Best WordPress Hosting
 

Paksi napló 2024 április

Az Energiaklub havonta frissülő sorozata annak érdekében indult, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 áprilisi napló.

Az új magyar atomerőmű építési tervéről és állapotáról szóló kommunikáció áprilisban meglehetősen furcsa jelenséget produkált azzal, hogy minden érdemi, primer információt sikerült a hónap végén, két napban összesűrítenie. A magyar sajtóban az április 24-e és 26-a között megjelenteken kívül mindössze annyi új információt generált ez a téma, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a hónapban három beruházói kérvényt is tudomásul vett: az egyik egy acél-betonacél szerelő üzem létesítését teszi lehetővé, a másik a villamos szerelés és adminisztráció „komplexumának” építését, a harmadik „mechanikai és termikus összeszerelési munkálatok komplexuma” létrehozását. Mind a három jóváhagyás gyakorlatilag raktárcsarnokokat jelent, olyan kiegészítő épület kategóriákat, melyek nem a definíció szerinti erőműépítés részei. Árulkodó lehet például, hogy a „villanyszerelő raktárra” kiadott határozat 27 oldalas szövegének zöme azokat a feltételeket listázza, melyeknek előzetes teljesítése tudja legitimálni a 3 évre szóló határozatot.

Még az OAH oldalán is több, ennél fontosabb hír jelent meg Paksról a hónapban: április 12-én befejezték a hathetes karbantartás-javítás-tankolás munkálatait a Paks 4 blokkon, és 5 alkalommal jelentettek be teljesítménycsökkenést – jellemzően 100-150 MW méretűt – az amúgy négy blokkal üzemelő paksi atomerőművön.

Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon

Még tavaly merült fel kormányzati körökben, hogy a franciákkal kezdjenek építeni egy harmadik erőművet, ami az oroszok által épített Paks II. elsorvadását is eredményezhette volna. A Direkt36 új részleteket tudott meg az Orbán-kormány nukleáris ügyekben folytatott nagyhatalmi játszmáiról.

The post Volt egy ötlet az oroszok kiszorítására a paksi bővítésből, de elbukott Orbánon first appeared on Direkt36.

Ismét bebukott Paks1

Március 25-én délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Miután tavaly november közepe és december vége között a Paksi Atomerőmű egyes blokkja (Paks 1.) túljutott a menetrend szerinti tankoláson és nagyjavításon, elvileg az a kellemes, mintegy 18 hónapig tartó időszak várt rá, amikor zsinórban csak termel, termel, amennyi csak belefér. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így alakult. A Paks 1. blokk – amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy–hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata (azaz a hibamentes üzemelés, hogy a tankolásra és karbantartásra leálló Paks 2., 3. és 4. leálló blokk helyett is „a hátán cipelje” a paksi áramtermelést) – hétfő délelőtt leállt. Az automatikus védelmi jelzést követően az erőmű elvesztette a negyedét.

Ahogy a lenti képen látható, a kék vonal (ez a paksi termelés színe a Mavir oldalán) március 25-én, hétfő reggel 8 óra után egy kisebbet (–100 MW), majd 11 órakor egy nagyobbat (–500 MW) bukott. Az elvileg 2000 MW-tal termelő magyar atomerőmű így alig 900 MW teljesítmény hálózatra adására volt képes, mivel február 8. óta a Paks 4. blokk javítás alatt áll. A kisebb botlásról kiderült, hogy a Paks 2. blokk egyik tápszivattyúja romlott el – ezt aznap ki is javították. A Paks 1. hétfő délelőtti, azonnali elvesztését azonban az MVM Paks mostanáig egyáltalán nem magyarázta meg. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is csak szűkszavú magyarázattal szolgált, de abból, hogy „a szakemberek dolgoznak a hiba pontos okának feltárásán”, az legalább tudható, hogy nem tudják az okát.

Már március közepén dőlnek a magyar napelemes rekordok

Szerdán 11 és délután 2 között minden egyes órában több áramot tápláltak be a naperőművek a hazai villamos energiarendszerbe, mint korábban bármikor. A napelemek termelése a nap egészében is nagyon közel volt a történelmi csúcshoz: valószínűleg egyetlen egyszer, tavaly július 8-án fordult elő, hogy egy hajszállal ennél is több áramot állítottak elő az ilyen berendezések. A növekedés nagyon látványos: három éve nyáron még a jelenlegi felét is csak nagyon ritkán érte el a napelemek teljesítménye, ami most a csúcsidőszakban már a paksi atomerőműét is messze felülmúlja.

