Kötelezettségszegéssel vádoltak meg egy ügyvédnőt, miután „elszundikált” egy virtuális meghallgatáson – írja a Telegraph.
A tárgyalást online tartották meg a koronavírus-járvány alatt, Ramya Nagesh akkor éppen a stockporti Holiday Inn Express szállodában tartózkodott, és onnan kapcsolódott volna be a halottkémi vizsgálatba.
A meghallgatáson ügyfele tanúvallomása következett volna, az ügyvéd azonban lemaradt róla, 15 perces késéssel kapcsolódott be a tárgyalásba, ugyanis elaludt.
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó vállalat szerdán bejelentette, a megcsappant kereslet miatt kivonja a piacról a koronavírus ellen kifejlesztett vakcináját. A közlemény szerint a Vaxzeveria néven forgalmazott vakcina gyártását és eladását leállították.
A vállalat részéről hozzátették, hogy a piacon már újabb, a koronavírus különböző variánsai ellen kifejlesztett vakcinák jelentek meg, így az AstraZeneca oltóanyaga iránti igény megszűnt.
Független becslések szerint csak a forgalmazás első évében több mint 6,5 millió életet mentett meg a vakcina, és több mint hárommilliárd dózist adtak be világszerte – áll a közleményben, melyben kiemelik, hogy a vállalat munkáját számos kormány ismerte el világszerte.
Befejeződött a nyomozás a hamis Covid-igazolásokat kiállító fővárosi háziorvos és társai ügyében, a nőt 40 rendbeli vesztegetés elfogadásával, valamint felbujtóként 36 rendbeli védettségi igazolással való visszaéléssel gyanúsítják – közölte közleményében a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A rendőrség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása, vesztegetés, továbbá védettségi igazolással való visszaélés bűntette miatt folytatott nyomozást a 62 éves háziorvos, az asszisztense és társaik ellen.
A tájékoztatás szerint 2021-ben az asszisztens az orvos tudtával 36 ember esetében valótlanul rögzítette a Covid-19 védőoltás felvételét az egészségügyi informatikai rendszerben. A páciensek valójában nem kaptak oltást, azért fizettek fejenként legalább 10 ezer forintot, hogy így jogtalanul jussanak védettségi igazolványhoz. A kapott pénzt a doktornő és asszisztense elosztotta.
Tavaly összesen 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél az elmúlt másfél évtizedben egyszer sem hagyták el többen az országot – írja vasárnapi cikkében a 444, amelyben a KSH nemrég közzétett éves adatsorát elemzi. A statisztikai hivatal egyébként a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát.
A portál megjegyzi, a 33 700 kivándorló annyi, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. A 2010 óta eltelt 14 évben (csak erre az időszakra talált adatokat a 444) összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami viszont több, mint Debrecen és Nyíregyháza összlakossága. Mint írják, a kivándorlás 2010-től az évtized közepéig előbb meredeken, majd lassuló tempóban ívelt felfelé. A múlt évtized második felében folyamatosan csökkent, amiben jelentős szerepet játszott a brexit.
Az elmúlt négy évben aztán ismét dinamikus emelkedésnek indult, 2020-hoz képest tavalyra 74 százalékkal nőtt az országot elhagyók száma. A legnépszerűbb ország most már 2019 óta minden évben Ausztria, tavaly már többen költöztek oda, mint ahányan tíz évvel korábban összesen elhagyták az országot.
Nagyobb valószínűséggel fontolgatnak kozmetikai műtétet azok, akik sok időt töltenek az olyan közösségi média platformokon, mint a Snapchat és az Instagram, vagy előszeretettel használnak fotószerkesztő alkalmazásokat – írja a Psypost egy friss kutatás alapján.
A Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány során a kutatók arra törekedtek, hogy feltárják, hogyan befolyásolják a valós, különösen a kinézetünket érintő döntéseinket az online elérhető fotóink. Neelam Vashi, a Bostoni Egyetem Kozmetikai Központ igazgatója szerint eddig nem volt olyan kutatás, ami egyértelmű kapcsolatot tárt volna fel a COVID alatt megugró internethasználat és a kozmetikai kezelések száma közt.
