Best WordPress Hosting
 

Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint

Noha tavaly az árak és a tranzakciók számát nézve is megtorpant a lakáspiac, az elmúlt év vége óta minden makrogazdasági körülmény adott a szektor élénküléséhez, ami mostanra meg is indult, derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Az adásvételek száma 2024 első negyedévére már a hosszú távú átlagos szintjére emelkedett, igaz, a reál lakásárak még csökkennek.

Feszes a munkaerőpiac, a dezinfláció mellett csökkennek a hitelkamatok, erősödik a fogyasztói bizalom, a reálbérek emelkedő pályára állnak – mindezen tényezők lendületet adnak az ingatlanpiacnak, ami különösen 2023 első felében mutatott aggasztó jeleket, a tranzakciók száma ekkor mintegy 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest.

Miért fontos ez? A javuló gazdasági körülmények mellett mérséklődik a lakásárak csökkenésének kockázata, ami a pénzügyi stabilitás szempontjából jó hír.

Éledezik az új lakások piaca

Ellentét alakult ki az országos lakáspiacon. Miközben a használt lakóingatlanok piaca jelentősen élénkült az idén, az új építésűeké egyelőre lassabban talál magára – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely értékeli az első negyedéves hivatalos lakásépítési adatokat, egyben bemutatja a májusra jellemző átlagos négyzetméterárakat.

Tavaly lényegében befagyott az új lakások piaca, és idén is csak lassan talál magára. 2023-ban a lakáspiac minden szegmensében kevesebb vevő tűnt fel, ráadásul a befektetők is inkább a kimagasló hozamot nyújtó állampapírokat választották a korábbi kedvenceik, az új lakások helyett. A kínálat fokozatosan bővült, és 2022 májusához képest országosan 29 százalékkal több új lakásból válogathatnak a vevők, a fővárosban pedig 56 százalékos a növekedés. Idén már vannak jelei annak, hogy a kereslet lassan magára talál és elkezdi felszívni a kínálatot, de még mindig nincs annyi vevő a piacon, mint amennyit a lakásépítésbe beruházók elegendőnek látnának. Emiatt pedig nem is vágnak bele komolyabb fejlesztésekbe

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ennek is köszönhető, hogy az idei első negyedévben az átadott új lakások száma 23 százalékkal 2800 alá csökkent. A lakásépítési kedv szintén negatív eredményt mutat, a kiadott lakásépítési engedélyek száma több mint 9 százalékkal 4524-re mérséklődött.

Két évvel meghosszabbítják a kedvezményes lakásáfát

A kormány további két évvel meghosszabbítja a kedvezményes lakásáfát, ami azt jelenti, hogy, hogy 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 nm-ig) és családi házakat (300 nm-ig) csupán 5 százalékos áfakulcs terheli, jelentette be Varga Mihály a Facebookon.

A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint további könnyítés, hogy a kedvezményes adókulcs akár 2030 végéig is alkalmazható az olyan ingatlanok esetében, amelyek építési engedélye, bejelentése 2026 végéig megtörtént.

A könnyítést a szakmai szervezetek, az ÉVOSZ és az MKIK is támogatták. Az adócsökkentéssel a kormány évente 200 milliárd forintot hagy az embereknél, miközben a magyar építőiparnak is jelentős segítséget nyújt. A költségvetés biztosítja az adócsökkentéshez szükséges forrásokat, az intézkedés a hiánycélt nem veszélyezteti

Tízéves mélyponton a hazai ingatlanpiac

Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban – írja a Portfolio.hu.

A mintegy 600 millió euró 38 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest. Csökkenés közben viszont tovább emelkedett a magyar befektetők aránya, elérve a 82 százalékot – tették hozzá. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon és az ipar-logisztika szegmensben is emelkedtek a hozamok, miután a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzi a befektetőket. Mindez azonban nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is hasonló folyamatok látszanak, ahol az elmúlt két évben a kelet-közép-európainál is jelentősebb ingatlanérték-csökkenések mentek végbe.

Az MNB legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése 2024-re is alacsony befektetési forgalmat vetít előre, de ez nem csak Magyarországon van így.

20 év alatt több agglomerációs településen is megduplázódott a lakosságszám

A családi házak átlagos négyzetméterára 10 százalékkal nőtt az elmúlt fél évben (2024 első és 2023 utolsó negyedévében) az ezt megelőző hat hónaphoz képest a fővárosi agglomerációban – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.

Hozzátették, hogy az áremelkedés hátterében a megnövekedett kereslet állt, mert az agglomeráció továbbra is az ingatlanpiac kedvelt terepe.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a Pest vármegyében található települések 70 százalékában nőtt a népesség és még ennél is magasabb azon helységek aránya, ahol vándorlási többletet könyvelhettek el.

