Több száz, jobbára kölcsönzött munkaerőt és vendégmunkást rúgtak ki az iváncsai akkumulátorgyárból.
Mi történt? Pénteken több száz munkavállalótól vált meg a gyár, azonnali hatállyal. Ezt ottani munkavállalók és a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) nyilatkozta az RTL-nek.
Kiket rúgtak ki? Első körben a kirgiz kollégák kerültek elbocsátásra, és a magyar vezetőség mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók ne legyenek elküldve.
Tavaly márciushoz képest 2,8, előző hónaphoz viszonyítva 3 százalékot esett vissza az ipari termelés volumene. Az első negyedév 4,1 százalékkal marad el 2023 azonos időszakától.
Mi történt? A 444.hu szemlézte a KSH legújabb, márciusra vonatkozó ipari termeléssel kapcsolatos adatsorát. A legutóbbi, februári adatok már a fellendülés jeleit mutatták, azonban márciusban éves alapon 2,8 százalékos, előző hónaphoz képest 3 százalékos visszaesés tapasztalható a termelési volumenben a naptárhatásoktól tisztítva.
Minden csökken. A KSH gyorsjelentése kitér arra is, hogy a feldolgozóipar összes alágában csökkent a termelési volumen előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb hatású visszaesés a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásban volt tapasztalható, míg az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásában kisebb mértékű volt a csökkenés.
(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)
A sárkány évének beköszöntével a kínai részvénypiac többéves mélyponton találta magát, és az általános befektetői hangulat is egyértelműen pesszimista. Ennek az egyik kiváltó oka az ingatlanpiaci lufi kipukkanása. Ez nagymértékben befolyásolja a lakossági bizalmat és fogyasztási kedvet, ami visszahatott a gazdasági növekedésre, üzleti bizalomra. Hogyan is működik a világ legnagyobb eszközosztálya, és milyenek a jövőbeni kilátások? Ezek nemcsak a gazdasági növekedés szempontjából kulcskérdések, de arra is itt kell keresni a választ, hogy a kínai részvénypiac mikor éri el végre a mélypontját.
Az ingatlanpiachoz kapcsolódó tevékenységek hosszú évtizedek óta a kínai gazdaság egyik fő motorjaként funkcionáltak. A magánszektor szereplői sokáig csak korlátozott szerepet játszhattak, azonban 1998-tól liberalizálták a rendszert, és létrejött egy az egész országra kiterjedő ingatlanpiac. Ekkor még a lakosság harmada élt csak városokban. Az azóta eltelt rohamos gazdasági fejlődés és urbanizáció ezt az arányt kétharmadra növelte, vagyis a városi lakosság mérete 480 millió fővel nőtt. Ez a folyamat volt a későbbi ingatlanbuborék fundamentális vezérlője.
A válság hátunk mögött hagyott két évében mintegy 113 000 ügyfél szüntette meg betétszámláját a pénzintézetekben. Mindez olyan mértékű mozgás, mintha az ország 8. legnagyobb településa, Kecskemét lakói egyöntetűen felhagynának a bankolással – mutatott plasztikus példát az ügyfél-fogyásra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A csökkenés inkább 2022-re volt jellemző, amikor a felfutó infláció miatt lényegében nem volt értelme betétszámlát tartani. A pénzromlás mérséklődése, illetve a banki kamatok szerény mértékű emelkedése 2023-ban már növekedési számokat produkált.
A fogyásból a lakossági oldal vette ki döntően a részét, több mint 102 ezerrel kevesebb, 9,359 millió betétszámlával bírtak a magánszemélyek tavaly év végén, mint amennyi betétszámla a nevükön volt 2021 végén. A vállalati betétszámlák száma az elmúlt két évben 10 200 darabbal 925 ezerre csökkent 2023 végére a 2021 év végi szintekhez képest – tették hozzá.
Hiteloldalon nagy a baj
Nem elég, hogy az idén januári termelés 4,1 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, ami felülmúlta az elemzői várakozásokat. Erre még rátesz egy lapáttal, hogy a hazai ipari vállalatok rendelésállománya is jelentősen elmarad a tavalyitól.
