Best WordPress Hosting
 

Ezt tegye, ha teknőst talál a kertjében

Többfelé is találkozhatunk vándorló teknősökkel a májustól júliusig tartó tojásrakási időszakban – számol be róla a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület (MME). A szervezet arra kér mindenkit, ha úton áthaladó teknőst lát, álljon meg, és segítse át az úttest túloldalára.

A mocsári teknős (Emys orbicularis) hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, amely országszerte megtalálható tavak, folyók, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken. Elsősorban a lassú folyású és álló vizeket kedvelik, így inkább azok közelében számíthatunk rájuk, azonban a tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is találkozhatunk velük.

Ennek oka, hogy bár a teknősök életük nagy részét a vízben vagy annak közelében töltik, a nőstények fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között közlekedő teknősök gyakran kényszerülnek arra, hogy átkeljenek a vonulási útvonalukat kettészelő, az élőhelyeket feldaraboló betonozott és földutakon, ahol az azokon közlekedő autók, kerékpárok, mezőgazdasági járművek sok esetben végzetesek lehetnek számukra.

Ezért nem szabad hazavinni a földön talált madárfiókákat

Nem biztos, hogy jót teszünk, ha hazaviszünk egy madárfiókát – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A szervezet közleményéből kiderül, hogy hamarosan kezdődik a tömeges fészekelhagyási időszak, ilyenkor pedig találkozhatunk magányosnak tűnő fiókákkal a településeken is.

Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket. Hasonló a helyzet a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákkal, nyúl-, nyest- és mókuskölykökkel, vadmalacokkal, de ezeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad.

A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen tollas, nem menekülő, magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban, a kertben a földön ücsörögve, gyakran hangosan csipogva. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért  közbelépni szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros.

Ne lepődjön meg, ha madarak költöznek a postaládájába

A postaládákban fészkelő széncinegék védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) – írja az MTI. A tájékoztatás szerint billenőajtóval fedett postaláda felszerelésével, valamint a környékre kihelyezett mesterséges odúkkal előzhető meg az állatok beköltözése.

Az MME-hez minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről.

A megfigyelések alapján a jelenség országosan gyakorinak mondható, és idén először márciusban lehet rá számítani, de a nyár második feléig előfordulhat.

Húsz év alatt a fecskék fele eltűnt Magyarországról

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, a lakosság és az önkormányzatok szerepe és felelőssége ilyenkor óriási – írja az MTI a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleménye alapján.

Az MME arra emlékeztetett: az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról.

A szervezet szerint a folyamat megfordítása közös érdekünk, a tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni az ürülékpotyogást megszüntető „fecskepelenkákat”.

Fél évszázad a természet szolgálatában – 50 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt.

Az MME szűk szakmai szervezetként indult, de a vezetők hamar felismerték, hogy nyitni kell, és – nemzetközi mintára – széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése is más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, végül 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítve Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre. Az ekkor már Kelet-és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé váló MME 1993-ban a BirdLife International létrehozásában is alapítóként vett részt, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.

Ma az alapításra emlékezve az MME az 50 év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában, amelyet a BirdLife International főigazgatója, Martin Harper nyitott meg, hangsúlyozva az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben. Az 50 év alatt a 200 alapítóból 10 000 tagot és 40 000 támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált. A tagok 30 területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során 8 szakosztály jött létre, és az MME Ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.

Idén is toplistásosok lettünk madármegfigyelésben

2023-ban is október első hétvégéjére meghirdetett nemzetközi programon 34 BirdLife-partner ország madártani szervezete, köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vett részt. Európában és Közép-Ázsiában 777 helyszínen, több mint 3,5 millió madarat figyelt meg a 15 125 résztvevő.

Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén egy kategóriában első, egyben második, a harmadikban pedig negyedik helyezést értünk el:

– rendezvényhelyszínek száma