Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.
Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.
A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.