Best WordPress Hosting
 

A Mol magyarázkodja a gyenge eredményét: szemét, kormány

A vártnál alacsonyabb lett a Mol nyeresége az első negyedévben. A vállalat szerint a hulladékkoncesszió a vártnál rosszabbul fialt, és nagy terhet jelentettek a magyarországi extra adók az olajfeldolgozásban és a kereskedelemben.

382 millió dolláros adózás előtti eredményt ért el a Mol-csoport 2024 első negyedévében – derül ki a vállalat gyorsjelentéséből. Az adózott eredmény 265 millió dollár lett – mindkét érték rosszabb, mint egy évvel korábban, és alulmúlja a várakozásokat.

A Mol magyarázata szerint a downstream (feldolgozás és kereskedelem) eredményét mind a petrolkémiai, mind a finomító árrések támogatták, de a saját termelés alacsonyabb értékesítése visszafogta a teljesítményt. A magyarországi extra kormányzati intézkedések továbbra is „befolyásolták az eredményeket”, úgy mint a bevételalapú adó, a Brent–Ural-adó és a szén-dioxid-adó.

Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában

Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.

Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.

A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.

Tavaly 190 milliárd forintos veszteséget ért el az MVM

A cég tavaly a „rezsivédelmi szolgálataiért” cserébe a központi költségvetéstől mintegy ezermilliárd forintnyi támogatást kapott, miközben az állami tulajdonosnak 309 milliárdos osztalékelőleget fizetett. Az tagadják, hogy ez utóbbit a költségvetési pénzből fizették volna.

Tavaly 190 milliárd forintos „teljes, átfogó” veszteséget ért el az MVM – derül ki az állami energiacsoport április 30-án közzétett, nemzetközi számviteli elveket követő eredménykimutatásából. Az érték az elmúlt évek során folyamatos esést mutatott: az 2022-ben még 79 milliárd, 2021-ben pedig 281 milliárd forint nyereségre állt. Bár a tulajdonost képviselő Energiaügyi Minisztérium elfogadó határozata is ezt a tételt tünteti fel legfőbb eredménysorként, ezen túlmenően számos további, végsőnek látszó, illetve a befektetők által figyelt, tehát egyaránt fontosnak nevezhető és kiemelhető, ehhez képest viszont látványosan eltérő nyereségadatokat is közzétett. Az adózott eredmény például rekordszintre, 369 milliárdra ugrott.

A 2020-2021-ben még nulla alatt csordogáló érték 2022-ben 73 milliárd forintot tett ki. Tavalyelőtt a két eredménytípus csak azért állhatott szinte egy szinten, mert míg az adózott eredményt az eszközök átértékelése 223 milliárddal, a pénzeké pedig 116 milliárddal javította, addig az adatot „pénzáram-fedezeti ügyletek” 333 milliárddal apasztották. 2023-ban viszont az adózott nyereséget a tárgyi eszközök átértékelése 196 milliárddal, a pénzeké 99 milliárddal, a pénzáram-fedezetek pedig 262 milliárddal, egyaránt lehúzták. És akkor még nem beszéltünk a befektetők által kiemelten figyelt, kamat-, adó- és értékcsökkenési leírás előtti, úgynevezett EBITDA-eredményről, ami 2021 óta szinte töretlen kétszereződéssel, 2023-ban már 910 milliárd forintra, több mint kétmilliárd dollárra duzzadt. (Mindezektől eltérnek az MVM Zrt. mint anyavállalat egyedi számai, amelyek a csoporténál kedvezőbbre sikerültek: ott az adózott eredmény 213 milliárd, a teljes, átfogó jövedelem pedig 212 milliárd forint lett.)

Kiadós veszteséggel zárta a tavalyi évet a Gazprom

629 milliárd rubel (2492 milliárd forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerint a Gazprom – írja az MTI a cég csütörtöki beszámolója alapján. A Gazprom egy évvel korábban, 2022-ben még 1226 milliárd rubel nyereséget ért el.

