Best WordPress Hosting
 

Újabb részletek derültek ki a Pázmány-kampusz várható arcáról

Az elmúlt hónapok hazai építészeti közbeszédét uraló, az egykori Rádió-épületek többségének pusztulásával járó Pázmány-projekttel kapcsolatban hétről hétre kerülnek nyilvánosságra a különböző részletek, a terület várható jövőjéről azonban még mindig nem lehet biztosat tudni. A tervezett bontási munkák a tavalyi év végén ugyan engedélyt kaptak (ezek részleteit itt mutattuk be), a kézzelfogható változások azonban továbbra sem kezdődtek meg, sőt, az önkormányzat, illetve a civilek közös erővel próbálják megállítani a kiemelt projektet.

Az ügyben a kerület közigazgatási pert indított, valamint az Alkotmánybíróságot is megkereste, sőt, januárban a kormánypárti és a kerületi képviselők teljes egyetértésben eldöntötték: nem vonják vissza a tömbre kiterjesztett változtatási tilalmat, sőt, a Fővárosi Kormányhivatalt vezető korábbi kerületi vezető, dr. Sára Botond elfogultságának vizsgálatát kérték.

A Pázmány-álom január 17-án aztán új szakaszához érkezett: az építtető Építési és Közlekedési Minisztérium eljuttatta a Kormányhivatalhoz az építési engedélykérést, aminek az cikkünk megjelenéséig nem adott zöld utat. Rövidesen kiderült, hogy a munkák során a leendő épületeket körbevevő utcák, illetve a Pollack Mihály tér parkolási rendje, valamint átjárhatósága is megváltozhat, erről azonban egyelőre sem Józsefvárossal, sem a Budapest Közút Zrt.-vel nem született megegyezés.

A kormány egy tollvonással lakoltatná ki a Palotanegyedből a hazai építészeti élet legfontosabb szervezeteit

Az állam a közeljövőben kiürítené a Magyar Építész Kamara (MÉK), a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), a Budapesti Építész Kamara (BÉK), illetve az Építész Mester Egylet (ÉME) Mesteriskolájának Ötpacsirta utcai otthonát, és azt egyelőre ismeretlen módon hasznosítaná – derült ki a Huszonkettes Építészcsoport tagjai, illetve számos tervező szerkesztőségünknek küldött leveléből.

Értesülésünk szerint a MÉSZ-t irányító Ybl-díjas Krizsán András „ultimátumszerű utasítást” kapott a székház kiürítésére és átadására, így a témában megkerestük a közel százötven éves házban működő szervezeteket.

Az elmúlt évtizedek legfontosabb hazai építészeinek krémjét tömörítő Huszonkettesek csütörtökön nyílt levelet juttatott el a MÉK, a BÉK, illetve a MÉSZ vezetői, Krizsán András, Hajnóczy Péter és Eltér István felé, a következő szöveggel:

Elkészült a szecessziós Sipeki Balás-villa felújítása, évtizedek után visszanyerte az eredeti arcát

Befejeződött a hét évtizede a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) székházaként működő Sipeki Balás-villa felújítása, aminek kivitelezését az Épkar Zrt. és a Primépítő 2020 konzorciuma végezte – adta hírül saját Facebook-oldalán az Épkar.

A magyaros szecessziót életre hívó Lechner Ödön tervei szerint, 1905-1907 között született műemléképület felújításának híréről először 2021 márciusában számoltunk be: ekkor született cikkünk szerint a munkákra az uniós közbeszerzési adatok szerint 1,94 milliárd forintot szánnak majd,

ezért cserébe pedig a kandallók, a lépcsőház, a külső homlokzat, valamint a díszbádogos munkák is visszanyerik a régi fényüket, pótolják, illetve újragyártják a fa nyílászárókat,

Idén újranyithat a Mester utca Zsolnay-csempés műemlék húsboltja

Óriási lakóház nyomja majd agyon Budapest a századforduló óta működő húsboltját – írtuk meg három évvel ezelőtt, 2021 januárjában.

