Best WordPress Hosting
 

Mindenki „nyert” a lengyel helyi választásokon, de az illiberális PiS még az összeomlást is megúszta

Az önkormányzati választások általában minden országban lehetőséget adnak arra, hogy ellenzék és kormánypárt is ünnepelje a saját sikereit. Nem történt ez másképp Lengyelországban sem vasárnap. A jobboldali-nacionalista PiS, azaz Jaroslaw Kaczynski „szuverenista” Jog és Igazságosság nevű, tavaly év végén ellenzékbe szorult pártja kapta országosan a legtöbb szavazatot, ha az egyes politikai erőket külön-külön nézzük. Ezért is jegyezte meg Kaczynski – Mark Twaint idézve –, hogy „jelentősen eltúlzottak voltak a halálomról szóló hírek.”

Majd a választási exit pollok láttán Kaczynski azt is hozzátette:

ez még nem a vég számunkra.

Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban

Bár a magyar kormány a saját szuverenitására nagyon kényes, közben komoly hirdetési kampányokat folytatott többek között Szlovákiában és Lengyelországban.

The post Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban first appeared on Direkt36.

Letartóztatások, éhségsztrájk, médiaháború: balkanizálódik vagy éppen a jogállamot építi vissza Lengyelország?

Kisebb tüntetések voltak a hét elején a régi-új miniszterelnök, Donald Tusk sopoti (észak-lengyelországi) háza, illetve több varsói középület előtt, aztán a tavaly év végén ellenzékbe szorult PiS, azaz a jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság csütörtökön már több tízezres, sőt talán százezres demonstrációt tartott Varsóban (35 ezertől 300 ezer résztvevőig terjednek a becslések a fővárosba 400 busszal szállított, illetve ott spontán megjelenő tüntetőkről.) A pártelnök, Jaroslaw Kaczynski, aki 2015-től nyolc éven át gyakorlatilag Lengyelország első számú vezetője volt, keményen támadta a tavaly decemberben hatalomra került, centrista, harmadikutas és baloldali erőkből álló új kormánykoalíciót és annak vezetőjét.

„Le kell váltanunk ezt a kormányt” – mondta Kaczynski, aki szintén volt már kormányfő (2007-ben éppen őt váltotta Tusk első kormánya), és a múlt év végéig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A tüntetésen egy mestertervről beszélt, amely szerint „likvidálni” akarják Lengyelországot. A tüntetésről szóló közvetítésbe behallatszottak a demonstrálók jelszavai is. A résztvevők azt skandálták: „Nem adjuk meg magunkat!”, „Lengyelek vagyunk!” és „Fel Berlinre!”. Ez utóbbi jelszó Kaczynski azon tézisére vezethető vissza, hogy Németország gyarmatosítani akarja Lengyelországot. A PiS elnöke beszélt arról is, hogy az új kormány minden intézményt át akar venni vagy megsemmisíteni, miközben a „német imperializmus visszatér”.

Jakub Porzycki / ANADOLU / AFP Jaroslaw Kaczynski a varsói ellenzéki tüntetésen 2024. január 11-én.

Csata a köztévéért, elítélték a volt belügyminisztert – kemény harc dúl Lengyelországban Tusk kormányalakítása után

Hatalomtechnikai (nagyon sok pártból a múlt héten hatalomra jutott koalíció), közjogi (nincs alkotmányozó többsége az új kormánynak), ideológiai (centrista-baloldali-zöld koalíció áll szemben a nemzeti illiberális irányzattal) és személyes (Donald Tusk ellentéte Jaroslaw Kaczynskival) okai is vannak annak, hogy Lengyelországban egy héttel az új kormány hivatalba lépése után

megindult a küzdelem a közmédia, az igazságszolgáltatás és az állami szervek irányításáért.

A harc a nemzeti retorikával élő, a nemzeti eszméket kisajátító, az októberi választáson elbukott Jog és Igazságosság (PiS) és az európai értékeket hangsúlyozó, mérsékelt jobboldali, baloldali és zöld gondolatokat megfogalmazó új kormánykoalíció között zajlik. A probléma csupán az, hogy a mérsékelt jobboldali Donald Tusk régi-új miniszterelnök vezette új kormány az „elmúlt nyolc év” illiberalizmusa ellen szintén illiberális módszerekkel lép fel.

Nem megy simán Tusk kormányalakítása, a lengyel elnök szerint a Jog és Igazságosság is azt állítja, megvan a többsége

Az október 15-ei parlamenti választás után két komoly kormányfőjelölt van, Mateusz Morawiecki jelenlegi és Donald Tusk volt miniszterelnök – jelentette ki csütörtökön Andrzej Duda lengyel elnök (kiemelt képünkön).

Amint ismert, bár a választáson a legtöbb szavazatot az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) kapta, a jobboldali kormánypártnak a szélsőjobboldali Konföderációval sincs többsége, míg a Tusk vezette Polgári Koalícióból, valamint a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból és az Új Baloldalból álló centrista ellenzéki tömb bírja a képviselői helyek több mint felét.

A PiS 194 mandátummal rendelkezik a 460 fős szejmben.