A tanulmány azokra a személyekre összpontosított, akik 2019 októbere és 2021 júniusa között egy bostoni kórház bőrgyógyászati kezelésén vettek részt. Ezt az időkeretet a COVID-19 világjárvány előtti és alatti adatok rögzítésére választották ki. A 175 kérdőív kitöltetése után a kutatók szignifikáns összefüggést találtak a közösségi média platformokon, különösen a Snapchaten és az Instagramon eltöltött idő és a kozmetikai eljárások iránti megnövekedett vágy között.
Ma három éve, hogy szinte órára pontosan ekkor kezdődött az a rémálom, amit a Covid fertőződésem miatt elszenvedtem. 111 nap a halál árnyékában, lesz majd a könyvünk címe is.
– írja Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő a Facebookon. Bányai a Covid-járvány csúcsán kapta el a fertőzést, sokáig nagyon beteg volt. A klinikai halálból hozták vissza. Most könyvet ír róla.
Megjártam a poklot és konkrétan a mennyországot is. Többször meg is haltam és vissza bírtak hozni. Mindenem megsérült, már csak a gépek és az imádkozók tartottak életben. Küzdött értem a Családom minden tagja, a halasi és szegedi orvosok és ápolók, a barátaim, ismerősök és ismeretlenek, imádkozó emberek tömegei, politikustársaim minden oldalról és jött onnét, fentről is nagy-nagy segítség. Nehéz volt a visszatérés, a felébredés, az újrakezdés. Nehéz feldolgoznom, hogy milyen sokan haltak meg azokkal az elképesztő kínokkal, amit én is átéltem. Nincs nap, hogy ne gondolnék rájuk és a Családjaikra! Arra a legtöbb orvos és tudós szerint nem volt esélyem, hogy túlélem, de valamiért vissza kellett jönni, túl kellett élni és talpra kellett állni. Hála legyen ezért mindenkinek és a Teremtőnek! SDG! Jó egészséget!
Egy új tanulmány magyarázatot adhat arra, hogy mi okozza a hosszú Covidot – írja a The Guardian. A rendkívül kellemetlen tünetegyüttes koronavírus-fertőzés után alakul ki egyes betegeknél, az állapot feledékenységgel, koncentrációs nehézséggel és egyéb kognitív problémákkal jár.
A szakértők most úgy vélik, hogy a jelenség hátterében a vér-agy gát szivárgása állhat.
A gát szabályozza, hogy milyen anyagok lépnek be és ki az agyba. Matthew Campbell, a Trinity College Dublin munkatársa és a csapat tagja szerint a gát a vérben lévő anyagok agyhoz viszonyított egyensúlyát tartja fenn, amikor pedig ez az egyensúly felborul, változások állhatnak be az idegi működésben.
Nyakig járunk a légúti megbetegedések szezonjában, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb, február 5-11. közötti időszakot lefedő adatai szerint 59 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 293 200 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. A háttérben az influenza mellett vastagon ott a Covid is, aminek a hihetetlen sebességgel terjedő JN.1 nevű alvariánsa áll a fertőzések többségének hátterében. Sőt:
A JN.1 mára olyannyira dominánssá vált, hogy aki mostanában fertőződik meg a Coviddal, majdnem biztos lehet benne, hogy ezzel a változattal van dolga
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus.
Nevét az ország a covid járvány alatt ismerte meg, sokat tett azért, hogy a hiteles orvosi információk minél szélesebb közönséghez jussanak el.
46 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem innovációs rektorhelyettese, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetője – írja a Virológia Pécs. Jakab Ferenc professzort a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi. Tagja volt annak a kutatócsapatnak is, amely a magyar covid orrspray fejlesztésén dolgozott.
Nevét az ország a covid járvány alatt ismerte meg, sokat tett azért, hogy a hiteles orvosi információk minél szélesebb közönséghez jussanak el.