Mi történt? A 444 szemlézte a KSH által az ipari termelés januári teljesítményéről közzétett adatsorokat. A termelés 4,1 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, ami jelentősebb csökkenés, mint azt az elemzők várták.
Van ennél nagyobb baj? A termelési teljesítménynél aggasztóbb adat, hogy az ipari vállalatok rendelésállománya 16,2 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor volt. Ez nemcsak a közel fél éve tartó trend, de az elmúlt tíz év mélypontja is ez.
Mármint mi adófizetők. Hiába van már a magyar állam tulajdonában két Dassault Falcon 7X magánjet, Szíjjártó Péter mégis egy bérelt, luxus-felszereltségű Falcon 7X-el repült Brüsszelbe és New Yorkba tavaly két alkalommal is.
Mi történt? Az Átlátszó kiderítette, hogy Szíjjártó Péter külügyminiszter 2023 júliusában és szeptemberében is a tengerentúlra látogatott. Utazásaihoz egy a Honvédség által is üzemeltetett Dassault Falcon 7X repülővel ment, azonban annak egy sokkal magasabb felszereltségű, holland tulajdonban lévő bérelt változatával.
Miért ment azzal? A rendelkezésre álló információk alapján azért, mert az első esetben mindkét honvédségi Falcon 7X típusú magángép foglalt volt. A második esetben viszont az egyik honvédségi gép is pont New Yorkban tartózkodott a látogatás idején Novák Katalin ex-köztársasági elnökkel, így jogosan feltételezhető, hogy akár együtt is tudtak volna menni.
Az USA belpolitikai szembenállásának világpolitikai következményei, a továbbgyűrűző közel-keleti konfliktus, de még az El Nino időjárási jelenség is reális veszélyekkel fenyeget idén – legalábbis a 2024 legnagyobb rizikóit sorjázó geopolitikai kockázati előrejelzés alapján. Végigvettük a TOP 10+3 világkockázatot, érdemes ezekre felkészülni.
Nem sok jóval kecsegtet 2024-re az Eurasia Group politikai és gazdasági think tank éves geopolitikai kozkázatokkal foglalkozó jelentése. Az Egyesült Államok belpolitikai – és világpolitikai ideológiát is érintő – szembenállásának következményei, a továbbgyűrűző közel-keleti konfliktus, de még az El Nino időjárási jelenség is helyet kapott az éves rettegnivalók között. Az elemzés sok esetben tényszerűen vázolja a 2024-re vonatkozó prognózisokat és szcenáriókat, így ezek alapján, most a legreálisabbnak tűnő világkockázatokból készítettünk összeállítást.
Decemberben zsinórban a 13. hónapja esett a kiskereskedelmi forgalom, azaz 2023 minden hónapjában kevesebbet vásároltunk, mint egy esztendővel korábban – írja szerdai cikkében a G7.
Hozzáteszik: ilyenre a 2008-as gazdasági válság óta nem volt példa, igaz, akkor sokkal tovább tartott a visszaesés.
A karácsonyi szezon miatt természetesen az év utolsó hónapja mindig kiemelkedő forgalmat hoz a kiskereskedelmi egységekben, hiszen ilyenkor jellemzően negyedével többet vásárolunk, mint az év más időszakaiban. Mint írják, ez nem volt másképp 2023-ban sem, decemberben látványosan nőtt a forgalom a korábbi hónapokhoz képest.
Kuba kormánya még januárban arról döntött, hogy februártól első napjától több mint 500 százalékkal emeli a benzin és a dízelüzemanyag árát.
Az indoklás bravúros:
így biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás
Olaszországban és Franciaországban is komoly tiltakozásokat tartanak a gazdák – számol be minderről a távirati iroda.