Orbán ádáz ellenfele győzött Varsóban, kérdés, mit kezd az illiberális államkezdeménnyel

Szimbolikus jelentőségű volt vasárnap este, amikor már sejthető volt, hogy a lengyel ellenzék megnyeri a választást, hogy az ottani „királyi tévé”, azaz a kormány befolyása alatt álló TVP (Telewizja Polska) riporternője félbeszakította a még hatalmon lévő kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselőjét, és megadta a szót egy ellenzéki politikusnak. Az Onet, az egyik legnagyobb nézettségű és független lengyel internetes újság említi, hogy a riporternő, Danuta Holecka eddig Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettesnek, Lengyelország tényleges irányítójának, a PiS vezetőjének a bizalmi körébe tartozott. Vagyis már a választások éjszakáján Varsóban sokan felkészültek arra, hogy nyolc év kormányzás után Kaczynskiéknak távozniuk kell a hatalomból.

Azóta kiderült: a PiS lett ugyan a relatív győztes a voksok 35,38 százalékával és 194 alsóházi mandátummal, de egyik sem elég ahhoz, hogy kormányon maradjon. Potenciális szövetségesük, a szélsőjobboldali Konföderáció ugyanis csak 18 mandátumot szerzett a szejmben, a szavazatok 7,14 százalékával. A többséghez márpedig 231 mandátum kellene, amitől tizenkilenc képviselői hely választja el a két – egyébként nehezen összeegyeztethető programmal rendelkező – jobboldali pártot.

Igaz, az illiberális elvek mentén elkezdett, a PiS által évek óta folytatott államépítés után nem lesz könnyű dolga a Polgári Platform (PO) és Donald Tusk volt miniszterelnök által vezetett ellenzéknek sem, ha kormányozni kezdhet. Várakozásaik szerint erre legkorábban decemberben kerülhet sor, és a PiS bizonyára több fortélyt kitalál addig, ami nehezítheti a hatalom átadását.

Eldurvult kampány után döntő ütközetre készül Lengyelország

Egy megosztott Lengyelország polgárai mennek választani október 15-én – mondta Mitrovits Miklós történész, polonista a 24.hu-nak a vasárnapi szavazás előtt. Nemcsak a lengyelek, hanem egész Európa figyeli majd a varsói parlament összetételéről döntő voksolást. Budapestről nézve is fontos, hogy milyen lesz a magyar-lengyel viszony a választás után kialakuló régi vagy új vezetéssel, annál is inkább, mert a lengyel kormány több ügyben – például a migrációval kapcsolatban – Orbán Viktor egyetlen szoros uniós szövetségese. Lényeges az is, hogy a visegrádi négyek együttműködése miképpen folytatható a jövőben, amivel kapcsolatban Robert Fico várható pozsonyi kormányalakítása jó jel a Fidesz számára.

Kérdés ugyanakkor, hogy marad-e hatalmon Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski konzervatív, nacionalista pártja, a 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS). A kérdés e párt vezérét is feszíti, máskülönben nem nevezte volna ellenfelét, az ellenzék első számú politikusát, Donald Tusk ex-miniszterelnököt „tiszta gonosznak”. A hírek egyébként megoszlanak arról, hogy az egész ellenzéket hívta-e „árulóknak” egy kortesbeszédében a miniszterelnök-helyettes, vagy csak Tuskot kell szerinte árulóként „morálisan megsemmisíteni”.

Persze a Polgári Platform (PO) vezetőjét, az Európai Tanács korábbi elnökét sem kell félteni, ő is gonosznak nevezte Kaczynskit, és még rá is tromfolt:

„Önöknél az ellenzék sem hitte el, hogy győzhet. Itt tényleg van miért izgulni” – a lengyel választás óriási tétje

Vasárnap kiderül, hogy harmadszorra is a Jarosław Kaczyński vezette PiS, vagy pedig egy színes, centrista koalíció alakíthat-e kormányt Lengyelországban. Reális esély van patthelyzetre is, amikor a szélsőjobboldali, a szociális ellátások leépítésével kampányoló Konföderáció lehet a mérleg nyelve.

Fideszes mintát másolva hiszterizálják Lengyelországot

Bogárzabáló, kerítésdöntő, brüsszelita ellenzékkel riogat a lengyel kormány, amire a válasz, hogy Kaczyńskiék az asszonyverő alkoholisták cimborái. A kormány kommunikációja és a töredezett ellenzék dilemmái nagyon hasonlítanak a magyarországi helyzethez. Egy fontos különbség azonban van a két ország között: Lengyelország éppen most válik katonai nagyhatalommá, és ezen nincs ott vita.

Így haragította magára Orbán Viktor a legközelebbi barátait

Egy doboz ürüléket küldtek a varsói magyar nagykövetségnek, Novák Katalint megleckéztette a lengyel kormányfő, és veszélybe kerültek Orbán Viktor európai ambíciói. A Direkt36 a VSquare lengyel szerkesztőség közreműködésével feltárta, mi történt a színfalak mögött a korábban megbonthatatlannak tűnő magyar-lengyel szövetséggel a háború kitörése óta.