Best WordPress Hosting
 

Orbán volt minisztere: Számos irányban tévedtünk

Már alig-alig találni olyan mutatót, amiben ne lennénk Európa végén

– fogalmazott Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere Veiszer Alinda műsorában, amit a Telex szemlézett. Chikán Attila felidézte: a közgazdászok egy csoportja, köztük ő is, jó tíz évvel ezelőtt már jelezte, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika nem célravezető, és lassú lecsúszás lesz az eredménye. Szerinte azért, mert a kitűzött gazdasági célok és azok a társadalmi körülmények, amelyek között ezek megvalósulnak, nem felelnek meg a magyar gazdaság tényleges követelményeinek.

Azt mondta, hogy a gazdaság szerkezetét másképpen kellene elgondolni, máshová kellene befektetni a pénzt. Számos irányban tévedünk, így például az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer teljesen a háttérben maradt az elmúlt években. Chikán szerint nem arról van szó, hogy rosszabbul élnénk, mint tíz-húsz éve, de mások sokkal gyorsabban fejlődtek, és mi nem tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek adódtak.

Kampányhirdetések: brutális fölényben van a kormányoldal, miközben Magyar Péter egy fillért sem költött a Facebookon

Az elmúlt héten több mint 178 millió forintot költöttek a Meta rendszerében politikai hirdetésekre a pártok, az Orbán-kormány, illetve a különböző, pártokhoz köthető szereplők – idézi szombati cikkében a Népszava a Közösségi kalandozások nevű blogon közzétett kutatást, amit Lévai Richárd marketingspecialista jegyez. A költések 84,67 százalékáért, tehát 151 millió forintért az Orbán-kormány és a hozzá köthető szereplők felelnek.

A kutatás szerint a 178 millió forint az összes hazai Meta-hirdetés 16 százaléka, ami nemzetközi összevetésben magas arány.

A Fidesz mint párt a múlt héten bő 26 millió forintot fizetett a hirdetéseire, az ellenzéknél ugyanez 2,5 millió forint. A legérdekesebb különbség az influenszerek esetében van, a Megafonnál és a hozzá hasonló oldalaknál csak a múlt héten 45 millió ment el. Az ellenzéki oldalon viszont ez nulla forint, nincs ilyen hirdetés, mert nekik nincs influenszer-holdudvaruk

Magyarország orbáni kiárusítása folytatódik: a Fidesz–KDNP szabad kezet adott az arab ingatlanbefektetőnek

Az Országgyűlés megszavazta azt a törvényt, amelynek része a Rákosrendezőn végrehajtandó ingatlanfejlesztés, vagyis az úgynevezett mini-Dubaj-projekt. A szavazati arány 134 igen, 43 nem és 6 tartózkodás volt. A kormánypárti frakciók létszáma 135.

A kormánypárti képviselők tegnap megszavazták a mini-Dubaj-törvényt: az állam eladja a rákosrendezői területet az arab befektetőnek. Lehetőség szerint nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, és a projekt megkapja a különféle szabályok alól mentesítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést. 2024 év végéig tart a hulladék elszállítása a területről, a felszín alatti kármentesítés tervezése 2025 őszére várható.

A kormány a húsvéti hosszú hétvége előtt terjesztette be a javaslatot. A törvény szerint a rákosrendezői területet értékesítik a beruházó számára – vagyis a projekt nem állami területen valósul majd meg, az egész ingatlan magánkézbe kerül. Nem mellesleg az államnak minden bizonnyal tetemes bevétele keletkezik az értékesítésből. Ami alighanem jól fog jönni a költségvetésnek.

A kormány kihátrált Kocsis Máté mögül

„Akár vissza is vonom az állításom”. Ezt mondta a minap Kocsis Máté arról, hogy Varga Judit szerezte-e Magyar Péter állami állásait. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor nem ezt tette, a Telexnek azt mondta: „nehezen tudom elképzelni, hogyha Magyar Péternek nem Varga Judit lett volna a felesége, akkor 4-5 jó fizető állami cégnél felfigyeltek volna az ő különleges képességére.” Szerinte az ő felesége a szuperkórház projektcégében a végzettségének megfelelő munkát kapott, de Magyar Péter nem.

