Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: népszámlálás

Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal

Közzétette szerző

A Fidesz-kormányok sosem sajnálták a pénzt a célzott családtámogatásokra, az viszont vitatott, hogy ez milyen eredményeket hozott. Az biztos, hogy ezek növelték a harmadik gyermek születésének esélyét a családokban, és pár évvel ezelőttig a teljes termékenységi arányszám is szépen nőtt a 2011-es mélypontot követően. A képet azonban erősen árnyalja, hogy a legutóbbi adatok szerint a tendencia ismét kedvezőtlenné vált, az idei első negyedévre a növekedés több mint fele eltűnt.

A családtámogatások jelentős része a lakáshoz jutást segíti, és mivel éves szinten százmilliárdos összegekről van szó, ennek hatása van az ingatlanpiacra. Ezt mutatjuk be cikkünkben a KSH népszámlálási adatbázisa alapján.

Országos szinten az nem sokat változott az ezredforduló óta, hogy mennyien laknak saját házban, lakásban: a saját ingatlannal rendelkezők aránya 91-ről 90,6 százalékra csökkent, míg a bérelt ingatlanban lakó magyarok aránya 8,1 százalékról csak 9 százalékra nőtt. Az egyéb használat aránya 0,9-ről 0,8 százalékra csökkent. Ez alatt leginkább a szívességi lakáshasználatot lehet érteni.

PostPin It!

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Közzétette szerző

Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon. A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.

A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt.

A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.

PostPin It!

Minden ötödik házon van napelem a listavezető magyar településen

Közzétette szerző

A magyarországi lakások 4 százalékának volt napeleme a 2022-es népszámlálás alapján. A járások közül a budakeszi (9,1%), a gárdonyi (8,5%) és a pilisvörösvári (8,2%) volt a listavezető.

 

A települések közül a Velencei-tónál fekvő Napadon (20%), a baranyai Keszüben (18%) és a veszprémi Márkóban (18%) van arányaiban a legtöbb napelemes lakás. A nagyobb városok közül Érd az első (8%).

PostPin It!

Ezért szittya több ezer magyar

Közzétette szerző

A legutóbbi népszámláláson 2439 honfitársunk vallotta magát szkítának azt állítva, hogy a szkíta az anyanyelve, ezt használja családi és baráti körben. Ehhez képest Attila király népéhez tartozónak „csupán” 345-en érzik magukat, bár tegyük hozzá már az elején: sem a hunok, sem a szkíták nyelvét nem ismerjük, mindkét nép réges-rég eltűnt már a történelem színpadáról.

A Központi Statisztikai Hivatal hivatalosan csak a 13 elismert magyarországi nemzetiség lélekszámait hozza nyilvánosságra, az ilyen önbevalláson alapuló identitásokat nem – az adatokat a hvg.hu kérte ki, itt írtunk róla bővebben.

Kik azok a szkíták (régies szóval szittyák), és hogyan érezheti magát bárki egy olyan nép tagjának, amely már a magyarok bejövetele előtt csaknem 1500 évvel eltűnt a Kárpát-medencéből? Miért nem elég, hogy magyarok vagyunk? Dr. Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa segítségét kértük.

PostPin It!

HVG: több mint 2400-an vallották magukat szkítának a népszámláláson

Közzétette szerző

A legutóbbi népszámláláson 2439-en állították azt magukról, hogy szkíta az anyanyelvük és családi körben is ezt használják, derült ki a KSH hivatalosan nem elismert nemzetiségekre vonatkozó listájából, melyet a hvg.hu kért ki a statisztikai hivataltól.

Ebből kiderült, hogy 11 592-en vallják magukat kínainak itthon, míg az oroszok 11 127-en, a törökök 2736-an vannak. Őket követik nem sokkal lemaradva a szkíták, de hun anyanyelvűek is önbevallás alapján 345-en vannak. Mindez azért különleges, mert sem a szkíta, sem a hun nyelv nem maradt fent, csupán néhány hitelesnek tekinthető kifejezést ismerünk. Márpedig szkítául vagy hunul kommunikálni szavak híján aligha lehetséges.