Az apró ház, illetve a benne működő üzlet története mellett az akkor még csak tervezett Spirit Residence látványtervét is bemutató cikkünk megjelenése óta a ház rohamtempóban haladt előre, sőt, a január 22-én a hivatalos oldalra feltöltött külső és belső fotók tanúsága szerint kis híján teljesen el is készült.

A bontás és építés során a földszintes háznak csak a homlokzata maradt állva, így a hentesüzlet terét a csempékkel, illetve a kovácsoltvas díszekkel együtt lebontották, majd erősebb falakra helyezték vissza.

Állva maradt ugyan a kiradírozott Közvágóhíd víztornya, de kérdés, mire lehet majd használni

Hét éve, 2017 őszén kiderült: gazdát cserélt a Nemzeti Színháztól, illetve a Művészetek Palotájáról mindössze néhány lépésnyire álló egykori Közvágóhíd, ami közel százötven éven át játszott fontos szerepet Budapest élelmezésében.

A török milliárdos, Adnan Polat érdekeltségébe került területtel kapcsolatban a befektetőnek határozott elképzelése volt: úgy érezte, hogy a a XIX. és XX. század legkülönbözőbb évtizedeiben született épületeket néhány kivételtől eltekintve – ez a víztornyot, a kapuzatot, illetve a főbejárat melletti egykori báltermet jelenti – el kell törölni, helyükre pedig számtalan lakást, üzlethelyiséget, irodateret, szállodát, valamint egy közel kétezer férőhelyes mélygarázs-labirintust kell építeni.

A projekt szinte azonnal elindult, így a koronavírus-járvány kitörése után alig néhány hónappal, 2020 őszén már csak egy sivár pusztaság terült el a forgalmas Soroksári út, illetve az egymás mellett sorakozó kortárs társasházak között. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló befektető azóta rengeteget haladt előre az építéssel, 2022 végére pedig a kapuépület felújítása is elkészült,

Felújítják a húsz év után visszaszerzett Király utcai műemlékházak homlokzatát

Két évtizednyi harc után Erzsébetváros Önkormányzata nemrég visszaszerezte a Király utca 25-27-29. számú, műemléki védettségű lakóházakat, amiket az elmúlt években a teljes lebontás, illetve egy szállodaóriással való helyettesítés réme fenyegette.

A szövevényes ügy lezárásával a kerület vezetése előtt megszületett a lehetőség, hogy az első magyarországi mozgóképvetítésnek, illetve az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár hat évtizedének is tanújává vált rossz állapotú, részben lakatlan házakat megmentsék az utókornak, ennek tervei pedig lassan körvonalazódnak – írja Facebook-oldalán az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit (EVIN) Zrt.

A poszt szerint Erzsébetváros

Palotanegyed: nemcsak az épületekben, de a környező utcákban is nagy változásokat hozhat a Pázmány új kampusza

Hónapok óta dagad a Magyar Rádió egykori, a Palotanegyed szívében álló épületeit érintő botrány, hiszen az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát egy cipőkanállal akarja beszorítani az ehhez nyilvánvalóan nem elegendő méretű területre. Ez rengeteg bontással járna, a tervezett munkáknak pedig a tervek szerint értékes épületek és épületrészek is áldozatul esnének, hogy aztán a helyükön az elmúlt évek egyik legnagyobb építészeti baklövése kapjon helyet: egy, a kínálkozó lehetőségekkel a kiírásban foglaltak miatt élni nem tudó egyetemi sziget.

Az ügy fordulatait az elmúlt időszakban számos cikkben foglaltuk össze: bejutottunk egy novemberi hatósági bejárásra, bemutattuk a soraikban ismert építészeket és szakembereket is tudó civilek jóval minőségibb beépítést ígérő ötletcsomagját, karácsony előtt elemeztük a veszteséglistát bemutató, reménykeltő részeket azonban csak nyomokban tartalmazó, önellentmondásokba is keveredő bontási tervcsomagot. Az állam rövidesen aztán sokadik alkalommal is rendeletekkel írt felül rendeletet, hogy se a kerület által kiterjesztett helyi védettség, se a közútkezelői engedélyek kiadásának az önkormányzatnál lévő joga ne gátolhassa a Pázmány-álmot, aminek megvalósítását ekkor már csak az építési engedély megszerzése gátolta.

