Kuba kormánya még januárban arról döntött, hogy februártól első napjától több mint 500 százalékkal emeli a benzin és a dízelüzemanyag árát.
Az indoklás bravúros:
így biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás
Archívum címkék: kuba
Durván megemelik az üzemanyagok árát Kubában
Kubában jelentősen emelik a benzin és a dízelüzemanyag árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyag-ellátás és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság „újraélesztéséhez” – írta az MTI az EFE-re és a Reutersre hivatkozva.
Vladimir Regueiro pénzügy- és árügyi miniszter bejelentése szerint február 1-jétől a hagyományos, 94 oktánszámú benzin literje 25 pesóról 132 pesóra (hivatalos árfolyamon 1,1 dollár), míg a prémium benzin literjének ára a jelenlegi 30 pesóról 156 pesóra (hivatalos árfolyamon 1,30 dollárra) ugrik. A gázolaj literenkénti ára 546 százalékkal, 150 pesóra (1,25 dollárra) emelkedik.
A miniszter egyben közölte, hogy 29 olyan benzinkutat is megnyitnak, ahol kizárólag dollárért lehet vásárolni üzemanyagot. Kuba devizáért importál kőolajat, így a különleges benzinkutaknál keletkező dollárbevételt erre költheti a devizaszűkében lévő állam.
„Hároméves voltam, amikor Pinochet emberei szitává lőtték az apámat az utcán” – a magyarrá vált chilei Pablo kanyargós élettörténete
Ha úgy vesszük, ennek a történetnek a kulcsszereplője Pablo anyja, Grisnery Sepúlveda. Ha ő nem dönt villámgyorsan, akkor minden másként alakult volna. Az asszony egy elképesztően vidám teremtés rengeteg göndör fekete hajjal, igazi latin temperamentummal – gitározik, énekel, imádja a férjét, a családját és a társaságot. Mellesleg ápolónő egy kórházban. Ez a szakma tökéletesen illik hozzá, hiszen az a fajta asszony, aki már a puszta lényével, a sugárzásával is képes gyógyítani.
Grisneryt a világon minden a hazájához, Chiléhez kötötte. Harmincéves volt, amikor a történelem szeszélye – plusz a kiszámíthatatlan véletlenek szériája – mégis egy újpalotai paneltelepre vetette. Meg az újpesti cérnagyárba, betanított munkásnak. Húsz évet töltött itt el úgy, hogy a gyerekeinek, a fiainak, de senki másnak sem beszélt arról soha, mi minden történt vele, mi mindenen ment keresztül. Most már nem is tudná elmesélni, mert pár évvel ezelőtt Chilében meghalt. A titkaival együtt.
A temetésén a felnőtt gyerekei megdöbbentek azon, hogy anyjuk milyen sok mindenért küzdött, halála után egy civil egyesület fel is vette a nevét, és csak ott derült fény sok mindenre a múltjából.
Ebben a két hétben voltunk legközelebb a teljes pusztuláshoz
Fidel Castro 1959-es sikeres hatalomátvétele Kuba jelentős biztonsági kockázattá vált az Egyesült Államok számára. A Disznó-öbölbeli 1961-es akció csúfos kudarca után Castro még szorosabbra fűzte viszonyát a Szovjetunióval, és katonai támogatást kért Moszkvától. Hruscsov természetesen nagyon segítőkésznek bizonyult, rövidesen katonai tanácsadók hada, és számos gyanús rakományt szállító hajó érkezett Kuba kikötőibe.
A Egyesült Államok U2-es kémrepülőgépeinek munkája nyomán 1962 augusztusára nyilvánvalóvá vált, hogy Kuba „készül valamire”. Az október 14-én készített felvételekből vált világossá, hogy a Szovjetunió közepes hatótávolságú fegyvereket telepített az amerikai partoktól 90 mérföldre, melyek akár több ezer kilométer távolságban fekvő városokat is el tudtak pusztítani. Ezzel pedig
kezdetét vette a hidegháború történetének legforróbb két hete, melyet később kubai rakétaválságnak neveztek el.
„Akár meghalok, akár nem, legalább tudok segíteni a családomnak” – a frontra küldték az Oroszországba dolgozni érkező kubai férfiakat
Ez volt a módja annak, hogy kijussunk Kubából. Itt senki nem akar megölni senkit. De magunk sem akarunk meghalni
– ezt mondta a Politico újságírójának egy névtelenséget kérő kubai férfi, aki a Moszkvától 180 kilométerre található Tula városában vett részt katonai kiképzésen. Ő az egyike annak a legalább kétszáz kubainak, akiket idén nyáron önszántukból vagy átverés áldozataként besoroztak az orosz hadseregbe, hogy az ukrán fronton harcoljanak.
Vannak, akik már szívesen hazatérnének, míg mások – például a fent idézett férfi – a helyzet morális vonatkozásait félretéve inkább csak arra koncentrálnak, hogy a lehető legtöbb pénzt tudják hazaküldeni a családjuknak, hiszen mindannyiukat ez cél vezérelte Oroszországba.
Embercsempészeket is bevet Moszkva, hogy kubai katonákat toborozzon
Kubában nemrég lelepleztek egy olyan embercsempész-hálózatot, amelynek célja, hogy kubaiakat toborozzon az orosz hadseregnek az ukrajnai háborúban – közölte a közép-amerikai ország külügyminisztériuma. Oroszországban élő kubaiakat és néhány Kubában élőt is beépítettek az ukrajnai háborúban részt vevő katonai erőkbe.
Elszántan fellépünk azokkal szemben, akik embercsempészetben vesznek részt azzal a céllal, hogy kubai állampolgárokat toborozzanak harcolni bármely országba
– fogalmaz a külügyi közlemény. Azt is írják, hogy Kubának „történelmileg határozott és egyértelmű az álláspontja a zsoldosok bevetése ellen” (ennek ellentmond a Szovjetunió segítségére küldött mintegy 50 ezer katona Angolába és Etiópiába – valamint Che Guevara tevékenysége is, bár a forradalomexport idején ő már nem volt kubai állampolgár), és az ENSZ-ben aktív szerepet vállalnak ennek visszautasításában. Hozzátették, a hatóságok az embercsempész-hálózat „semlegesítésén és felszámolásán” dolgoznak, illetve „büntetőeljárást indítottak az ilyen tevékenységben részt vevők ellen.”