Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: éghajlat

Ezek a mediterrán növények vehetik át a főszerepet a hazai kertekben

Közzétette szerző

Az előrejelzések szerint a XXI. század második felére sokkal másabb lehet Magyarország éghajlata, az ország klímája várhatóan leginkább a mai Törökországéhoz fog hasonlítani: száraz és meleg lesz, hőhullámokkal és vízhiánnyal, írja a Haszon.

A lap cikke szerint amíg egyes őshonos fajok nehezen alkalmazkodnak az új körülményekhez, addig az olyan déli, mediterrán növények, mint a csicseriborsó, az olajfa, a füge, a kivi és a gránátalma egyre több helyen jelenhetnek meg az országban, és a korábbiaknál sikeresebben lehet majd termeszteni azokat.

Éppen ezért még inkább érdemes átgondolni, hogy milyen növényeket ültetünk a hazai kertekbe a jövőben, érdemes a díszkertekben is a szárazságtűrő növényfajtákat előnyben részesíteni.

PostPin It!

Ettől is szegényebbek leszünk – a jövedelmekre is hat a klímaváltozás

Közzétette szerző

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek jelentősen csökkentik a jövedelmeinket a következő évtizedekben.

Mi történik? A Nature című tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, mely szerint az olyan extrém időjárási jelenségek, mint a rekordhőmérsékletek, az árvizek és az erdőtüzek a globális jövedelem 19 százalékos csökkenését okozhatják a következő 26 évben – írja a CNN.

Lehet még ellene tenni? A kutatók szerint hosszabb távon mérsékelhetők a veszteségek azonnali intézkedésekkel. Ugyanakkor bizonyos gazdasági károk elkerülhetetlenek lesznek 2049-ig.

PostPin It!

Volt egy év, amikor elmaradt a nyár

Közzétette szerző

1816-ban különös jelenséget figyeltek meg az északi féltekén: a nyár gyakorlatilag elmaradt – eleveníti fel az IFLScience. A nyár nélküli évként emlegetett esztendőben a hőmérséklet globális szinten 0,4-0,7 Celsius-fokkal lecsökkent, és világszerte megzavarodtak az időjárási minták.

Az Egyesült Államokban 1816 májusban az ország nagy részén még tartósan 0 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket mértek, júniusban havazott, a pennsylvaniai folyók pedig júliusban is be voltak fagyva. Európában sem volt jobb a helyzet, Írországban például nyolc egymást követő héten át hullott az eső, Ázsiában pedig a monszunszezon megszakadt, és aszály kezdődött.

A rossz időjárási körülmények számos régióban ellehetetlenítették a mezőgazdaságot, ami előbb élelmiszerhiányhoz, majd éhínséghez vezetett.

PostPin It!

Halálos versenyre kényszerítjük a Föld élővilágát

Közzétette szerző

A földi élet fennmaradásának alapvető követelménye, hogy az élővilág tagjai alkalmazkodni tudjanak a folyton változó külső körülményekhez, például a klímához, aminek két legfontosabb eleme a hőmérséklet és a csapadékmennyiség. Általában a környezeti tényezők valamekkora sávja optimális az adott faj számára, illetve mindkét irányban egy-egy sáv még tolerálható. Bolygónk története tele van klímaváltozásokkal, amikor a közismert éghajlati övek északi vagy déli irányban mozognak, vándorolnak, és ugyanekkor a hegységek vertikálisan övezett élőhelyei is eltolódnak.

A növények, állatok és egyéb fajok számára verseny kezdődik, aminek tétje, hogy tudják-e követni a nekik megfelelő éghajlati zónát, az új helyen meg tudnak-e telepedni, és a többi fajjal társulást alkotni. Ha nem, akkor kipusztulnak, helyüket pedig alkalmazkodóképesebb, új fajok veszik át.

