Best WordPress Hosting
 

Ellenőrizni fogják az egyrendelős háziorvosi praxisokat is

Nagy port kavart a szerdai Népszavában megjelent hír a háziorvosok ellenőrzéséről. A lap által ismertetett adatok drámai képet festettek az alapellátásról: a Belügyminisztérium ellenőrei az esetek 39 százalékában nem találtak orvost a rendelőkben.

Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára, zuglói háziorvos szerint a vizsgálat adatait árnyaltan kell elemezni. Az alapellátó orvos azzal kezdte a 24.hu-nak az ezt, hogy a közel hatezer praxisból csak a legalább három telephellyel rendelkező 569 kollégáját ellenőrizték, és ezek 39 százalékánál nem találtak háziorvost.

Az ellenőrzések ténye, sőt az azokból kinyert adatok is ismertek voltak a MOK előtt. Április 4-én ugyanis tárgyaltak a Belügyminisztériummal az ellenőrzéssel kapcsolatban, és akkor kapták kézhez ezeket az adatokat. Azt a tárca is kiemelte, hogy csak a három vagy több telephellyel rendelkező rendelőket vizsgálták. Ezek az összes háziorvosi praxis kevesebb mint tíz százalékát teszik ki.

Pontokba szedte a MOK, mi a baj az ügyeleti rendszerrel

A MOK háziorvoscsoportja ismét 25 pontba szedte, és március elején elküldte az egészségügyi kormányzatnak az átalakított háziorvosi ügyeleti rendszerrel kapcsolatban megoldandó problémákat – írja hétfői cikkében a Népszava.

A lap emlékeztet: a kamara tavaly áprilisban is jelezte az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos aggályaikat, ám arra nem kaptak hivatalos reagálást. Február utolsó napjaiban Porcsalmán az ügyeleti ellátást követően meghalt egy egyéves kisfiú, és a MOK a sajtóhírek és egyéb információk begyűjtése után úgy véli, felmerül a rendszerhiba lehetősége.

A Népszava kiemeli a MOK 25 pontjának legfontosabb elemeit. Így például a korábbiaknál harmadával kevesebb ügyeleti pont működik, ez több helyen megnövekedett várakozást, hosszú betegsorokat vagy indokolatlan mentőküldést okoz. Mint írják, sokszor 1,5–2 órát is kénytelenek várni lázas gyerekükkel a szülők, mire orvossal találkozhatnak. Megoldásként azt javasolja, a MOK, hogy az ünnepnapokon több ügyelet működjön párhuzamosan dolgozó orvosokkal és teljes személyzettel.

MOK: néhol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány

Sajtótájékoztatót tartott szerdán a Magyar Orvosi Kamara, amelynek főtitkára, Svéd Tamás azt mondta a Telex tudósítása szerint, hogy

Érdemben nincsenek tartalékok a rendszerben, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben.

A lap azt írja, a  MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak, amikről február végén a kamara vezetése közel három órán keresztül egyeztetett Pintér Sándorral és a Belügyminisztérium egészségügyi vezetésével.

Pest megye három városában marad gyermek háziorvosi ügyelet

Pest megyében is átalakul februártól a háziorvosi ügyeleti rendszer, a felnőtt ügyeletek 80 százaléka megszűnik, gyermekorvosi pedig csak Vácon, Érden, Cegléden lesz, írja az RTL.hu. A pomázi ügyelet 42 ezer ember ellátásáért felelt, oda mentek a környező településekről, ám februártól ez megszűnik.

Az RTL Híradónak Leidinger István polgármester azt mondta, régóta, jól működött a rendszer, az ügyeleti hely kialakítása teljesen megfelelő, politikai döntés volt, hogy a járásközpontban kell kialakítani az ügyeletet. Februártól a rendelési idő után a felnőtteknek Szentendrére kell mennie. Gyermek háziorvosi ügyelet Vácon lesz. Az 40 kilométer, kocsival 40 perc, tömegközlekedéssel több mint másfél óra. A polgármester szerint ez életszerűtlen.

Egyszerűbb bemenni Budapestre és ott ellátást kérni egy kórházban

Időpontot kér Pintér Sándorhoz a MOK-elnök

Tudja, hogy sokak számára ijesztően hathatnak a szavai – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Magyar Orvosi Kamara elnöke azzal kapcsolatban, hogy nemrég egy interjúban úgy fogalmazott: „aki teheti, kezdjen el takarékoskodni az egészségügyi ellátásra”.

