Best WordPress Hosting
 

Így szolgáljuk ki közpénzből az arab ingatlanmutyit

Miközben a bérlőket már kidobálják, a felszín alatti hulladékot csak jövő ősszel kezdik elvinni a mini-Dubaj területéről. A projektért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium befejezte a Rákosrendezőn, a tervezett mini-Dubaj beruházás területén lévő hulladék felmérését. Szerintük Budapest egyik legnagyobb illegális hulladéklerakójának felszámolása zajlik. A  minisztérium szerint “a sok esetben komoly egészségkárosító hatással bíró hulladék elszállítása a környéken élők és minden budapesti érdeke”. Arra jutottak, hogy a felszíni hulladéklerakással érintett terület nagysága 126 425 négyzetméter (12,6 hektár), az illegálisan elhelyezett hulladékok teljes becsült mennyisége meghaladja a 190 000 köbmétert.

Mindezeket különféle biztonsági intézkedések mellett az év végéig el is szállítanák. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudják, mekkora a felszín alatti szennyezettség mértéke. Annak mentesítésére alkalmas műszaki megoldás tervezése csak 2025 szeptemberére fejeződik be. Bármiféle építkezés pedig csak a kármentesítés befejezése után kezdődhet meg, tehát jó esetben is nagyjából 2026-ban.

A helyzettel foglalkozó Népszava azt írja, a katasztrófavédelem még mindig nem tudja, mi miatt ütött ki tűz a hónap elején Rákosrendezőn, ahol jelentős mennyiségű – száz méter hosszú, húsz méter széles öt méter magasságú rakás – 10 ezer köbméter talpfa égett le rejtélyes körülmények között.

Mit jelent az, ha valamit kiemelt beruházássá nyilvánítanak?

Építkezés a Fertő tónál, műemlék épületek bontása, a Városliget beépítése, akkumulátorgyárak, balatoni beépítések: mind kiemelt beruházás. Az ilyen építkezésekre nem vonatkoznak a műemléki, környezetvédelmi és a helyi építési szabályok. Mit jelent mindez?

A Szabadeurópa elmagyarázza röviden és egyszerűen:

Nyitókép: stop kiemelt beruházások – munkáskobakok. fotó: Egyed Péter

Felavatták az értelmetlen közpénzszivattyú szimbólumát

Varga Mihály felavatta Karcagon az újabb több mint 4 milliárd közpénzből újragondolt Sámándobot. A pénzügyminiszter szerint az új központban a közép-ázsiai gyökerű magyar kultúrát őrzik.

Európa akkor lehet erős, ha erős nemzetállamokra épül, és megőrzi zsidó-keresztény kultúráját – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ tegnapi átadó ünnepségén. A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob újragondolt változata elkészült hát, a legutolsó, fél évvel ezelőtti hírek szerint több mint négymilliárd forintból, de a végösszeg egyelőre nem ismert. Mindenesetre úgy tűnik, hogy pénzfaló fejlesztés minden közpénzt megért, amit a fideszes politikus meg is erősített: „A nemzeti kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja”.

Amint tavaly szeptemberben a Népszava is beszámolt róla, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő akkor újabb közpénzköltésre bukkant a milliárdokat elnyelő Sámándobban.  Az ellenzéki politikus az uniós közbeszerzési értesítőben szúrta ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter még 270 milliót dobott az immár 9 év után elkészült karcagi „csodába”. A fél évvel ezelőtti szerződésmódosítás alapján az eredetileg 2,6 milliárdért vállalt munka előbb 3,7 milliárdra, majd a szerződés összértéke pontosan 4 027 563 104 forintra nőtt, s a befejezés határideje 2024. március 30.

A bíróságok döntéseit felülírva szűkíti az átláthatóságot a Kormány

Miközben a Kormány megpróbálja elérni az Európai Bizottságnál, hogy a kohéziós alapokhoz hasonlóan a rendszerszintű korrupciós kockázatok miatt visszatartott további uniós pénzek is kifizetésre kerüljenek, 2023 végén több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amely csökkenti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Az idén hatályba lépő módosítások civilek és újságírók sikeres pereskedésére adott válaszcsapásként értékelhetők.