A csoport bevétele 8541 milliárd rubelre csökkent az egy évvel korábbi 11 ezer 673 milliárd rubelről. A gázértékesítésből származó bevétel 2023-ban 3125 milliárd rubel volt, mintegy a fele az egy évvel korábbinak. Az olaj, gázkondenzátum, valamint olaj- és gáztermékek értékesítéséből származó bevétel ugyanakkor 4,3  százalékkal, 4112 milliárd rubelre emelkedett.

A Gazprom-csoport az idén 2573 milliárd rubelt tervez beruházásokra a tavalyi 3056 milliárd rubel után, ami 16 százalékos csökkenés.

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.

Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.

Késik a bérfizetéssel a csornai napelemgyár, amelyet 40 millió euró állami hitellel toltak meg

A 2024. januári bérek kifizetésére sajnálatos módon késedelmesen kerül sor. Ezzel egyidejűleg február 12-től – egyelőre határozatlan időre – állásidőt rendelünk el

– ezzel a szöveggel kaptak levelet a csornai napelemgyár, az Ecosolifer Heterojunction Kft. dolgozói.

Nem először fordul elő az üzem történetében ilyesmi: 2022 júniusában írtuk meg, hogy akkor már három hónapja nem kaptak fizetést a munkavállalók. Az állományi létszám akkor 52 fő volt, ők húsvétra kapták a kellemetlen meglepetést. Ha hónapokat késve is, de végül pénzükhöz jutottak a dolgozók, később egyikük arról számolt be, hogy 8000 forint „kárpótlást” is kaptak.

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Mi történt? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy országa eddig 31 ezer katonát veszített biztosan a két éve tartó háborúban, ami nagy veszteség, de töredéke az orosz állításoknak.

A sebesültek számáról nem akart beszélni, míg az eltűnt katonák számát 15 ezerben tartja számon az ukrán belügyminisztérium.

Százmilliós veszteségek árán szerződtetnek világsztárokat a magyar kézilabdacsapatok

A többszörös BL-győztes Győri Audi ETO babérjaira tör a Fradi női kézilabdacsapata, az FTC Rail Cargo Hungária: Kubatov Gábor klubelnök – egyben a Fidesz pártigazgatója – kijelölte a célt, a Final Four megnyerését. A csapat tavaly meglepetésre jutott a döntőbe, és a második helyen végzett, megelőzve az ETO-t. Ebben a szezonban viszont csehül állnak a BL-ben. A következő idényre viszont négy világsztárt szerződtettek: irányító, illetve átlövő posztokra az orosz Darja Dmitrijevát és Valerija Maszlovát, az Eb-győztes francia válogatottból pedig a kapus Laura Glausert és a balátlövő Orlane Kanort. Maradnak a korábban összevásárolt légiósok is, a veterán, de ezer elért BL-góljával tiszteletet parancsoló Andrea Lekics, a kőkemény beálló Dragana Cvijics, a holland válogatott jobb szélső Angela Malestein és a német átlövő sztár, Emily Bölk. A nyolc nagyágyú mellett sok hely nem marad magyar játékosoknak.

Kubatov azt is közölte, hogy a BL-trófeát fele akkora költséggel fogják elérni, mint a Győr. Ezt sportközgaszdászok kétkedéssel fogadták, hiszen a topjátékosok tudják az értéküket, senkinek sem írnak alá féláron, és a többi költség sem egykönnyen felezhető. Az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. mérlegbeszámolója azonban még arra sem ad kapaszkodót, hogy hol tartanak most. Abban az szerepel, hogy a cég tavaly 2,4 milliárdos költségvetéssel működött, a nettó árbevétele 906 millió volt, az egyéb bevétel – ami döntően a tao sportfejlesztési támogatásból származott – pedig meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A kiadások meghaladták a bevételeket, így a végeredmény 67 millió forint veszteség lett. A kiadások között a legnagyobb tétel az 1 milliárd 393 millió forint munkabérköltség, a beszámoló szerint 110 fő volt a dolgozói létszám. Ez azonban így nem vethető össze a Győrével, mert az FTC kft.-je több csapat gazdálkodását fogja össze.

