Best WordPress Hosting
 

Gigantomán természetpusztító fideszes ámokfutás Zemplénben is

A borsodi település beírná magát a rekordok könyvébe, itt épül ugyanis a világ leghosszabb gyalogos kötélhídja. Világrekordernek szánt 4 milliárdos kötélhíd alatt csupaszították le a hegyet Sátoraljaújhelyen.

A beruházók korábban 2,8 milliárd forintra tervezték a projektet, amelynek számlálója végül 4 milliárd körül áll majd. Ráadásul veszélybe került a világrekord egy hasonló cseh híd miatt. A város fideszes vezetője Szamosvölgyi Péter polgármester nem szívesen beszél arról, hogy az építkezés során a hídfők alatti erdős, Natura 2000 területet szép csendben lecsupaszították, anélkül, hogy környezeti hatástanulmány készült volna. A 24.hu videójából az is kiderül, hogy hasonló látványberuházások más országokban olcsóbban elkészülnek, így felmerülhet a kérdés, hogy a túlárazott beruházáson vajon melyik fideszközeli cég kaszált nagyot. És kit terhel a felelősség a természetpusztításért. Ja és 1 millió turista évente?

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/gigantoman-termeszetpusztito-fideszes-amokfutas-zemplenben-is/#arve-iframe-660d77318b323381356667″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://24.hu/belfold/2024/04/02/satoraljaujhely-nemzeti-osszetartozas-hidja-natura-2000-video/?fbclid=IwAR0rnb4zVQKnXyM98-KSHvBE35KQh2ATuNjd4c7wRiV9mqmPy0B87kPXjc0_aem_AZwE2fIRnE4mQm6aW5mTLqCh36GdXkt3X–4snYyN8PwPBz18Pe7V4dyCoFkV7-R_4fhefDdp6ua_r1QZCjYtSWX”}

A nagy-szénási keresztállítási műbalhé mutatja, hogy fideszes préda lett a természetvédelem is

A természetvédelmi hatóságot a kormányhivatalok alá rendelték, így a szakmaiság helyett ez a terület is politikai erőtérbe került. Ha egy nemzeti parki vezető akár csak finoman is, de kritizálni mer, elbúcsúzhat állásától.

Nemegyszer találják magukat olyan kultúrharc kellős közepén nemzeti parki vezetők, mint most Selmeczi-Kovács Ádám. A Duna-Ipoly Nemzeti Park eddigi osztályvezetője veszi majd át Füri András helyét igazgatóként. A posztját közel két évtizede betöltő Füri neve eddig jóformán csak a szakterületén belül volt ismert, s mint hosszú megbízatása mutatja, a szakma és a politika is elfogadta őt. Tavaly ősszel azonban a Budai-hegységhez tartozó Nagyszénáson felállítani tervezett kereszt miatt csetepatéba keveredett Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkárral, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével.

Menczer a maga megszokott otromba módján esett neki a nemzeti park vezetőjének, mondván: keresztényellenes, amiért nem támogatja a hegyen a kereszt felállítását. Természetesen megszólalt a neves természetvédő Bayer Zsolt is, „idióta, aljas, farizeus gazembernek” nevezve a nemzeti parki igazgatót. A magát keresztyénnek valló Füri – aki információink szerint egy baptista gyülekezethez tartozik – önérzetesen utasította vissza Menczer vádjait.

Nem bűncselekmény, hogy a gödi akkugyár egy ideig engedély nélkül működött

Az ügyészség kimondta, hogy a gödi Samsung-gyárnak mindent szabad. A minap látott napvilágot az a dokumentum, miszerint a főügyész megszüntette a nyomozást a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedély nélküli működésének ügyében, egyidejűleg meg is adta a hiányzó dokumentumot 2033-ig.

Megszüntette a nyomozást a rendőrség a gödi Samsung-gyár ügyében, amely a kazánjait környezethasználati engedély nélkül használta, de közben úgyis megkapta ezt az engedélyt 2033-ig. A DK-s Vadai Ágnes feljelentése hivatali vesztegetés gyanúját is felvetette, de a rendőrség szerint ilyen nem történt.

Lezárta az eljárást a Pest megyei rendőrség a gödi Samsung-gyár ügyében és megszüntette a környezetkárosítás vétsége és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást arra hivatkozva, hogy “a cselekmény nem bűncselekmény” – derült ki a hvg.hu birtokába került december 28-i határozatból.

A lélegeztetőgép-mutyi résztvevői a soroksári vegyianyagelosztó körül

Miközben 12 milliárd forintnyi fölöslegesen és méregdrágán beszerzett lélegeztetőgép még mindig egy raktárban porosodik, ahogyan a Párbeszéd – ZÖLDEK ezt néhány napja bemutatta, az ügyletet bonyolító kör újabb sötét üzlet, a tervezett soroksári vegyianyagelosztó körül bukkant fel!Ennek létesítését a kormány nyár eleje óta tagadni igyekszik, de a szeptemberben napvilágot látott információk egy óriási, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, környékbeli terület fejlesztési célra való átminősítéséről nem segítenek eloszlatni a kételyeket, hogy valami készül itt. Most pedig fényt derítettünk arra, hogy a feltételezett méregelosztó mögött a Rogán-körhöz köthető, a lélegeztetőgép-biznisszel gátlástalanságát, politikai kapcsolatait és jólértesültségét már bizonyított kör tevékenykedik.