Álmos Péter hozzátette: ez  jó példa arra, hogy milyen nehéz árnyalt üzenetet átadni, hiszen a fentebbi mondata egy egyórás interjún hangzott el, és az ezt követő mondatait senki nem idézte.

A MOK-elnök szerint egy nagyon aggasztó jelenségről van szó, és nagyon fontosnak tartja a kamara, hogy a lakosság hozzáférjen az egészségügyi ellátáshoz, ami megfizethető is, viszont ez nem realitás, tette hozzá.

MOK-elnök: Fokozatosan kivonul az egészségügyből az állam

Az állam fokozatosan kivonul az egészségügy területéről, a kormányzat lépéseiből az rajzolódik ki, hogy az ellátásban a magánellátóknak nagyon fontos szerepük lesz – mondta a hvg360-nak adott nagyinterjúban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Álmos Péter szerint a pénzhiány miatt a megelőzhető, elkerülhető halálozások, illetve az alapvető egészségügyi mutatókban is az utolsó között van Magyarország az EU-ban.

Az ellátás színvonala sokat romlott az elmúlt 5-10 évben, az emberek egészségügybe vetett bizalma csökkent. Ez főleg az állami szektort érinti, hiába tesznek meg kollégái mindent, ha más a valóság, mint a szakmai optimum.

Az állam lakosonként az uniós átlag felét, 1200-1300 eurót fordítja egészségügyre az OECD statisztika szerint. Ez a fő oka annak, hogy egyre nőnek a várólisták és a kórházi adósság.

Álmos Péter, a MOK új elnöke: Nehéz lesz

A küldöttek arra szavaztak, hogy folytassuk az előző négy év független és autonóm törekvését. Cél, hogy a Magyar Orvosi Kamara megtartsa azt a létszámot, ami Európában is egyedülálló egy nem kötelező tagságú testületben – mondta Álmos Péter, a MOK szombaton megválasztott új elnöke sajtótájékoztatón.

Nehéz lesz

– ismerte el az új elnök, de szerinte az orvosok nagy része belátja majd, szükség van a kamarára, mert ez az egyetlen orvosokat tömörítő testület, ami képes az érdekeiket képviselni. Álmos Péter elmondta, melyek a kamara legfontosabb feladatai. Fontos szerepet kap az érdekérvényesítés, itt az orvosi bérrendszert emelte ki.

Megválasztották a Magyar Orvosi Kamara új elnökét

Álmos Péter jelenlegi alelnököt választotta elnöknek a Magyar Orvosi Kamara Országos Küldöttközgyűlése szombaton. 192-en szavaztak érvényesen, ebből  109 szavazatot kapott Álmos, a másik jelöltre, Kozma Gáborra  83-an szavaztak.

Álmos négy év után váltja a MOK elnöki posztján Kincses Gyulát, aki idén nem indult.

Megszavazták Álmos Péter két alelnökét is: Böszörményi-Nagy Gézát és Meglécz Katalint. A fogorvosokat képviselő alelnök Skapinyelcz Tibor lett, aki Kozma Gábor listáján indult. Az orvoskamara főtitkárává Svéd Tamást választották.

Álmos Péter MOK-elnökjelölt: Orbán Viktor harmadik ígérete soha nem teljesült

Miért döntött úgy, hogy elindul az elnökségért?

Az elmúlt ciklusban úgy láttam, hogy jó irányba tartunk, és elértünk olyan célokat, amelyek évtizedek óta vágyai voltak a kamarának, illetve az orvostársadalomnak: a hálapénz kivezetését és az orvosbérek rendezését. Nagyon kapacitáltuk Kincses Gyulát, hogy folytassa, akár egy részben megújuló csapattal. Magam úgy terveztem a következő időszakot, hogy a klinikai munkában és a kutatásban leszek főleg aktív. Nem szerepelt az eredeti terveim között a MOK elnöki pozíciója, de nyáron elkezdtünk beszélgetni arról, ki indul tovább a csapatból. Fontosnak tartottuk, hogy az általunk képviselt irányvonal menjen tovább, mert elindult egy megújulás, még akkor is, ha a Covid-járvány rengeteg energiát, figyelmet elvett ettől. Felelősséget is érzünk a kamaráért abban a helyzetben, amiben most van. Ezért is szerettük volna, hogy részben maradjon, részben újuljon meg a csapat. Kincses Gyula sokat hezitált, de végül úgy döntött, nem indul el. Ezt elég későn döntötte el, így meglehetősen kevés idő maradt eldönteni, ki az, aki tud akkorát fordítani az életén, hogy a kamarai tevékenységét helyezze előtérbe. Végül én tudtam ezt vállalni. Úgy gondolom, olyan terveim vannak, melyek előnyére válhatnak a kamarának. A legfontosabb a tagok megtartása és megszólítása lesz, miközben továbbvisszük a független kamarai irányvonalat.

