Best WordPress Hosting
 

Félmilliós díjat adnak a természetvédők a Tarnát kiszivattyúzó borászat támogatóiról szóló információkért

Hétfőn megkezdődik a Tarna folyó vizét kiszivattyúzó, élővilágát elpusztító aldebrői borászat tulajdonosának büntetőpere a Füzesabonyi Járásbiróságon.

Tavaly a 24.hu is beszámolt arról, hogy  az ügyészség közel másfél éves vizsgálat után emelt vádat a Tóth és Tóth Pincészet üzletági vezetője és a cég egyik alkalmazottja ellen, akik 2022 nyarán a kánikula idején illegális gátat építettek a Tarnára, majd a folyó teljes vízhozamát kiszivattyúzták a mederből, hogy a borászat szőlőültetvényeit öntözzék.

Az ügyészség természetkárosítás bűntettével vádolja a két borászati dolgozót.

Igény szerint kiirtható nádassal hirdettek egy házat a Balaton partján

„A vízparton némi nádas található, ami igény szerint kiirtható, jelen állapotát megtartva azonban védelmet biztosít az ingatlannak” – így hirdettek egy saját vízparttal rendelkező majdnem teljesen kész ikerfélnyaralót az ingatlan.com-on Balatonakaliban, az egykori kemping helyén, ahol pár évvel korábban 150 méter hosszan 8-12 méteres sávban letarolták a kiemelten védett nádast, majd utána fehér kockaházakkal szórták tele a vasút és a part közötti vékony partsávot. A helyi csoportokban körbefutó hirdetést a Telex szúrta ki.

A hirdetésből azóta kivették a nádas kiirthatóságáról szóló részt, ezt emelte ki a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal, amikor a lap megkereste emiatt. „A korábbi mederkotrással eltávolított nádasállomány rehabilitációja jelenleg folyamatban van” – tették hozzá.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a következőt reagálta: „a balatoni nádasok védelmét, kezelését, fenntartását több jogszabály határozza meg. A jogszabályokban meghatározott cél alapvetően a nádasok fenntartása, ezért a nádasokat érintő beavatkozások előzetes hatósági engedélyhez kötött tevékenységek. A nádaskárosítások esetében nádasrehabilitációt kell végrehajtani szakértői útmutatás és ellenőrzés mellett.”

Módszeresen pusztította a fokozottan védett szürke farkasokat három borsodi vadász – videó

Módszeresen pusztította a fokozottan védett szürke farkasokat három borsodi vadász. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly ősszel indított nyomozást miután felmerült a gyanú, hogy szürke farkasokat pusztítanak.

A nyomozás előrehaladtával kiderült, hogy az elkövetők a vadállomány megtartása érdekében évek óta rendszeresen, illegálisan lövik ki a fokozottan védett szürke farkasokat, az állatok természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint.

A rendőrség közleményében azt írta, hogy a gyanú szerint egy 33 és egy 49 éves putnoki, valamint egy 43 éves edelényi vadász gyanúsítható a természetkárosítással. A nyomozás arra is rámutatott, hogy a három férfi tisztában volt azzal, hogy a védett ragadozók pusztítása tiltott, hiszen mindannyian évek óta vadásznak, s különböző vadásztársaságok tagjai.

A nagy-szénási keresztállítási műbalhé mutatja, hogy fideszes préda lett a természetvédelem is

A természetvédelmi hatóságot a kormányhivatalok alá rendelték, így a szakmaiság helyett ez a terület is politikai erőtérbe került. Ha egy nemzeti parki vezető akár csak finoman is, de kritizálni mer, elbúcsúzhat állásától.

Nemegyszer találják magukat olyan kultúrharc kellős közepén nemzeti parki vezetők, mint most Selmeczi-Kovács Ádám. A Duna-Ipoly Nemzeti Park eddigi osztályvezetője veszi majd át Füri András helyét igazgatóként. A posztját közel két évtizede betöltő Füri neve eddig jóformán csak a szakterületén belül volt ismert, s mint hosszú megbízatása mutatja, a szakma és a politika is elfogadta őt. Tavaly ősszel azonban a Budai-hegységhez tartozó Nagyszénáson felállítani tervezett kereszt miatt csetepatéba keveredett Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkárral, a térség fideszes országgyűlési képviselőjével.