Pázmány Campus A legfrissebb látványterveken már látszanak a tetőre szánt napelemek, illetve a Károlyi-palota kertjébe szánt, a szomszédos lakóházhoz ragasztott üvegpavilon.

Karinthy skizofrén fia, Benedek Elek szabadkőműves unokája, és ÁVO-vezető is élt a budai oldal székelykapu mögé rejtett fatornyos villájában

A budai és a pesti oldal különböző méretű, sokszor minden nap tömegek által látott villái tele vannak titkokkal: korábban meséltünk már évtizedeken át a falban rejtőző Nagy-Magyarország-térképről, bemutattuk Bartók Béla kevesek által ismert egykori otthonát, elbicikliztünk a Süllyedő kastélyhoz, Ismeretlen Budapest sorozatunk eddigi epizódjaiban pedig a város szinte minden kerületébe eljutottunk, hogy feltárjuk a falak mögött lapuló történeteket.

A Sas-hegy lejtőin húzódó Vas Gereben utca barátságos székelykapuját, illetve növényzettel benőtt kerítését nézve talán úgy érezhetjük, hogy a mögötte lévő fatornyos ház mindig is a béke szigete volt, ez azonban távolról sincs így, hiszen a szobáiban az elmúlt száz évben

a modern pszichológiai történetének fontos alakja, Karinthy Frigyes csodagyerekként indult, de röviddel ismertté válása után a mentális zavarai foglyává vált fia, illetve az ÁVO egy vezetője is otthonra talált.

Öt év alatt, súlyos milliárdokból újították fel a déli Klotild-palotát, az egyik kapuján azonban Mekk Elek dolgozott

Az Erzsébet híd pesti kapujának is beillő Klotild-palotákat valószínűleg egyetlen budapestinek sem kell bemutatni – épp ezért is keltett akkora visszhangot a pesti szlengben indokolatlanul Klotild, illetve Matild néven emlegetett épületek elmúlt években végigfutó felújítása és modernizálása, aminek köszönhetően első látásra teljes egészében visszanyerték az eredeti arcukat.

Az északi épület 2012-ben, az egyszerű pénzváltóból a magyar ingatlanpiac fontos szereplőivé vált jordán üzletembereknek köszönhetően (a Párisi Udvart is kézben tartó Zuhair Awad és Szamir Hamdan pályáját néhány éve hosszú cikkben foglaltuk össze), erős kormányhátszéllel vált százkét szobás hotellé, 2019-ben azonban tulajdonost váltott, és jelenleg ismét felújítás alatt áll.

Déli, Matildként ismert társa is hasonló utat járt be: épp tíz éve, 2014-ben az akkor Rogán Antal által vezetett V. kerületi Önkormányzat két részletben adta el azt a török Öyzer csoport magyarországi leányvállalatának, összesen mintegy 2,69 milliárd forintért. Az akkor közepes állapotú, beázások nyomait magán viselő épületben végül 2016 elején indultak el a munkák, a cél pedig az volt, hogy az épület két évvel később 156 szobás, ötcsillagos szállodaként nyithasson újra. Ez az elhúzódó gazdasági válság miatt végül nem sikerült, pedig az állam rövidesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította azt.

Ma már kínos képeslappal is emléket állítottak az első magyar áruháztűz elhunytjainak

1903 augusztusában szörnyű tragédia híre rázta meg az országot: 24-én este, a Rákóczi út 38. alatt akkor már egy évtizede működő Párisi Nagy Áruház egyik gépésze épp a kirakatvilágítást kapcsolta fel, mikor a vezetékek egyikében zárlat keletkezett, a körülötte lévő papíráru, illetve ruhák pedig lángra kaptak.