A 2019-ben megválasztott csapatból, az Újratervezés orvoscsoportból nem mindenki indul újra. Lemorzsolódott, szétzilálódott a csapat?

Itt vannak a Magyar Orvosi Kamara hivatalos elnökjelöltjei

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi alelnöke és Kozma Gábor,  korábbi titkár indul a kamarai elnöki tisztségért – közölte a minap a szakmai szervezet a honlapján. A MOK a november 25-i Országos Választói Küldöttközgyűlésen szavaz az új elnök és további tisztségviselők személyéről.

Kincses Gyula, a MOK leköszönő elnöke a múlt héten jelentette be távozását a tisztújításhoz kapcsolódóan a közösségi médiában a következő szavakkal:

Bár az elnökség tagjai egységesen maradásra akartak bírni, nem indulok a november 25-i választáson.

Súlyos kockázatokkal járhat a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat eltörlése

Senkinek sem fogja az adminisztrációs és pénzügyi terheit megkönnyíteni, ha Semjén Zsolt javaslatára tényleg eltörlik a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot, ami egyébként elemi érdeke a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt – erről beszélt a 24.hu megkeresésére Dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

A foglalkozás-egészségügyi szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon négymillió ember esik át minden évben az egészségügyi szűrővizsgálaton. Mint mondta, kivétel nélkül minden munkahelyen fennállnak kockázatok, amelyek egészségkárosítók lehetnek, ezeknek a feltárása pedig munkáltatói felelősség.

Annak a megítéléséhez, hogy ezek a fennálló kockázatok okoznak-e megbetegedést, milyen hatást gyakorolnak a munkavállalóra, a kockázatnak megfelelő időközönként szükséges egészségügyi vizsgálat. Ezeken a 20-as, 30-as korosztály is részt vesz, és a saját munkám során is tapasztalom, hogy ilyenkor derülnek ki olyan dolgok, melyeknek utána kell menni, még azelőtt, hogy a betegnek panaszai lennének

Kincses Gyula távozik az orvosi kamara éléről

Bár az elnökség tagjai egységesen maradásra akartak bírni, nem indulok a november 25-i választáson

– ezt írta ki a Magyar Orvosi Kamara Facebook-oldalára a testület elnöke. Kincses Gyula posztjában felidézi, hogy négy évvel ezelőtt az Újratervezés csoport hívására hagyott fel a nyugdíjas élettel, hogy közösen kezdjék el a Kamara megújítását, újraélesztését. Az akkor kitűzött célok közé tartozott

a hivatás presztízsének megfelelő bér elérése,

MOK: szabálysértően rendelik ki az orvosokat

Facebook-oldalán, illetve honlapján is arról számolt a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hogy a beérkezett információk szerint jogsértően rendelik ki munkavégzésre az orvosokat. Emellett nagy a bizonytalanság a szakmai felelősségbiztosítás körül. A szabálytalan kirendeléseket augusztus végén már jelezték Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak, de a helyzet nem változott, ezért most levélben kérték az országos kórház-főigazgatótól, Jenei Zoltántól, hogy az irányítása alá tartozó intézményekben követelje meg a kirendelés szabályainak betartását.

Az elnökség szerint a központi egészségügyi intézmények az irányításuk alá tartozó városi kórházakba 44 napot meghaladó időre, írásbeli utasítás, az ígért törvényi szabályozás alkalmazása nélkül irányítanak át orvosokat eredeti munkahelyüktől eltérő telephelyre, más helységbe munkavégzés céljából, osztályos orvosi, ügyeleti feladatokra. Ezzel nem valósul meg a gyakorlatban az a jogértelmezés, amiről Takács Péter államtitkár beszélt korábban. Ezért arra kérik a főigazgatót, hívja fel a figyelmet

a jogalkotói és kormányzati szándék szerinti jogalkalmazásra! Ennek eszköze lehet, ha a központi egészségügyi intézmények valamennyi dolgozójának a munkaszerződésében konkrét telephely (utca, házszám) szerepel. Ez megteremti a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető védelem lehetőségének alkalmazását.