Külföldiek keresik leginkább a prémium ingatlanokat Budapesten

A prémium besorolás területenként és ingatlantípusonként is más értékhatárhoz kötődik. Heinrich Krisztina, az OTP Ingatlanpont exkluzív menedzsere szerint például vidéken a lakások 100 millió, a családi házak 200 millió felett számítanak „prémiumnak”. A fővárosban 100 millióval feljebb esnek ezek a határok. S természetesen az exkluzív szektorba sorolhatók a milliárdos villák, szálláshelyek, fejlesztési területek is. A szakember úgy becsüli, a hazai adásvételek 5-10 százaléka tartozhat a prémium kategóriába.

A lakáspiac megtorpanása a luxus-szegmenst sem kímélte, ahogy Heinrich Krisztina felidézi, tavaly egész évben gyenge volt a kereslet. „Csak az ukrán és orosz ügyfelekre specializálódott kollégák tudtak jó, illetve kiemelkedő évet zárni.” A vevők zöme készpénzes volt, kölcsönből csak néhány magyar vevő akart vásárolni, akik a stabil és magas keresetük okán nem tartottak a hitelfelvételtől. A kamatok csökkenése csak az év végére hozta meg a vevők nagyobb érdeklődését, ami jobbára ez év elejére érett konkrét üzletekké.

A kereslet elmaradása tavaly kevéssé hatott az árakra.

Itt a legdrágábbak az ingatlanok a főváros agglomerációjában

Az idei év fordulópontot hozott a Budapest környéki területek ingatlanpiacán is, ahol 2023-hoz képest nőtt az adás-vételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal, 69,9 millió forintra emelkedett – közölte a Duna House saját adatai alapján csütörtökön az MTI-vel.

Felidézték, hogy tavaly a gazdasági nehézségek és a magas hitelkamatok országosan visszavetették az ingatlanvásárlási kedvet, ami a népszerű fővárosi agglomerációban is érezhető volt. A Duna House 2022-es értékesítési adataihoz mérten 18 százalékkal visszaesett az ingatlanpiaci forgalom a Budapest környéki településeken 2023-ban.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy 2024 azonban trendfordulót hozott az agglomerációban is, ahol az idei első három hónap adatai alapján a tavalyi összes agglomerációs tranzakció harmadánál is több teljesült eddig a negyedév során.

A miénk a legpezsgőbb piac, pedig elég gyenge az eredmény

Bármily nehezek is voltak az elmúlt negyedévek, még így is a magyar Európa egyik legpezsgőbb nemzeti piaca.

Mi történt? Ha az otthonok számához viszonyítjuk a lakáspiac forgalmát, Magyarország ingatlanpiaca dobogós helyen végez európai viszonylatban. Ezer lakásonkénti 24 adásvétellel a harmadik helyen vagyunk Franciaország és Hollandia mögött – írja elemzésében az OTP Ingatlanpont. 2023-ban Franciaországban volt a legintenzívebb piac, ahol 100.000 lakosra 1.413 lakáseladás jutott.

Akkor pörög az ingatlanpiac? Nem, 2023-ban – az Eurostat előzetes adatai szerint – 107 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon. Ez 26,1 százalékos visszaesést jelent az előző évi eredményhez képest, s hosszabb távon tekintve is eléggé gyenge ez az eredmény: utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb tranzakciót a piacon.

Mérföldkőhöz értek a budapesti lakásárak

A lakáspiaci élénkülésnek köszönhetően az ingatlanárak is magukra találtak márciusban, de kiugró drágulásról továbbra sem lehet beszélni. Az ingatlan.com lakásárindexe 2,7 százalékos áremelkedést mutat éves összevetésben, ami az egytizede annak a drágulási ütemnek, ami 2022 előtt jellemezte időnként a lakáspiacot. Az ország különböző régiókban viszont óriási különbségek láthatók.

Kezdenek magukra találni az árak

„A márciusi adatokból az látszik, hogy a piaci élénkülésnek, ezen belül a kereslet erősödésének köszönhetően kezdenek magára találni az árak is a lakáspiacon. Egy nagyon lassú és enyhe áremelkedés kezd kirajzolódni. Országosan az idei első negyedévben 2,7 százalékkal nőttek az árak 2023 első negyedévéhez képest. Márciusban pedig országosan 1,7, Budapesten pedig 1,3 százalékos volt a növekedés az előző hónaphoz képest. Az éves drágulás jelenlegi üteme azonban csak az egytizede annak a tempónak, amit a 2015 és 2022 közötti csúcsidőszakokban láthattunk. A lakásvásárlók számára ez ideális beszállópontot jelent, mert továbbra is nagyok az alkupozíciók a kínálat pedig még mindig 40 százalékkal nagyobb mint 2 évvel ezelőtt. A lakásdrágulás üteme pedig egyelőre elmarad az infláció mértékétől, ami szintén a vevőknek kedvez”, értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ezzel bukhatsz nagyot az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni.