Ez nem zavarta Pócs Alfrédot, a gyöngyösi kórház kirúgott vírusszkeptikus orvosát, aki elindította a szkíták nemzetiségi elfogadását kezdeményező eljárást. Pócs, aki egri önkormányzati képviselő is egyben, a szittya erkölcsiség és jogrendszer miatt szerette volna honosíttatni a kétezer éve kihalt népcsoportot. A kezdeményezést 1371 szkíta-tudatú magyar állampolgár támogatta, de végül a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása alapján az Országgyűlés nem adta meg nekik a nemzetiségi státuszt.

PostPin It!

Lelkiismereti kérdés volt írni neki – Fabiny püspök Karsai Dániel harcáról, karácsonyról, háláról

Közzétette szerző

Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? Miért ír levelet egy főpap az eutanázia legalizálásáért küzdő Karsai Dánielnek? 2023 utolsó HetiVálaszában ezekről kérdezi Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

PostPin It!

Térképre vitték, hogy melyik településen mennyi üres lakás van

Közzétette szerző

Budapesten az elmúlt húsz évben majdnem megduplázódott, 84 ezerről 160 ezerre nőtt a nem lakott lakások száma, de a jelenség messze nem csak a fővárost érinti, olvasható a Telexen.

A népszámlálás adatai alapján készült cikk szerint Magyarországon összesen több mint 570 ezer üresen álló ingatlan található, ez a hazai lakásállomány csaknem 15 százaléka.

A lap interaktív térképre vitte fel, hogy melyik településen hány üres ingatlan van, ezt itt lehet megtekinteni.

PostPin It!

Disappearing Romanians, multiplying degree-holding graduates, masses living alone – just a few things revealed by the 2022 Hungarian census

Közzétette szerző

The survey of the census conducted by Hungary’s Central Statistical Office (KSH) included a query regarding citizenship, revealing that out of the 9.6 million respondents, 2.3 per cent, or nearly 220,000 people, did not identify themselves as Hungarian. The majority of them are European (150,000), but there is also a significant presence of Asian nationals in Hungary (approximately 50,000).

However, the composition of this group has changed significantly compared to the 2011 census data: Instead of the 38,000 Romanians counted back then, there are now only 18,000 living in Hungary (down by 53 per cent), while the 2011 Serbian minority population of 7700 has dwindled to 4,500 (minus 41 per cent) by 2022. On the other hand, the number of Pakistanis has surged, from a mere 200 to nearly seven times that – 1300; but the Jordanian and Filipino communities have also multiplied – both groups have grown from 200 to almost a thousand each. Nearly four and a half times as many Brazilians were counted compared to last time (1,243), while there are over four times as many Indians (3,600).

The Central Statistical Office also recorded the economic activity status of the respondents, regarding which there is significant variation between individuals of different nationalities.

PostPin It!

Eltűnő románok, megszaporodó diplomások, egyedül élő tömegek – néhány dolog, ami kiderül a 2022-es népszámlálásból

Közzétette szerző

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásakor rákérdeztek az állampolgárságra is, ebből pedig kiderült, hogy a 9,6 millió válaszadó 2,3 százaléka, azaz közel 220 ezer ember nem magyarnak vallotta magát. Túlnyomó részük európai (150 ezer), de Ázsiából is szép számmal vannak jelen országunkban (nagyjából 50 ezren).

Nagyot változott azonban e csoport összetétele a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest: az akkori 38 ezer román helyett már csak 18 ezer (-53 százalék), a 7700 szerb helyett pedig 4500 (-41 százalék) élt idehaza tavaly. Megugrott viszont a pakisztániak száma: az alig 200 fős létszámuk majd hétszer akkorára, 1300-ra duzzadt, de jóval több van jordánból és fülöp-szigetekiből is – mindkét csoport 200 főről nőtt közel ezer-ezer fősre. Négy és félszer többen lettek a brazilok (a legfrissebb adatok szerint 1243-an vannak), és bő négyszer annyian az indiaiak (ők 3600-an).