Nem voltak elégedettek az eddigi segítséggel
A tiltakozó gazdák Franciaországban járműveikkel lezárták hétfő délután a Párizsba és más nagyvárosokba bevezető főbb útvonalak egy részét. A legjelentősebb francia mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, az FNSA és a Jeunes Agriculteurs (Fiatal gazdák) nevű szervezet délután 2 órakor kezdte meg a “határozatlan idejű blokádot” a párizsi régióban és Észak-Franciaországban. Az agrárium többségi szakszervezetei nyolc “blokádpontot” hirdettek a párizsi régió főbb autópályáin, néhány kilométerre a fővárosi körgyűrűtől. A belügyminisztérium vasárnap este bejelentette, 15 ezer rendfenntartót mozgósít annak érdekében, hogy megakadályozza a traktorok bejutását “Párizsba és a nagyobb városokba”.
Miután hajnalban az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetésével nemzetközi erők tengeri-és légicsapást mértek a húszi állásokra, az olaj világpiaci ára emelkedett – írja a Reuters.
Hónapok óta jelentős a bizonytalanság a Vörös-tenger térségében, a globális ellátási lánc egyik legfontosabb térségében, ahol iráni támogatással húszi felkelők több nemzetközi szállítmányozó hajó ellen intéztek támadást, válaszul a kibontakozó palesztin-izraeli konfliktusra.
Az Egyesült Államok és az Egyesült királyság hadihajókat vezényelt a térségbe a tengeri szállítmányozás biztosításának érdekében és többször be is kellett avatkozniuk egy-egy hajó védelmébe.
Zsiday Viktor évindító gazdasági elemzésének a Vissza a múltba címet adta – összeomlott a „legalább kormányozni tudnak” mítosz – a költségvetés helyzete jelenleg legalább olyan rossz, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján.
A magyar gazdaság immáron negyedik éve ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd, és ennek előbb vagy utóbb meg kell fizetni az árát. Persze mondhatjuk, hogy csak a váratlanul (magas infláció okozta) magas kamatok miatt van, vagy hogy a COVID-ot és ukrán háborút nem látta senki előre, amiben természetesen van igazság, ám tény, hogy a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján – kezdi explicit beszámolóját Zsiday.
A szakértő a költségvetés helyzetének leírására a ciklikusan igazított elsődleges egyenleg mutatóját tartja a legjobbnak. Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleget mutatja, a ciklikusan igazított verzió pedig megpróbálja kiszűrni a gazdasági ciklus ingadozásait.
Tavaly több mint 130 ezer adásvétel történt, idén viszont legfeljebb 110 ezer tranzakció várható a lakáspiacon. Utoljára 2014-ben volt ilyen mélyen az ingatlanpiaci forgalom.
Az egy évvel korábbihoz képest alacsonyabb fokozatra kapcsolt a lakáspiac 2023-ban – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
„Az ingatlan.com oldalán idén több mint 500 ezer ingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, a 2022-es 600 ezres darabszám után. A feladott eladó lakóingatlan-hirdetések száma meghaladta a 375 ezret, ami csak 13 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ez a jelenség arra utal, hogy az eladási és lakásvásárlási kedv jelen van a piacon, és az emberek tűkön ülve várják a gazdasági körülmények javulását, hogy végre tudják hajtani a vágyott ingatlantranzakciókat.”
The post Napirend után: A végén mégiscsak lesz huxit? first appeared on 24.hu.
A régió egyik legmélyebb recessziója, az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája, elszálló költségvetési hiány, Románia mögé sorolt fejlettségi szint, lecsúszó oktatási rendszer, és mindeközben a válságkezelés helyett pitiáner hatalmi játszmákkal foglalkozó gazdaságpolitikai vezetők: az elmúlt évek prociklikus gazdaságpolitikája, a 2022-es választás előtti osztogatás, az elhibázott energiapolitika, a pártállami hatalomkoncentráció, valamint az európai uniós források ehhez köthető befagyasztása, és a minderre az ukrajnai háború és az általános világgazdasági lassulás formájában érkező külső sokk jelentősen megtépázta a 2012 és 2019 közötti magyarországi gazdasági sikersztorit, és sok tekintetben Latin-Amerikát idéző gazdaságpolitikai káoszt szült.
