Best WordPress Hosting
 

Állami földprivatizáció – az Orbán rezsim intézményesített földrablásának III. Országos összegzője

Ángyán József professzor a Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával elkészítette a „Földet a gazdáknak!” fedőnevű program (2015-2016.)  az állami földprivatizációs maffia mutyi rendszer valós értékelését. Bár az Orbán rezsim igyekezett eltüntetni a földmutyi dokumentumait, de nem sikerült.

Elkészült a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű állami földprivatizációs program összefoglaló tanulmánya, amely nemcsak a ma, de a jövő generációk számára is tanulságokkal szolgálhat. Az államra bízott, kezelésébe adott közös nemzeti földvagyonunk 2015-2016-os kiárusításának, elárverezésének előzményeit, továbbá valamennyi nyilvánosságra került – ma már a kormányzati portálokról is gondosan eltüntetett – tényadatát, azok többszempontú elemzésének eredményeit, és legnagyobb nyertesei bemutatását is tartalmazza, így az Orbán korszak agrár- és vidékpolitikai, földügyi történéseit illetően akár hiánypótló, kor-/kórtörténeti dokumentumként, forrásanyagként is szolgálhat. Ám további érvek is felhozhatók, hogy miért is lehet még ma, évekkel a lebonyolítása után is fontos a program megismerése, adatainak, eredményeinek és általános tanulságainak elemzése, rögzítése és közreadása.

Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelemtől, annak erejétől, színvonalától, hanem nagy mértékben attól függ, hogy milyen állapotban és kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások – az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás – biztonsága megteremthető. Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság, valamint a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb alapeszköze, egyben a magánvagyonok gyarapításának is forrása, a termőföld. Nem véletlenül tartja tehát a népi bölcsesség, az évezredes hagyomány, hogy „akié a föld, azé az ország”.  

Kiderült, melyik magyar nagyvállalkozó csapott le a bukott ásványvízkirály luxusjachtjára

Lezárult az egykori legnagyobb magyar ásványvízgyártó történetének utolsó fejezete: hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A Cassiopeia néven ismert 34 méteres hajót már át is keresztelték, most Aragónak hívják. A név ismerősen csenghet: az Arago-csoport az egyik leggazdagabb magyar, Leisztinger Tamás cégbirodalma – írja szombati cikkében a G7.

A Cassiopeiát háromszor hirdették meg, és tavaly ősszel sikerült is értékesíteni az ország egykori legnagyobb ásványvízgyártójának utolsó érdemi vagyonelemét, egy 34 méteres jachtot. A hajó a felszámolás alá került Aquarius-Aqua Kft. tulajdonában volt. Az eljárás lezárásaként a cég Sunseeker típusú luxusjachtját is elárverezték – a cég minden más vagyonelemét már korábban értékesítették, de a jachton sokáig sikertelenül próbált túladni a felszámoló.

A Cassiopeia nevet viselő hajóért egyébként nem volt élénk verseny. Bár két érdeklődő is adott ajánlatot, az egyikük csak egyszer próbálkozott, így az aukciót végül egymillió forinttal a kikiáltási ár felett ütötték le. Így lett a vételár 851 millió forint, amely közel 150 millióval kevesebb a jacht becsértékénél.

Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját

Lezárult az egykori legnagyobb magyar ásványvízgyártó történetének utolsó fejezete: hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. Az egészen mostanáig Cassiopeia néven ismert 34 méteres hajót át is keresztelték, május eleje óta Aragónak hívják. Ha valakinek ismerősen cseng a név, az nem véletlen: az Arago-csoport az egyik leggazdagabb magyar, Leisztinger Tamás cégbirodalma.

Nagyon magasról nagyon mélyre

Az Aquarius-Aqua és a Cassiopeia történetéről többször írtunk már a G7-en. Az albertirsai Aquarius a 2000-es évek elejének nagy sikersztorija volt. A cég vezetése jól ismerte fel, hogy hatalmas potenciál rejlik az ásványvízben, amelynek hazai fogyasztása ekkor messze elmaradt még a nyugat-európai országokra jellemző szinttől. A vállalat nagyon gyorsan nőtt nagyon nagyra. Piaci részesedése már 2004-ben 15 százalékos volt, a csúcson pedig a 35 százalékot közelítette. A 2010-es évek elején napi háromezer raklap ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott. Ebben az időszakban ragasztották a cég többségi tulajdonosára és vezetőjére, P. Tamásra az „ásványvízkirály” jelzőt.

Négymilliárdért vette meg az állam Leisztinger Tamás bányászcégét

Közel négymilliárd forintot fizetett a magyar állam Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó bányászcégért – írja az Átlátszó.

Az oknyomozó portál arról ír, hogy a borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t még 2022 végén vette meg az állam, és az adásvételi szerződést, illetve a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

A portál azonban perre ment az adatokért, és nyert is a bíróságon. Az állami cég ezután elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt – fogalmaz az Átlátszó.

110 millió forinttal leszállították a veszteséges Népszava kiadójának alaptőkéjét

A Népszavában megjelenő állami hirdetések ellenére tavaly a napilapot kiadó vállalat veszteséges lett, szemben az előző évekkel.