Nehéz ezt elképzelni, hiszen az ipari forradalom óta eltelt időszakot nem számítva az elmúlt 8-10 ezer évben a Föld éghajlata viszonylag stabil volt, technológiánknak köszönhetően pedig a sarkvidéktől a sivatagokig bármilyen éghajlaton képesek vagyunk boldogulni. Csakhogy nem a végtelenségig: a változó klíma már az évszázad végére létrehozhat számunkra is lakhatatlanul forró és száraz területeket. Az élővilág más tagjai még rosszabb helyzetben vannak,

PostPin It!

Ártalmatlannak tűnhet, de brutálisan káros – ezért kerüld a csillámot

Közzétette szerző

Véget ért az idei fesztiválszezon, a környezet azonban még nem lélegezhet fel: a karácsonyi szezonban szintén durva mennyiségű csillám kerül a talajba, vízbe és a levegőbe. Mutatjuk, miért rendkívül káros a csillám, és mit használhatsz helyette.

Bár a csillám egyik legidegesítőbb tulajdonsága, hogy mindenhova eljut, elsőre ártalmatlannak tűnhet. Annak ellenére, hogy évek óta lehet tudni, hogy rendkívül káros a környezetre.

Ezért ártalmas a mikroműanyag:

PostPin It!

Strandidő szeptemberben, villámárvizek, aszály – így alakul Magyarország éghajlata a következő években

Közzétette szerző

Lesz olyan része az országnak, ahol évente akár egy hónapig is fennmaradhat a harmadfokú hőségriadó.

A beszélgetés célja ugyan nem az előrejelzés volt, de akár annak is bevált volna. Szeptemberi hőhullámokról és nagycsapadékokról is esett szó az Eötvös Loránd Tudomágyegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) és a Másfélfok múlt heti sajtóklubján. Az egyetem kutatóitól azt is megtudtuk, mi lesz a Velencei-tóval, hol várhatók nagyobb eséllyel erdőtüzek, és tényleg hűlni fog-e a klíma a Kárpát-medencében.

PostPin It!

Elkezdődött: itt az El Niño

Közzétette szerző

Bekövetkezett, amire a szakértők egy ideje számítottak: hivatalosan is elkezdődött az El Niño – írja a Live Science. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 8-án jelentette be, hogy eljött a folyamat időszaka, amely 2024-ig tarthat.

Az El Niño egy természetes, nem szabályosan, 2-7 évente ismétlődő természetes éghajlati jelenség. Az elmúlt években „párja”, a La Niña volt megfigyelhető, amely némiképp elnyomta az ember okozta globális felmelegedés következményeit.

Az El Niño alapvetően az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén jár melegebb tengerfelszíni hőmérsékletekkel, de következményei világszerte kimutathatóak. „Az El Niño erősségétől függően számos hatással járhat, például növelheti a heves esőzések és aszályok kockázatát a világ egyes pontjain.

PostPin It!

A Fehér Ház magyar származású nehézfiút vet be a szennyezők és az autóipar ellen

Közzétette szerző

Lehet, hogy még soha nem hallott róla, de ő tereli új mederbe a szennyezés elleni harcot – állítja a róla szóló hosszú portréjában a New York Times Richard Reveszről, aki január óta vezeti Washingtonban a Fehér Ház Információs és Szabályozási Hivatalát (Office of Information and Regulatory Affairs, OIRA).

Mint neve is sejteti, Revesz magyar felmenőkkel bír: nagyszüleit Auschwitzban ölték meg, szülei holokauszttúlélőként kerültek Argentínába, ő már ott született az ötvenes években. Onnan került aztán 18 évesen ösztöndíjasként az Egyesült Államokba: a Princeton után az MIT-n tanult környezeti jogot, azóta pedig a terület egyik legjelentősebb szakértője. Sokáig volt a New York University jogi dékánja – akadémiai körökben tehát nagyon is jól ismerték, de a nagyközönség most ismerkedik a kissé obskurus hangzású, de a háttérben igen befolyásosnak mondott hivatalával.

Az OIRA többek között a fogyasztóvédelmi, klímaügyi és környezeti szabályok kalibrálása, gyakorlati implementálása kapcsán megkerülhetetlen: költség-haszon elemzéseiknek nagy szerepe van a lehetséges állami beavatkozások meghatározásában, vagy éppen lekeverésében.

PostPin It!