Kevesebb adatot kell kiadni

A Transparency International Magyarország még 2021-ben adott be adatigénylést, hogy megtudja a koronavírus járvány idején feleslegesen beszerzett lélegeztetőgépeken milyen módon adott túl a Kormány. A minisztérium megtagadta az adatok kiadását, mert az adatokat az irányítása alatt álló szervektől kellett volna bekérnie. Ezt az érvelést sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem fogadta el, ezért a minisztérium a Kúriához fordult. A Kúria egyetértett a bíróságokkal és kimondta, hogy az adatokat ki kell adni. A legfelső bíróság indokolásában külön hangsúlyozta, hogy az adatigénylés teljesítése a szakmailag felkészült minisztériumi apparátus esetén teljes joggal elvárható, hiszen

Íme az MVM gázos bűvésztrükkje

Az egyik kezével 721 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány az állami energiacégnek, az MVM-nek az adófizetők pénzéből a rezsicsökkentés miatti veszteségek ellentételezésére, a másikkal most visszavesz 309 milliárdot osztalék formájában. Teheti, mert az MVM jól keresett az átlag feletti mennyiséget fogyasztó lakosságnak kitalált piaci gázáron.

A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”

Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott 309 milliárd forintos pénzkivétel nemcsak gyorsan jött, hanem többszöröse is az eddigieknek, nagy változásnak kellett tehát a háttérben történnie. Energetikai szakértőket kérdeztünk a hivatalos magyarázatról: tudomásuk szerint milyen bravúrt hajthatott végre az MVM a külpiacokon?

Konstruktív partnerség helyett romboló hozzáállás – az új Pázmány-kampusz kálváriája

A Nemzeti Múzeum mögött a néhai Magyar Rádió telephelyét – benne az ikonikus Bródy Sándor utcai bejárattal, a “Pagodával”, és a világelső stúdióépülettel  – az Orbán-kormány elpasszolta a katolikus egyháznak. A józsefvárosi helyi lakosságot és a teljes társadalmat egyaránt építő, gazdagító történet is lehetne az a beruházás, amely jelenleg a hazai katolikus egyházi vezetés szégyenfoltja.

Józsefváros sokszínű kerület, ahol számos egyházi közösség van jelen. Az én szememben különösen nagy értéket hordoz az a békés együttélés, amit ezek a felekezetek, gyülekezetek ebben a körzetben megvalósítanak. Ezért tartottam volna fontosnak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kerületünkbe tervezett beruházása kapcsán hasonlóan konstruktív partnerség, figyelmes párbeszéd valósuljon meg, ám erre sem a kormányzat, sem az egyházi vezetés nem volt nyitott. Az egyetem rektora egy levelemre még válaszolt, de abból is az derült ki, hogy ők inkább passzív szemlélői a folyamatnak, a döntéseket valójában nem ők hozzák. Miután a helyi lakosság nevében, az ő képviseletükben írt megkereséseim válasz nélkül maradtak, majd a bontási szándékról is csak közvetve értesültünk, elfogytak azok a békés eszközök, amelyek az én kommunikációmat jellemzik. Kénytelenek voltunk jelképesen védettség alá helyezni egyes épületeket, de

nem megakadályozni akarjuk a kampusz kialakítását, hanem érdemi válaszokat szeretnénk kapni a kérdéseinkre, egyeztetni akarunk arról, ami a helyi emberek életét rövid távon biztosan megnehezíti,

Mese a klímahisztériáról

A kekvaként működő, 2016-ban alakult, 21 fős Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (7220 társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés) kapja a hazai természet- és környezetvédelmi civilszervezetek pénzének meghatározó részét.

Az alapítványi célra az alapítvány teljes vagyona és annak teljes hozadéka – ideértve az alapítást követően érkező valamennyi adományt és egyéb bevételt is – fordítható és felhasználható, azzal, hogy az alapítvány vagyona 600.000.000, – Ft alá nem csökkenhet” – olvasható a bírósági bejegyzésben. Áder, Csepreghy, Lázár, Martonyi és Vizi továbbra is a gongo kuratóriumának tagjai. Közhasznúságról szóló tartalom az alapítványnál nincs bejegyezve. Kinek szolgáltat akkor?

