Best WordPress Hosting
 

Bloomberg: Elege van Orbán gazdaságpolitikájából a német befektetőknek, küszöbön a kiábrándulás

Arról ír a Bloomberg, hogy „határozott lehűlésnek indultak” a német-magyar kapcsolatok. Ennek oka pedig az amerikai üzleti portál szerint egyértelműen az, hogy a külföldi befektetőkkel szemben ellenséges lett az orbáni gazdaságpolitika.

„Az Audi, a Mercedes-Benz, a BMW és újabban a fegyvergyártó Rheinmetall is a szoros kapcsolatok szimbólumává váltak, ám egyre nehezebben hagyható figyelmen kívül a kétoldalú ügyek új dimenziója, mégpedig az elégedetlen német befektetők.” – állítja az amerikai hírportál, amely szerint a befektetőknek

elegük van Orbán Viktor miniszterelnöknek abból a kampányából, hogy kiszorítja a külföldi vállalatokat a magyar gazdaság egyre szélesebb területéről.

Schiffer András: A kormány kordont bont – a tőke előtt

Néhány nappal ezelőtt a kormány törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amellyel a munkaköri alkalmasság tekintetében általános jelleggel szűnne meg a kötelező orvosi vizsgálat. A tavasszal az akkunagyhatalmi lázálmok és a vendégmunkástörvény kapcsán úgy fogalmaztam: ha a kormány a béremeléseket kikényszerítő munkaerőhiányos állapoton úgy változtat, hogy – a sztrájkjog korlátozásával, a munkajogi védelem leépítésével párhuzamosan – a magyar melósnál alacsonyabb bérigényt támasztó, az európai munkajogi szabályokat még hírből sem ismerő, ráadásul kölcsönzött vendégmunkásokkal tölti fel a magyar munkaerőpiacot, azzal hosszú távon dönti be a magyar munkások béralkupozícióját.

Aztán a nyáron benyújtották az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amely kinyírta a munkavédelmi oktatást és az automatikus szakszervezeti tagdíj-átutalást. Ekkor arra hívtam fel a figyelmet, hogy a munkavállalóknak fogalmuk sem lesz, milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartaniuk, ha csak odaadják nekik az általános tűzvédelmi szabályzatot, s képzeljük el, amikor a munka- és tűzvédelmi szabályzatokat az anyanyelvükön kívül más nyelvet alig beszélő, biztonsági előírásokat korábban alig látott vendégmunkások százezreinek lökik oda!

Azt írtam a készülő törvényről, hogy a munkavédelem szétverése, a kollektív munkajog ellen intézett támadás egyetlen szakszervezet-ellenes, thatcherista, neoliberális stratégia része: ebbe a mintázatba illeszkedett a 2018-as túlóratörvény, a közalkalmazotti státusz aprólékos szétzilálása, a munkaerő-kölcsönzés felpörgetése, a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása, majd a vendégmunkástörvény. Az állam egyszerűsítéséről szóló törvénytervezetből időközben megszületett a 2023. évi LXX. törvény. Ám a nemzeti színekkel ékesített neoliberális úthengeren, úgy tűnik, nincsen fék. A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás

110 millió forinttal leszállították a veszteséges Népszava kiadójának alaptőkéjét

A Népszavában megjelenő állami hirdetések ellenére tavaly a napilapot kiadó vállalat veszteséges lett, szemben az előző évekkel.

A forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőre

Amikor a korábbi években rendszeresen elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs eredménycélja, annak az volt a kontextusa, hogy a jegybank nem azért hagyja gyengülni a forintot, mert nyerészkedni akar a korábbi, erősebb árfolyamon beszerzett devizatartalék egy részének átváltásán. Ez azért is lehetett sokakat érdeklő téma, mert 2014-ben az MNB-nyereség nagy részéből hozták létre a jegybanki alapítványokat, amelynek során a kormány szerint a közpénz elvesztette közpénz jellegét, bár ezt később az Alkotmánybíróság sem így látta. Mindenesetre az alapítványok emlékezetes módon hozzájárultak néhány kormány- és Matolcsy-közeli vállalakozó gyarapodásához.

Az MNB a későbbi években is nyereséges maradt 2020-ig, ám ekkor ezt a pénzt részben befizette osztalékként a költségvetésbe, részben benne hagyta az eredménytartalékban.

A forint gyengülése pedig egészen odáig legfeljebb csak a külföldön nyaralókat zavarta, amíg mérsékelt maradt, az infláció pedig a jegybanki cél közelében alakult. Összességében mondhatta az MNB – mondta is –, hogy míg a nagy jegybankok (EKB, Fed, japán) nem tudják elérni az inflációs céljukat (mert túl alacsonyan maradt a pénzromlás üteme), addig az MNB képes volt erre. Ennek az egyenletnek pedig a gyengülő forint is a része volt, nem mellesleg szép nyereséget hozva az MNB-nek.