Íme a legújabb védett láp irtó természetromboló giga orbáni ingatlanmutyi

„A minisztériumi iratok szerint a magyar vegyianyag-elosztóközpont létrehozását a Rail Cargo Hungaria nevű osztrák tulajdonú vasúti vállalat, illetve egy Acemil Zrt. nevű frissen létrehozott cég végezné” – írta a Direkt36.

Akkucella tesztelő és megsemmisítő üzem épülhet a 14 millióra megbírságolt iváncsai kormánymutyis akkugyár mellé

Elég nagy titokban, de újabb akkumulátoripari beruházásra kapott engedélyt a Fejér megyei kormányhivataltól a dél-koreai tulajdonú SK On Hungary Kft., vette észre az Átlátszó. A cég korában 80 milliárd forintos állami támogatással épített elég komoly botrányokat kiváltó akkugyárat, ahol korábban többen rosszul lettek  szabálytalanul tárolt veszélyes anyagok miatt.

Az úgynevezett „európai validációs üzemben” a tervek szerint évi 124 ezer akkucella és -modul biztonsági tesztelését, majd megsemmisítését fogják végezni. Az üzemben többféle eljárással fogják vizsgálni a tesztpéldányokat – többek közt magasról leejtik, átszúrják, roncsolják, hősokknak és légnyomás-próbának teszik ki őket –, végül az összeset megsemmisítik, amivel évi 4000 tonna hulladék keletkezik majd. Ennek ellenére a hatóságok

nem tartották szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálati és katasztrófavédelmi eljárás lefolytatását.

Íme a legújabb védett láp irtó természetromboló giga orbáni ingatlanmutyi

Kétkerületnyi titokzatos vállalkozási területet jelölt ki egy mostani kormányhatározattal megfejelt kormányrendelet törvény által védett lápokon, a Pesti-síkba benyúló turjánvidéken. Mi lesz most, mi lehet most? Erősebb-e egy kormányrendelet a törvénynél? Miért nem készült hatásvizsgálat? Ennek járt utána a Telex.

Szeptember 14-én jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy Soroksár és Gyál területén termőföldeket, szántókat, legelőket és erdőket jelölt ki a kormány beruházási célterületnek. Az összesen közel 100 helyrajzi számon lévő terület csak Budapesten 500 hektárnyi, tehát a kormány két kisebb fővárosi kerületnyi területen képzel el valamilyen beruházást. A Kormányzati Tájékoztatási Központ és az építési minisztérium Telexnek küldött válaszaiból annyi derül ki, hogy valamilyen ingatlanfejlesztést terveznek, de vegyianyag-elosztó nem lesz. A helyi fideszes polgármesterek semmit sem árulnak el, bővebb információk hiányában a helyi ellenzék és a természetvédők is csak a fejüket kapkodják egy akkora léptékű fejlesztés tervét látva, ami nemcsak Budapesten, hanem az egész országban is példátlan lenne.

„Már megint át akarják verni a budapestieket. Hiába a hárító mondatok, a jelek arra utalnak, titokban továbbra is azon dolgozik a kormány, hogy kínai méreglerakatot telepítsen Budapestre, Soroksárra” – írta Karácsony Gergely abban a Facebook-posztjában, amelyből először lehetett értesülni az ügyről. A bejegyzés apropója az volt, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a XXIII. kerület és a Gyál területén fekvő egyes földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról nevű kormányhatározat.

A sztráda- és a hulladékkezelési koncessziós eljárások miatt is indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az EB

Három területen is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Hazánkat 3 másik országgal együtt elmarasztalás fenyegeti a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt.

A Bizottság ugyanis több olyan esetet is azonosított, amikor a tagállami jogszabályok lehetővé teszik a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását. Emellett problémásnak talál egyes olyan nemzeti szabályokat, amelyek megengedik a közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések módosítását, korlátozzák az alvállalkozásba adást, vagy közvetlen megkülönböztetést alkalmazva előnyben részesítenek egyes, az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti régióból származó termékeket.

A Bizottság Magyarországgal együtt összesen nyolc tagállamban mutatta ki, hogy elmulasztották az ún. „arányossági tesztek”-ről szóló uniós irányelv alkalmazását, azaz hatályban hagytak „indokolatlanul korlátozó nemzeti szabályzásokat” – egyébként öt másik tagállam az EB korábbi felszólító leveleire végrehajtotta a korrekciót. A Bizottság több problémát is azonosított, például olyan eseteket, amikor a nemzeti parlamentek vagy szakmai szövetségek, illetve testületek által hozott szabályokat kizárták az arányossági tesztre vonatkozó kötelezettség hatálya alól.

Már százmillió eurónál tart az orosz bóvli metró kártérítési per

A metróper négy éve indult el a Fővárosi Törvényszéken, de még mindig csak a perfelvételnél tartanak. Messze még a vége. Százmillió euró a tét, a BKV már az eredeti beszerzési ár csaknem felét követeli a 3-as metró bóvli kocsijait gyártó orosz cégtől.