Kocsis Máté minderről már azt követően nyilatkozott, hogy megírtuk, előzőleg ezt az Orbán-komány valamennyi tagja cáfolta a szocialista Tóth Bertalannak. A Fidesz-frakcióvezető azt mondta: elfogadja a miniszterek válaszát.

De ők meg fogadják el, hogy nekem joggal juthatott eszembe, hogy van-e összefüggés a két dolog közt. Hogy valaki Diákhitel Központot, közút-kezelőt meg mindent képes vezetni hirtelen. Csodálkoznék, ha ez spontán lett volna. De mivel a miniszterek állítják, hogy ez így van, én nem mondtam semmit ebben az ügyben.

Mitől lett ilyen drága a Budapest Airport, amit bármi áron meg akar venni a kormány?

Tavaly ősszel szivárogott ki, hogy 4 milliárd eurós visszavásárlási akció készül a ferihegyi repülőtér megszerzése érdekében, később az is kiderült, hogy ezúttal nem a „mindenevő” Mol és Jellinek Dániel ingatlanguru lenne az állam üzlettársa, hanem külföldi befektetők.

A magyar állam első lépésben 80 százalékos tulajdonrészt vásárol a reptérben, 20 százalék pedig a francia Vinci Airports cégé lesz, majd a tranzakció lezárása után az állami tulajdon 51 százalékra csökkenhet, mert a kormány eladna a részéből egy katari befektetőnek.

A 24.hu a 80 százalékos részesedésből és a Budapest Airport közel 1,5 milliárd eurós hitelállományából azt becsülte, hogy 774 milliárd forint körül lehet a magyar állam által fizetendő vételár.

Viccet csinált magából a bíróságon a kormány a Mátrai Erőmű adatkérelmi perében

A kormány vagy hazudott, vagy a magyar energiapolitika egyik fajsúlyos kérdésében szakmai anyagok helyett egy kristálygömb és a tenyérjóslás segítségével hozza meg a döntéseit. Így összegezte a Greenpeace a Mátrai Erőmű üzemidejének meghosszabbítása miatt indított adatkérelmi perének legújabb, abszurd fejezetét. A bíróságon az Energiaügyi Minisztérium jogi képviselőjének nyilatkozatából ugyanis kiderült, hogy a kormány – korábbi állításaival szemben – nem készített terveket a Mátrai Erőmű 2025-ös bezáráshoz. Ez a Greenpeace szerint nemcsak a tomboló klímaválság miatt nonszensz, hanem azért is, mert teljesen ellentétes az EU-s vállalásokkal is.

Bizarr fordulatot vett a Greenpeace adatkérelmi pere, amit azért indított a kormánnyal szemben, hogy kiderüljön, milyen tervezés előzte meg négy éve a súlyosan szennyező Mátrai Erőmű 2025-ös bezárását. Ezeket a terveket azért szeretné megismerni a zöldszervezet, hogy a magyar lakosság közelebb kerülhessen annak megértéséhez, hogy később miért visszakozott mégis a kabinet, és döntött úgy, hogy meghosszabbítja a klímapusztító erőmű üzemidejét 2029-ig.

Erre a jogi csavarra a Greenpeace szerint azért van szükség, mert az üzemidő meghosszabbításáról szóló döntést megalapozó adatokat a kormány nem volt hajlandó kiadni, mert azok állítása szerint “döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.” A zöldszervezet nyilatkozata szerint “már azon sem igazán lepődnének meg, ha valójában ilyen szakmai tervek sem léteznének, és erről csak egy pillanatnyi politikai érdekeket kiszolgáló döntés született volna”.

A legtöbben tavaly vándoroltak ki Magyarországról 2010 óta

Az elmúlt 14 évben 2023-ban vándoroltak ki a legtöbben Magyarországról, írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataira hivatkozva a Telex.

