Best WordPress Hosting
 

Why is Budapest an island, along with Bratislava and Warsaw?

In this autumn’s Polish elections, Warsaw, Krakow, Gdansk, Poznan, Wroclaw, and Lodz all chose pro-European, liberal-conservative, and left-wing parties. These urban centres opted for the opposition headed by the Civic Platform of Donald Tusk – who was just recently elected prime minister – resulting in its victory. At the same time, in rural areas, especially on small settlements, it was the nationalist-conservative ruling party led by Jaroslaw Kaczynski, PiS, the Law and Justice Party, that emerged victorious.

The Western side

Historian and polonist (an expert in Polish studies) Miklós Mitrovits sees the reasons for this phenomenon in the much more conservative lifestyle of rural Poland, where the Catholic Church plays a strong role in everyday life, and the population is of course also more religious. At the same time, according to the main researcher of the Central European Research Institute of the National University of Public Service, the ‘500 Plus’ program had a lot more weight in these rural areas. The program in question provides families with an assistance of 500 zlotys per child, up to three children (1 Polish zloty is roughly equivalent to 85 Hungarian forints.) The measure lifted up many families from the brink of deep poverty, increasing local consumption and bringing life back to many small villages, which helped boost the popularity of PiS. The promise of 13th and 14th-month pensions played a similarly significant role in the rural areas dominated by small settlements.

Miért szavaz másként város és vidék? Miért sziget Budapest, Pozsony és Varsó?

Az idén ősszel megrendezett lengyel választáson Varsó, Krakkó, Gdansk, Poznan, Wróclaw és Lódz is az Európa-párti, liberális-konzervatív és baloldali pártokat választotta, és a napokban miniszterelnökké megválasztott Donald Tusk Polgári Platformja által vezetett ellenzékre szavazott, hozzásegítve azt a győzelemhez, amíg vidéken, a kistelepüléseken a konzervatív-nacionalista kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski-féle PiS, azaz a Jog és Igazságosság Pártja győzött.

A nyugati oldal

A jelenség okait Mitrovits Miklós történész-polonista abban látja, hogy a lengyel vidéknek sokkal konzervatívabb életmódja, a katolikus egyház ott a mindennapokban is erős szerepet játszik, és persze a lakosság is vallásosabb. Ugyanakkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének főmunkatársa szerint vidéken sokkal inkább számított az „500 plusz” program, vagyis az egy gyerek után járó 500, kettő után 1000, három után 1500 zlotys családi pótlék. (1 lengyel zloty nagyjából 85 forintot ér.) Ezzel sok mélyszegénység küszöbén álló családot emeltek fel, ennek köszönhetően nőtt helyben a fogyasztás, visszatért az élet számos kis faluba, ami növelte a PiS népszerűségét. A falusias, kistelepülési környezetben ugyanilyen nagy szerepet játszott a 13. és a 14. havi nyugdíj beígérése.

Csata a köztévéért, elítélték a volt belügyminisztert – kemény harc dúl Lengyelországban Tusk kormányalakítása után

Hatalomtechnikai (nagyon sok pártból a múlt héten hatalomra jutott koalíció), közjogi (nincs alkotmányozó többsége az új kormánynak), ideológiai (centrista-baloldali-zöld koalíció áll szemben a nemzeti illiberális irányzattal) és személyes (Donald Tusk ellentéte Jaroslaw Kaczynskival) okai is vannak annak, hogy Lengyelországban egy héttel az új kormány hivatalba lépése után

megindult a küzdelem a közmédia, az igazságszolgáltatás és az állami szervek irányításáért.

A harc a nemzeti retorikával élő, a nemzeti eszméket kisajátító, az októberi választáson elbukott Jog és Igazságosság (PiS) és az európai értékeket hangsúlyozó, mérsékelt jobboldali, baloldali és zöld gondolatokat megfogalmazó új kormánykoalíció között zajlik. A probléma csupán az, hogy a mérsékelt jobboldali Donald Tusk régi-új miniszterelnök vezette új kormány az „elmúlt nyolc év” illiberalizmusa ellen szintén illiberális módszerekkel lép fel.

Nem megy simán Tusk kormányalakítása, a lengyel elnök szerint a Jog és Igazságosság is azt állítja, megvan a többsége

Az október 15-ei parlamenti választás után két komoly kormányfőjelölt van, Mateusz Morawiecki jelenlegi és Donald Tusk volt miniszterelnök – jelentette ki csütörtökön Andrzej Duda lengyel elnök (kiemelt képünkön).