Menczer a maga megszokott otromba módján esett neki a nemzeti park vezetőjének, mondván: keresztényellenes, amiért nem támogatja a hegyen a kereszt felállítását. Természetesen megszólalt a neves természetvédő Bayer Zsolt is, „idióta, aljas, farizeus gazembernek” nevezve a nemzeti parki igazgatót. A magát keresztyénnek valló Füri – aki információink szerint egy baptista gyülekezethez tartozik – önérzetesen utasította vissza Menczer vádjait.

Civil kurázsival a természetpusztítás ellen – a pilismaróti modell

A NER 13. évében egy kis csapat megmutatta, hogyan lehet megakadályozni egy ipari beruházást, ha azt nem akarják a helyiek. Pilismaróton nem történt csoda, csupán a kitartáshoz párosult egy jól átgondolt stratégia, valamint merészség és civil kurázsi. Ez pedig nemcsak a titokban szerződő polgármestert, de végül a sóderbányát is elsöpörte. A sikerüket óvatosan ünneplő főszereplőkkel beszélt a 24.hu.

Ritka dolog történt a közelmúltban Pilismaróton: egy, a lakosság elől eltitkolt bányaberuházást többévnyi szívós munkával sikerült meghiúsítania egy elszánt helyi közösségnek, noha a 2000 fős Duna-parti község korábban már szerződést is kötött a bányavállalkozással. A történet több szempontból is érdekes, leginkább azért, mert az elmúlt időszakban országszerte jelentkeztek olyan esetek, amikor a helyiek nem szívesen láttak egy beruházást a közvetlen lakókörnyezetükben, ám az ellenkezésüknek nem vagy csak részben lett következménye. A pilismaróti történet ugyanakkor azt mutatja meg, hogy nem eleve kudarcra ítélt egy helyi tiltakozás, ha az kitartó, megalapozott, átgondolt és jól felépített.

Kronológia

Kotrógépekkel vezette a telkéhez a Balatont, de úgy tűnik, megúszhatja a nyaraló tulajdonosa

Megúszhatja az a zánkai üdülőtulajdonosa a Népszava szerint, aki egy önkormányzati telek elbontásával varázsolt magának közvetlen vízparti nyaralót. A zánkai önkormányzat hiába tett feljelentést természetkárosítás gyanúja miatt, mert egy kotrógéppel elhordták a 180 négyzetméteres ingatlanját, és kért segítséget a földdarab visszaszerzése érdekében a Veszprém Vármegyei Kormányhivataltól és a vízügyi igazgatóságtól. A kormányhivatal szerint a föld kitermelése nem károsított védett természeti értékeket, így nem történt természetkárosítás, és azt is megállapították, hogy a hivatalnak – hatáskör hiányában – ebben az ügyben nincs intézkedési lehetősége.

A lap megkereste a rendőrséget, hogy hol tart a nyomozás, de csak annyit árultak el, hogy folyik. Az érintett üdülőtulajdonos, egy fuvarozási cég vezetője viszont elmondta a Népszavának, hogy természetkárosítás után a környezetkárosítás gyanúja is elbukott ellene, szerinte azért nem nyilatkozik a rendőrség.

A Népszava megkérdezett több jogászt is a zánkai esettel kapcsolatosan. Szerintük földszerzésnek ez a furcsa, kotrógéppel megvalósított módja – ha nem sérült a környezet – nem minősül bűncselekménynek, csak ügyes próbálkozásnak.

Meglehetősen enyhe ítéletet kapott a két szabolcsi vadász, aki lelőtt egy barátkeselyűt és elfogott 3 másik védett madarat

A Kisvárdai Járásbíróság elítélte azt a két vadászt, aki két évvel ezelőtt lelőtt egy barátkeselyűt és befogott három másik védett ragadozómadarat egy szabolcsi településen – tájékoztatott a Nyíregyházi Törvényszék. Természetkárosítás, állatkínzás, próbaidő.

