Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: klímapolitika

A NER már a hibrid erőművi piacon is nyomul

Közzétette szerző

Villamosenergia tárolására alkalmas hibrid erőművet adtak át a Veszprém vármegyei Öskün, amely – Közép-Európában egyedülálló módon – hat órán keresztül képes tárolni a napenergiát.

A létesítmény átadása alkalmából tartott sajtótájékoztatón Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az erőmű jól illeszkedik a kormányzat energiapolitikájába, hiszen a cél az, hogy minél több zöldenergiát állítsanak elő és azt minél hosszabb ideig lehessen tárolni. A hatórás tárolási kapacitással az ösküi naperőmű egyedülálló egész Közép-Európában – emelte ki. Felidézte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium évekkel ezelőtt a napelemes energiatermelésre 6 ezer megawattos célt tűzött ki 2030-ra, ám ezt már az idén elérték, így a célt 12 ezer megawattra emelték.

Közölte: az ország 20-30 megawattnyi tárolókapacitással rendelkezik, ezt szeretnék megnövelni 62 milliárd forintos támogatási programból 460 megawattnyi kapacitással, ami nagyjából a paksi atomerőmű egy blokkjának termelési kapacitása. Az a cél, hogy a magyar fogyasztók minél versenyképesebb áron jussanak energiához, illetve fontos, hogy ne csak felhasználói, hanem gyártói is legyünk az új technológiáknak – mondta.

PostPin It!

Közelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele.

Közzétette szerző

Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), ami kulcsfontosságú stratégiai dokumentum a 2050-es, törvényben foglalt klímasemlegességi cél eléréséhez. Közelítjük a klímasemlegességet, de továbbra sem érjük el vele. A NEKT szakmai-civil értékelése.

Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba (így 40-ről 50%-ra lett emelve a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési célszám a bázisévhez képest), továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, ami nemcsak azért érthetetlen, mert valójában gúzsba köti a magyar klímapolitikát, ami lehetne hatékonyabb, hanem mert ezeknek a kihagyott ziccereknek a többsége akár még forrásokat is hozhatna az országnak, javíthatna a gazdaságon, csökkenthetné az energetikai kitettségünket és az emberek jóllétét is növelhetné.

Továbbra is jelentősen alultervezi a szélenergia hasznosítását, miközben a lakossági épületállomány energiahatékony felújításával érdemben nem akar foglalkozni a kormány, ahogy az energiaszegénység csökkentésével sem, miközben olyan technológiával számol a biomassza energetikai hasznosítása terén, ami ipari méretű skálán jelenleg nem létezik.

PostPin It!

Túlélésünk záloga zöldfelületeink óvása és kiterjesztése

Közzétette szerző

Az 1981-2010 közötti megfigyelések alapján évente átlagosan 2 hőségnap volt a fővárosban, azaz amikor a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot. A különböző klímamodell szimulációk alapján ez mindenképp nőni fog, a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra.

25-ször több hőségnap is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése

Ha a pesszimista (RCP8.5) forgatókönyv valósul meg, és nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a közelmúlthoz képest akár 25-ször több hőségnap is lehet átlagosan Budapesten, míg ha az optimistább (RCP4.5) forgatókönyvet követjük, akkor a növekedés majdnem 50%-kal alacsonyabb a század végéig. Az üvegházgáz kibocsátások azonnali és valódi csökkentésén túlmenően ezért elkerülhetetlen az alkalmazkodás, amiben a városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak.

PostPin It!

A Fehér Ház magyar származású nehézfiút vet be a szennyezők és az autóipar ellen

Közzétette szerző

Lehet, hogy még soha nem hallott róla, de ő tereli új mederbe a szennyezés elleni harcot – állítja a róla szóló hosszú portréjában a New York Times Richard Reveszről, aki január óta vezeti Washingtonban a Fehér Ház Információs és Szabályozási Hivatalát (Office of Information and Regulatory Affairs, OIRA).

Mint neve is sejteti, Revesz magyar felmenőkkel bír: nagyszüleit Auschwitzban ölték meg, szülei holokauszttúlélőként kerültek Argentínába, ő már ott született az ötvenes években. Onnan került aztán 18 évesen ösztöndíjasként az Egyesült Államokba: a Princeton után az MIT-n tanult környezeti jogot, azóta pedig a terület egyik legjelentősebb szakértője. Sokáig volt a New York University jogi dékánja – akadémiai körökben tehát nagyon is jól ismerték, de a nagyközönség most ismerkedik a kissé obskurus hangzású, de a háttérben igen befolyásosnak mondott hivatalával.

Az OIRA többek között a fogyasztóvédelmi, klímaügyi és környezeti szabályok kalibrálása, gyakorlati implementálása kapcsán megkerülhetetlen: költség-haszon elemzéseiknek nagy szerepe van a lehetséges állami beavatkozások meghatározásában, vagy éppen lekeverésében.

PostPin It!