Amint ismert, bár a választáson a legtöbb szavazatot az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kapta, a jobboldali kormánypártnak a szélsőjobboldali Konföderációval sincs többsége, míg a Tusk vezette Polgári Koalícióból, valamint a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból és az Új Baloldalból álló centrista ellenzéki tömb bírja a képviselői helyek több mint felét.

A PiS 194 mandátummal rendelkezik a 460 fős szejmben.

Donald Tusk bejelentette, hogy készen állnak a kormányzásra

Készen állnak a kormányalakításra az októberi választásokon többséget szerző demokratikus ellenzéki pártok – jelentette be kedden Donald Tusk, a lengyel Polgári Koalíció vezetője, aki egyúttal azt is közölte, hogy a tervezett koalíciós kormánynak ő a miniszterelnök-jelöltje.

A demokratikus pártok vezetőivel együtt megerősítettük, hogy készek vagyunk a teljes körű együttműködésre és a többség megteremtésére a következő parlamentben

– fogalmazott a sajtótájékoztatón a Reuters híradása szerint.

Gulyás Gergely értékelte a lengyel választási eredményeket

„Hogyha nem a PiS folytatja a kormányzást, az nem csak a V4-nek tesz rosszat, de a két ország kapcsolatát is megronthatja, Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai politikában” – nyilatkozta Magyar Levente külügyi államtitkár múlt vasárnap egy panelbeszélgetésen a lengyel választásokról, még azelőtt, hogy az első exit pollok kijöttek volna.

Azóta már tudjuk, hogy Orbán Viktor ádáz ellenfele győzött Varsóban, hiába lett ugyanis a Jaroslaw Kaczynski vezette jobboldali populista PiS a relatív győztes a voksok 35,38 százalékával és 194 alsóházi mandátummal, egyik sem elég ahhoz, hogy kormányon maradjon. Kaczynskit helyett így minden bizonnyal Donald Tusk kerül hatalomra Lengyelországban, aki a tavalyi magyarországi országgyűlési választás előtt Orbán ellen szónokolt az ellenzék budapesti nagygyűlésén, és korábban már az Európai Néppárt vezetőjeként is összekülönbözött a magyar miniszterelnökkel.

Az ATV a fentiek tükrében Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternél érdeklődött a kormány álláspontjáról a lengyel választásokkal kapcsolatban.

Orbán ádáz ellenfele győzött Varsóban, kérdés, mit kezd az illiberális államkezdeménnyel

Szimbolikus jelentőségű volt vasárnap este, amikor már sejthető volt, hogy a lengyel ellenzék megnyeri a választást, hogy az ottani „királyi tévé”, azaz a kormány befolyása alatt álló TVP (Telewizja Polska) riporternője félbeszakította a még hatalmon lévő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselőjét, és megadta a szót egy ellenzéki politikusnak. Az Onet, az egyik legnagyobb nézettségű és független lengyel internetes újság említi, hogy a riporternő, Danuta Holecka eddig Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettesnek, Lengyelország tényleges irányítójának, a PiS vezetőjének a bizalmi körébe tartozott. Vagyis már a választások éjszakáján Varsóban sokan felkészültek arra, hogy nyolc év kormányzás után Kaczynskiéknak távozniuk kell a hatalomból.

Azóta kiderült: a PiS lett ugyan a relatív győztes a voksok 35,38 százalékával és 194 alsóházi mandátummal, de egyik sem elég ahhoz, hogy kormányon maradjon. Potenciális szövetségesük, a szélsőjobboldali Konföderáció ugyanis csak 18 mandátumot szerzett a szejmben, a szavazatok 7,14 százalékával. A többséghez márpedig 231 mandátum kellene, amitől tizenkilenc képviselői hely választja el a két – egyébként nehezen összeegyeztethető programmal rendelkező – jobboldali pártot.

Igaz, az illiberális elvek mentén elkezdett, a PiS által évek óta folytatott államépítés után nem lesz könnyű dolga a Polgári Platform (PO) és Donald Tusk volt miniszterelnök által vezetett ellenzéknek sem, ha kormányozni kezdhet. Várakozásaik szerint erre legkorábban decemberben kerülhet sor, és a PiS bizonyára több fortélyt kitalál addig, ami nehezítheti a hatalom átadását.

Lengyel választás: érkeznek a hivatalos eredmények

Hétfőn reggel elkezdték közölni a lengyel parlamenti választás első eredményeit.

11,21 százalékos feldolgozottságnál egyelőre a lengyel kormánypárt és szövetségei alkotta konzervatív koalíció vezet.

A parlamentbe jutó pártok eredményei jelenleg, tehát alig több mint 11 százalékos feldolgozottságnál a következők:

Az exit pollok alapján kormányváltás jöhet Lengyelországban

Cikkünk frissül

A két ciklus óta kormányzó Jog és Igazságosság kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi lengyel választáson, mégis az ellenzék alakíthat kormányt – ezt jelzik előre az urnazárás után közzétett exit poll adatok.