2023-ban 33 700-an hagyták el az országot. 2010-ben 7318-an költöztek külföldre, az eddigi csúcs pedig 2015 volt, akkor 32 852-en. 2010 óta összesen egyébként 324 179 magyar vándorolt ki Magyarországról, írták. A fontosabb kivándorlási célországok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Ezek közül Ausztria egyre népszerűbb, egyre többen vándorolnak ki a “sógorokhoz”.

2010-ben 1077-en mentek ki oda,

Orbánnak nem érdemes Trumpra építenie a magyar-amerikai kapcsolatokat

Az elmúlt két amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a magyar kormány ismét elköteleződött Donald Trump és a republikánus tábor mögött. A Fidesz hátországa és az amerikai nemzeti konzervatív jobboldal között látványosan nagy a barátság, ami már túlnőtt Orbán Viktor és Donald Trump személyes kapcsolatán: elég csak megnézni a kormányzat hátterében működő személyek és szervezetek (például Orbán Balázs vagy az Alapjogokért Központ) nemzetközi tevékenységét.

Biztos vagyok benne, hogy a magyar jobboldal számára nagyon csábító lehorgonyozni a trumpista MAGA-tábor mellett (Make America Great Again), nem csak azért, mert a volt elnöknek és a republikánusoknak jó esélyük vannak győzni a novemberi amerikai választásokon. A Fidesznek nehéz a nemzetközi térben olyan szereplőket találnia, akikkel/amelyekkel ilyen jó a kémia, és ahonnan ilyen sok dicséretet kaphat a magyar családpolitika, a nemzetvédelem, a woke-ellenesség vagy a migrációs politika. Ráadásul számos, egyébként a szabadságjogok mellett hivatalosan elköteleződött jobboldali amerikai gondolkodó

vagy nincs tisztában a magyar demokrácia minőségének romlásával,

Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon. Kormányzati hárítási taktikák

A helyes klímakommunikáció olyan, ami mutatja ugyan a helyzet súlyosságát, de nem a pánikoltatásra helyezi a hangsúlyt, hanem pozitív cselekvésre ösztönöz. A Political Capital megnézte, mennyire jeleskedik ebben a kormány és a kormányzati irányítású média. Spoiler alert: az önértékelés és a valóság összhangja egyelőre hiányzik.

A klímaváltozás tényét, illetve az emberi tevékenység abban betöltött szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben – például a jelenségre adott válaszokban – nincs is egyetértés a kutatók között. Hasonló a helyzet a témával nem tudományosan foglalkozók körében is: a magyar lakosság 80-90 százaléka egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, még ha nem is tartják a legfontosabb problémának. Ugyanakkor létezik az úgynevezett klímarelativizáció, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi, bagatellizálja. Tehát nem tagadják a klímaváltozást, mint a klímaszkeptikusok, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet eltúlzottnak, és jelenlétét a közbeszédben túlexponáltnak tartják.

A klímaszkeptikus nézetek terjedésére többféle magyarázat is adható, így a politikai szereplők retorikája, a gazdasági érdekcsoportok (pl. fosszilisenergia-lobbi, olajlobbi, illetve az ipari szereplők) kommunikációja, vagy éppen a közösségi média algoritmusai, amelyek a provokatív klímatagadó- vagy szkeptikus nézeteket felerősítik. A klímaszkepszisre azonban a motivált tudománytagadás miatt fogékonyak lehetnek a választók is, akár ideológiai okokból, akár amiatt, mert a környezetvédelmi intézkedésekben saját személyes szabadságuk korlátozását látják. Ezért is éreztük fontosnak megvizsgálni Magyarországon, mennyire elterjedt és miként jelenik meg a klímaszkepszis és a klímarelativizáció jelensége. Vizsgálódásunkat a kormányoldalra összpontosítottuk, mert mind a közvélemény formálása, mind a szakpolitikák alakítása, megvalósítása a végrehajtó hatalom körül összpontosul.

