The post Alufóliasisakos felvetés, hogy az ellenzék 2022-es kampányát a Fidesz finanszírozta? first appeared on 24.hu.
Archívum címkék: maffiaállam
A kérgeskezű favágó és társai
Legújabban a Római parton levő fák bizonyultak ellenségnek minden bizonnyal egy nagyvállalkozó számára, aki úgy vélte, hogy a nemrég ültetett facsemeték lehetetlenné teszik árvízi védekezést. Józsa Márta jegyzete.Vannak a rendszernek kimondott és kimondatlan ellenségei. Mert a Brüsszeltől Sorosig, migránsoktól melegekig már alaposan beivódott a fejekbe mindenféle, amivel a hős vezénylő tábornokot követve hadba kötelező indulnunk, de amerre csak nézünk, mindenütt találunk további gyomlálandó társadalmi vagy éppen természeti jelenségeket.
Volt itt politikai szervezet által irányított méhlegelő-kaszálás, de ellenségek például a maguk műemléki szépségében a középkori várromok is, amelyeket nagy hevülettel betonoznak újjá a turizmusra hivatkozva. És a másfél évszázados magyar műemlékvédelem ajánlásaira fittyet hányva kortól, történelmi időtől, építészeti tartalomtól, megmaradt állapottól függetlenül egyre gyakrabban akarják a várakat kiegészíteni, lehetőleg egyformára. Persze maga a műemlékvédelem is ellenség, amelyet le-, vagy be kell törni.
És ellenség például a Balaton, ha nem jó helyen fekszik, akkor el kell keríteni belőle, és ki kell irtani a borzasztóan útban levő nádasokat, az azoknak élőhelyet biztosító állatvilággal együtt. A kivágott fákból ácsolt lombkorona nélküli lombkoronasétányról már nem is beszélve.
Ki a hunyó, hogy nem épül Budapesten sem új metró, sem új villamos?
Egyetlen km. új metró- vagy villamosvonal építése nélkül ér véget Karácsony Gergely első főpolgármesteri ciklusa Budapesten. Uniós források hiányában, illetve a kormány segítsége nélkül szinte lehetetlen pénzt szerezni ilyen volumenű projektekre. Ugyanakkor akad néhány jó példa arra, miként finanszírozzák a hasonló gigaberuházásokat más nagyvárosokban, igaz, még ezekhez is a kormány jóindulatára, illetve néhány törvénymódosításra lenne szükség.
Húsz év alatt 500 ezerrel lett több autó Budapesten és az agglomerációban, a kötöttpályás közlekedési hálózat azonban az 1-es villamos 2019-es kelenföldi hosszabbítása óta semmit sem fejlődött, az egyetlen, rendszerváltás után megkezdett és befejezett metróvonalat, az M4-est pedig 2014-ben adták át. Vagyis nagyon is szükség lenne a budapesti kötöttpályás közlekedés fejlesztésére – tervekből pedig nincs is hiány. A kormányzat átvette egy sor beruházás megvalósítását a fővárostól, amikor még hozzáfért Magyarország az uniós forrásokhoz, ám a pénzcsap elapadása óta ezek a projektek is megakadtak.
Fővárosi lehetőségek: CAF-villamosok igen, új vonal nem
Magyar Bálint: Magyarországon patronális autokrácia van, ragadozó állam működik
Milyen fázisai vannak egy autokratikus rendszer létrejöttének, és hogyan érhető ez tetten a magyar állam működésében? – a többi között erről is beszélt Magyar Bálint a Tangó és Kes podcastban. A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, szociológus szerint a 2010 utáni Orbán-kormányok működésében megvalósult a Közép-Ázsiára és Oroszországra jellemző hatalmi struktúra, az állami intézmények elfoglalásával, a civil szervezetek, a média és a közösségi média bekebelezésével.
A szocialista kormányok oktatási minisztere a patronális autokrácia kifejezést használja a rendszer leírására, melyben egy politikai család köré szerveződő hálózat monopolhatalomra tett szert és maffiaállamot működtet. Míg egy liberális demokráciában a politikai, gazdasági és közösségi cselekvés szétválik, és transzparens szabályok alapján működik, addig Magyarországon ezek összejátszanak, kapcsolatuk pedig nem átlátható. Az állam működésnek célja itt nem a közjó megteremtése, hanem a magánérdekek képviselete.
– Az államhatalom eszközeivel zsarolnak ki vagyont, pozíciót a klientúrának – fejtette ki Magyar Bálint, aki szerint rejtőzködő, ezáltal kriminális személyes, függési viszonyok alapján, informális csoportoknál születnek a döntések.
Orbáni prioritások: oktatásfejlesztésre nem jut, stadionberuházásra viszont igen
A fideszes többségű parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárddal megemelte az előirányzatot. Egy rakás beruházást stoppolnak, de a stadionépítési kedv nem lankad. A sport az egyik legnagyobb közpénzmosoda.
Az első félévben 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede – írja a Népszava. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás a lap szerint: a parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.
Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek. Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.
Európa legdrágább hulladékkezelési rendszere Orbán MOHU-Molja
Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is. Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki valami különlegesen hatékony rendszert.
A hazai érintettek szerint az eddigi 80 milliárd forintos termékdíj helyett a most életbe lépő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a gyártóknak várhatóan 230-300 milliárd forintot kell fizetni azért, hogy az általuk gyártott termékek begyűjtését és újrahasznosítását a MOHU majd elvégezze.
Pethő Zsolt, a MOHU vezetője a hvg.hu-nak erre azt mondta, hogy “abból fakad, hogy a korábban megállapított környezetvédelmi termékdíjak nem tükrözték az adott termék hulladékká válása után felmerülő valós költségeket.”
A Paksi Atomerőmű új vezérigazgatója egy nukleáris tapasztalattal nem rendelkező, ősfideszes János.
Kritikus pillanatban váltották le a Paksi Atomerőmű szakmailag elismert vezetőjét, hogy helyet csináljanak egy ősfideszesnek. A kormány célja az atomenergiával nem az energiabiztonságunk megteremtése, hanem a lopás.
Miközben az Országos Atomenergia Hivatal rendelete a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről kimondja: “Atomerőmű üzembe helyezésében és üzemeltetésében, a biztonsági kérdésekben, az erőforrások biztosításában döntési jogkörrel rendelkező vezetőknek rendelkezniük kell legalább három éves nukleáris szektorban szerzett tapasztalattal és a nukleáris biztonsági követelmények ismeretével.” Ezért a kormánynak írásbeli kérdést nyújtunk be Tordai Bence országgyűlési képviselővel. Bár az újságíróknak megtehették, hogy nem válaszolnak, ezekre a kérdésekre kötelező lesz válaszolnia a kormánynak!
A Direkt36 cikke: