telt el a leszállás után, mikor útnak indítottak egy űrszondát a Nap felé, amelynek feladata csillagunk megfigyelése lesz. De nem India volt az egyetlen, amely nagy teljesítményeket tett le az asztalra, Európa sem tétlenkedett. Júliusban az Európai Űrügynökség felbocsátotta Euclid nevű űrtávcsövét, amellyel elkészítik majd a kozmosz 3D-s térképét, a teleszkóp szolgáltatta adatok pedig azt is lehetővé teszik, hogy a kutatók jobban megértsék a sötét anyagot és a sötét energiát.