Hivatalos, elkerülnek az etikai ügyek az orvoskamarától

Szeptembertől nem a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hanem az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) dönt az orvosok, fogorvosok és egészségügyi dolgozók etikai ügyeiben. A március 2-án hatályba lépett úgynevezett MOK-törvény már az ETT jog- és hatáskörébe utalta az eljárást, ám eddig nem volt végrehajtási utasítás. A most a Magyar Közlönyben közzétett rendelet nem tartalmaz érdemi újdonságot a társadalmi egyeztetésre benyújtott tervezethez képest, noha bevezetése ellen a MOK tiltakozott, úgy vélte:

az etikai eljárásokat valótlan ürügyet kreálva vette el a kormányzat a 3 nap alatt levezényelt parlamenti döntéssel,

a demokratikusan megválasztott etikai bizottságok helyét a Belügyminiszter irányítása alatt álló szervezet veszi át,

A Belügyminisztérium szerint passzív ellenállásra buzdít a Magyar Orvosi Kamara

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) olyan valótlan állításokat tartalmazó felhívást juttatott el tagjaihoz, amely passzív ellenállásra buzdítva meg akarja akadályozni az orvosi hivatásrend etikai bizottságainak létrejöttét. A MOK azt a hamis látszatot kelti, hogy az új etikai bizottságok valójában államhatalmi szervek

– fogalmazott szombati közleményében a Belügyminisztérium. A tárca szerint „ezzel szemben az új rendszerben kizárólag a hivatásrend tagjai minden külső befolyástól mentesen választhatják majd meg az új etikai bizottságokat”.

Az új rendszerben a korábban közmegelégedésre tevékenykedő etikai bizottsági tagok értelemszerűen folytathatják munkájukat

Szeptembertől indulhat orvos ellen etikai eljárás

A Belügyminisztérium benyújtotta társadalmi egyeztetésre rendelettervezetét az orvosokkal, fogorvosokkal és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól. Erre azért van szükség, mert a március 2-án hatályba lépett úgynevezett MOK-törvény ezt ugyan már az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) jog- és hatáskörébe utalta, ám nem született végrehajtási utasítás. 

Az etikai ügyekhez kapcsolódó eljárásokat szabályozó új kormányrendelet szeptember 1-jén lépne hatályba. Az alapján első fokon az ETT területileg illetékes Vármegyei Etikai Bizottság (VEB) tagjaiból esetileg létrehozott Vármegyei Etikai Tanács (VET) jár el. Az etikai eljárás nem nyilvános, a tárgyaláson csak a jogszabály alapján arra jogosultak vehetnek részt.

A VET tagjait a VEB elnöke minden egyedi ügyben esetileg jelöli ki, ő dönt minden esetben arról is, hogy egy ügy egyszerű vagy bonyolult megítélésű. Bonyolultnak az tekintendő, amikor az ügy több orvostudományi szakterület együttes ismeretét előfeltételezi. A VET háromtagú, ha az ügy egyszerű, öttagú, ha bonyolult. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett jogszabály szerint másodfokon ugyanez a módszertan, csak akkor már az ETT Országos Etikai Bizottság elnöke által az ETT  Országos Etikai Bizottságának tagjai közül kijelölt tanács (Országos Etikai Tanács) jár el.

Többen otthagyták a MOK küldöttgyűlését, később lemondott Lénárd Rita alelnök

Péntek délután hat órakor jelent meg a Magyar Orvosi Kamara oldalán egy közlemény a MOK június 3-án tartott országos küldöttközgyűlésével kapcsolatban. Mint írják, a múlt szombati gyűlés határozatképtelenség miatt eredménytelen volt.

Indoklásként hozzáteszik, a küldöttközgyűlést bizonytalan jogi helyzetben kellett megtartani, a kötelező kamarai tagságot eltörlő februári törvénymódosítás ugyanis „a február 25-én megkezdett választási folyamatot megszakította.” A bizonytalanság a négy évre választott országos küldöttek mandátumának pontos érvényességi idejét is érintette. A MOK még márciusban kérte a Belügyminisztérium állásfoglalását ez ügyben, de nem kaptak jogilag érvényes útmutatást.

A MOK mai közleményében hangsúlyozza, a sikertelen küldöttközgyűlés után újraindították a kamarai választásokat, a lejárt mandátumú területi vezetők helyett ügyvivő testületek vezénylik le a választást. Az Országos Elnökség mandátumát a fentiek nem érintik, az 2023. november 30-ig él – teszik hozzá.