Best WordPress Hosting
 

Civil kurázsival a természetpusztítás ellen – a pilismaróti modell

A NER 13. évében egy kis csapat megmutatta, hogyan lehet megakadályozni egy ipari beruházást, ha azt nem akarják a helyiek. Pilismaróton nem történt csoda, csupán a kitartáshoz párosult egy jól átgondolt stratégia, valamint merészség és civil kurázsi. Ez pedig nemcsak a titokban szerződő polgármestert, de végül a sóderbányát is elsöpörte. A sikerüket óvatosan ünneplő főszereplőkkel beszélt a 24.hu.

Ritka dolog történt a közelmúltban Pilismaróton: egy, a lakosság elől eltitkolt bányaberuházást többévnyi szívós munkával sikerült meghiúsítania egy elszánt helyi közösségnek, noha a 2000 fős Duna-parti község korábban már szerződést is kötött a bányavállalkozással. A történet több szempontból is érdekes, leginkább azért, mert az elmúlt időszakban országszerte jelentkeztek olyan esetek, amikor a helyiek nem szívesen láttak egy beruházást a közvetlen lakókörnyezetükben, ám az ellenkezésüknek nem vagy csak részben lett következménye. A pilismaróti történet ugyanakkor azt mutatja meg, hogy nem eleve kudarcra ítélt egy helyi tiltakozás, ha az kitartó, megalapozott, átgondolt és jól felépített.

Kronológia

Így akadályozta meg egy felbőszített társaság, hogy bánya épüljön a kertek végébe a Duna-parton

Ilona húsz éve költözött Pilismarótra, annak is a Duna-parthoz közel eső részére. Kutyája is van, kertje is, mondja, a levegő jobb, mint a pesti belvárosban, ahonnan 90 négyzetméterből költözött ki az itteni nyaralóba. Könnyebben meg tud itt élni, és jobban el tudja magát foglalni – ki tudja, még hány érv szól Pilismarót mellett az éppen sétáló Ilona számára. Amikor a bányaügyről kérdezem, egyből rávágja:

Voltam szavazni, igen. Mindig szavazok. Nem akartam, persze, hogy nem. Három dolog miatt nem. Egy: ez, ugye, sóderbánya, kotrással ment volna a kitermelés. Kérem, én már megéltem egy kotrást, volt itt régen egy másik kavicsbánya, már akkor megvolt a házunk, szóval én tudom, milyen a kotrás, nem akarok még egyet. A másik: azért az aprópénzért, amit a falu kap, pár tízmillióért, miért éri ez meg nekünk? Harmadrészt: bányát egy ilyen szép faluba? Minek? Pont az a jó itt, hogy nyugalom és csend van.

Farkas Norbert / 24.hu Ilona

Helyi népszavazás segített megakadályozni a környezetromboló bánya megépítését Pilismaróton

2020-ban kezdődött a helyiek tiltakozása a tervezett bánya ellen, végül három helyi képviselő kezdeményezésére augusztus 27-én népszavazást tartottak Pilsimaróton a bányanyitásról, amely bár jogilag érvénytelen lett, de a részvételt értékelhetjük kiemelkedően magasnak: 40,8 százalékos volt, és a helyiek 90 százaléka a bánya ellen szavazott. Ezt nem hagyhatta figyelmen kívül az önkormányzat sem – írja Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek politikusa.

Mint kiderült, kedden a népszavazás érvénytelensége ellenére a helyi képviselő-testület úgy döntött, hogy tudomásul veszi és elfogadja, hogy a helyi népszavazáson a pilismaróti választópolgárok döntő többsége elutasította, hogy Pilismarót területén külszíni bánya működjön.

A képviselők egyhangúlag elfogadták, hogy nem módosítják a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot, vagyis a bányászatra kiszemelt terület nem kerül átminősítésre. Ezzel együtt pedig felbontják a településrendezési szerződést és a bányaterületre vonatkozó tervezési szerződést is.

Sokan mentek el, de érvénytelen lett a kavicsbányáról szóló referendum a Dunakanyarban

Érvénytelen lett a Pilismaróton megtartott vasárnapi népszavazás, mert a választópolgároknak csak 40,8 százaléka vett részt a tervezett kavicsbányáról szóló referendumon – írta a hvg.hu.

A voksolók elsöprő többsége, 87,3 százalék azonban a bányanyitás ellen voksolt.

A Bányamentes Dunakanyart nevű Facebook-oldal azt írta: “Bár a pilismaróti szavazás jogi értelemben érvénytelen lett, azt azért érdemes megjegyezni, hogy most többen mentek el szavazni (781), mint a tavalyi önkormányzati választásra (741). Valamint a bányát ellenző szavazatok száma (672) csaknem kétszer annyi lett, mint a tavaly Hunyadi Balázs polgármestert támogató szavazatoké (371).”

Pilismarót döntött. Nem karnak bányát a Dunakanyarba.

Pilismarót döntött Nem karnak bányát a Dunakanyarba. Büszkék vagyunk a Pilismarótiak felelős döntésére. A Pilismarótiak 41% ment el szavazni, így hivatalosan nem érvényes a népszavazás. A szavazók 87,3% nemmel szavazott. Bár az erdménynek nincs kötelező érvényű jogi ereje, egyértelműen mutatja Pilismarótiak akaratát.

Szeretnénk megköszönni mindazoknak akik a Duna bal és jobb partján kiálltak a bánya ellen. Köszönjük Nagymaros Város Önkormányzata -ának, Zebegény Község Önkormányzatának, Szob város önkormányzatának. Köszönjük a sok segítséget és aláírást az itt élőktől!

Ismét bebizonyosodott hogy a Dunakanyarban a természeti, táji és kulturális értékek előbbre valók mint az anyagi javak! Ismét bebizonyosodott hogy a Dunakanyar egységes régió és az itt élők számíthatnak egymásra! Csak így tovább, hajrá Dunakanyar! Hajrá Pilismarót! – írta a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület FB oldalán.

Luxuskocsik, luxusjachtok, retro DJ hajnalig Natura2000-es területen – Hol a természetvédelem?

Miért gondolom úgy, hogy a hazai természetvédelmi hatósági munka nagyon rossz állapotban van? Bemutatom a Helemba zátony Buli 2023 példáján keresztül. Kun Zoltán,  a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke véleménycikke. A Mercedes Benz és forgalmazója, a Pappas Autó szégyene.

A Dunai szigetek Facebook oldalon találkoztam egy eseménnyel, aminek a címe Helemba-Zátonybuli 2023 volt. A legtöbb hozzászóló a buli ellen szólalt fel, amit természetvédelmi szakértőkét én is osztottam. A Helembai zátony a Duna mederben található Pilismarót területén. Állami tulajdonban van, a Duna és ártere Natura 2000 terület (az EU Élőhelyvédelmi Irányelv keretében védett) egyik olyan területe, ahol a zátony jellegéből és definíciójából adódóan a szabadon folyó és még hordalékot szállító folyó dinamikáját lehet megfigyelni.

Az OKIR Természetvédelmi Információs Rendszer és Google Maps alapján ugyan a zátony nem része országos jelentőségű védett területnek, de Natura 2000 terület (ráadásul szomszédos egy szlovák Natura 2000 területtel), része az Országos Ökológiai Hálózatnak, és mindössze pár száz méterre van országos jelentőségű védett területtől.