Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: NEKT

Energetikai papírtigris: a CO2-elnyeléssel egybekötött energiatermelés lehetőségei Magyarországon

Közzétette szerző

Egy kivételével az összes IPCC forgatókönyv számol a szén-dioxid-megkötő technológiákkal ahhoz, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsuk a globális felmelegedést a század végéig. Ezek közül is kiemelkedik a negatív kibocsátásokkal (több üvegházgázt von ki a légkörből, mint amennyit kibocsát) kecsegtető és villamosenergia-termelést is biztosító biomassza-égetés szén-dioxid-leválasztással és -megkötéssel (BECCS). Ez lenne a csodaszer?

Demonstrációs üzemben már most is alkalmazzák ezt a technológiát, azonban a globális kibocsátások felől nézve a mostani működésük érzékelhetetlen. Ennek ellenére egyre több klímapolitikai és stratégiai dokumentum erősen számol ezzel a megoldással, köztük a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv is, ami 2050-re a nukleáris energia és a megújulók mellett ezt tenné meg a villamosenergia-termelés harmadik pillérének, ami a teljes hazai termelés 13%-át adná.

Mindez azonban papíron mutat csak ilyen szépen, ugyanis egymásnak ellenható folyamatokat generál: a biomassza energetikai felhasználásának növelése negatívan hat a természetes szénelnyelők (pl. erdők, mezők, gyepek stb.) fokozására, és fordítva, ahhoz, ha a szénelnyelést fokozni, vagy legalább is szinten tartani szeretnénk, csökkenteni kell az energetikai felhasználást. Ezért, ha erdészeti biomasszára támaszkodunk, kibocsátás szempontjából nem csinálunk mást, minthogy azt egyik zsebünkből áttesszük a másikba. Megfelelő alkalmazás mellett van helye ennek a technológiának a jövő energiamixében, de nem tudja helyettesíteni a kibocsátáscsökkentést és a természetes szénelnyelők helyreállítását.

PostPin It!

Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Közzétette szerző

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

PostPin It!

Városi klímastratégiák – fogatlan papír tigrisek

Közzétette szerző

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.

Ha az önkormányzatok nem teljesítik vállalt céljaikat, azzal a nemzeti klíma célok elérését veszélyeztetik és ezzel sértik a 2020. évi XLIV. törvényt a klímavédelemről.

Magyarország az EU tagjaként a 2020-ban elfogadott Nemzeti Energia és Klíma Tervében célul tűzte ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 40%-kal csökkenti az 1990-es bázisévhez képest. Ezt a vállalást rögzítette a 2020. évi XLIV. klímavédelemről szóló törvényben. A vállalást azóta a 2023-ban frissített tervben még növelte is hazánk és a 2050-es távlati klíma semlegesség elérése érdekében a legújabb vállalás az 50%-os csökkentés 2030-ra.

PostPin It!

Naperőművek és/vagy szélerőművek? Energia vagy élelmiszer? Szakmai tények a szélcsendes kormánynak

Közzétette szerző

A szeles jogszabályok lazítása ellenére a kormány a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT) továbbra is mostohán kezeli a szélenergiát. A szélerőművekkel jóval több mezőgazdasági termőterület maradhatna szabadon és az energiaár spekulációtól is jobban védve lennénk.

Az Energiaklub frissítette tavalyi tanulmányait, amelyek a szélerőművek létjogosultságát elemzik. Az első aktualizált összefoglaló a szélerőművek és a naperőművek területigényét hasonlítja össze. Főbb megállapításai:

A földhasználat szempontjából vizsgálva, egységnyi energiára és területre vetítve a napelemek akár 60-120-szor nagyobb földterület igénnyel rendelkeznek, mint a szélerőművek – többek között ezért is volna kulcsfontosságú a hazai szélenergia megfelelő felskálázása, nem csupán a fotovoltaikus termelés kiegyensúlyozására.

PostPin It!

A fogyasztási szokások változása által elérhető ÜHG kibocsátás-csökkentés lehetőségei Magyarországon 

Közzétette szerző

A Green Policy Center szeretettel vár minden érdeklődőt “A fogyasztási szokások változása által elérhető ÜHG kibocsátás-csökkentés lehetőségei Magyarországon” című tanulmányának online bemutatójára és az azt követő panelbeszélgetésre.