Bár utólag könnyű azt mondani, hogy mindez előre látható volt, a történelmi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő a magyar gazdasági teljesítmény alakulása. Legalábbis Manuel Funke, Moritz Schularick, Christoph Trebesch, a Kieli Világgazdasági Intézet, a párizsi Sciences Po, illetve a Bonni Egyetem kutatóinak egy 2022-es tanulmánya alapján, amely azt állítja: statisztikailag igazolható, hogy a populista vezetők által irányított országokban idővel látványosan meginog a makrogazdasági stabilitás, leromlanak a gazdasági intézmények, gazdasági dezintegráció indul, és ennek következtében 15 éves távlatban tíz százalékkal csökken az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) a nem populista fejlődési pályához képest, miközben a populista ígéretek ellenére az egyenlőtlenségek sem csökkennek.
Funke, Schularick és Trebesch adatelemzéséből az is kiderül, hogy a populista rendszerek aránya sosem volt olyan magas, mint az elmúlt években: 2020-ban az általuk vizsgált 60 ország negyedében voltak hatalmon populisták. Az adatsor alapján ahol egyszer megveti a lábát a populizmus, ott gyakran tartós marad, sőt az is jellemző, hogy az ilyen helyeken idővel a populizmus jobb- és baloldali változatai váltogatják egymást.
Tizenkét perc alatt több mint ezer csapat, közel tízezer ember nevezett be a következő évi Ultrabalatonra szeptember közepén. A 211 kilométeres, Balaton-kerülő futóverseny azonban ezzel a hatalmas érdeklődéssel a ritka kivételek közé tartozik. A szabadtéri sportesemények többsége még mindig nem heverte ki a járványt, a sportolók elég nagy hányada nem tért vissza ezekre a versenyekre. Miközben pedig a szervezők bevétele az alacsonyabb létszám miatt csökkent, költségeik drasztikusan emelkedtek, így egyre többen kénytelenek lehúzni a rolót. Egy-két éven belül a rendezvények negyede-ötöde eltűnhet.
Eltűntek a futók
A tömegsport-események iránti kereslet csökkenése nem magyar sajátosság, hanem egyértelműen globális trend. A nemzetközi szaklapok már tavaly írtak arról, hogy a futóversenyeken résztvevők száma szinte mindenhol látványosan, akár 30-40 százalékkal is csökkent 2019 és 2022 között. A 2020-as számok nyilván nem mérvadóak, hiszen abban az évben a lezárások miatt rengeteg rendezvényt törölni kellett, és hasonló volt még a helyzet 2021-ben is. Ám a szervezők által
2022 katasztrofális év volt a megtakarítók számára – állapítja meg az Allinaz kutatása. Az eszközárfolyamok a teljes hanyatlást jelző forgatókönyvnek megfelelően egységesen estek. Ennek lesújtó eredményeként
a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta.
Ugyanakkor a három fő eszközosztály növekedési üteménél markáns különbségek mutatkoznak. Míg az értékpapíroknál (-7,3%) és a biztosítások/nyugdíjcélú megtakarításoknál (-4,6%) számottevő visszaesés látható, addig a bankbetéteknél erőteljes, 6,0 százalékos növekedés tapasztalható. Mindent egybevetve a pénzügyi eszközök 6,6 billió eurós veszteséget szenvedtek el, a teljes pénzeszközállomány pedig 233 billió eurót tett ki 2022 végén. A csökkenés Észak-Amerikában volt a leginkább szembetűnő (-6,2%), majd Nyugat-Európa következett (-4,8%). Ezzel szemben Ázsiában – Japánt leszámítva – továbbra is viszonylag lendületes volt a növekedés üteme. Kína pénzeszközállománya is erőteljesen, 6,9 százalékkkal nőtt. Az előző évhez (+13,3%) és az elmúlt húsz év hosszú távú átlagához (+15,9%) viszonyítva mégis kiábrándító volt az alakulása – a többszöri lezárások nyilvánvalóan rányomták a bélyegüket.
