Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba. Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.
Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”.
A paksi atomerőmű-építési beruházásért a kormányzati oldalról felelős tárcavezető – a minisztériuma közleménye szerint – mindezt az ismét Budapestre érkező Alekszej Lihacsovval közösen tartott sajtóértekezletén közölte ugyan, ám így is érdemes a történteken elgondolkodni. Azon, hogy a lap szerzője – akinek korábban az a bravúr is sikerült a magyar sajtóban, hogy egyszerre két újságba is exkluzív interjút készített a Roszatom vezetőjével – vajon honnan vette az értesüléseit? De az is hasonlóan “érdekes”, hogy a kormányközeli lapban egy ilyen szenzitív információ vajon hogyan kerülhetett publikálásra? Mert az újságíró részéről az például logikailag hibátlan érvelés, hogy mivel az OAH az utóbbi időben több olyan határozatot is kiadott a beruházó (Paks II. Zrt.) kérésére, melyben több projektelemre vonatkozóan is három évvel meghosszabbította a engedély hatályát, ez az adott munkaszakaszok további csúszását valószínűsíti – ami pedig végeredményben a beruházási céldátumokat írhatja felül.