Egyes, Covid elleni vakcinák nemcsak hatástalanok, de még csökkentik is a fertőzés elleni immunvédelmet
– sugallja a laikus értelmezés szerint egy japán kutatásról beszámoló hír. A lényeg persze itt is a részletekben rejlik: szó sincs a védőoltások hatástalanságáról, de így kiragadva tényleg alkalmas az oltásellenesség és különböző populista összeesküvés-elméletek alátámasztására. A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, Dúró Dóra le is csapott rá egy Facebook-bejegyzésben.
Ettől függetlenül maga a hír valóban ijesztő konklúzióra sarkallja az átlagembert, ezért Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatóját kérdeztük a témáról.
Bizonyára mindenki emlékszik arra, amikor a koronavírus-válság alatt az otthon ragadt, és az Egyesült Államokban még „helikopter pénzzel” is megtámogatott lelkes kisbefektetők a „koronavírus okozta felgyorsult technológiai átállás” ígéretére nyakra-főre vásárolták a digitalizáció következő üdvöskéit az otthoni sportolás reformereitől a digitális munkavégzés, fizetési megoldások és a videojáték kereskedelem újítóin át. Bár a cím árulkodó, cikkünkben megvizsgáljuk, hol is tartanak a bezártság egykori éllovasai.
Peloton
Az amerikai Peloton, az otthoni spinning és „szobakerékpározás Apple-je”, egy hatalmas kijelzővel ellátott szobabiciklit árul, mely képernyőn keresztül a napszaknak megfelelően online, előben közvetített edzéseken tudnak részt venni a sportolni vágyók. A Peloton edzői, akik a streamelt edzéseket tartják a fitness-ipar sztárjaivá váltak, millió dolláros fizetéseket kaptak a Pelotontól, amellett, hogy saját személyes márkájukat is tudták építeni.
„Miközben nem hallom jól a kívülről érkező hangokat, belül folyamatosan szól a fejemben meg a fülemben egy sípoló, sziszegő hang” – mondta el a Blikknek a Modern Hungária alapítója, Bodnár Attila.
Az énekes azóta szenved a Covid-fertőzés szövődményeitől, mióta karácsonykor elkapta a vírust hazalátogató fiától. A koronavírusból ugyan egy hónap alatt kilábalt, a súlyos szövődmények miatt azonban részben elvesztette hallását. Egyelőre nem tudni pontosan, mekkora a baj, ideiglenes a hallásvesztés vagy maradandó, így számos vizsgálat vár még Bodnárra.
Addig is igyekeznek mozgásgyakorlatokkal segíteni a helyzeten:
Immár Magyarországon is több az influenzás beteg, mint a koronavírusos, csakúgy, mint szerte Európában – írja a Qubit.
A portál a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtökön közölt tájékoztatóját idézte, amely szerint közel kétszázezren fordultak múlt héten orvoshoz Magyarországon akut légúti fertőzés tüneteivel, köztük 28 ezren influenzaszerű tünetekkel.
Az NNGYK adatai szerint január 15-21. között az influenzateszt pozitivitási aránya a légúti minták között 18,8 százalékos, a covidos megbetegedésekért felelős SARS-CoV-2 vírusé pedig 14,9 százalékos volt. Összességében 261 mintából 49 bizonyult pozitívnak influenzára, 39 SARS-CoV-2-re, 9 légúti óriássejtes vírusra (RSV) és 4 humán metapneumovírusra (hMPV). Az utóbbi két, kevésbé közismert légúti kórokozó elsősorban újszülöttekre, kisgyermekekre és idősekre jelent komolyabb kockázatot.
Szűk három-négy éve a PCR-teszt még napi szinten használt kifejezés volt, gyorsan bővülő pandémiaszótárunkban még a definíciója is szerepelt. Utóbbi már erősen megkopott, a koronavírus kimutatására szolgáló, akkreditált laboratóriumokban elvégzett PCR-vizsgálatok viszont még ma is hozzáférhetők – igaz, jó öt-tízszeres áron, mint az otthon is elvégezhető gyorstesztek.