A KSH a megkérdezettek gazdasági aktivitását is rögzítette, ebben is nagy a szórás az eltérő állampolgárságúak között.

PostPin It!

Váratlanul megugrott a magukat görögnek vallók száma, de ennek nem mindenki örül

Közzétette szerző

Meglepetést keltettek a népszámlálási létszámadatok a magyarországi görögök körében, a tavalyi felmérés szerint ugyanis a 2011-es cenzushoz képest jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik a görög nemzeti kisebbséghez tartozónak mondják magukat, ám közben megfogyatkozott az a népesség, amely anyanyelvként beszéli a görögöt, és otthon vagy baráti körben használja is azt.

Semjén Zsolt éppen a napokban vonta kétségbe, hogy a népszámlálás eredményei vallási hovatartozási és nemzetiségi kérdésekben a valós helyzetet tükrözik. A KDNP-s miniszterelnök-helyettestől Vadai Ágnes, a DK-s képviselője kérdezte, hogy mi lehet az oka a katolikus hívők számában bekövetkezett drasztikus visszaesésének. A 2022-es népszámlálási adatok értelmében a magukat katolikusnak mondók száma két évtized alatt nagyjából a felére csökkent. Semjén szerint a szám politikai okokból – például a DK vallásellenessége miatt – csökkenhetett, és kétségbe azt is megjegyezte, hogy a romák létszámának visszaesése sem reális.

Varga Jennifer / 24.hu Semjén Zsolt

PostPin It!

Zalai járásokban él a legkevesebb fiatal, borsodaikban a legtöbb

Közzétette szerző

Néhány vármegyében koncentrálódnak Magyarországon azok a járások, ahol a legnagyobb és a legkisebb a 15 évesnél fiatalabbak aránya a 2022-es népszámlálási adatok szerint.

A legmagasabb, csaknem 24 százalék az arány az Encsi járásban, ezen kívül még öt borsodi járás került a top 10-be. Kevesebb mint fele ennyi a fiatalok aránya a Keszthelyi járásban, és ezen kívül még négy zalai járás került az alsó 10-be.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárom magyar megye gyorsabban öregszik el az átlagosnál a következő évtizedekbenAz egész EU-ban folytatódik a népesség elöregedése, a jelenség azonban változatosan érinti az egyes térségeket. Van, ahol növekszik a fiatalok aránya.

PostPin It!

Húsz év alatt közel kétszeresére nőtt az óriáslakások száma Magyarországon

Közzétette szerző

73 százalékkal nőtt a legalább 120 négyzetméteres lakások aránya az elmúlt húsz évben népszámlálási adatok alapján. Pest vármegyében a legnagyabb az aránya ezeknek a lakásoknak, a budapesti belvárosban és Jász-Nagykun-Szolnokban pedig a legalacsonyabb. 

A táblázatban nem szereplő budapesti kerületek közül  a XIII. kerületben a legalacsonyabb a minimum 120 négyzetméteres lakások aránya (1,5%), ezt követi a IX. kerület (1,8%) és a VIII. kerület (2,2%). Ezekben a városokban többnyire csökken a nagy lakások aránya, például a VIII. kerületben közel 20 százalékos a visszaesés. 

A települések között a budapesti agglomeráció gazdag községeiben a legnagyobb a nagy lakások aránya: Telkiben több mint 60 százalék ez a mutató, miközben az országos átlag ennél jóval alacsonyabb, 13 százalékos.

PostPin It!