Importőrből exportőr

A szerdai napelemes áramtermelés ugyan kiugró volt, de már a korábbi napokban is olyan adatokat láthattunk, amilyeneket az évnek ebben a szakaszában korábban sosem. Kedden, illetve múlt pénteken, március 15-én is nagyjából a tavaly nyári átlagot hozták a naperőművek. A termelés évről évre tapasztalható növekedése már a fenti ábrán is jól látszik, de még szembetűnőbb, ha a hétnapos mozgóátlagot nézzük. Ebből ugyanis egyértelművé válik, hogy most már évek óta minden tavasszal az egy esztendővel korábbi nyári termelést produkálják a naperőművek, a napi kibocsátásuk pedig évről-évre nagyjából 5 gigawattórával nő.

Paksi fejlemények 2023

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik a kormány által felgyorsítani szándékozott paksi atomerőmű beruházással.

„A paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól, ennek megfelelően a felek aláírták a következő évekre vonatkozó ütemtervet is, amelynek alapján biztosan állítható, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést” – jelentette be november közepén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A Paksról küldött miniszteri közlemény (mellyel nem csak a következő évekre tervezett menetrendet jelölték ki a felek, de egyben elismerték azt is, hogy a beruházás újabb késedelembe esett) azonban nem állít sokkal többet, mint amit két hónappal korábban Alekszej Lihacsov mondott, aki akkor is, szintén Pakson járt. A Roszatom orosz állami nukleáris óriásvállalat vezérigazgatója akkor, miután megnézte a résfalazási tesztmunkagödör aktuális állapotát, arról beszélt, hogy szerinte 2025 elején megkezdődhet az építkezés: a Paks II. projekt első betonöntésével. (Mást mondott erről a vele együtt a helyszínen járó illetékes államititkár, Magyar Levente – ezt a kommunikációs zűrzavart pedig kielemezte a Népszava.)

Az orosz állami cég vezetője szeptemberben azt is közölte, hogy a Roszatom hozzáfog bizonyos főelemek legyártásához. És Lihacsov még azt is megígérte, hogy „különös figyelmet fordít a Paks II. projektre, és a cég a legjobb erőit irányítja arra”. Ehhez képest két hónappal később a magyar miniszter mindössze három számadattal bővítette csupán az eddigi ismereteket: Szijjártó Péter közölte, hogy a fővállalkozó 94 magyar céget vont már be a munkálatokba, az ötméteres mélységet elérő talajkiemelési munkákat 23 méteres mélység eléréséig kell folytatni – és a francia-német vállalkozó által végzett résfalazás aktuálisan 77 százalékos készültségnél tart.

Mártha Imre: Dinoszauruszt épít a kormány

A hulladékbegyűjtés új szisztémáját nem látja problémásnak a BKM körzetében, állítja, van elég átadóudvar, nem okoz gondot a hulladék leadása. A médiában gazdagon adagolt negatív tapasztalatok egy részét – így a leadott hulladékmennyiség látványos csökkenését – a korábbi, nem megbízható adatszolgáltatással magyarázza.

A BKM a tavalyi – az előző évi hetedére eső – 260 millió forintos nyereségét az idén várhatóan milliárdos nagyságrendre növeli, nem függetlenül attól, hogy más javuló tételek mellett a hulladékiparág stabilabban hozza a bevételt, mint az új rendszer indulása előtti időszakban. Az Európai Bizottság versenyhatóságától befutott a Mollal közös hulladékos cégre vonatkozó jóváhagyás, így ez az akadály is elhárult a főváros térségében a feladatot ellátni hivatott vállalkozás elől, várhatóan a jövő év elejétől innen koordinálják a munkát.

Azt is elmondta, hogy a BKM első fokon megnyerte a közérdekű adatok megismeréséért az állami kukaholding, az NHKV Zrt. ellen benyújtott keresetét.

HVG: Francia üzemanyag érkezhet a Paksi Atomerőműbe

A kormány néhány napja benyújtott határozati javaslata szerint a Paksi Atomerőműben

„új, alternatív, korábbitól eltérő gyártótól származó üzemanyag felhasználására is sor kerülhet”

– emeli ki a dokumentum szövegéből a hvg.hu. A Lantos Csaba energiaügyi miniszter által előterjesztett, a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelése nemzeti politikájának módosításáról szóló javaslatot kedden tárgyalja a parlament.