Az alkalmazottak, illetve a legalsó szinten tartózkodó vásárlók jó része el tudott menekülni a gyorsan egyre méretesebbé váló lángok elől, sokan azonban későn jutottak el a kapuig, így egy lángoló fal állta az útjukat. Az emberek végül felfelé menekültek, az áruház tereiből átjutva a bérházi szintekre, a harmadik és negyedik emelet magasságába eljutva azonban sokan rádöbbentek:

nem maradt más kiút, mint az ablakból kiugorva lerövidíteni a rájuk váró szenvedést.

Így fest ma a jezsuiták által építtetett budai Manréza, ami néhány éve a Nemzeti Nyomozó Iroda otthona lett

Több mint négy évvel ezelőtt, 2019 decemberében hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy egykori jezsuita fellegvárba költözött a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd bemutattuk a Manréza történetét, ami nyolcvan éve még lelki nyugalmat és feltöltődést kereső keresztények lelkigyakorlatos házaként, illetve a rend új tagjait fogadó központi intézményként tárta szélesre a kapuit.

A báró Csölicsné egykori birtokán 1926-ban elhelyezett alapkő körül végül négy év alatt valósult meg a méretes épület, amit a rend akkori magyarországi tartományfőnöke, a filozófus és hittudós Csávossy Elemér (1883-1972) a jezsuiták hazai központjának szánta, a Bernhardt (Bernárdt) Győző (1880-1948) tervei szerint, Krausz (Krasznai) Lajos (1884-1965) szobraival megvalósult otthon pedig meg is felelt az elvárásoknak.

A ruskicai márványból faragott oltárral rendelkező kápolna, a legszükségesebb bútorokkal berendezett, saját fürdőszobás lakrészeket rejtő főépület, az angolkert, illetve a kaktuszokal és egzotikus növényekkel teli télikert 1930-ra készült el, épp két évtizeddel később, 1950-ben, a hazai szerzetesrendek betiltása után azonban a ház egésze az államra szállt. Az elüldözött jezsuiták sosem térhettek vissza a falak közé.

Alexander Brody gyerekkori otthonában él tovább a polgári szalonok hagyománya

A századforduló Budapestjét járva szinte minden belvárosi utcában találhattunk volna egy kávéházat vagy vendéglőt, ahol a művészek, államférfiak vagy épp tudósok gyűltek össze, és sokszor éjszakába nyúlóan beszélgettek az aktuális eseményekről, illetve megpróbáltak közösen továbblendíteni egy-egy fontos ügyet. A legmélyebb beszélgetéseket, a legferdébb estéket vagy az igazi világmegváltó gondolatok születését sokszor persze nem egy ilyen publikus térben, hanem egy méretes nagypolgári lakás vagy villa szalonjában csíphettük volna el.

Ilyen volt a magyar lóversenysport, illetve a gabonakereskedelem két világháború közti vezéralakja, a Magyar Ügetőverseny Egyesület mellett a Magyar Termény- és Áruforgalmi Rt.-t is irányító Bródy János, illetve felesége, a sikeres festőművésznő, Pollatschek Lilly (1905–1962) Sarolta utcai otthona is, ahol a XX. század legsötétebb időszakában is rendszeresek voltak a sokszor két, egymástól teljesen elszigetelt világot egy fedél alá hozó események.

A Sarolta utca 3. az utcáról figyelő kíváncsi szemek számára ma teljesen átlagos, sőt, kockáztassuk meg: unalmas épületnek tűnhet, pedig a közel nyolcvan éve született falai között elképesztő történetek rejtőznek, de maga a Bauhaus iskola által inspirált modern villa is megérdemelné, hogy minél többen ismerjék.

Mozi született a lebontott Nemzeti Színház tégláiból Rákospalotán

Nemrégiben hosszú cikkben mutattuk be a Nemzeti Színháznak korábban évtizedeken át befogadó, mára lebontott épületek túlélő darabjait, beszámolva az oszlopok, oszlopfők, illetve különböző építészeti elemek sorsáról.

