Best WordPress Hosting
 

Fregoli helyére balkonládát!

A műfű és a művirág, de a lomtárnak használt balkonok világán túl is van élet. Méghozzá milyen élet! Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének írása.

Az ember lelke vonzódik a természeti környezethez, a tudatalattink a civilizációs máz alatt vissza-visszavágyik a természetbe, ahonnan jöttünk. Az egészségmegőrzésben dolgozók, a várható élettartam meghosszabbítását kutatók azt mondják, kimutatható statisztikailag a zöld környezet pozitív hatása azoknál, akik zöldebb környezetben élik mindennapjaikat.

Hamarabb leszünk betegek, hamarabb gyengül le az immunrendszerünk és bizony a saját veteményes, fűszerkert, a kertészkedés közbeni mozgás a szabad levegőn tevőlegesen hozzá tud adni a lelki és a testi egészségünk megőrzéséhez. A nagyvárosokban sok esetben nehéz megvalósítani azt, hogy közel maradjunk a természethez, pláne, ha a lakáshoz nem tartozik kert, csak egy balkon, franciaerkély vagy terasz. De itt sem reménytelen a helyzet, a műfű és művirág vagy a fregolinak és a lomtárnak használt balkonok világán túl is van élet. Méghozzá milyen élet!

Budapest 6 kerületében folytatódik a Városierdő-fejlesztési Program

A Pilisi Parkerdő 2020-ban indította a Városierdő-fejlesztési Programot a klímaváltozás és a nagyvárosi környezet negatív hatásaival szemben ellenállóbb, egészségesebb budapesti erdők kialakítása érdekében. A program keretében a széles körű szakmai konzultáción alapuló szakmai-tudományos munka mellett a Parkerdő folyamatosan végez gyakorlati munkát is: 2024 első felében a főváros hat kerületében, több helyszínen.

A városi erdők kezelése nem új keletű szakmai irányzat: a Pilisi Parkerdő évtizedek óta speciális elvek alapján és speciális gyakorlat szerint tartja fenn és fejleszti a főváros mintegy 5700 hektáros erdőterületének a Parkerdő kezelésébe tartozó 3600 hektáros hányadát. Azonban a klímaváltozás az utóbbi években mindinkább szemmel látható negatív hatást gyakorolt a városi környezet miatt amúgy is terhelt erdőkre.

A budapesti erdők jelenlegi állapotáról és klímaadaptációjukról Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője a következő áttekintést adta:

A Hegyvidék megtelt

Budapest legzöldebb kerülete a Hegyvidék. De a legnagyobb hiba az lenne, ha ezen megállapítás után hátra dőlünk. Mert a kerületünk kiemelkedő adottságai elsősorban feladatot és felelőséget jelentenek. Olyan felelőséget, amelynek az elmúlt években a kerület vezetése sokszor nem tudott megfelelni. És amelynek meggyőződésem szerint csak egy olyan polgármester tud megfelelni, aki pont erre kér felhatalmazást az itt élő emberektől: egy zöld polgármester. Én most arra teszek kísérletet, hogy meggyőzzem az itt élőket: akkor tehetünk a legtöbbet a kerületünkért, ha észrevesszük a budapesti politikát is egyre inkább felzabáló szellemi polgárháború mögött a fát és az erdőt is. És nem csak észrevesszük, hanem meg is védjük.

Mert a magyar politika jelenlegi válságából az az egyetlen kiút, ha véget vetünk a folyamatos világok harcának, és újra elkezdünk ügyekkel foglalkozni. Mi egy zöldpárt vagyunk, zöld ügyekkel foglalkozunk.  A zöldeknek pedig három jelszava van: fenntarthatóság, szolidaritás és részvétel. Feladat pedig mind a három területen van bőven Hegyvidéken is.

Először is el kellene kezdeni a kerület visszazöldítését, és kiemelt figyelmet kellene szentelni a zöld felületek állapotának fenntartására. Meg különben is, nem lenne itt az ideje kitenni a táblát, a Hegyvidék megtelt?! Hiszen most már nem elég csak beszélni, de tenni is kell azért, hogy a Hegyvidék 50 év múlva is a legélhetőbb budapesti kerületek közé tartozhasson.

Zöld sziget egy gangos házban

Udvarzöldítési programban részesült egy józsefvárosi társasház. A zöldfelületek növelése és találkozások terének kialakítása volt a cél, melynek tervezését és kivitelezés a lakóközösség a Qvarta építészirodával közösen valósította meg. A Fővárosi Önkormányzat Égig érű fű programjára március 4-ig lehet pályázni.