Semjén a népszámlálásról: Kizárt, hogy mindössze kétszázezer roma él Magyarországon

Közzétette szerző

„Ön szerint miért csökkent drasztikusan a katolikus hívők száma az elmúlt 10 évben Magyarországon?” – tudakolta írásbeli kérdésében Vadai Ágnes, DK-s politikus Semjén Zsolt egyházi ügyekért is felelős miniszterelnök-helyettestől. Az ellenzéki képviselő a népszámlálási adatokra hivatkozott, miszerint a vallásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka válaszolt. Tehát 40 százaléka nem válaszolt: 2011-ben ez az arány csak 27 százalék volt.

– Az összes válaszadó fele katolikus volt, számuk azonban – beleértve a görögkatolikusokat is – 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant. A veszteség 1 millió hívő. A reformátusok 944 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent. Az evangélikusok létszáma 176 ezer fő, a korábbi 4 százalék után ez most 3,1 százalékot tesz ki – idézte az ellenzéki képviselő a Szemlélek blogon megjelent elemzést. Eszerint „számszerűen bebizonyosodott, hogy vallási elköteleződés, vagy el nem köteleződés szempontjából Magyarország nem keresztény, hanem olyan sokszínű ország, ahol nagy számban élnek keresztények is. A „keresztény Magyarország” gondolata politikusok fejében fogalmazódott meg, amelyhez az egyházi vezetők nagy többsége igazodott.

Semjén Zsolt nem így értelmezte a népszámlálási adatokat, szerinte bebizonyosodott, hogy Magyarország keresztény ország. Az, hogy többen nem válaszoltak a vallási kérdésre, azért van – magyarázta a KDNP-s politikus –, mert a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat előírására a népszámlálást ezúttal (szemben az előző két népszámlálás gyakorlatával) most először névvel és címmel, tehát nem anonim módon folytatta le.

PostPin It!

Miért van 600 ezer üres lakás az országban?

Közzétette szerző

Teresztenye Magyarország egyik legkisebb faluja. Az Aggteleki-mészkőhegység peremén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól körülbelül egyórányi autóútra fekvő településnek 32 bejelentett lakosa van, de életvitelszerűen csak fele ennyien laknak ott. „16-an hajtjuk álomra a fejünket itt rendszeresen” – mondta Brogli Attila polgármester.

A hegység közelsége miatt a környéken gyakran fordulnak meg kirándulók, a kis faluban ezért a helyi turizmusra épít a Nádas fogadó. Ezt a Teresztenye Termelő Szociális Szövetkezet üzemelteti, amelynek a vezetője Brogli Attiláné. A polgármester elmondása alapján volt rá példa, hogy az erre kirándulók később itt vettek telket, hogy hétvégi házat építsenek rajta.

Mindez azért is érdekes, mert a friss népszámlálási adatok szerint Teresztenye a közé a 20 település közé tartozott, ahol 2011 és 2022 között a legnagyobbat nőtt a nem lakott ingatlanok aránya. Teresztenyén 2011-ben 15 lakott és 15 nem lakott ingatlan volt. Az 50 százalékos arány pedig kétharmadra nőtt 2022-re, amikor a statisztika szerint 10 ingatlanban laktak, 20-ban pedig nem.

PostPin It!

Együtt vallástalanodunk Európával, míg Afrikában és Ázsiában is jön föl a kereszténység

Közzétette szerző

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

PostPin It!

A fiatal magyar felnőttek már több mint fele beszél angolul

Közzétette szerző

A magyar huszonévesek több mint fele tud angolul, legalábbis saját bevallása szerint. Az adatok a tavalyi népszámlálásból származnak, amelyben ugyanakkor a kérdéseknél nem konkretizálták, hogy mit értenek nyelvtudás alatt.

Összességében a lakosság negyede állítja magáról, hogy tud angolul. Ez jelentős előrelépés, mivel 2001-ben még kevesebb mint 10 százalék volt ez az arány, tíz éve pedig 16 százalék.