Fideszes politikusok feketeöves szélhámosokkal összefogva lopják a közpénzt: ez ma a magyar energiapolitika

A Völner-Schadl-ügy egyik, a bíróságon tárgyalt mellékszálából kiderül, hogy Magyarországon 1 paksi bővítésért felelős miniszter, 1 innovációért felelős miniszter, 1 igazságügyi államtitkár, 1 energiaügyi államtitkár és 1 végrehajtói kamarai elnök foglalkozott egyszerre és komolyan a “vízmotornak” nevezett közismert energetikai szélhámossággal, és próbáltak kéz alatt állami támogatást szerezni hozzá.

Ugyanezen időszakban elmaradtak Magyarországon a megújuló energiás beruházások, tilalom volt életben a szélenergiára, nem történtek jelentős épületenergetikai felújítások, nem történt meg a Krímet megszállva tartó Oroszországtól való energetikai függőség csökkentése, tovább bukdácsolt a paksi bővítés és akadályoztuk az EU klíma- és energiacélkitűzéseinek emelését- írta a hungarikum történtekről Jávor Benedek.

Mutyi és korrupció a felső szinteken

70 millióért zenei ízléstesztet és a műsorvezetőiről szóló felmérést rendelt az MTVA

Idén is ugyanazt a céget bízták meg a közvélemény-kutatásokkal, amelyik az elmúlt két évben már több mint 160 millió forintos megrendelést kapott a közmédiától.

Az Orbán-kormány makacsul ragaszkodik a paksi orosz fűtőelemhez is

EU-szerte ebben is magunkra maradtunk. A jelenlegi paksi atomblokkok orosz üzemanyagellátását nem váltjuk ki mással – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség, cáfolva az elmúlt napok találgatásait.

A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség. Ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor, Kötcsén, sajátjai között, azt állította volna, hogy a paksi, orosz fűtőelemeket franciára cseréljük.

A találgatásokat ugyanakkor még tovább fűtötte, hogy három napra rá az Energiaügyi Minisztérium (EM) „együttműködési megállapodást” kötött a francia iparági doyennek számító, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.

Miniszterelnökség: Pakson marad az orosz fűtőelem

A meglévő hazai atomerőművi blokkok üzemanyag-ellátására a jelenleg elérhető egyedüli lehetőség az orosz behozatal – közölte a Népszava megkeresésére a Miniszterelnökség.

A napilap megjegyzi, ez erőteljesen árnyalja azokat a múlt hét végi sajtóértesüléseket, miszerint Orbán Viktor Kötcsén azt állította, hogy a paksi orosz fűtőelemeket franciára cserélik. A találgatásokat tovább fűtötte, hogy az Energiaügyi Minisztérium együttműködési megállapodást kötött a francia, többségi állami tulajdonban lévő Framatome-mal, mégpedig atomerőművi fűtőelemek, a nukleáris blokkok élettartam-hosszabbítása, illetve az SMR-nek nevezett, kis teljesítményű atomerőművek kapcsán.

A Framatome jelenleg nem rendelkezik az orosz technológiával épült atomerőművek ellátására alkalmas üzemanyaggal – szögezte le ugyanakkor a Népszavának a Miniszterelnökség. Miközben a francia vállalat már dolgozik a fejlesztésen, a gyors, gyakorlati megoldást csak több éves távon tartják lehetségesnek. Az egyetértési megállapodás alapján az Energiaügyi Minisztérium figyelemmel kísérheti a valós európai lehetőségek megteremtődését – fogalmaztak.

Bod Péter Ákos: Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával

A beszélgetésben kitértünk a Liszt Ferenc repülőtér állami megvásárlására, ami mögött kínai érdekeket vélnek felfedezni egyes elemzők. Közgazdász vendégünk szerint annyit bizonyosan el lehet mondani a tranzakcióról, hogy nehéz felfedezni mögötte a nemzetgazdasági érdeket. Az eladók egy idő után elunhatták, hogy folyamatos nyomást gyakoroltak rájuk kormányoldalról, ezért változhatott meg a véleményük a reptér megtartásáról. A szándékokról sokat elárul, hogy a költségvetési mozgásterébe a jegybanki veszteség megtérítése sem fér bele, racionális magyarázatot tehát nehéz találni erre az ügyletre Bod Péter Ákos szerint.