Mi történt? Az Otthon Centrum elemzése kimutatta az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggéseit. Azt vizsgálták, miként változik az alku aránya egy régóta a piacon lévő ingatlannál, hogyan hat egymásra a két mutató változása.

Mi derült ki? A legkisebb alku az egy hónapnál rövidebb ideig a piacon lévő lakásokra jellemző, ebben az esetben a tulajdonosok a teljes eladási folyamat alatt csak 4,1 százalékot engedtek az árból.

Idén 30-40 százalékkal növekedhet a jelzáloghitelpiac

A Duna House pénzügyi közvetítője, a Credipass várakozása szerint a jelzáloghitelek volumene idén mintegy 30-40 százalékkal, 750-850 milliárd forintra emelkedhet – tájékoztatta a társaság pénteken az MTI-t.

A Credipass becslése szerint a bankok 90 milliárd forint értékben helyeztek ki jelzáloghitelt márciusban, így az első negyedéves volumen a tavalyi év azonos időszakához képest duplájára, 257 milliárd forintra ugrott, amely 2022 harmadik negyedéve óta a legmagasabb érték.

A márciusban kihelyezett lakáshitelek közel ötödét az államilag támogatott hitelkonstrukciók, míg 80 százalékát piaci lakáshitelek teszik ki – írták.

Budapest környékére korán érkezett a lakáspiaci kikelet

2023-at az év legnagyobb részében a fővárosi régióban is a kereslet csökkenése jellemezte. A meghirdetett árakból ennek ellenére sem engedtek az eladók. Ám ahogy Kurecskó József, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője tapasztalta:

ha egy eladó meg akart válni az ingatlanától, gyakran 5-20 százalékot is engednie kellett a végső alku során.

Ennek ellenére az átlagos eladási árak növekedtek, ugyanis főleg a drágább, újszerű vagy felújított, jellemzően 2000 után épült, azonnal költözhető lakásokra volt kereslet. A vevők jellemzően saját célra vásároltak, a magas állampapírhozamok miatt a korábbi évekhez képest kevesebben fektettek ingatlanba. Erősen csökkent a hitelből vásárlók aránya is. A kamatok megnövekedése különösen az agglomerációban vetette vissza a keresletet.

Debrecen diktál az Észak-Alföld ingatlanpiacán

Az Észak-Alföldön az utolsó lezárt évben 20,4 ezer adásvétel történt, ami az országos tranzakciók 14,8 százaléka volt 2022-ben, és a főváros után a legmagasabb arány, derült ki az Otthon Centrum (OC) összesítéséből. A 2023-as évből egyelőre csak a harmadik negyedév előzetes adatai ismertek, a Központi Statisztikai Hivatal összegzése alapján az Észak-Alföldön 10 ezer adásvétel történt. Az Otthon Centrum elemzői szerint 2023-ban az egy évvel korábbinál 20 százalékkal kevesebb, nagyjából 16-17 ezer adásvétel várható majd a régióban. Az elemzési szakemberek prognózisa idén kis erősödés után 18 ezer fölötti adásvételt valószínűsít.

A tavalyi – még nem lezárt – évben a legtöbb adásvételt a három megyei jogú városban várják az OC szakemberei: a listát Debrecen vezeti (2150 darabbal), majd Nyíregyháza (1700) és Szolnok (950) a sorrend.

Ezer lakosra vetítve azonban már más képet mutat a térség, ugyanis a kisebb településeken történt fajlagosan a legtöbb adásvétel, ami azzal magyarázható, hogy ezekben a helységekben egy-egy adásvétel jelentősebb hatást gyakorol a fajlagos érték alakulására, mint a nagyvárosokban. Emiatt csak az ezer főnél népesebb települések adatait vette figyelembe az OC kimutatása, az így kialakult rangsort pedig Öcsöd vezeti 36,1 ezrelékkel, amit Tiszaroff 28,1 és Érpatak 27,1 ezrelékes értékkel követ. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy az első két település, valamint a rangsorban negyedik Kőtelek is vízparti, ami jelentősen növeli a helység kedveltségi mutatóját. A nagyvárosok a középmezőnyt erősítik, Nyíregyházán ezer lakosra 14,8 tranzakció becsülhető, majd Szolnok 14,3 és Debrecen következik, 10,7 adásvétellel.

