Az izraeli származású Abraham „Avi” Loeb 1993-ban került a világhírű Harvard Egyetemre, ekkor már az elméleti csillagászat ígéretes fiatal kutatója volt, idővel pedig nemzetközileg is igen elismert szakértővé vált. Vizsgálati területei közé tartozott az első csillagok formálódása, a fekete lyukak kialakulása és fejlődése, valamint a Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett exobolygók észlelése. Karrierje során több tudományos előrejelzése is beigazolódott, 2003-ban például kollégájával olyan megfigyelési technikát dolgozott ki, amellyel tíz évvel később első alkalommal sikerült egy Jupiter nagyságú exobolygót találni.
Noha a vita, a forradalmiság sosem állt távol tőle, eredményei sokáig igazolták. Hallgatók tömegei valósággal rajongtak érte egyedi előadásmódja és nyitottsága miatt, szakmailag pedig motiváló volt számukra, hogy előszeretettel vonta be kutatásaiba diákjait. Munkásságát összességében a szakma is elismerte, 2011-től kezdődően kilenc éven át vezette a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékét, 2018-ban pedig az Amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák Fizikai és Csillagászati Tanácsa elnökének választották egy ciklusra. A 2010-es évek második felében azonban látszólag fordulat állt be az érdeklődésében: egyre többet foglalkozott a földön kívüli élet és civilizációk kérdéseivel.
Bár az emberiség egyelőre nem bukkant idegen létformák nyomaira, az olyan területek, mint az asztrobiológia vagy a SETI (földön kívüli intelligencia keresése) a tudásbeli és technológiai fejlődésnek köszönhetően immár nem puszta sci-finek, hanem teljesen elfogadott kutatási irányzatnak számít, rengeteg szakember foglalkozik ezen ágazatokkal. A kutatások a szélesebb közönséget is erősen foglalkoztatják, ami nem csoda, ki ne akarná tudni, hogy vajon csak a Földön létezik-e élet, hogy intelligenciánkkal egyedül vagyunk-e az univerzumban.