Egy hét szünet

Orbán francia atomblöffje

Orosz helyett francia üzemanyaggal is működhet Paks – a kormányfő állítólag erről is beszélt a zárkörű kötcsei találkozón a legközvetlenebb politikai szövetségeseinek. Még nem létező nukleáris üzemanyagot választ a kormány, így az orosz függés tovább marad fenn Pakson. Pávatánc Putyin gazdának és az EU-nak.

Paks az orosz helyett francia üzemanyagra állhat át – erről beszélt állítólag Orbán Viktor Kötcsén, ma pedig az Energiaügyi Minisztérium közleményben tudatta, hogy egyetértési megállapodást írt alá a francia Framatome vállalattal egyebek mellett az atomerőművek hosszú távú üzemeltetésével és üzemanyag-ellátásával összefüggő közös munkáról.  Ez alapján a térségben utolsóként Magyarország is elkezd leválni az orosz nukleáris üzemanyagról. A diverzifikálás hosszú távon csökkentené a magyar különutasságot és növelné az energiabiztonságot, a francia alternatíva azonban még nincs kész, így az átállás négy-öt év is lehet. Amerikai üzemanyaggal ez elképzelhető, hogy gyorsabb lenne, a magyar választás mögött geopolitikai megfontolások állhatnak.

Egyre komolyabb kockázat

Kulcsmozzanatához érkezett a paksi bővítés

Újabb fontos pillanatához érkezett a paksi bővítés azzal, hogy elkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése is, amely az első lépése az építés előkészítési munkálatainak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.

A tárcavezető arról számolt be, hogy megindult a paksi atomerőmű leendő hatos reaktorblokkja alatti talaj kitermelése is, először öt méteres mélységig, miután ugyanez a tervezett ötös blokk esetében már megtörtént. Jelezte, nagyjából egymillió köbméternyi földet kellett elszállítani a helyszínről, és jelenleg is harminc-negyven teherautó hordja el a nyolc gép által kitermelt földet. A hatos blokk egyes pontjain 23 méteres mélységig kell majd leásni a stabilitás, a biztonságos működés garantálása érdekében, ez egy következő fázis lesz a munkálatokban.

Szijjártó kitért arra is, hogy eközben zajlanak a stabilitás és a biztonság szempontjából rendkívül lényeges résfalazási munkálatok, már mintegy 700 méter meg is épült. Illetve a reaktortartály gyártása is folyamatban van Oroszországban. Mindez azt jelenti szerinte, hogy a 2030-as befejezése a munkálatoknak továbbra is reális célkitűzés.

Átlátszó: Nem tudja tartani a 30 fokos Duna-hőkorlátot a paksi atomerőmű

Hiába csökkentette a hőség miatt a teljesítményét a paksi atomerőmű, a jogszabályban rögzített Duna-hőkorlátot így sem képes tartani – írja az Átlátszó.

Az Atomerőmű 25 fok felett kezdi mérni, hogy az általa kieresztett forró víz mennyire melegíti fel a Dunát. Miután a mérésük szerint a Duna vizének hőmérséklete az atomerőmnél meghaladta a 29,5 Celsius fokos határt, belső szabályzatuk értelmében kénytelenek voltak visszafogni a termelést.

Az erőmű mintegy 560 megawattal csökkentette teljesítményét, ám nem volt elegendő ahhoz, hogy tartani tudja a dunai élővilág védelme érdekében hozott 30 fokos hőkorlátot.

Túl meleg a Duna, ismét csökkentette a teljesítményét a paksi atomerőmű

560 megawattal csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű kedden és szerdán a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt – számolt be az MTI az Országos Atomenergia Hivatalra hivatkozva. Mi lesz, ha esetleg beindul Paks2?

A július 18, keddi 320 megawatt teljesítménycsökkentést követően szerdán 15 órától további 240 megawattal csökkentették az erőmű teljesítményét. A módosítást a vízre vonatkozó környezetvédelmi korlátok miatt vezették be, a nukleáris biztonság szintjét nem befolyásolja. Aggódni azért nem kell, mert olyan technológiák is rendelkezésre állnak, amik az átlagosnál 90 százalékkal alacsonyabb vízhozam, illetve magas vízhőmérséklet mellett is biztosítani tudják a biztonságos működést.