Erős negyedévet zárt az ingatlanpiac

Tovább erősödött az ingatlanpiac márciusban: a 11 046 ingatlan-adásvétel 3 százalékkal haladja meg az előző havit, éves szinten pedig 42 százalékos bővülés – közölte a saját adatain alapuló tranzakciószám-becslést a Duna House kedden az MTI-vel.

Kiemelték, hogy idén az első negyedév 30 154 ingatlan-tranzakcióval zárult, ami az előző év azonos időszakához képest 52 százalékos emelkedés.

A közlemény szerint az első negyedéves számok megerősítik a Duna House éves várakozását, amely az idén 110-130 ezer közötti adásvétellel számol.

Lakáspiac: egy vármegyében kimagaslik a mezőnyből a kereslet

Márciusban is élénkebb volt a kereslet az eladó lakások piacán az egy évvel korábbihoz képest, de a februári bő 20 százalékos éves növekedéssel szemben 16 százalékos bővülést eredményezett a múlt hónap – áll az ingatlan.com friss elemzésében, amely a lakáspiaci kereslet és a kínálat márciusi alakulását ismerteti. Az ingatlan.com adatai szerint március végén 145 ezer eladó lakás és ház szerepelt az összesen 220 ezer hirdetésből álló ingatlankínálatban, ami 8 százalékkal több mint egy évvel korábban. 2022 márciusához képest pedig több mint 40 százalékkal több lakást és házat kínálnak eladásra.

Jobb helyzetben a vásárlók

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte:

Ezzel megoldódik a Duna Terasz Grande csörte?

Ritkán látott feszültség alakult ki a Duna Terasz Grande és a KÉSZ Építő között, a helyzet nem enyhült. Íme a fejlemények:

Mi történt? Levonul a KÉSZ Csoport a felépített Duna Terasz Grande lakóparkból – írta meg a Magyar Épitők. A jogi döntés értelmében a KÉSZ 24 órán belül megkezdik a terület átadását, nem várva meg a 15 napos előírt határidőt sem. A Duna Terasz Grande Kft.-vel az elszámolási vitát mindazonáltal nem tekintik rendezettnek. A laphoz eljutott közleményében a KÉSZ Építő Zrt. a feszültség okairól így fogalmaz:

A beruházás megkezdése óta az építőipari árak a KSH statisztikája alapján 56%-kal emelkedtek, a Budapest XIII. kerületében a lakásárakban hasonló emelkedés történt.

Brutális árrobbanás volt a Balaton-parti lakáspiacon

Óriási árrobbanás történt a Balaton környéki települések lakáspiacán – olvasható a Népszava cikkében. A lap kérésére az ingatlan.com állított össze idevonatkozó statisztikát. Ebből világossá válik, hogy a vizsgált 54 tóparti és tóközeli településből 38-ban minimum duplájára, háromban pedig több, mint háromszorosára nőttek az ingatlanárak.

A teljes régióban – a háttértelepüléseket is beleértve 88 százalékos volt az emelkedés.

A legkisebb növekedés az amúgy korábban is legdrágább településeken volt – Alsóörsön 42, Szántódon 47, Balatonfüreden 57, Balatonföldváron 62 százalékos drágulást tapasztaltak.

Márciusra szép csöndben egymillió forint fölé kúszott a budapesti négyzetméterár

Áremelkedéssel indította az évet a fővárosi lakáspiac, az első két hónapban a téglalakások átlagos négyzetméterára egymillió forint fölé emelkedett – állítja a Duna House.

Az ingatlanközvetítő cég szerint a használt téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára a fővárosi kerületekben 558 ezer és 1,3 millió forint között volt az első két hónap tranzakciói alapján.

Az elemzés három tényezőre vezeti vissza a drágulást:

Lufi a Balatonnál: rengetegen bánták meg, hogy nyaralót vettek

A szakértők úgy vélik, a nagy értékű ingatlanokra még van kereslet, de akik akár hitelt is felvettek egy kisebb nyaraló megvásárlására, most szeretnének tőle szabadulni – írja az atv.hu. Leginkább az elavult, szocreál stílusú házakat árulják, mert nem tudják őket fenntartani.

Mint lapunk is megírta, jelentősen bővült az eladó ingatlanok kínálata a Balaton környékén, mind az északi, mind pedig a déli parton 10-20 százalékkal több a hirdetés most, mint egy éve ilyenkor.

Még a járvány előtt vásárolták ezeket az ingatlanokat, és most nem tudják fizetni a részleteket, mivel