A listából kimaradt azonban egy érdekes történet, amire a Rákospalota Anno egyik szerzője, Horváth Csaba irányította rá a figyelmünket – a helytörténeti kutató rátalált ugyanis Az Ujság 1913. szeptember 23-i számában olvasható, Mi lesz a régi Nemzeti Szinház romjaiból? című cikkre, amiből egyértelműen kiderül, hogy a bontott téglákat két építési vállalkozó, Neuberger és Rozsovics értékesítette, akik a cikk a munkálatok derekán való megjelenéséig már egymillió darabnak találtak új gazdát.

A cikk szerint ezek közül

A főváros legkülönbözőbb pontjain tűnnek fel a lebontott Nemzeti Színházak darabjai

Az alig kétszáz éves magyar színháztörténet egyáltalán nem volt mentes az érdekes fordulatoktól, ez pedig a Nemzeti Színház történetére is tökéletesen igaz: a reformkor hajnalán sorra jelentek meg ugyanis a magyar nyelvű színitársulatok, a nézőtér megtöltése érdekében pedig a Vörösmarty téren állt Pesti Városi Német Színház (helyén ma egy modern irodaház áll) is a műsorára tűzött magyar nyelvű darabokat, a nemzet legjobbjait tömörítő társulat, illetve Nemzeti Színház azonban nem létezett.

Ezen a problémán segített a mai Astoriánál, a Grassalkovich Antal herceg adományaként a fővároshoz került telken megszületett Pesti Magyar Színház (1835-1837). Az egyemeletes, ifj. Zitterbarth Mátyás és Telepi György tervei alapján született épület 1840-ben vette fel a Nemzeti nevet, hogy aztán hosszú évtizedeken át, az állam tulajdonában szolgálja a magyar kultúrát.

Pest-Buda Aukciósház Az első Nemzeti – helyén ma a rendszerváltással egyidős East-West Business Center áll

Elindult a Rádió-épületek helyén születő Pázmány-kampusz építési engedélyeztetése, a fejleményekre a helyi Fidesz is felhúzta a szemöldökét

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyed szélére, a Magyar Rádió korábbi otthonának bontása után megvalósítani kívánt kampuszprojektje hosszú hónapok óta hoz egyre szürreálisabb fordulatokat – ezekről korábban számos cikkben számoltunk be –, december 12-én azonban megszületett a kormány által véglegesnek szánt bontási engedély.

Ezt Józsefváros Önkormányzata egy, a veszélybe került épületekre kiterjesztett december 11-i változtatási tilalommal próbálta elütni, a kormány azonban gyorsan közbelépett: az elmúlt évek legrosszabb karácsonyi ajándékának szánt Lex Pázmánnyal a helyi védelmet, illetve magát a tilalmat is lesöpörte az asztalról.

A kerület ennek visszavonására december végén közigazgatási pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken, sőt, tervbe vette, hogy az Alkotmánybíróságnál is megtámadja a jogfosztással járó rendeletet. Az ügyek mostanáig nem haladtak előre, sőt, csak még bonyolultabbá váltak, hiszen január 16-án kiderült: a kerületben korábbi polgármesteri és alpolgármesteri pozícióban lévő Sára Botond a Fővárosi Kormányhivatal első embereként, még a Lex Pázmány kiadását megelőzően kérte az önkormányzatot, hogy

Ilyen lehet a felújítás után Göncz Árpád egykori otthona

A köztársasági elnöki posztot 2000-ben elhagyó Göncz Árpád (1922-2015) élete utolsó tizenöt évének tanúja, a II. Vérhalom tér 7/B. 2022-ben került magántulajdonba: a szomszédos Pentelei Molnár utca 6. számú ingatlannal együtt, egy német tulajdonosi hátterű cég birtokába került.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) árverésén összesen közel 1,2 milliárd forintért gazdát váltó területen a gazda nyilvánvalóan felújítással számolt: 2023 januárjában felmérette a tulajdonát, majd nyilvánvalóan megbízott egy építészirodát, hogy készítse el a szükséges terveket. Ennek részleteiről a közelmúltig semmit sem lehetett tudni – sőt, decemberben egy ingatlanhirdetésben új gazdát is kerestek a villának –,  néhány napja azonban az egykori Stühmer-gyár átépítésén is dolgozó D55 Építész Iroda saját Facebook-oldalán mutatta be a várható átalakulást:

Az építésziroda hozzátette: a Kocsis Tivadar tervei szerint, 1936-1937-ben született neobarokk villaépület

Újabb részletek derültek ki a Puskás Ferenc Stadion fölé tervezett épületóriásról

Január 8-án, hétfőn hosszú cikkben mutattuk be a kettes metró Puskás Ferenc Stadion nevű megállójának kijáratai közé szorított Stadionok Irodaház jövőjét: eszerint az épületet rövidesen lebontják, helyét pedig rövidesen egy öt-hat emeletes struktúra veheti át.

