Best WordPress Hosting
 

Új típusú rákterápiát tesztelnek embereken

Első alkalommal kezelnek rákbetegeket kísérleti mRNS-terápiával az Egyesült Királyságban – írja a The Guardian. Az új klinikai vizsgálatban a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát tesztelik a londoni Hammersmith kórházban a melanoma, a tüdőrák és más szolid daganatok esetében.

A terápia a hírvivő RNS-en, azaz az mRNS-en alapul, a kezelés lényege, hogy a tumorokból származó markereket juttatják el a beteg immunrendszeréhez. A cél az, hogy az immunrendszer felismerje az érintett markereket kifejező rákos sejteket, és felvegye velük a harcot.

Az mRNS-technológia fejlesztésében Karikó Katalin kulcsszerepet játszott, eredményeit a Covid-19 elleni védekezésben már sikeresen alkalmazták. A magyar szakértő 2023-ban kapta meg a Nobel-díjat a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatásaiért.

Karikóék eredményei messze túlmutatnak a Nobel-díjon is

A hatékony Covid-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal idén Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weisman amerikai mikrobiológus érdemelte ki a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. De mit is jelent ez? Miben alkotott órásit Karikó és Weismann?

Elég egy kód

Bármilyen, vírus jelentette fertőzés megelőzéséről legyen is szó, a cél, hogy amikor szervezetünk az adott vírussal találkozik, azt már ismerősként fogadja, és azonnal meg tudja kezdeni a speciálisan arra a kórokozóra hatékony ellenanyagok termelését. Ennek érdekében a hagyományos védőoltások elölt vagy legyengített vírusokat, illetve azok valamely fehérjéjét juttatják a testbe, az immunrendszer pedig ez alapján dolgozza ki védelmi rendszerét.

Karikó Katalin kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weismann kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte a tudományos munkát az 1980-as években, és elég gyorsan elköteleződött a hírvivő RNS (mRNS) vizsgálata mellett, melyről középiskolai tanulmányainkból lehet annyi emlékünk, hogy a DNS-ben tárolt információból segít sejtjeinknek fehérjét készíteni. Olyasmi, mintha sejtjeink hatalmas tervrajzkönyvtárából kifénymásolnánk egy lapot, és elküldenénk a gyárnak (vagyis a riboszómának), hogy készítse el, amit ez a tervrajz leír.

A fiatal kutatónő érezte, hogy ezt a mechanizmust nagyszerűen ki lehetne használni arra, hogy kívülről is utasításokat adjunk egy-egy sejtnek különböző hasznos molekulák elkészítésére, lényegében “gyógyszergyárként” használva saját testünket.

Karikó Katalin az első nő, aki kelet-európai állampolgárként tudományos Nobel-díjat kapott

Az élettani-orvosi kategóriában díjazott Karikó Katalin nemcsak az első magyar származású nő, aki megkapta a Nobel-díjat, hanem az első olyan nő, aki tudományos Nobelt kap kelet-európai állampolgárként (amerikai és magyar állampolgársága is van).

A kisújszállási származású Karikó Katalin a mai Szegedi Tudományegyetem diplomázott, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, ahol 30. születésnapján bocsátották el. Ezt követően költözött el családjával kutatni az USA-ba (életrajzát ide kattintva lehet elolvasni).

Számokban: eddig 25 nőt díjaztak tudományos (tehát kémiai, fizikai, élettani-orvosi vagy közgazdasági) Nobel-díjjal. Közülük hárman születtek Kelet-Európában: az egyetlen kétszeresen díjazott nő, Marie Curie 24 évesen költözött Párizsba, és francia állampolgárként nyert. Gerty Cori egy prágai zsidó családban született az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 26 évesen emigrált az USA-ba, és 25 évvel később, 1947-ben kapott orvosi Nobelt.

„Anyukám mindig meghallgatta a rádióban, hogy ki kapta a Nobel-díjat. Hát most összejött” – mondta Karikó Katalin díja után a G7-nek

Karikó Katalin orvosi Nobel-díjának híre nem csak Magyarországon óriási szó. A nemzetközi tudományosságban is egészen ritka, hogy az átütő alkalmazási eredmények után alig három évvel valakit a világ legnagyobb tudományos elismerésében részesítsenek. Magyarország egyik legfontosabb és a világban legelismertebb személyiségét mostantól Karikó Katalinnak hívják.

Az ideje nagy részében Amerikáéban élő kutató alig 40 perccel a díj bejelentése után szűk körben, a Szegedi Egyetem által szervezett online beszélgetésen magyarul fogadta az első hazai gratulációkat. A beszélgetésen mi is ott lehettünk.

„Halljátok, hát minden folyamatosan csörög” – mondta szabadkozva a magyar kutató amerikai otthonából, amiért csak rövid időre tudott beszélni. És valóban, egyszerre minden vonalon keresték, ahogy az a világ legjelentősebb tudományos díja birtokosának dukál.