A Green Policy Center egy modellezéssel alátámasztott kutatást készített annak megállapítására, hogy mekkora szereppel bírhat a fogyasztási szokások változása az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Továbbgondolva a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetéhez készült elemzésüket, megvizsgálták, hogy milyen további mozgástere van a lakosságnak, a civil szervezeteknek és az egyházaknak, illetve a vállalati, önkormányzati szektoroknak – vagy akár magának a kormányzatnak – arra, hogy az állam által a tervezet szerinti szinten nyújtott pénzbeli támogatásokon és szabályozáson felül, még nagyobb csökkentést érjenek el az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásában a viselkedés megváltoztatása révén.

A bemutatót követő panelbeszélgetés résztvevői 

PostPin It!

Messze még Orbánék valódi energiaátmenete – az Európai Bizottság visszajelzése a magyar klímatervről

Közzétette szerző

2023. december 14-én országos energiapolitikai évértékelő konferenciát tartott a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A konferencián az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára mellett szakmai szervezetek elemezték az évet és tettek javaslatokat a közeljövőre nézve. Tegnap az Európai Bizottság is közzétette értékelését a felülvizsgált tagállami Nemzeti Energia- és Klímatervekre (NEKT), köztük a magyarra.

“Az Európai Bizottság hasonlóan értékelte a NEKT-et, mint a hazai szakmai szervezetek, köztük a MTVSZ. Ugyan a magyar kormányzat erősítette a kibocsátás-csökkentési, energiahatékonysági és megújuló energiás célszámot, de ezek még mindig nem elégségesek a valódi energiaátmenethez. Az sem látszik, hogyan fogják a kitűzött célszámokat elérni az erőltetett iparosítás és fosszilis erőmű-tervek miatt.” – reagált Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

“Mind a NEKT-ben, mind a megvalósításához szükséges uniósforrás költési tervekben gigantikus aknák maradtak: az újraiparosítás és a lignit- és fosszilisgáz-tüzelésű erőmű tervek a célszámok teljesítéséhez szükséges energiaátmeneti erőfeszítéseket nagyrészt a lakosságra terhelik rá, miközben a lakosság arányaiban jóval kevesebb uniósforrás támogatást kap hozzá (energiahatékonyságra: 350 Mrd Ft-ot), mint például a nagyvállalatok hálózatfejlesztésre (620 Mrd Ft). A vállalatoknak ezen felül több mint 700 milliárd Ft uniósforrást allokált a kormány iparfejlesztésre. Legalább azt szükséges garantálni, hogy uniós vagy hazai közpénzből csak az ígért, megújuló energia integrálása célú hálózatfejlesztés történjen, és ne az akkugyárak vagy új fosszilis erőművek miatti.” – összegezte konferencia előadása üzenetét Botár Alexa.

PostPin It!

Magyarország továbbra is gyengén teljesít az éghajlatvédelemben

Közzétette szerző

64 ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet most hoztak nyilvánosságra Dubajban, az ENSZ 28. klímacsúcsán. A CCPI azt jelöli, hogy az elmúlt évben mennyi haladást értek el az egyes országok az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása terén.

A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI szerint egyetlen ország se érdemelte ki a kiváló helyezést. A legjobb három országnak Dánia, Észtország és a Fülöp-szigetek bizonyult, a legrosszabbnak pedig a COP28-at most rendező Egyesült Arab Emírségek, Irán és Szaúd-Arábia.

A CCPI szakértői szerint Magyarországon nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának olyan mértékű csökkentése mellett, amely megfelelne az európai uniós célkitűzéseknek. Nincs érdemi program a lakóépületek energetikai korszerűsítésére. Az ezt ösztönző új jogszabályi rendelkezések elfogadását többször elhalasztották. A kormány tavaly újra kitolta a közel nulla energiaigény követelményszint kötelezővé tételét, amely jelen állás szerint csak 2024 közepétől lesz érvényes.

PostPin It!

Energiahatékonyság – az energiaátmenet jolly jokere

Közzétette szerző

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a szén-dioxid kibocsátásunk nagyjából 40 %-át adó lakóépületeinket felújítsuk, kevés rá az esély, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Épületeink nagy része még akkor is állni fog, ezért minél inkább kellene gyorsítani a hazai épületállomány energetikai felújítását. Ez szolgálná leginkább a kibocsátáscsökkentési célokat, de egyúttal az energiabiztonság célját, a fosszilis energiahordozó importtól való függőségünk csökkentését, és hosszú távon az otthonokban felhasznált energia megfizethetőségét.

A felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) legfontosabb célkitűzése éppen ezen célok együttes érvényesítése: az energiaszuveneritás és az energiabiztonság megerősítése, az energiatermelés dekarbonizálása és a megfizethetőség biztosítása. Magyarország számára ezek mellett számos társadalmi és gazdasági előnnyel is járna, ha növelné az energiahatékonysági ambíciókat, az energetikai beruházásokról való döntések előtt az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket is számba venné, és egyúttal megerősítené és kibővítené az ezt szolgáló intézkedéseket. A NEKT mégis csak vázlatosan tárgyalja az energiahatékonyság és az épületek energetikai felújításának témakörét.

Korábbi elemzések bizonyították, hogy az elmúlt másfél évtizedben az energiahatékonyság javulás elsősorban a szolgáltatási szektor, másodsorban az ipar energiahatékonyság javulásának volt köszönhető, míg a lakossági fajlagos energiafelhasználási mutatók, – különösen a fűtési energia tekintetében – nem mutattak javulást.

PostPin It!

Új szakmai jelentés Magyarország és 24 további EU tagállam energia-klímatervéről: jelentős újratervezés szükséges!

Közzétette szerző

A Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) nemzetközi éghajlatvédelmi civilszervezet ma bemutatta 25 EU-s tagállam felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT, angolul NECP) tervezeteit értékelő szakmai jelentését. A magyar tervet értékelő  MTVSZ ebben felhívja a figyelmet, hogy a fosszilis-függőségünket leghatékonyabban csökkentő célokat, intézkedéseket erősíteni kell benne.

Az Európai Bizottság “Energiaunió helyzete” című jelentése előttre időzítve jelentette meg ma a CAN Europe a NEKT-jelentését. A jelentést készítő 30 szakmai civilszervezet – köztük a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) – szerint a tervek nem illeszkednek az EU saját energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseihez.

„Jelentősen javítani kell a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterven. A magyar lakások energetikai felújítására hosszútávú, alapos, célorientált és jól támogatott program szükséges. Növelni kell a megújuló energiák arányát, különösen a szélerőművek és energiaközösségek terén, megfelelő szabályozás és támogatás kialakításával. Az új fosszilis gázerőművek építése terve pedig teljességgel ellentmond a fosszilis energiafüggőség-csökkentésnek, az energiaátmenetnek és a dekarbonizációnak. Mihamarabb kellene látni és érvényesíteni a NEKT Stratégiai Környezeti Vizsgálatát.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője.

PostPin It!

Közelíti Magyarországot a klímasemlegességhez, de továbbra sem érjük el vele.

Közzétette szerző

Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), ami kulcsfontosságú stratégiai dokumentum a 2050-es, törvényben foglalt klímasemlegességi cél eléréséhez. Közelítjük a klímasemlegességet, de továbbra sem érjük el vele. A NEKT szakmai-civil értékelése.

Bár a frissített NEKT egy lépés a jó irányba (így 40-ről 50%-ra lett emelve a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési célszám a bázisévhez képest), továbbra is számos olyan hiányosságtól szenved és mellőz bizonyos beavatkozási pontokat, ami nemcsak azért érthetetlen, mert valójában gúzsba köti a magyar klímapolitikát, ami lehetne hatékonyabb, hanem mert ezeknek a kihagyott ziccereknek a többsége akár még forrásokat is hozhatna az országnak, javíthatna a gazdaságon, csökkenthetné az energetikai kitettségünket és az emberek jóllétét is növelhetné.

Továbbra is jelentősen alultervezi a szélenergia hasznosítását, miközben a lakossági épületállomány energiahatékony felújításával érdemben nem akar foglalkozni a kormány, ahogy az energiaszegénység csökkentésével sem, miközben olyan technológiával számol a biomassza energetikai hasznosítása terén, ami ipari méretű skálán jelenleg nem létezik.

PostPin It!

Szakmai szervezetek: a lakossági energiaátmenetet jobban támogassa a magyar REPowerEU!

Közzétette szerző

A energiaátmeneti szempontú vélemények, javaslatok széleskörű megvitatására az MTVSZ szakmai szervezetekkel konferenciát szervezett szeptember 18-án a magyar REPowerEU-ról, a Helyreállítási Terv önálló energetikai fejezetéről. A webinaron a két illetékes helyettes államtitkár is előadott.