Fű alatt buktathatja meg az antizöld Orbán kormány a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletet

Ma dél körül értesültek a hazai zöldek róla, hogy a magyar kormány váratlanul és nyilvánosan látható okok nélkül megváltoztatta eddigi támogató álláspontját az elfogadás alatt álló természet-helyreállítási EU rendelet kapcsán, és úgy tűnik átáll az ellenzők közé. A döntésről az érintett agrárminiszter is ma értesült, magát a jogszabályt pedig a magyar kormány is és a Fidesz EP képviselői is megszavazták/támogatták az eddigi egyeztetések során. A nagy horderejű új szabályozás sorsa ezzel megpecsételődne, ugyanis Magyarország lett a mérleg nyelve, nélküle nincs meg az elfogadáshoz szükséges többség.

2024. március 1-jén az Európai Parlament támogatta a természet-helyreállítási rendeletet, mely a természeti környezet és az élőhelyekre támaszkodó klímavédelem megerősítését célozza. Az ülésen az EP-képviselők többsége – a Fidesz képviselőivel együtt – megszavazta az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú  jogszabálytervezetet, valamint a korábbi tanácsi fordulókban azt a magyar kormány is támogatta. Néhány nappal a végső döntést meghozó Környezetvédelmi Tanács ülése előtt úgy tűnik, hogy a magyar kormány gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, ami az előzmények tükrében váratlan és nehezen érthető. Mindez megpecsételheti a kezdeményezés sorsát.

A természet-helyreállítási rendelet tervezete hosszú előkészítés és egyeztetések maratoni sorozatát követően idén tavaszra nyerte el végső formáját. A számos kompromisszumot tartalmazó egyeztetett szövegváltozat márciusban kerül végső szavazásra az európai döntéshozók elé. A jogszabály célja, hogy segítse a feldarabolódott és legyengült természeti környezet védelmét, valamint megerősítse az úgynevezett természetre alapozott megoldások térnyerését.

Online kitölthető kamuzöld, un. zöld konzultációt indított a kabinet

Nevében zöld konzultációt indított a kabinet. Az Orbán-kormány új konzultációja helyeselhető álkérdések közé csempészve, vitatott témákban is a támogatás felé terelné a válaszadókat. Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

Hasonlóan az Orbán-kormány korábbi konzultációin feltett (ál)kérdésekhez, a 13 kérdés nagy részével vélhetőleg minden józan ember „inkább egyetért”. Ilyen például, hogy a zöldenergia-bővítés közös ügyünk, hogy a kormány támogassa az ilyen termelési, tárolási, illetve földhő-hasznosítási beruházásokat, a helyben megtermelt energia közeli felhasználását, a közintézmények és az új ingatlanok energiahatékonyságát, az elektromos járművek térnyerését, hogy a kabinet a beruházóktól elvárja a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását, a hatóságoktól pedig azok érvényesítését, illetve hogy a Napenergia Plusz Program és hasonló akciók kiemelten szolgálják a zöldenergia részarányának növelését. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy e kérdésekkel a statisztikai hibahatárnál többen „inkább nem értenek egyet”.

Mindemellett három pont igencsak vitatott felvetéseket érint, amelyekre, a nyilvánvaló kérdések megválaszolásának lendületében, könnyen születhet szintén jóváhagyó válasz.

A kormány 51 milliárdot vett ki a központi tartalékból

Rezsivédelem, gazdaságfejlesztés, Hungaroring, államegyházak – újabb költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány.

A kormány tegnap este közzétett határozata szerint a központi tartalékból kivettek 51 milliárd forintot. Az ebből kiosztott legnagyobb tételek: gazdaságfejlesztési feladatokra, ezen belül a

gazdasági ellenálló képesség fejlesztése és ipari alkalmazott technológiák bevezetésére 27 milliárd,

Szankciós fenyegetést kapott az Orbán-kormány az amerikai szenátusból

A Bloomberg arról ír, hogy Ben Cardin amerikai szenátor, a Szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke a legkevésbé megbízható NATO-szövetségesnek nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és kritikával illette a kormányfőt, amiért Magyarország még mindig nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását – idézi a mandiner.hu.

