Best WordPress Hosting
 

Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint

Noha tavaly az árak és a tranzakciók számát nézve is megtorpant a lakáspiac, az elmúlt év vége óta minden makrogazdasági körülmény adott a szektor élénküléséhez, ami mostanra meg is indult, derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Az adásvételek száma 2024 első negyedévére már a hosszú távú átlagos szintjére emelkedett, igaz, a reál lakásárak még csökkennek.

Feszes a munkaerőpiac, a dezinfláció mellett csökkennek a hitelkamatok, erősödik a fogyasztói bizalom, a reálbérek emelkedő pályára állnak – mindezen tényezők lendületet adnak az ingatlanpiacnak, ami különösen 2023 első felében mutatott aggasztó jeleket, a tranzakciók száma ekkor mintegy 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest.

Miért fontos ez? A javuló gazdasági körülmények mellett mérséklődik a lakásárak csökkenésének kockázata, ami a pénzügyi stabilitás szempontjából jó hír.

Mérföldkőhöz értek a budapesti lakásárak

A lakáspiaci élénkülésnek köszönhetően az ingatlanárak is magukra találtak márciusban, de kiugró drágulásról továbbra sem lehet beszélni. Az ingatlan.com lakásárindexe 2,7 százalékos áremelkedést mutat éves összevetésben, ami az egytizede annak a drágulási ütemnek, ami 2022 előtt jellemezte időnként a lakáspiacot. Az ország különböző régiókban viszont óriási különbségek láthatók.

Kezdenek magukra találni az árak

„A márciusi adatokból az látszik, hogy a piaci élénkülésnek, ezen belül a kereslet erősödésének köszönhetően kezdenek magára találni az árak is a lakáspiacon. Egy nagyon lassú és enyhe áremelkedés kezd kirajzolódni. Országosan az idei első negyedévben 2,7 százalékkal nőttek az árak 2023 első negyedévéhez képest. Márciusban pedig országosan 1,7, Budapesten pedig 1,3 százalékos volt a növekedés az előző hónaphoz képest. Az éves drágulás jelenlegi üteme azonban csak az egytizede annak a tempónak, amit a 2015 és 2022 közötti csúcsidőszakokban láthattunk. A lakásvásárlók számára ez ideális beszállópontot jelent, mert továbbra is nagyok az alkupozíciók a kínálat pedig még mindig 40 százalékkal nagyobb mint 2 évvel ezelőtt. A lakásdrágulás üteme pedig egyelőre elmarad az infláció mértékétől, ami szintén a vevőknek kedvez”, értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Budapest környékére korán érkezett a lakáspiaci kikelet

2023-at az év legnagyobb részében a fővárosi régióban is a kereslet csökkenése jellemezte. A meghirdetett árakból ennek ellenére sem engedtek az eladók. Ám ahogy Kurecskó József, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője tapasztalta:

ha egy eladó meg akart válni az ingatlanától, gyakran 5-20 százalékot is engednie kellett a végső alku során.

Ennek ellenére az átlagos eladási árak növekedtek, ugyanis főleg a drágább, újszerű vagy felújított, jellemzően 2000 után épült, azonnal költözhető lakásokra volt kereslet. A vevők jellemzően saját célra vásároltak, a magas állampapírhozamok miatt a korábbi évekhez képest kevesebben fektettek ingatlanba. Erősen csökkent a hitelből vásárlók aránya is. A kamatok megnövekedése különösen az agglomerációban vetette vissza a keresletet.

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Nem lesznek jobb helyzetben a lakásvásárlók a közeljövőben, idén ugyanis élénkülhet a piac, és a következő évben is áremelkedés várható – igaz, a felfutás mértéke egyelőre nem ígérkezik meredeknek, a további kivárásra játszani a napokban megfogalmazott elemzői vélemények szerint mégsem érdemes.

Háttér: a tavaly gyengélkedő magyar ingatlanpiac az év elején már az éledezés jeleit mutatta, jórészt a lakástámogatási rendszer változásai miatt: 2023 végén sok család vehette igénybe a kifutó csokot, januártól pedig az új csok plusz és a falusi csok élénkíthette az ingatlanpiacot. Mindeközben csökkentek a lakáshitelek kamatai is.

Reakciók: áremelkedés lesz, de az inflációtól elmaradó mértékben a Portfolion megjelent elemzés szerint, az ingatlanok reálértéke tehát nem emelkedik. Mégis érdemes most lépni annak, aki lakást vásárolna, mert a lakáshitelek aligha lesznek már olcsóbbak. A jövedelmekhez képest az árak még mindig kiugróak – ez az egyik fő oka annak, hogy nem várható meredek felívelés.

Szédületes magasságokba repültek a tokiói lakásárak

Rekordmagas szintre emelkedett tavaly Tokióban az új lakások átlagára, írja a Portfolio.

A lap a Reutersre hivatkozva azt írja, egy átlagos új lakásért közel 115 millió jent (277 millió forint) kellett kifizetni, ami egy év alatt közel 40 százalékos áremelkedést jelent.

A hatalmas ugrás a növekvő munkaerő- és építési költségek, valamint a külföldi befektetések hatására következett be, olvasható az elemzésben.

Rosszul járnak az albérlők az ingatlanpiaci válsággal egész Európában

Míg a gazdasági nehézségek csak kicsit lassította a magyar ingatlanok drágulását, addig más európai országokban érdemi fordulatot hoztak. Németországban például évtizedek óta nem látott ingatlanválság van kibontakozóban.

Az ingatlanszektor 2022-ig tartó, Európa-szerte jellemző virágzásából Németország sem maradt ki, ám az alacsony kamatlábak és az erős kereslet eltűnésével kipukkadt az az árbuborék.

A kamatok és a költségek meredek emelkedése az ingatlanfejlesztőket is érintik, és a csökkenő lakásárak mellett egyre több építkezés gazdaságossága válik kétségessé. Meg is nőtt a félbehagyott projektek és a fizetésképtelenné váló cégek száma, ami kihatott az építőipari munkahelyekre is.

Míg a magyar lakáspiac csak lassul, a szlovák mély válság jeleit mutatja

A drágább és kevésbé elérhető hitelek annyira lehúzzák az ingatlanpiacot Szlovákiában, hogy az árak a 2008-ban kirobbant válság idején tapasztalthoz hasonló ütemben esnek, írja a Denník N. Bár a tavalyi előrejelzések kizárták az árak csökkenését, és később is csak a régi ingatlanok olcsóbbá válásával számoltak a szakértők, mára általánossá vált a lakások értékcsökkenése.

Miért fontos ez? A pandémia válságának idején még beigazolódott az ingatlanpiaci elemzők vélekedése, miszerint a lakásárak nem csökkennek. Anyag- és munkaerőhiány volt, az építési engedélyek kiadása sem tartott lépést a kereslettel, a kamatok pedig alacsonyak voltak, és nem volt hol pénzt költeni, így sokan ingatlant vásároltak, amelyek árai az egekbe szöktek.

E tendenciák Magyarországon is részint tapasztalhatók, igaz, a lakáspiaci drágulás még nem ért véget. Az első negyedévben harminc százalékkal kevesebb adásvétel történt a használt lakásokat nézve, ám még így is 1,9 százalékos drágulás zajlott le tavaly év végéhez képest.