Csigalassúsággal halad a BKV Zrt. és az orosz metrókocsikat hivatalosan felújító, a valóságban újragyártó orosz Metrowagonmash MWM közötti per. A fővárosi közlekedési társaság 2019 februárjában adta be keresetét, mivel az orosz cég nem volt hajlandó megfizetni a BKV által – a sorozatos késedelmes teljesítés miatt – követelt milliárdos kötbért.

A Fővárosi Törvényszéken zajló per vége azonban még mindig a távoli ködbe vész. Összehasonlításul: a főváros másik közlekedési cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 2021 szeptemberében perelte be az e-jegy-rendszer kiépítésére vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH-t. A Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság idén októberben egy hetes tárgyalássorozaton dönt az ügyben, az ítélet várhatóan még az idén megszületik a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított eljárásban. (A BKK több tételben összesen 25 millió euró és hétmilliárd forint megfizetését kéri kamatostól.)

Kisajátítva – Az elmutyizott mórahalmi VI. körzet földjei

Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Az önkormányzat ki is ásatta az egy méter mély, 14 hektáron elterülő gödröt. Azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit. A fideszes mutyi nyomában a Szabadeurópa járt.

A Szabadon kiderítette: a mórahalmi városvezetés meg is oldotta. Papíron. Az unió felé a városvezetés azt jelentette, hogy hetvenhektárnyi területet öntöznek a víztározóból. A helyi gazdák szerint viszont abból nehezen, mert abban sosem volt víz. Ráadásul a katasztrófavédelem szerint ha lett is volna benne víz, azt biztosan nem használhatták volna öntözésre, mivel nincs rá szakhatósági engedélyük.

A 6500 fős település önkormányzata az elmúlt csaknem tíz évben sorra kaszált azokon a pályázatokon, amelyek célja az volt, hogy vizet fakasszanak a magyar félsivatagban. Nyertek nyolcvanmilliót egy 270 méter mély kútra, meg mintagazdaságra is. Kút lett – csak épp nem működik –, a mintagazdaságból meg soha semmi. Az uniós pénzek ellenére a gazdák a mai napig nem öntöznek abból, amit elvileg azért építettek, hogy öntözhessenek. Az önkormányzatnak azonban most újra nagy tervei vannak.

Orbáni prioritások: oktatásfejlesztésre nem jut, stadionberuházásra viszont igen

A fideszes többségű parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárddal megemelte az előirányzatot. Egy rakás beruházást stoppolnak, de a stadionépítési kedv nem lankad. A sport az egyik legnagyobb közpénzmosoda.

Az első félévben 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede – írja a Népszava. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás a lap szerint: a parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.

Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek. Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.

A lerohadt víziközmű rendszer is a választási mutyi része lett

Milliárdokat adományozott víziközmű-támogatás címén a kormány, ám a pénzből csak olyan cégek kaptak, amelyeket állami kézbe adtak kényszerből az önkormányzatok. Osztogattak, maguknak.

A hazai víziközmű szektor súlyos pénzügyi helyzetben van, az 1000-3000 milliárdos fejlesztési-karbantartási hiányt görgetnek maguk előtt a cégek, amelyek szinte kivétel nélkül komoly veszteséggel működnek. A csőd közelben tántorgó társaságoknál több helyen már a biztonságos ivóvíz-ellátás is veszélybe került. Mindezek fényében különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a kormány mely víziközmű szolgáltatóknak osztott támogatást a a robbanásszerű energia áremelkedés miatt keletkező veszteségeinek kompenzálására létrehozott állami előirányzat termére.

Láng Zsolt Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos fővárosi önkormányzatnak küldött leveléből tudható, hogy a víziközmű cégek támogatására 20 milliárd forintot különítettek el az Energiaügyi Minisztérium idei költségvetésében. El is kezdték osztogatni. Csakhogy az előirányzat felhasználásának rendjét meghatározó miniszteri rendelet mind a mai napig nem jelent meg. Így legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen alapon döntenek egyes cégek támogatásáról, illetve miért hagyják ki a többit.

Újabb 100 millió a kerítésligetté vált Városligetre

Májusban új kerítést kapott a volt Közlekedési Múzeum területe (Quercus Hungary + Magyar Építő – nettó 49 millió forint), most pedig a volt Petőfi Csarnok körüli kerítés cseréje történik (Quercus Hungary + Magyar Építő – újabb nettó 49 millió forint).

Szuper, 100 millió forintot költöttünk kerítésekre! (Tudjuk, senkit nem érdekel, hogy mennyi pénzt nyúlnak le a Liget Projekten keresztül (is)…)

A Ligetvédők civil mozgalom ismételten felszólítja a Kormányt és a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt-t, hogy tegyen le a további építkezésekről a Városligetben: az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza, valamint a Városligeti Színház építése helyett parkosítás kezdődjön a hosszú évek óta elzárt részeken, távolítsák el a kerítéseket, adják át ezeket a területeket a Ligethasználóknak!