„Kubatov Gábor pontosan fogalmazott, amikor arra célzott, hogy a Fradi jóval alacsonyabb költségvetésből gazdálkodva próbál a Győrhöz hasonló eredményeket elérni, lévén az FTC szakosztályát működtető gazdasági társasághoz – a Győrrel ellentétben – nemcsak egy felnőtt női, hanem egy felnőtt férfi csapat, továbbá a két szakág teljes utánpótlás akadémiája is tartozik. A felnőtt női csapat költségvetése 1 milliárd forint körüli összeg volt” – kaptuk a választ az FTC sajtóosztályától.

Olyan súlyosan az orosz veszteségek, mintha százával halnának a férfiak egy-egy magyar városban

Idősebb és középkorú békéscsabai futballszurkolók rémálmaiban talán még ma is megjelenik az orosz Teksztilscsik Kamisin, amely 1994 szeptemberében az UEFA Kupa első fordulójában 6-1-es vereséget mért a város futballcsapatára, és összesítésben is fölényesen továbbjutott. A Volga-parti város azóta nemigen szerepelt a hírekben idehaza, és most csak azért idéztem fel a régmúlt történést, hogy könnyebb legyen kontextusba helyezni egy friss orosz veszteségadatot.

Az ukrajnai háborúról egyik fél sem közöl friss és komolyan vehető saját veszteségadatot, így a témával foglalkozók közvetett információk alapján próbálják feltárni a valóságot. Ezek közül egyre fontosabbak az orosz településeken felállított emlékművek, amelyeken ahhoz hasonlóan szerepelnek az adott város vagy falu Ukrajnában elesett fiai, mint idehaza az első és második világháborús emlékműveken.

Egy orosz veszteségeket gyűjtő X-oldal tegnapi bejegyzése arról tudósít, hogy Kamisinben leleplezték az Ukrajnában elesetteket felsoroló harmadik kőtáblát is a korábbi kettő mellé.

Elavulttá tesznek egy orosz „csodafegyvert” az ukrán drónok

Az ukrajnai konfliktus immár hivatalosan is állóháborúvá vált – nem mintha az utóbbi hónapok alapján sok kétség lett volna efelől, de most ezt Valerij Zsaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka mondta ki az Economistnak adott interjúban és oda írt esszében.

Ő ezt mindenekelőtt annak tulajdonítja, hogy a technológia fejlődése – az első világháborúhoz hasonlóan – aránytalanul a védekező felet hozta előnyösebb helyzetbe. Kiemelte a drónok szerepét, amellyel a harcoló felek folyamatos megfigyelés alatt tarthatják a frontvonalhoz közel lévő térségeket, így lehetetlenné vált egy-egy támadás előtt a – korábban a siker fontos előfeltételének számító – rejtett erőkoncentráció. Emellett az ellenséges aknamezők felszámolása is szinte lehetetlenné vált, mert a drónok már azelőtt észreveszik az utászokat és járműveiket, mielőtt nekiláthatnának a feladatnak.

Emellett ott vannak a robbanószerekkel felszerelt hobbi drónok, amelyek olyan olcsók, hogy a harcoló felek nem sajnálják akár egyetlen katonának nekivezetni őket. De emellett időnként sokkal nagyobb veszteségeket is okoznak, az utóbbi hetekben például több orosz TOSZ-1A nehéz rakéta-sorozatvető is áldozatul esett nekik.

Durva mészárlásba szaladtak bele az oroszok, de van ebben rossz hír is az ukránok számára

Tegnap újrakezdte támadását az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai Avgyijivka közelében. Ennek az offenzívának az első szakaszáról mi is írtunk hétfőn, megállapítva, hogy a nagyon jelentős veszteségek ellenére szinte semmilyen eredményt nem sikerült elérnie az orosz hadseregnek.