A atomerőmű belső szabályzata 29,5 Celsius-fokos beavatkozási határt állapított meg. Amennyiben ezt eléri a víz hőmérséklete, onnantól 0,1 fokonként 80 megawattal kell csökkenteni a teljesítményt, egészen addig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet. Az Atomenergia Hivatal folyamatosan felügyeli a blokkok állapotát, 100 megawattot meghaladó teljesítményváltozásról pedig be is számolnak.

Akkora a hőség, hogy csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű

Mintegy 560 megawattal csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű kedden és szerdán a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján szerdán. A tájékoztatás szerint a keddi 320 megawatt teljesítménycsökkentést követően szerdán 15 órától további 240 megawattal csökkentik az erőmű teljesítményét.

A jelenlegi leterhelés a vízhőmérsékletre vonatkozó környezetvédelmi korlátok betartása érdekében történt, amely a nukleáris biztonság szintjét nem befolyásolja – írták.

Hozzátették: olyan technológiák és tartalékok állnak rendelkezésre, amelyekkel a Paksi Atomerőmű hűtése szélsőséges körülmények között is biztosítható lenne, az átlagosnál akár 90 százalékkal alacsonyabb vízhozam, illetve magas vízhőmérséklet mellett is.

A mostani brutális hőség miatt fázhatunk majd a télen

Túlmelegedett a Duna, ezért csütörtökön csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését. Bár péntek délután elvileg visszaállnak a névleges kapacitásra, a kényszerű lépés így is rámutat egy olyan problémára, amire energiapiaci szakértők hónapok óta igyekeznek felhívni a figyelmet.

Mi történt? A Duna vízhőmérséklete csütörtökön a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért fél öttől három blokk teljesítményét összesen 240 megawattal csökkentették. Ez több mint 10 százalékos leterhelés, hiszen az erőmű névleges teljesítménye 2000 megawatt.

A termelés csökkentése hasonló helyzetekben a nemzetközi gyakorlat, hiszen a világon mindenhol szabályozzák az erőmű hűtését biztosító folyó maximális hőmérsékletét. Pakson a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem haladhatja meg a Duna hőmérséklete a 30 fokot. Ezt közelítettük most meg nagyon.

Túl meleg a Duna, csökkenteni kellett a paksi atomerőmű teljesítményét

Jelentősen csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű július 13-án csütörtökön a Duna túl meleg hőmérséklete miatt. Az erőmű közleménye szerint a Duna vízhőmérséklete az erőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre.

Az erőmű belső szabályzata szerint ha a folyó eléri 29,5 Celsius-fokos beavatkozási határt, 0,1 Celsius-fokonként 80 megawattal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.

Az erőmű weboldalán a vízhőmérséklet-mérésről közzétett tájékoztatóban az erőmű hivatkozik az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és a vízbe kibocsátott radioaktív szennyeződésekről szóló, 2001-es, környezetvédelmi minisztériumi rendeletre, amely kimondja, hogy a befogadó víz hőmérséklete a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot.

Csökkenteni kellett a paksi atomerőmű teljesítményét

Csökkentette teljesítményét a paksi atomerőmű csütörtökön a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt. Az erőmű honlapján azt írta: a Duna vízhőmérséklete az erőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot, ezért 16 óra 30 perctől a 2., 3. és 4. blokkokon összesen 240 megawatt leterhelést hajtanak végre.

A honlapon a vízhőmérséklet-mérésről közzétett tájékoztatóban az erőmű hivatkozik az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és a vízbe kibocsátott radioaktív szennyeződésekről szóló, 2001-es, környezetvédelmi minisztérium rendeletre, amely kimondja, hogy a befogadó víz hőmérséklete a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 méteren lévő szelvény bármely pontján nem haladhatja meg a 30 Celsius fokot.

Arról is tajékoztatnak, hogy az atomerőmű belső szabályzatában 29,5 Celsius fokos beavatkozási határt állapítottak meg; ennek elérése esetén – a hőmérsékletkorlát túllépésének mértékében – 0,1 Celsius fokonként 80 megawatt-tal kell csökkenteni a teljesítményt mindaddig, amíg az előírt korlát alá nem süllyed a vízhőmérséklet.