A VIII. kerületben található Lujza utca 36 társasházban letrejött közös kert projekt története a 2022-es év elejéig nyúlik vissza. A lakóközösség a tervezésbe és a közös gondolkodásba a Qvarta építészirodával karöltve vágott bele.  A beszélgetések során kialakultak azok az igények, melyek a tervezési program alapját is nyújtották.  Elsődleges cél a zöldítés volt, mivel a teljesen kővel burkolt udvar nem rendelkezett semmiféle zöldfelülettel. Igény volt továbbá egy kisméretű fedett kerékpártárolóra. Fontos volt, hogy kialakuljanak leülésre és beszélgetésre való helyek, illetve egy kis homokozó a gyermekeknek.

Olyan, egész évben használható megoldások kialakítása volt a cél, melyek aktivizálják az udvar használatát és javítják a mikroklímát. Izgalmas szempont volt az épület építészeti karakteréhez való viszonyulás. Az egyik karakteres elem a házban a falak lekerekítése, erre reagálnak a betett udvari elem sarkai.

Végéhez ér a Több Zöld Várost Európának program

Az Európai Bizottság támogatásával 2021. januárjában indult a hároméves „Több Zöld Várost Európának nemzetközi kampány, melynek hazai szervezését a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete vállalta.

A kampány keretében szervezett szakmai konferenciák, előadások, média interjúk, beszélgetések középpontjában a Green City öt témaköre állt, mindezeket támogatták a kiadványok, szórólapok, infografikák, e-learning tananyagok. A program azt tűzte ki céljául, hogy az önkormányzatok képviselői, várostervezők, ingatlanfejlesztők, a zöldfelületek kialakításáért felelős politikusok és szakemberek jobban megismerhessék a Green City mozgalom alapelveit, a klímaváltozás, az egészség és jóllét, a gazdaság, a biodiverzitás és a társadalmi kohézió szerepét. A program további célja volt, hogy az építési projektekben nagyobb legyen a zöldfelület aránya, ösztönözze a hazai termesztésű növények használatát, a szakemberek közötti együttműködést.

A szakmai konferenciákon közel 1000 fő vett részt. Az előadásokon a zöldfelület gazdálkodás, a fenntarthatóság, az éghajlatváltozás okozta kertészeti kihívásokra adott legújabb megoldásokról, javaslatokról értesülhetett a hallgatóság. Szó volt a városi fatelepítés, faápolás legújabb hazánkban is alkalmazott technológiáiról és gyakorlati tapasztalatairól, csapadékmegőrző rendszerekről, a természetalapú tervezésről. Az érdeklődők hallhattak az Európa Zöld Városa versenyről, a nemzetközi és hazai jó gyakorlatokról, a térinformatikai alapú zöldfelületi, városüzemeltetési feladatkezelő kataszterről, a favédelmi szakfelügyelet rendszeréről, feladatáról, hatásköréről.

Bécsben kötelező lesz a napelem az új lakóépületeknél

Megszavazta a tartományi parlament a bécsi építési szabályzat módosítását, amely több, a klímavédelemmel kapcsolatos előírást is tartalmaz. A jövőben nem épülhet új társasház napelemek nélkül, a régebbi épületek felújításakor pedig ki kell zöldíteni a belső udvart. Egyszerűbb lesz a zöldtetők és zöldhomlokzatok létesítése is.

Már csak ki kell hirdetni, és életbe is lép a bécsi építési szabályzat módosítása, amelyet a napokban fogadott el a bécsi tartományi parlament. A módosítás kötelezővé teszi a napelemeket az új épületeknél, az át- és hozzáépítéseknél pedig a földgáz helyett a megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési rendszereket részesíti előnyben. Leegyszerűsítik a napelem-rendszerek valamint a zöldhomlokzatok és zöldtetők létesítését is. A módosítás nemcsak a zöldterületek nagyságát írja elő új építésű épületek esetében, de még a telepítendő fák számát is. Felújítás esetén a jövőben a társasházak belső udvarát ki kell zöldíteni.

Szintén a lebetonozott területek nagyságának csökkenését várják attól, hogy egyharmaddal csökkentették az újépítésű épületek esetében kötelezően létesítendő parkolóhelyek számát, ha e-töltőállomás vagy carsharing-állomás van a közelben.

Holland mintára épül kerékpárút Bécsben

Holland mintára építik újjá Bécs egyik legfontosabb kerékpáros útvonalát, amely Ausztriában is minőségi ugrást jelent majd. Több zöld, több hely a gyalogosoknak, forgalomcsillapítás és nagyobb biztonság – a bécsi főpályaudvart a belvárossal összekötő kerékpárutat, az Argentinierstraßét évente több mint egymillióan használják.