Akkor megelőlegeztük, hogy a veszteségekből egyáltalán nem következik biztosan, hogy az oroszok felhagynak a támadással, és pontosan ez történt: az elérhető információk alapján ezúttal főként Avgyijivkától északnyugatra lendültek támadásba, ahol reményeik szerint a leggyorsabban meg tudják nehezíteni az erőddé alakított város védőinek ellátását.

Az eddig elérhető információk alapján a csütörtöki támadás még nagyobb katasztrófába torkollott számukra, mint az első fázis, pedig az utóbbi folyamán csak az északi szárnyon, Krasznohorivka környékén 63 páncélost veszítettek el. Az idő rövidsége miatt ilyen pontos összegzés egyelőre nem készült a tegnapi eseményekről, de az eddig megjelent felvételek alapján óriásiak a veszteségek.

110 millió forinttal leszállították a veszteséges Népszava kiadójának alaptőkéjét

A Népszavában megjelenő állami hirdetések ellenére tavaly a napilapot kiadó vállalat veszteséges lett, szemben az előző évekkel.

Katasztrófába hajszolná az amerikai hadvezetés Ukrajnát?

Az elmúlt hetekben egymást érték a nagy nyugati lapokban az ukrán offenzíva lassúsága miatt sopánkodó cikkek, amelyekben név nélkül nyilatkozó nyugati, elsősorban amerikai védelmi tisztségviselők sorolják, hogy miért nem harcolnak jól az ukránok, és mit kellene másképp csinálniuk. Mivel ezeknek a cikkeknek a lényegi mondanivalója magyarul is sok helyen megjelent, érdemes kontextusba helyezni ezeket a kritikákat. Nem azért, mintha az ukránok hibátlanul harcolnának*Az ukrán hibákról, hiányosságokról korábban több cikkben is írtunk, ezekre most nem térünk ki., hanem mert a néha kifejezetten arrogáns nyugati nyilatkozatok alapján úgy tűnhet, hogy egyedül az ukrán hadvezetés tétovázása és hozzá nem értése az akadálya a ragyogó győzelmeknek. Pedig a valóság ettől nagyon távol áll.

A nyugati kritikák lényegét két fő állításba lehet tömöríteni:

Az ukrán hadvezetés nem tudja, vagy akarja alkalmazni a mai nyugati hadművészet esszenciáját jelentő összfegyvernemi harcászatot, amelyre a NATO-országokban felkészített ukrán dandárokat is kiképezték elvileg. Ehelyett kis léptékű támadásokra forgácsolja szét az erőket, amivel nem ér el szinte semmit, miközben elpocsékolja a nyugatról kapott hadfelszerelést és lőszert. Ennek oka, hogy tart a nagy veszteségektől, amelyek azonban végső soron, hosszabb időtávon így sem lesznek kisebbek, mert a háború döntő győzelem hiányában elnyúlik.

Rekord veszteséget hozott össze a Vodafone Magyarország az új tulajdonosainak

A 4iG állítása szerint leányvállalatának jelentős vesztesége három nagy tételből jött össze.

Vodafone az idén nem hoz vissza semmit az állami vételárból: 51 milliárdos veszteséget termelt a cég

Rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., amit az év elején vásárolt fel a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért a brit hátterű anyavállalattól.

A pénteken publikált beszámoló szerint az immár részben állami tulajdonban lévő telekommunikációs cég 51 milliárdos mínusszal zárta a 2022-2023-as üzleti évet. A magyar Vodafone korábban sem muzsikált túl jól, hiszen a 2020-as pénzügyi évben 1,3 milliárd, 2021-ben pedig 7.4 milliárd volt veszteség.

Az államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (49 százalék) és az Antenna Hungária Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalata (51 százalék) januárban jelentették be a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlását, közösen megvették a Vodafone Europe BV-től a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját. Az üzlet állami része 323 milliárdot tett ki.