A területre tervezett beruházás december 18-án, közel két hónappal a tervcsomag leadása után kapott engedélyt, publikussá vált látványterveit pedig több neves építésznek is megmutattuk, akik egyike kijelentette: a nyers téglákra húzott kő- vagy fémrács modorossá teszi majd az együttest, egy másikuk pedig úgy érezte, hogy a két dobozra oszló tömeg teljes egészében nélkülözi azt a légiességet, amire egy ilyen épületnél szükség lenne.

Google Street View A projektterületen jelenleg üresen álló irodaház a Kerepesi út felőli arca.

Irodák, szálloda és üzletek jelenhetnek meg a Puskás Ferenc Stadion metróállomás felett

Röviddel a koronavírus-járvány indulása után, 2020 májusában hosszú cikkben számoltunk be először a kettes metró Puskás Ferenc Stadionnál lévő állomásához tervezett projektről: akkor arról írtunk, hogy egyedül a földalatti vonalnak köszönhetően napi 150 ezer ember által érintett felszíni csomópontnál a Magyar Építő és a ZÁÉV közös erővel egy iroda- és üzletközpontot akar létrehozni.

A kiemelt beruházásként megvalósítani vágyott munkák bruttó 38-39 ezer négyzetméternyi használható alapterületet adnak majd, ezen az átszálló utasok, az irodák, illetve az üzletek osztoznak. A fejlesztést a zuglói képviselő-testület által 2019 júniusában elfogadott városrendezési terv teszi lehetővé, így a jelenleg is álló kétszintes, a Kerepesi út és a Papp László Sportaréna közti irodaház helyét egy 5-6 emeletes struktúra veheti át – írtuk akkor.

A beruházók 2019-ben meghívásos tervpályázaton keresték a legjobb megoldást, amit szerintük a 3h építésziroda szállított, egy,

A Millenáris Velodromnak már csak hónapjai lehetnek hátra, tovább dübörög a Nemzeti Korcsolyázó Központ álma

Hét évvel ezelőtt, 2017-ben nagy port kavart a bejelentés, miszerint a kormány lebontja az 1896-os millenniumi ünnepségekre felépült Millenáris Velodromot, ami nem csak a magyar kerékpársport, de az államilag előszeretettel támogatott futball legfontosabb bölcsőjeként a válogatott első meccsének, illetve a hazai fociélet első bajnokcsapata, az egy ideig Hajós Alfrédot is soraiban tudó BTC mérkőzéseinek is helyet adott.

A tervek természetesen nem álltak meg ennyiben, hiszen a kormány akkor kijelentette: a Hajós Alfréd és Mattyók Aladár tervei nyomán száz éve átépített teljes Millenáris-sporttelepet, illetve a Kisstadiont is el akarják törölni, így az 1928-as pályakerékpár-világbajnokságnak, egy sikeres világcsúcs-kísérletnek, illetve a hőskor úszóinak, tornászainak, jégkorongozóinak, illetve a legkülönbözőbb sportokat űző polgárainak második otthont adó területről tudni lehetett, hogy rövidesen már csak az emlékeinkben, illetve fotók és filmfelvételek egész során létezik majd tovább.

A már 2018-ban 43 milliárdosa tervezett projektről hat évvel ezelőtt kiderült, hogy a célja egy tízezer főt befogadni képes, legalább 40 ezer négyzetméter területű korcsolyacsarnok megépítése, aminek tervezési jogát egy előzetes pályázat eredményeként a BORD Stúdió Kft. kapta meg.