A négy legismertebb nyelv az angol, a német, a francia és az orosz. Az orosz hiába volt az egyetlen kötelezően oktatott nyelv negyven éven keresztül, így sincs olyan korcsoport, ahol 4 százaléknál többen beszélnék.

PostPin It!

A népszámlálási adatok erősen árnyalják azt az elméletet, hogy Magyarország ipari összeszerelőüzemmé vált

Közzétette szerző

Gyakran hangzik el a magyar gazdaságról, hogy külföldi iparvállalatok összeszerelőüzemévé vált az elmúlt évtizedben, ám a friss népszámlálási adatok rácáfolnak erre a vélekedésre. Az elmúlt húsz év során ugyanis a foglalkoztatott népesség egyre nagyobb része töltött be felsőfokú képzettséget igénylő állásokat, miközben az ipari és építőipari, illetve a gépkezelő, összeszerelő, járművezető munkák háttérbe szorultak, vagy legalábbis stagnáltak.

A tavalyi évben már a dolgozók döntő része, 18,7 százalékuk a felsőfokú képzettségük önálló alkalmazását igénylő munkakört – e csoportba tartoznak például a mérnöki, informatikai, egészségügyi, oktatási, gazdasági, jogi, társadalomtudományi munkák – töltött be, noha 2001-ben még a 13 százalékot sem érte el ez az arány. Ugyanakkor a fenti ábrán lilával jelölt ipari és építőipari foglalkozások esetében e tendencia szöges ellentéte figyelhető meg: 2001 és 2022 között 18 százalékról 12-re csökkent az efféle munkát végzők részesedése a foglalkoztatottak körében, így a két évtizeddel ezelőtt még leggyakoribbnak számító kategória manapság a középmezőnyben van.

A magasabb képzettséget igénylő munkakörök térhódítása még a kétezres években kezdődött, 2011-ben ugyanis már az ipari és építőipari foglalkozások korábbi vezető pozícióját az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő munkakörök vették át. A zömmel technikusokat, szakmai irányítókat, asszisztenseket és ügyintézőket magába foglaló kategória részaránya 2001 és 2011 között 14 százalékról 17-re nőtt, majd a következő 11 évben megközelítette a 18 százalékot, ám ekkorra a már említett, kizárólag felsőfokú végzettséghez kötött állásokat tömörítő csoport elterjedtsége még nagyobb lett.

PostPin It!

Beer Miklós: A politikai hátszél nem tesz jót az egyháznak

Közzétette szerző

A katolikus hívek fogyatkozásáról szóló népszámlálási adat is azt jelzi, hogy az egyház és az állam szétválasztása, az egyház függetlensége mindenek előtt való – mondta Beer Miklós a Klubrádióban. A KSH ismertése szerint két évtized alatt megfeleződött a római katolikusok száma.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával ellentétben a nyugalmazott váci megyéspüspök ezt nem egyszerűen a nemzetközi tendenciákkal magyarázta. Azt mondta, némileg elszomorította a hívek számának csökkenése, de nem érte meglepetésként. Sejtése szerint különösen a fiatalokat tartja meg nehezen az egyház. A tendencia egész Európában jellemző. Számos országban zárnak be, adnak el templomokat. Itthon ezzel ellentétben tatarozzák a templomokat, újakat építenek.

Elhitettük magunkkal, hogy mi kívül állunk a tendencián, most kiderült, hogy ez nem így van

PostPin It!

Egymillióan elváltak, kilőtt az angolul beszélők száma, 75 ezerrel több külföldi él Magyarországon

Közzétette szerző

Tíz év alatt egymillióval csökkent a katolikusok száma Magyarországon, reformátusokból kétszázezerrel, evangélikusokból pedig negyvenezerrel lett kevesebb 2011 óta, derült ki a népszámlálás kedden közzétett végleges eredményeiből.

Húszéves távlatban még drasztikusabb a visszaesés:

a katolikusok száma 5,56 millióról 2,88 millióra,

PostPin It!