„Csak óriási erőfeszítésekkel és jelentős gazdaságátalakítással érhető el a 2015-ös párizsi klímacsúcson megfogalmazott célkitűzés, hogy az iparosodáshoz képest 2 Celsius-fok alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedése, de az a pálya, amelyen a világ halad, közelebb jár a 3 Celsius-fokhoz” – üzente most Áder János. Miért jó bárkinek is, hogy általa nem értett ügy szócsöve legyen? Hazánk a betelepül dél-koreai és kínai akkumulátorgyárak kapcsán annak energiaigény-fedezésére sokkal több fosszilis energiát vesz majd igénybe, mint eddig. Ezt kell most éppen megtámogatni?

Megéri 1536 milliárdért megvenni a Budapest Airportot?

Évek óta húzódik a Budapest Airport eladása, 2020-ban egy magyar befektetőkből álló konzorcium tárgyalt a Budapest Airport megvásárlásáról, aztán a magyar kormány is folytatott tárgyalásokat a reptérvásárlásról, sőt, indikatív ajánlatot is tett a reptérre. A MÁV összeomlik, de az Orbán-kormány repteret akar venni. Kinek éri meg ennyiért?

Arról, hogy mennyibe kerülhet a ferihegyi reptér, több szám is napvilágot látott. Arról szóltak a hírek, hogy a magyar kormány 4 milliárd eurót ajánlott a reptérért, aztán egy megemelt, 4,4 milliárd eurós árról is szó volt, 2021-ben a Deutsche Bank fair érték becslése 4,2-5,2 milliárd euró volt– írta a portfolio.hu.

A Bloomberg most arról ír, hogy  a reptér felvásárlása 4 milliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) tranzakció lehet.

Szijjártó Péter újabb paksi csúsztatása

Szijjártó Péter bejelentette, hogy már ássák Paks 2 gödrét, ám néhány tény kimaradt a tájékoztatóból. Az OAH korábbi tájékoztatása szerint az állami Paks II Zrt. a teljes talajkiemelésre még engedélyt sem kért.

Elkezdődött a leendő 6-os paksi blokk alatti talajkitermelés is – jelentette be tegnap ünnepélyesen Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azt is megemlítette, hogy a talajt egyelőre 5 méterig bányásszák ki. A munkagödör teljes, tervezett mélysége később akár a 23 métert is elérheti – fűzte hozzá. A tervezett, 5-ös számú blokk alól 5 méteres mélységig már kihordták a körülbelül egymillió köbméter földet. A résfalazás 700 méternél tart, Oroszországban pedig gyártják a reaktortartályt.

A külgazdasági és külügyminiszter azt nem említette, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a talajvízszivárgási veszélyek miatt engedélyezett az eredetileg igényelt, 23 méteres mélység helyett csak 5 méteres, a talajvíz szintjének megfelelő földkitermelést.

Százmilliókat költhet saját zöldrefestésére Áder János klímavédelmi alapítványa

Valóban aktuálisak a klímavédelem és a fenntarthatóság kérdései, hiszen egyre-másra jelentik be újabb és újabb akkumulátorgyárak létrehozását. Egyet pedig nemrégiben be is zártak, igaz, egyelőre csak ideiglenesen. A kommunikációs kampány azonban valószínűleg nem ezeket az ügyeket, hanem az őszi fenntarthatósági expót, a Planet Budapestet reklámozza majd. Ismerős üzletember cégei nyerték el/ nyelték le a közpénzt.

