Best WordPress Hosting
 

Az imázsépítés korában a funkcionális hülyeség virágzik

Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora a múlt héten a Rajk László Szakkollégium meghívására érkezett Budapestre, ahol átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat és tartott egy előadást is, méghozzá a legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól, és kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül egy rossz dolog. 

Mats Alvesson talán az egyik leginkább szerteágazó témákkal foglalkozó közgazdász: a felesleges munkáktól a menedzserek egónövelő szervezetépítéséig kutatott és írt könyveket, mindjárt harmincat. 

„Fő érdeklődési területem a nagy szervezetek és ehhez kapcsolódó menedzsmenttudományi megközelítések kritikai vizsgálata. Meg akarom érteni miért csinálunk bizonyos dolgokat az egyre nagyobb és egyre komplexebb szervezeti struktúrákban, amiken belül az egyének feladatokat végeznek, »parancsokat teljesítenek«, és közben jellemzően egy-egy kis dobozban működnek, bármiféle kritikai szemlélet nélkül, sokszor üres munkákat végezve. Ez nem csak vállalatokra, de egyetemekre, kormányzati szervekre is igaz.”

„Pontosan miért is fontos az nekem, hogy ott fönt valakinek még több pénze legyen?”

Az önismeret egyre fontosabb, de mintha mégsem foglalkoznánk azzal, hogy mit is csinálunk a munkahelyünkön.

(A szerzők szervezetfejlesztési szakértők.)

A Libri aktuális sikerlistájának negyedét önismerettel foglalkozó könyvek teszik ki. Már itthon is jut minden hétvégére legalább egy elvonulás vagy csoportos terápiás program. Egymás után bukkannak fel a mentális jóllétet célzó programok, módszerek. Egyre erősebb trend a személyes fejlődéssel, tudatossággal való foglalkozás.

Így (és ezért) építs félelem nélküli szervezetet

Volt már olyan, hogy csendben végigültél egy megbeszélést, pedig igazán lett volna mit mondanod? Volt egy szuper ötleted egy probléma megoldására, de mégis inkább csendben maradtál? Vagy egyszerűen nem láttad értelmét, hogy belekezdj? Nem vagy egyedül.

Mégiscsak könnyebb letudni egy újabb meetinget nyugiban, mint hangot adni az ötleteinknek vagy neadjisten egyet nem értésünknek. Ahhoz rengeteg energiára van szükség, hogy elmondjuk és felvállaljuk a véleményünket egy csapat előtt, és elfogadjuk az ezzel esetlegesen együtt járó vitát és negatív érzéseket. Az agy ösztönösen nem ezeket a helyzeteket keresi a mai pörgős világban. Pihenni akar.

De nem mindenhol a hallgatás az úr. Van olyan cég, ahol a nincs rossz kérdés mondatot komolyan gondolják. Éhesek a nem szokványos ötletekre, és az is belefér, hogy biztos, hogy nem mindegyik jön majd be. Ezeknél a cégeknél megsokszorozódik az energia, a kreativitás, és nem utolsósorban jó bemenni dolgozni. Ez a cég szintet lép. Eredményekben is.

Egy életre megtanultam, hogy csak akkor adok visszajelzést, ha azt kérik tőlem – Benkő Vilmos

Benkő Vilmos fiatalon megtanulta, hogy érdemes figyelni arra, ami szorongást vált ki belőle. Amerikában nőtt fel, de hazatért, és nem bánta meg. Hibákról és tanulságokról beszéltünk a Forbes mai Legyél jobb! Napján.

Benkő Vilmos szülei 1956-ban vándoroltak ki Amerikába, ő maga Coloradóban, majd Texasban nőtt fel, de a 90-es években Magyarországra jött egy végül meghiúsult munkalehetőség miatt. Maradt és nem bánta meg, sikeres üzleti karriert épített fel, az egyik legnagyobb siker, amiben része volt, az Euronet-sztori volt. Jelenleg befektetőként aktív, a magánegészségügyben és több startupban is érdekelt, és az egyik legismertebb beszédtanár, tréner. Egy ideje lelkészként is prédikál vasárnaponként. „A felkérést úgy vállaltam el, hogy azt mondta a többieknek, hogy minden vasárnap, bárki is tartja a prédikációt, utána szűk körben, de azonnal adunk egymásnak visszajelzést. Ami nem mindig a másik lelkének simogatása.”

Benkő Vilmos a Forbes Legyél jobb! Napjának színpadán. Fotó: Fekete Csaba