Zuhanórepülésbe kezdett a MÁV menetdíjbevétele – Százmilliókat veszít a MÁV a kedvezményes bérleten

Minél többen veszik a jegyek helyett a megye- és országbérletet, annál nagyobb a MÁV hiánya. Ezt persze szintén az emberek fizetik, csak közvetve, extra állami támogatás formájában. A szaktárcánál viszont úgy látják, csak az emelkedő trend tört meg.

Zuhanórepülésbe kezdett a MÁV menetdíjbevétele. Az idei évet még a tavalyi januári bevételhez képest 2,3 milliárdos plusszal nyitó állami vasúttársaság júniusra már több mint 400 millióval maradt el a 2022-es nyár nyitó havi bevételétől. A cég az első négy hónapban hullámzóan ugyan, de összesen 7,5 milliárd fölötti többletet hozott össze a jegy- és bérleteladásból. Orbán Viktor azonban a februári évértékelő beszédében bejelentette, hogy új kedvezményes vasúti bérleteket vezet be a MÁV május elsejétől. (Az egy megyére érvényes bérlet 9450 forintba, a teljes országot lefedő bérlet 18 900 forintba kerül, a diákok 90 százalékkal kevesebbet fizetnek.)  Ennek hatása pedig hamar jelentkezett. A cég egyik belső elemzéséből Népszavához eljutott adatok szerint már májusban 953 millió forinttal csökkent a bevétel az idei áprilisi menetjegy- és bérleteladáshoz képest, de még így is több mint félmilliárdos többletet tudtak összehozni az előző évihez viszonyítva. Júniusban már nem sikerült ez a bravúr. A visszaesés májushoz képest meghaladta az egymilliárdot, a menetdíjakból befolyt összeg pedig csaknem félmilliárddal kevesebb volt, mint 2022 júniusában. Alig két hónap alatt tehát 2 milliárdot vett ki a MÁV kasszából a szakmai szervezetek szerint inkább politikai terméknek, mintsem közlekedéspolitikai döntésnek nevezhető kormányzati intézkedés.

S még hol vagyunk az év végétől. A MÁV ugyan tett egy erőtlen kísérletet, hogy legalább az Intercityk és a gyorsvonati pótjegyek megtartása révén némi plusz bevételre tegyen szert, de a közlekedési tárcát vezető Lázár János májusban egy parlamenti felszólalásában megígérte, hogy rendezi a pótdíjak kérdését. Végül az IC- és gyorsvonati pótjegyeket júliustól megszüntették, sőt, a korábbi tervekkel ellentétben lehetővé tették, hogy az országbérlet is érvényes legyen az Intercityken, másodosztályon. Lázár elmondta, hogy a kedvezményes bérlet nagy siker, már több mint 350 ezren váltottak megye- vagy országbérletet. Hozzátette: további 70 ezer diák vett országbérletet, ez utóbbi szerinte „ nyáron is jelentős mobilitást biztosít majd a fiatalok számára a szórakozás, a kikapcsolódás, az ország turisztikai célpontjainak igénybevétele okán”. De nemcsak nekik segítenek a szabadidő eltöltésében, hiszen szinte minden nagyobb fesztiválra és sporteseményre még olcsóbb jegyet kínál a MÁV, így a héten kezdődő budapesti atlétikai világbajnokságra az ország bármely pontjáról 2023 forintos jeggyel lehet utazni.

Talán sosem lesz ukrán áttörés, de ettől még győzhetnek

Miközben a nyugati sajtó és a közvélemény még mindig a nagy áttörést várja, az ukrán hadsereg közleményei gyakran ehhez hasonló mondatokat tartalmaznak: „csapataink előrenyomultak 500 métert, és beásták magukat az újonnan megszerzett területen”.