Az Energiaklub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Magyar Természetvédők Szövetsége előadói üzenetei az energiaátmenetet gyorsító és mélyítő irányba mutattak. A minisztériumi illetékesek elmondták, hogy a konferencián elhangzott és a beérkezett szakmai véleményeket, javaslatokat igyekeznek becsatornázni a REPowerEU folyamatba. A folyamat keretében az Európai Bizottságnak kettő, a Tanácsnak utána egy hónapja lesz megegyezni és elfogadni a magyar fejezetet.

Az Európai Bizottságnak augusztus 31-én benyújtott és a kormany.hu-n szeptember 11-én nyilvánosságra hozott REPowerEU fejezetben célként szerepel, hogy „Magyarország energia import kitettségét az uniós átlagra csökkentjük”. Ez egybemossa a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) szereplő gázimport- és áramimport-csökkentési tervet: a mai 85%-os gázimportot 2030-ig 80%-ra csökkentené a Kormány (míg a jelenleg érvényes NEKT-ben még 70% volt a cél), a 2022-ben 28%-os áramimportot pedig 20%-ra 2030-ig.

PostPin It!

Az Energiaklub véleménye a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetéről

Közzétette szerző

Előrelépések és megtorpanások egyaránt jellemzik a felülvizsgált NEKT dokumentum véleményezésre közzétett kivonatát, melyet az Energiaklub is értékelt a rendelkezésre álló egy héten belül.

A célok között bővülő napenergia, ismét megjelenő, de elenyésző szélenergia, előremutató, de lassú lépésekben haladó biogáz, geotermia és hőszivattyú bővülés látható.

A legnagyobb hiányosságot az energiatudatosság/-takarékosság mentén elérhető fogyasztáscsökkenés teljes ignorálása, illetve az energiahatékonysági célok erőtlensége adja. A legpozitívabb fejlemény a megújulós célszám 21%-ról 29%-ra emelése 2030-ra.

PostPin It!

Fosszilis erőművek is veszélyeztetik a Magyarországnak szánt uniós forrásokat és a jó energetikai kezdeményezéseket 

Közzétette szerző

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezet szerint a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait csak egy új fosszilis gázerőmű beindítása után vezetné ki a kormány, legkésőbb 2030-ig. Ez szembemegy a 2020-as aktuális NEKT-tel és a szénkivezetési tervekben vállalt kötelezettségekkel.

Ezeket a terveket nem ilyen tartalommal fogadta el az EU, a döntés miatt jelentős Uniós pénzektől eshet el az ország. Sőt, a tervezett jó kezdeményezések – például lakóépület energiahatékonyság-növelési, közösségi energia és igazságos átmenet programok – időben elindulása elé új akadályokat gördít. 

Bár a kormányzat június végéig ígért és vállalt döntést a Mátrai Erőmű jövőjéről, arról máig nincs hivatalos bejelentés vagy hír. A jelenleg kéthetes társadalmi egyeztetésen levő felülvizsgált NEKT-tervezetben azonban sokatmondó ez a mondat: “Az egyik legfontosabb dekarbonizációs cél a lignit tüzelésű Mátrai Erőmű alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása az új erőmű üzembe helyezéséig, de legkésőbb 2030-ig.” Ezzel szemben az EU által 2022 végén elfogadott KEHOP Plusz mellékleteként a Területi Igazságos Átmeneti Tervekben az szerepel, hogy a lignitalapú energiatermelést azaz a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait 2025-ig leállítják, a ma érvényes NEKT-ben pedig legkésőbb 2025-2030 között vállalták ugyanezt.

PostPin It!

Teljes energetikai újratervezést szorgalmaznak a zöldek

Közzétette szerző

Lakossági energiaátmenet-fókuszú tervekkel léphetne ki Magyarország a fosszilis energiafüggőség csapdájából.

A magyarországi energiaátmenet szükséges felgyorsítása helyett lassítaná, hazánk fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének erősítését eredményezné, ha a jelenlegi energiaberuházási sarokkövekkel véglegesedne a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) és fő finanszírozási forrása a REPowerEU & helyreállítási hitelterv tervezése. Mindkét terv benyújtási határideje hamarosan lejár, miközben alapjaiban meghatározzák a hazai éghajlat- és energiapolitika intézkedéseit, beruházásait és finanszírozását középtávon. Ráadásul előreláthatólag a Mátrai Erőmű sorsáról is június végéig dönt a kormány. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) valódi társadalmi egyeztetésen alapuló, lakossági energiahatékonysági prioritású tervezést sürget.

Európai uniós forrásokkal az energiaátmenetért és gyorsításáért

PostPin It!