Felmerül tehát a kérdés, hogy a jelenlegi „Covid-helyzetben” ad-e valamilyen pluszt a PCR-módszer, sőt, érdemes-e koronavírus-teszteket végezni. Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem docensét, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatóját kérdeztük.
Szuperérzékeny és nagyon megbízható
A főállásban ledolgozott heti munkaórák száma nem tért vissza tartósan a járvány előtti szintre a növekvő foglalkoztatottság és a munkaerőhiány ellenére az Eurofound tanulmánya szerint.
Ennek oka a szabályozottabb munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak arányának növekedése, a munkaerő megtartása és a betegszabadságok nagyobb aránya lehet.
Sokéig kivételt a képzettebb férfiak és nők jelentettek, de az év végén már náluk is kevesebb lett a járvány előtti szinthez képest a heti munkaórák száma
Ismét kötelező a maszkviselés szerdától minden egészségügyi intézményben a kelet-spanyolországi Katalóniában, ahol a légúti fertőzések számának megugrása miatt legkevesebb négy kórházban elhalasztják a nem sürgős műtéteket. A katalán autonóm régió hivatalos közlönyében megjelent rendelkezés szerint mostantól legkevesebb 15 napon keresztül mindenkinek maszkot kell hordania, aki bármilyen kórházba vagy szakrendelőbe belép. Az intézkedés alól a hat évnél fiatalabb gyerekek mentesülnek.
Az elmúlt hetekben az epidemiológiai adatok az akut légúti fertőzések jelentős növekedését mutatták
– indokolta Manel Balcells katalán egészségügyi tárcavezető a döntést, melynek célja a fertőzések visszaszorítása.
Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa volt az egyik olyan szakember, aki a Covid-járvány idején a sajtón keresztül, a közösségi médiában és személyesen is rengeteget tett a hiteles kommunikáció érdekében. Miközben a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársaként a járványellenes harc élvonalában dolgozott.
A vészhelyzet május 5-én hivatalosan is véget ért, a korábban napi szinten megnyilvánuló tudósok, kutatók, járványügyi szakemberek kiléptek a nyilvánosság reflektorfényéből. De mit csinál a virológus „békeidőben”, amikor mi, laikusok már nem is gondolunk a kórokozókra? Csak azt, amit előtte is:
a világ legveszélyesebb vírusaival birkózik denevérek között, vagy szúnyogokat vizsgál, hogyha újra beüt a baj, az emberiség lépéselőnyből indulhasson.
Az EESZT-ben való regisztrációt követően vehető fel az új Moderna-mRNS alapú, Covid-19 elleni vakcina a Semmelweis Egyetem három oltópontján, melyek meghatározott napokon és idősávokban érhetők el és a rendelési idő vége előtt 15 perccel fogadják az utolsó pácienst – írta az egyetem közleményében.
Az oltáshoz
a személyi azonosító okmányokra,
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közzétette légúti figyelőszolgálata 2023. 50. hétre vonatkozó tájékoztató adatait. Közleményük szerint „a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint megállapítható, hogy
2023. december 11 – 17. között az országban 40 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 295 600 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.
Az influenzaszerű megbetegedések kapcsán az NNGYK azt írta, hogy a betegek
Levelet kaptak hétfő délután a háziorvosok, arról tájékoztatták őket, hogy megérkezett Magyarországra a Moderna Covid-19 elleni vakcinája, amit a „kórházi oltópontok részére” szállítanak ki.
Az RTL Híradó munkatársai az EESZT online időpontfoglalási rendszerében megnézték, hogy hol és mikorra lehet időpontot foglalni. Kedd délelőtt 10 megyében nem találtak foglalható időpontot, 9-ben igen.
Budapesten 4 kórházban oltanak az EESZT szerint: a Semmelweis Egyetem három klinikáján és a Dél Budai Centrumkórházban. A legtöbb megyében 1 helyen, általában a megyeszékhely kórházában volt nyitott időpont. Ezen felül a háziorvosoknál is van lehetőség, erről pedig már Késmárky Attila, Hajdú-Bihar megyében praktizáló orvos számolt be.