Az egészségpénztárakon nem fog a válság, egyre több tagjuk van, és ők sokat is fizetnek. A dráguló magánorvosi szolgáltatásoknál jól jön az adóvisszatérítés, ráadásul még a lakáshitel törlesztésére vagy a beiskolázásra is használható az itt lévő megtakarítás. Az egészségpénztárak népszerűségüket az is mutatja, hogy fenállásuk óta először már több a tagjuk, mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknak – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak taglétszáma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint június végére hajszál híján megközelítette a 1,1 millió főt. Ez volt az első olyan eset, hogy a két önkéntes pénztári szektor, a nyugdíj- és az egészségpénztári közül az utóbbinak volt több tagja. Miközben ugyanis a nyugdíjcélú öngondoskodást egyre kevesebben választják, és a fiatal tagok száma folyamatosan csökken, az egészség- és önsegélyező pénztárak népszerűsége töretlen.
A befizetett tagdíjak összegében is látszik ez. Bár a nyugdíjkasszákba folyó befizetések összege is nőtt az idén, de ennek mértéke nem érte el az infláció szintjét, az egészségpénztárakba viszont a tagok 23,2 százalékkal több tagdíjat fizettek 2023 első félévben, mint tavaly, miközben a munkáltatói befizetések 10 százalékkal nőttek. Ezek eredőjeként mintegy 21 százalékkal csaknem 27 milliárd forintra nőtt az idén az egészségpénztári befizetések összege. A pénztárakba befolyt személyi jövedelemadó-visszatérítés is rekordot döntött, meghaladta a 13,5 milliárd forintot, ami több mint a másfélszerese a tavalyinak.
Augusztusban a korábbinál is gyengébb teljesítményt mutatott az eurózóna üzleti aktivitása. A csökkenés azért is meglepő, mert az elmúlt hetekben még több esetben optimista hangok jelentek meg, ehhez képest augusztusban a termelési indexek csökkentek, a visszaesés pedig a feldolgozóiparról átterjedt a szolgáltatóiparra is, ami elhúzódó recessziós félelmeket vetít előre.
Számokban: a HCOB német bank eurózónára vonatkozó beszerzési menedzserindexsze (bmi) augusztusban tovább csökkent, a júliusi 48,6-ról 47-re. A bmi-értékek azért árulnak el sokat arról, mi várható a jövőben, mert a nagy szektorok szereplőinek jövőre vonatkozó tervei is súlyozzák (mint például új megrendelések vagy készletek állománya). Az 50 feletti szám növekedést jelent az előző hónaphoz képest, míg az 50 alatti érték szűkülést.
Az indexet befolyásolja többek között az inflációs várakozás, a kamatok alakulása és a lakosság vásárlóerejének visszaesése, tehát minél bizonytalanabb a helyzet, annál valószínűbb, hogy gyengébbek lesznek a számok.
Alig építenek új lakásokat, visszaesett a lakásfelújítás, rengeteg szakember hiányzik. Túlélő üzemmódban az ágazat, ezzel együtt sokan le fogják húzni a rolót.
Se felújítás, se építés. Hiányoznak az uniós milliárdok a projektek újraindításához.
A magyar építőipar állapota még annál is rosszabb képet mutat, mint amire a borúlátó év eleji felmérések utaltak. Ezt támasztja alá, hogy januárban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (Évosz) elnöke úgy becsülte, hogy a hazai építőipar teljesítménye 10-15 százalékkal fog csökkenni 2022-hez képest. A KSH legutóbbi jelentése szerint félévkor 7 százalékos mínuszban állt az ágazat a tavalyi év hasonló időszakához képest. Hogy milyen szinten áll meg a zuhanás, nehéz megjósolni, hiszen az Évosz napokban kiadott összegzése szerint az építőipar megrendelésállománya nyáron 30 százalékkal marad el a tavalyi hasonló időszakban meglévőtől. A kivitelezési szerződések alapján még drámaibb a kép, mert itt már 37 százalékos az elmaradás.