A demokrata szenátor kijelentette, hogy a Fehér Háznak „korrupció elleni szankciók bevezetését kell mérlegelnie Magyarországgal szemben, valamint fontolóra kell venni az ország vízummentességének eltörlését”.

Álláspontját a szintén demokrata Jeanne Shaheen és a republikánus Thom Tillis szenátor is támogatta. Hangsúlyozták:

Meg akarta fékezni, de kibékült a 10 százalékos inflációval Orbán Viktor első kormánya

A magyar gazdaságpolitika jelenlegi legfontosabb vitája, hogy érdemes-e magasabb inflációt és költségvetési hiányt elfogadni a dinamikusabb növekedés érdekében, illetve egyáltalán értelmes-e ez a kérdés, lehet-e hosszabb távon is nagyobb gazdasági növekedést „vásárolni” ezek árán.

A növekedéspárti oldalt leghangosabban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter képviseli, aki a magas nyomású gazdaság híveként azt mondja (leegyszerűsítve), hogy érdemes lehet a jegybanki célsáv tetejét jelentő 4 százaléknál valamivel magasabb inflációt tolerálni, mert ez – az ilyen környezetben is fenntartott alacsony kamatokon keresztül – segíti a gazdaság növekedését. Emellett pedig a költségvetési hiánnyal kapcsolatban is lazább hozzáállást szorgalmaz.

A másik oldalt a Magyar Nemzeti Bank képviseli, amelynek következetesen az a szakmai álláspontja, hogy már a kérdésfelvetés is rossz, a magas infláció pont hogy gátolja a fenntartható gazdasági növekedést, és ennek újraindulási feltétele az árstabilitás elérése. (Ami a gyakorlatban nem nulla százalékot jelent, hanem a 2-4 százalékos célsávon belüli értéket.) A magasabb költségvetési hiány pedig – ha közben más feltételek nem változnak – magasabb inflációhoz vezethet.

Csődben a napelemesek, mert alig fizet az állam

Alig-alig fizet az állam azoknak, akik a több mint két éve indult pályázaton ingyen napelemet nyertek. Emiatt sok helyen félbe kellett szakítani a munkát, 12 pontban kér megoldást a szakmai szövetség. – írta a hvg.hu.

A 2021-ben indult napelemes pályázat körüli anomáliákra most a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) hívta fel újból a figyelmet. Arról van szó, az állam még egyik nyertes pályázónak sem utalta át a teljes, megítélt támogatást, csak valamennyi előleget. Több mint 35 ezer nyertes pályázatról tudnak, valamivel több mint 20 ezer kapott kisebb összegeket, elosztva 36 milliárd forintot, miközben a teljes megítélt összeg 123,6 milliárd.

Ez a probléma most azért vált aktuálissá ismét, mert újként kiírtak egy pályázatot, amelyről kiderült, hogy a korábbi pályázat második ütemének átcímkézett forrásaira hirdetik meg. Ezzel az MNNSZ-nek az a gondja, hogy az állam most ugyanazoktól a kivitelezőktől várja el, hogy kockáztassák a pénzüket, akik még a korábbi pályázatokból sem kapták meg, ami megilleti őket. A szövetség szinte mindegyik tagvállalata bajban van, több milliárd a kintlévőségük, sokan csődbe mentek.

A nagy uniós Horizont helyett kis magyar HU-rizont – tűzoltás vagy értelmetlen pénzkidobás?