Aggódnak a helyiek az iváncsai akkumulátorgyár egészségügyi hatásai miatt, Abasáron mintegy 1700 tonna akkumulátorgyártásból származó hulladékot találtak, a szigetszentmiklósi akkumulátor-újrahasznosító gyárban pedig súlyosan hiányosak a biztonságos üzemeltetés feltételei – március közepén két munkás halt meg egy robbanás után. Nemrégiben pedig átmenetileg felfüggesztették a bátonyterenyei akkumulátorgyár működését, a helyiek közül többen azt sem bánnák, ha soha többé nem nyitna ki:

A debreceni akkumulátorgyár, illetve az ivóvíz ügyét Áder János tiszta sornak látja, saját, Kék bolygó című podcastjában legalábbis megnyugtatta a debrecenieket, hogy a CATL akkumulátorgyár felépülte után sem lesz gond az ivóvízzel. Igaz, a volt köztársasági elnök beszélgetőpartnere nem valamilyen vízügyi szakember, hanem a Magyar Akkumulátorszövetség ügyvezetője volt.  Áder leállította a mérgező akkugyárról beszélő vendégét, majd kivágták az adásból ezt a részt.

Orbáni prioritások: oktatásfejlesztésre nem jut, stadionberuházásra viszont igen

A fideszes többségű parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárddal megemelte az előirányzatot. Egy rakás beruházást stoppolnak, de a stadionépítési kedv nem lankad. A sport az egyik legnagyobb közpénzmosoda.

Az első félévben 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede – írja a Népszava. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás a lap szerint: a parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek. Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.

Lázár János tehenei vízágyat kapnak, és 3,3 milliárdért két új istállót

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t tavaly augusztusig Lázár János kormánybiztosként felügyelte, azóta pedig a Jövő Nemzedék Földje nevű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi elnökeként vesz részt a cég működésében, amely igen jól „tejelhet”, hiszen most két új istállót építenek vemhes tehenek és növendék állatok részére nettó 3,3 milliárd forintért.

Az Átlátszó oknyomozó portál szerint lesz napelem-rendszer, silófermentáló, vízágy a teheneknek. Az állami mintagazdaságban az elmúlt évek főleg lovas fejlesztései (kollégium, sportcsarnok, kocsiszín és versenyistálló) mellett azért a  marhákat sem sem hagyták az út szélén, a robotizált tehenészet után közbeszerzést írtak ki számukra új istállók kivitelezésére.

A mérnöki feladatokat az MHV-Cosinus Mérnöki Kft. végzi majd el csaknem 38 millió forintért, a 2,9 milliárdosra becsült kivitelezést pedig nettó 3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyerte el. A cégnek először el kell bontania hat istállót, majd két újat kell  felhúznia. Az egyik 150 férőhelyes lesz 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére, a másik 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgál.

Kék Bolygó Tőkealapok – A zöld kifizetőhely

Nem értem, hogy miért nem képezi senki érdekét a zöld civilszervezetek kisemmizése után, hogy feltárja azt a méltánytalan helyzetet, ami hazánkban a természet- és környezetvédelmet jellemzi. Merthogy van pénz, csak a NER felé tereli azt a mosolygós Áder spori. Milyen csodára vár az a stáb, amely a rendszerváltás táján, a Duna-kör után olyan kitűnően teljesített. Úgy tűnik nekem, hogy a hajdani vezetők elejtették a gyeplőt. Többségük már reménytelennek látja, hogy a tömérdek kiskirályt kiizzadó zöldek eggyé tudjanak összeállni és kiállni a következő generációk élhető körülményeiért. A Fidesz-KDNP kormány sokat süketel a családok támogatásáról, de intézkedései felemásak és hatástalanok is, ha a jelenlegi népszaporulatra és a fiatalok kivándorlásra gondolok. Ezt csak tetézi a jelenlegi súlyos infláció, ami egyértelműen Orbán Viktor önhitt és dilettáns Európai Uniós politikájának a következménye, amivel lejáratja és alacsony bérekkel kiszolgáltatja a magyar állampolgárokat.