Az IPSOS az alábbi eredményre számít:

Lengyel választás: rengetegen szavaznak külföldön, Budapesten másfél órát kell sorban állni a követség előtt

Másfél órát álltak sorba lengyelek a budapesti nagykövetség előtt, hogy leadhassák szavazatukat a választáson –írja a hvg.hu. A lap helyi tudósítójának a várakozók azt mondták, a követségi dolgozók előre tudatták velük, hogy ennyit kell várni.

A lengyel választáson rekordmagas részvétel várható: 17 óráig a szavazásra jogosultak 57,54 százaléka járult az urnákhoz, ami közel 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig. Rekordmagas részvételt észlelnek külföldön is, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált.

A lengyel választáson este 9-ig vannak nyitva a szavazóhelyiségek.

Rekordmagas részvétel várható a lengyel választáson

A finishez közelít a lengyel választás, amelyen a hírek szerint a négy évvel ezelőttinél jóval többen szavaznak. Vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 57,54 százaléka járult az urnákhoz, ami közel 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig – írja az MTI a lengyel országos választási bizottság (PKW) közleménye alapján.

A legutóbbi, 2019-es szavazáson 17 óráig 45,94 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 11,6 százalékkal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben az erre jogosultak közel 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen még 62,7 százalékos volt a részvételi arány.

Rekordmagas részvételt észlelnek külföldön is, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált.

Eldurvult kampány után döntő ütközetre készül Lengyelország

Egy megosztott Lengyelország polgárai mennek választani október 15-én – mondta Mitrovits Miklós történész, polonista a 24.hu-nak a vasárnapi szavazás előtt. Nemcsak a lengyelek, hanem egész Európa figyeli majd a varsói parlament összetételéről döntő voksolást. Budapestről nézve is fontos, hogy milyen lesz a magyar-lengyel viszony a választás után kialakuló régi vagy új vezetéssel, annál is inkább, mert a lengyel kormány több ügyben – például a migrációval kapcsolatban – Orbán Viktor egyetlen szoros uniós szövetségese. Lényeges az is, hogy a visegrádi négyek együttműködése miképpen folytatható a jövőben, amivel kapcsolatban Robert Fico várható pozsonyi kormányalakítása jó jel a Fidesz számára.

Kérdés ugyanakkor, hogy marad-e hatalmon Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski konzervatív, nacionalista pártja, a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS). A kérdés e párt vezérét is feszíti, máskülönben nem nevezte volna ellenfelét, az ellenzék első számú politikusát, Donald Tusk ex-miniszterelnököt „tiszta gonosznak”. A hírek egyébként megoszlanak arról, hogy az egész ellenzéket hívta-e „árulóknak” egy kortesbeszédében a miniszterelnök-helyettes, vagy csak Tuskot kell szerinte árulóként „morálisan megsemmisíteni”.

Persze a Polgári Platform (PO) vezetőjét, az Európai Tanács korábbi elnökét sem kell félteni, ő is gonosznak nevezte Kaczynskit, és még rá is tromfolt:

Vége a szuverén nemzetállamokat tiszteletben tartó világnak?

The post Vége a szuverén nemzetállamokat tiszteletben tartó világnak? first appeared on 24.hu.

A migránsellenes kormány vízumpolitikája miatti botrány eldöntheti a lengyel választást

Több hivatalnokot kirúgtak, másokat letartóztattak egy vesztegetési ügy miatt Lengyelországban.

A lengyel sajtó szerint 2021 óta akár 250–350 ezer vízumot is kiadhattak több ezer, egyes esetekben több tízezer euróért.

Mindez kevéssel az október 15-ei parlamenti választás előtt nagyon kellemetlenül érintheti a migrációban kemény, az Orbán-kormányéhoz hasonló álláspontot közvetítő kormányzó pártot, a Jog és Igazságosságot (PiS).

Tízezrek tüntettek a melegjogokért a varsói Pride-on

Több tízezren vonultak fel szombaton a varsói Pride felvonuláson, hogy a lengyel választások előtt az LMBT emberek egyenjogúságát követeljék. Az ország jobboldali kormánya, amely újraválasztásra törekszik, a korábbi kampányokban az általa „LMBT-ideológiának” nevezett jelenséggel szembeni fellépésre összpontosított.

Varsó polgármestere azonban fogadkozott, hogy az LMBTQ közösség „mindig biztonságban lesz”.

És remélem, hogy mindannyian biztonságban lesztek Lengyelországban