Az Orbán kormány egyetemlenyúlásai miatt a nemzetközi kutatásokból kizárták a hazai partnereket. Ennek némi pótlására a kormány létrehozta a magyar kutatási programját, melyről Pálinkás József az MTA volt, és Freund Tamás jelenlegi elnöke eltérően vélekedik. Freund szerint kárenyhítésre azért jó.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Népszavának azt mondta, üdvözölnek minden lépést, ami enyhíteni próbálja a károkat, amiket a modellváltó egyetemek kizárása okoz az uniós Horizont kutatási programból. Freund Tamás szerint az egész felsőoktatásnak, a kutatásnak, így az innovációnak is kárt okoz a kizárás.

A HU-rizont program a károk mérsékléséhez nélkülözhetetlen, de az ország és a magyar kutatás alapérdeke, hogy az egyetemek újra a Horizont programban vehessenek részt. Az akadémia elnöke üdvözli, hogy az Orbán-kormány jelentős forrásokat juttat a felsőoktatásnak, a kutatásnak, Freund Tamás azt javasolja, tegye ezt azt követően is, ha az EU-s források újra megnyílnak.

Újabb mélypontra zuhant a hazai építőipar

A KSH szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,8, az előző hónaphoz képest 2,6 %-kal csökkent 2023 novemberében az építőipari termelés volumene. Az épületek építésére kötött új szerződések száma 19,5 %-kal csökkent.

2023 novemberében a nyers adatok szerint 12,8 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél – jelentette ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 2,5 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 19,2 százalékkal visszaesett.

Lentner Csaba Nagy Mártonról: „Ne akarjon Bokros Lajos sorsára jutni, ne akarjon elmagányosodni”

Arra számít, hogy az Európai Unió elindítja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, ami megrengeti a forintot, és benne van a pakliban, hogy le is minősítik Magyarországot. Akár még egy államcsőd közeli helyzet sem elképzelhetetlen a volt MIÉP-es országgyűlési képviselő szerint.

Lentner Csaba szerint 2020 után valami félrecsúszott a gazdaságpolitikában, a válságok miatt előálló új helyzetre nem a megfelelő válaszok születtek. Természetesen a műsorban nem maradtunk az „elhibázott brüsszeli szankciók” és az uniós források visszatartásának bírálata nélkül, ezzel együtt figyelemre méltó, ahogy

a jobboldali kurzus hívének számító közgazdász a holdudvarban megszokotthoz képest szokatlanul kritikus hangon beszélt a magyar állam pénzügyeiről, a gazdaságszervezés hibáiról,

Titkos a Kínának odaígért magyarországi nagyprojektek listája!

Még októberben vett részt Orbán Viktor miniszterelnök (egyedüliként az uniós vezetők közül) a kínai „Egy övezet, egy út” program találkozóján Pekingben. A szűkszavú beszámolók szerint „tíz gazdasági jellegű megállapodást” is aláírt Magyarország és Kína a találkozón. Hogy pontosan miket, arról se a miniszterelnök, se a kormánysajtó nem számolt be. Ezért írásbeli kérdéssel fordult Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője a külügyminisztériumhoz, amelyben rákérdeztünk, hogy milyen megállapodásokat kötött a magyar kormány Kínával. A válasz szerint olyan, 21. századi, stratégiai jellegű megállapodások, mint a zsíros gyapjú Kínába való exportjáról szóló jegyzőkönyv mellett többek közt a „Kínai-Magyar „Övezet és Út” együttműködés kiemelt projektjeinek listáját” is ellátták kézjegyükkel a felek.

Ezek azok a következő években megvalósuló nagyprojektek, amelyeket a kormány kínai együttműködéssel kíván megvalósítani. Joggal voltunk kíváncsiak, milyen területeken, és konkrétan milyen projektek esetében várható Kína bekapcsolódása a magyar fejlesztésekbe, szerepelnek-e rajta olyan területek, például a távközlés, információtechnológia vagy adatátvitel, amelyeknél az EU a kínai részvételt jelentős stratégiai kockázatnak tekinti?

Vagy olyan, jelenleg a kínai versenytorzítás miatt uniós vizsgálat alatt álló területek, mint az elektromos járművek gyártása? Esetleg beengedjük-e Kínát olyan stratégiai hazai ágazatokba, mint az energetika?