Partnerei számára megbízhatatlan, olcsó gyarmati országot csinált hazánkból és közben azzal etet mindenkit, hogy jólét van (számára és csókosai számára kétségtelenül), a kormánya jobban teljesít. Az országot sikeren szakította ketté és juttatta el a szembenállásig. Ez történelmi bűn. Orbán további vezetésével hazánk gyorsan kint találja magát az EU-ból (akkor a kínai érdeklődés is lecsökken), a NATO-ból és csatlakozhat a balkáni országokhoz. A Fidesz-KDNP berkeiben azonban vetélytársa nem akad, ami pontos jelzés a demokráciától eltávolodott, kontra-szelektált gárdáról, amely már csak diktátort tud kiszolgálni, de megújulni képtelen. A párton belüli versengés megszűnt, minden Csülök pillanatnyi, elég változékony hangulatától függ.

*

Újabb 100 millió a kerítésligetté vált Városligetre

Májusban új kerítést kapott a volt Közlekedési Múzeum területe (Quercus Hungary + Magyar Építő – nettó 49 millió forint), most pedig a volt Petőfi Csarnok körüli kerítés cseréje történik (Quercus Hungary + Magyar Építő – újabb nettó 49 millió forint).

Szuper, 100 millió forintot költöttünk kerítésekre! (Tudjuk, senkit nem érdekel, hogy mennyi pénzt nyúlnak le a Liget Projekten keresztül (is)…)

A Ligetvédők civil mozgalom ismételten felszólítja a Kormányt és a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t, hogy tegyen le a további építkezésekről a Városligetben: az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház építése helyett parkosítás kezdődjön a hosszú évek óta elzárt részeken, távolítsák el a kerítéseket, adják át ezeket a területeket a Ligethasználóknak!

A nagy Greendex biznisz – Merre csorog a lé?

„A Greendex Magyarország első-számú online fenntarthatósági magazinja” – hirdeti magáról a kormánytámogatású, Áder János által menedzselt csipet-csapat a Linked in-en. Mindez két év alatt, szédületes karrier. 268 követő, 7 alkalmazott – olvasom tovább.

A szerkesztőség tagjai: Bódi Ábel, Börzsey Barbara, Hajas Gyula Bence (szerkesztő), Lonkay Márta, Lóránt Gergely (lapigazgató), Novák Zsombor (szerkesztő), Sápi Zsófia (főszerkesztő). Számomra, aki efféle híreket régóta követek csupa előélet nélküli sajtómunkás, de akár tévedhetek is. Nem is a teljesítményükről írok alább (az olvasó azt ellenőrizheti), amiben én nagyon kevés eredetit, figyelemreméltót találok, hanem a vállalkozás felépítményéről. Lehet-e sok pénzzel zöld háttérsajtót teremteni? Az eddigiek alapján úgy tűnik sikertelen vállalkozás ez, mint ahogy minden a környezetpolitikát megerőszakoló vállalkozás így jár, ami kerüli a valóságot, aminek itt a centrumában az elcukisodott Áder Jánost, a nemzet horgászát találjuk.

„Az energetikától az agráriumon és hulladékgazdálkodáson át, a háztartásokat és hétköznapi életet érintő témákig mindent érintünk, ami egy szebb (sic!) jövő irányába mutat. Szakmai igényességű (sic!), ám közérthető ismeretterjesztő cikkek és aktuális hírek, podcastok és videós anyagok a zöld (sic!) kérdésekről, természetvédelemről, hazai és globális trendekről egyaránt” – így hangzik a bemutatkozó.

Kis magyar Stonehenge: a NER 2 milliárdos normafai lombkorona sétánya

Újabb érdekes lombkoronasétányra hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos Facebook-oldalán ma délelőtt. A független képviselő a Normafa erdejében “kis magyar Stonehenge-ként” álló betonkockákat és egy hatalmas betonteknőt mutat. A 2 milliárd forintos (!) sétányt már tavaly februárban át kellett volna adni.

A terveket hosszas, civileket is bevonó egyeztetés előzte meg, ami Hadházy szerint egyébként jó, de az nem világos, hogy egy erdőt miért kell szétbetonozni.

A teknő mindenesetre a tervezett lombkorona tanösvény “fejépülete” lenne, a kockák pedig a sétány tartóoszlopainak beton alapjait adnák. Az építkezést 2021. októberében kezdték, és 2022. februárjában már át is kellett volna adni a beruházást.