Ha egy időutazó első világháborús tábornok megjelenne most az ukrán frontokon, nem becsülné le az 500 métert, és általában véve valószínűleg jól kiismerné magát a jelenlegi viszonyok között. El kellene neki mondani, hogy mi az a taposóakna, de gyorsan megértené, hogyan illeszkedik bele a védelmi rendszerbe. Rácsodálkozna a drónokra, de hamarosan nyugtázná, hogy ez a felderítő hőlégballonok és repülők sokkal jobb változata, ami hihetetlenül gyors reakcióidejű tüzérségi csapást tesz lehetővé.

Ha ez a tábornok nem csak a világháború első évében szolgált, csóválná a fejét az áttöréssel kapcsolatos türelmetlenségen, és valami egészen mást javasolna, különösen, ha francia. A világháborúban ugyanis ők másoknál előbb mérték fel, hogy reálisan milyen célokat lehet elérni rövid távon, és milyen eszközökkel.

Népszava: 1,6 milliárdos veszteséget termelt tavaly a jachtot lízingelő Mészáros-cég

Egy olyan Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó pénzügyi céghez került az átszámítva 27 milliárd forintot érő jacht, amely veszteséges volt tavaly, a múlt évi adatai alapján pedig a hajó tetemes fenntartási költségeit sem tudja állni – írja a Népszava. Ahogy arról a 24.hu is beszámolt: máltai cégadatok szerint az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa a Rose d’Or jachtnak, amelynek fedélzetén lefotózták Mészáros Lőrincet és Várkonyi Andreát. Az Euroleasing Zrt. a Mészároshoz köthető Magyar Bankholding lízingcége, ám a pénzintézetben a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül az állam is komoly részesedéssel rendelkezik.

Azért is figyelemre méltó, hogy ehhez a céghez került a jacht, mert a cégbírósági bejegyzések szerint az Euroleasing Zrt. tavaly 18 milliárdos bevétel mellett 1,6 milliárdos veszteséget könyvelt el – írja a Népszava. A 62 méteres, 12 kabinos, 14 fős legénységet foglalkoztató Rose D’Or teljes üzemeltetési költsége a  jachfigyelő portál szerint úgy évi 2,4 milliárd forint. A cikk megjegyzi: a korábbi években is „csak” 1,7 milliárd forint körül alakult az Euroleasing Zrt. nyeresége.

Végre kiderült, mi okozta az ukrán ellentámadás leghíresebb veszteségét

Az ukrajnai háború fejleményeit követők valószínűleg ismerik azokat a képeket, amelyek még a június elején megindított ukrán támadás első napjaiban készültek, és több mozgásképtelenné vált vagy egyenesen megsemmisített nyugati eredetű páncélos szerepelt rajtuk. Az oroszok persze mindent meg is tettek, hogy ezek a képek beleégjenek az emberek fejébe, legalább egy héten keresztül adagolták a különböző szögből készített fotókat és videókat ugyanerről az esetről.

Azóta is sokan találgatták, hogy pontosan mi történt ennél a nagyon rosszul sikerült támadási kísérletnél (amiből oroszbarát források rögtön levezették a teljen ukrán offenzíva kudarcát). A Washington Pont szombaton megjelent cikkéből ez végre kiderült, legalábbis ukrán források hihetően adták elő a történetet az amerikai újság munkatársainak.

Eszerint Zaporizzsja megye középső részén, Orihivtől délkeletre, Mala Tokmacska közelében a 47. gépesített dandár szóban forgó harccsoportja tévedésből letért az aknamentesített útról, és egy olyanra tévedt, ahol nem voltak felszedve az aknák. A Bradley lövészpáncélosok és a Leopard 2-es harckocsi mellett voltak aknamentesítő járművek is, ám az egész harccsoport megállt, amikor a kissé mögöttük haladó néhány jármű aknára futott. Ebből olyan káosz keletkezett, amelynek során feltorlódtak egymás mellett a páncélosok, amelyeket aztán nem sokkal később az oroszok helikopterekkel és páncéltörő rakétákkal támadtak. (Nem egyértelmű a cikkből, de könnyen lehet, hogy az utóbbiakat is a helikopterek lőtték ki.)

Százmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székházátok a nemzeti bankra

A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.

Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.

Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.