Elkezdődött a Hauptbahnhofot a Karlsplatz-cal összekötő Argentinierstraße átépítése Bécsben. Az 1,3 kilométeres szakasz 2024 végére újul meg több fázisban, holland mintára. Az így létrejövő kerékpárút még az osztrák kerékpáros infrastruktúrában is új korszak kezdetét jelenti.

Az Argentinierstraßén ma autósok, kerékpárosok és gyalogosok osztoznak a klasszikus felosztásban. Az út szélén fut a járda és a kerékpárút, amely mára túl szűk az évi több mint egymillió biciklisnek. Nem csoda, hogy folyamatosak a konfliktusok a gyalogosok és a kerékpárosok között. Az átépítés után azonban mindez gyökeresen megváltozik. A rendelkezésre álló teret teljesen újraosztják: a pirosra színezett úttesten osztoznak majd az autósok és a kerékpárosok; a gépjárműforgalmat a haladás irányának váltogatásával csillapítják majd.

A tények makacs dolgok, nem nőtt a városligeti zöldfelület

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze műholdas elemzést tett közzé a Városliget területéről: a kép egy 2015-ös és egy 2020-as műholdas infrafotó összehasonlításával készült, és bemutatja, hogyan változott a terület zöldfelületi intenzitása öt év alatt.

Bardóczi Sándor a Városliget átalakítását támogató fideszes képviselőkre hivatkozva azt írja:

„Még a főváros októberi közgyűlésén is elhangzottak olyan képviselői mondatok, amelyek szerint a »Városligetben nőtt a zöldfelület«. Nos a tények makacs dolgok. Nem nőtt. A legnagyobb zöldfelületi növekmény a lebontott, és még ma is kordonok mögötti PECSA területén, illetve a Fővárosi Állat és Növénykert területén detektálható.”

A növényvédelem kihívásai városi környezetben

A növényvédelem kifejezés hallatán sok esetben az első gondolat az, hogy ez egyet jelent a permetezéssel és a vegyszerhasználattal. Ez azonban a növényvédelmi feladatoknak csupán egy részét képezi, hiszen számos más tényező is hat a növényekre, melyek a növényvédelem fogalomkörébe tartoznak. Ilyen például már maga a növényválasztást is, hiszen a növények alapvető igényeit soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hosszútávú siker érdekében. Ezért a következőkben a városi növények és az őket telepítő kertészek szemszögéből közelítjük meg ezt a szerteágazó témakört a termőhelyi igényektől a növényválasztáson át egészen az indokolt kezelésekig.

 

Termőhelyi adottságok a városban

A növények és jótékony hatásaik az emberi szervezetre

Napjainkban számos olyan tanulmány, cikk és hír olvasható, melyek a kertek és a növények emberi szervezetre és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól számolnak be. Ezek között számos érdekes, olykor meghökkentő tény is olvasható. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabbakat és egy csokorba rendezve nyújtjuk át az olvasónak.

Célunk, hogy egyre több embernek megmutassuk azt, hogy a növények, gyakran anélkül, hogy tudnánk ezt, nagymértékben erősítik mentális, fizikai egészségünket és jólétünket.

2011-ben a Journal of Environmental Horticulture folyóirat összefoglalása szerint az ember és a növény kölcsönhatása több paramétert, köztük környezeti, egészségügyi, gazdasági értéket tekintve bizonyított. A cikkben megfogalmazott javaslat szerint a kereskedelemnek ezeket az előnyöket kellene előtérbe helyeznie a növényértékesítéskor, kiemelve például, hogy hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez. Tehát nem csak a növények szempontjából (például fényigény, betegségekkel szembeni ellenállóság stb.) érdemes megközelíteni a marketinget. Ezáltal – írta a cikk – a végfelhasználók látnák, hogy a növények milyen eredendő módon javíthatják életük minőségét, és a növényeket inkább szükségszerűségnek tekintenék, nem pedig pusztán luxusnak, amelyet a gazdasági visszaesések idején nélkülözhetnek.

Csapadékvíz elvezetés a városban

A városi csapadékot át nem eresztő felületek a lezúduló vizet csak a felszínen képesek elvezetni, ami számos probléma forrása. Míg a hagyományos csapadékvíz gazdálkodási rendszerek a leesett csapadékot vezetékeken keresztül összegyűjtik, vagy közeli természetes vizekbe (pl. patakok) vezetik, addig a fenntartható városfejlesztés törekszik az esővíz minél magasabb fokú kihasználására.

A fenntartható csapadékkezelési módszerek és technológiák lényege, hogy a csapadékot nem a burkolt felületre, hanem növényekkel teli talajra vezetik, és lehetőséget adnak arra, hogy a talajon keresztül szivároghasson el. A lombosfák és fasorok a városi felületek fenntartható csapadékvíz-kezelésének alapvető elemei lehetnek. A természetes erdőkhöz hasonlóan a városi fák törzsük felszínén a talajba irányítják, majd gyökereiken keresztül szívják fel a csapadékot, ezzel felbecsülhetetlen értékű fenntarthatósági eszközt jelentenek a városi környezetben.

A növekvő urbanizációból adódó vízelvezetési problémák felerősítették a hagyományos felszíni vízelvezetési rendszerek korlátait. Az urbanizáció hatására megváltozik a meglevő talaj több tulajdonsága. Ezek egyike a felületek áteresztőképességének csökkenése, ami a leszivárgás módosulásához és a folyásirányban lévő élővizekbe jutó szennyezőanyag-terhelés növekedéséhez vezethet. A hagyományos felszíni vízelvezető rendszereket úgy alakították ki, hogy a csapadékvizet a lehullott helyről a lehető leggyorsabban továbbítsák a felszívódáshoz vagy a vízfolyáshoz. Ez a módszer növeli az árvíz, a környezeti károk és a városi diffúz szennyezés kockázatát; mivel a lefolyó víz általában szennyező anyagokat tartalmaz, beleértve az olajokat, nehézfémeket, peszticideket, műtrágyákat, vegyszereket és egyéb városi anyagokat. Az át nem eresztő felületek mértéke, vagy ami még fontosabb, a csapadékvíz keletkezési helye és a befogadó vizekbe való beáramlás közötti útvonal természete fontos előrejelzője lehet a vízi ökoszisztémák egészségét érintő zavarásának.

Tehetetlenek a természetkárosítás ellen az önkormányzatok

A Párbeszéd – Zöldek az őszi ülésszakban, a parlamentben kezdeményezni fogja a nemzeti zöld infrastruktúra kerettörvény megalkotását, és azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatoknak jogi eszközei legyenek például a természetkárosítás szankcionálására – jelentették be az ellenzéki párt elnökségi tagjai mai online sajtótájékoztatójukon.

Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd – Zöldek elnökségi tagja, az I. kerület polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a közműveket szabadon át lehet vezetni akár a fák gyökérzetén is, miközben fát ültetni csak a megfelelő védőtávolságban lehet a közművektől. Mint mondta, hogy azt az értéket, amit például egy 50 éves fa képvisel, nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni, és ez az érték alapvetően határozza meg egy város élhetőségét, a lakók egészségét.

Az elmúlt évtizedekben a városi zöldfelületekre kevesebb figyelem jutott, mint a közműhálózat fejlesztésére, így például Budapesten egy főre csak fele annyi zöldfelület jut, mint kellene a nemzetközi ajánlások alapján.

Túlélésünk záloga zöldfelületeink óvása és kiterjesztése

Az 1981-2010 közötti megfigyelések alapján évente átlagosan 2 hőségnap volt a fővárosban, azaz amikor a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 Celsius-fokot. A különböző klímamodell szimulációk alapján ez mindenképp nőni fog, a század közepére 18-28, a század végére pedig 24-50 napra.

25-ször több hőségnap is lehet Budapesten a század végére, kritikus fontosságú a zöldfelületek óvása és kiterjesztése

Ha a pesszimista (RCP8.5) forgatókönyv valósul meg, és nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a közelmúlthoz képest akár 25-ször több hőségnap is lehet átlagosan Budapesten, míg ha az optimistább (RCP4.5) forgatókönyvet követjük, akkor a növekedés majdnem 50%-kal alacsonyabb a század végéig. Az üvegházgáz kibocsátások azonnali és valódi csökkentésén túlmenően ezért elkerülhetetlen az alkalmazkodás, amiben a városi zöldfelületek kritikus fontossággal bírnak.

Újabb 100 millió a kerítésligetté vált Városligetre

Májusban új kerítést kapott a volt Közlekedési Múzeum területe (Quercus Hungary + Magyar Építő – nettó 49 millió forint), most pedig a volt Petőfi Csarnok körüli kerítés cseréje történik (Quercus Hungary + Magyar Építő – újabb nettó 49 millió forint).

Szuper, 100 millió forintot költöttünk kerítésekre! (Tudjuk, senkit nem érdekel, hogy mennyi pénzt nyúlnak le a Liget Projekten keresztül (is)…)

A Ligetvédők civil mozgalom ismételten felszólítja a Kormányt és a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t, hogy tegyen le a további építkezésekről a Városligetben: az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház építése helyett parkosítás kezdődjön a hosszú évek óta elzárt részeken, távolítsák el a kerítéseket, adják át ezeket a területeket a Ligethasználóknak!