Bartha Andrea szóvivő közleményében azt írta, hogy 2021 áprilisában az elsőrendű vádlott vendégvadászként, míg a másodrendű vádlott hivatásosként folytatott vadászatot egy szabolcsi településen. Aznap este az elsőrendű vádlott a település külterületén észrevett egy fokozottan védett, Magyarországon rendkívül ritka kóborlónak számító barátkeselyűt, amelyet társa, a másodrendű vádlott beleegyezésével lelőtt.

A tájékoztatás szerint a madár a helyszínen elpusztult, és amint a vádlottak észrevették, hogy az állaton jeladó van, azt a Tisza partján elrejtették, a tetemet pedig megsemmisítették.

Tarvágás miatt feljelentést tesz a budai kerület

A héten tarra vágtak egy nagyobb területet a Mikes Kelemen utcánál. Az érintett több ezer négyzetméteres magántulajdonban van, közölte Facebook-oldalán Őrsi Gergely. A II. kerület polgármestere szerint a fakivágás engedély nélkül történt, a tarvágás pedig természetkárosítás.

Az eset miatt az eljárást az önkormányzat megindította. Mivel az építési engedélyezési jogköröket 2020-ban elvették az önkormányzatoktól, így nem világos, milyen építkezést terveznek.

Mint írta, építkezésnél kérhető engedély fakivágásra, de szabályozott módon, esetenként pótlási kötelezettséggel. Ebben az esetben viszont semmilyen kérelem nem érkezett az önkormányzathoz. A polgármester hangsúlyozta, tarvágásra semmilyen körülmények között nem kérhető engedély, ezért feljelentést tesznek természetkárosítás miatt.

Így kell tönkretenni egy állami tulajdonú közparkot NER közeli ingatlanfejlesztéssel

A nyaraló szezon végeztével beindultak a Club Aligában zajló újabb természetpusztításokkal, lezárásokkal járó beruházások. A kikötő előtti, a Magyar Állam tulajdonában lévő, ám a Balázs Attila vezette PRO-MOT által vagyonkezelt, szebb napokat is látott közparkban pár hét alatt elképesztő pusztítás ment végbe.

A közpark jelentős részén vezetékfektetés miatt gépi földmunkálatokat végzett a vagyonkezelő, mely közben tucatnyi fa gyökérzetét vágta körbe, sértette meg a kérgüket, majd pedig lefóliázta és lekavicsozta a területet. A gyökérzet-csonkítás következtében egy fa már ki is dőlt.

A közparkban történt természetrombolásról az alábbi beszámolót írta az Aligai Fürdőegyesület

Fertő-tavi luxusberuházás: a zöldek nyertek a kormányhivatal ellen

Pert nyert a Greenpeace a Fertő-tavi luxusberuházásra a májusban kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében, miután a bíróság megsemmisítette a kormányhivatal erre vonatkozó határozatát. Az ítélet azt is kimondta, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszat eljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem. A bíróság a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte – írta a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében a Greenpeace.

A mostani tárgyalás előzménye az volt, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen indított sikeres perének eredményeként 2023 elején a bíróság visszavonatta a kormányhivatallal a tavaly karácsonykor kiadott, az építkezés folytatását engedélyező határozatát. A hivatal azonban 2023. május elején rekordgyorsasággal kiadott egy új környezetvédelmi működési engedélyt a beruházás folytatására, a közben megszűnt cég helyett a jogutód, Építési és Közlekedési Minisztérium részére. De ezt a lehetőséget még jobban kiaknázva a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített természetpusztítást már korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen 5 évente újra felülvizsgálni – írta a Greenpeace, amely szerint azért is sikerült az engedélyt ilyen gyorsan a kormányhivatalnak kiadnia, mert valójában nem folytatták le a bíróság által előírt új és megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.

A Greenpeace és a Fertő tó Barátai ezt az engedélyt megtámadó keresetében azt bizonyította, hogy a karácsonykor kiadott engedélyben a beruházás területét közel 50 százalékkal, a januárban kiadottban az apartmanházak számát pedig 20-ról 26-ra emelve engedélyezték a beruházás folytatását, és ehhez nem kérték meg a szakhatóságok újabb engedélyét. Többek között a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóságét sem, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „a létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.

Mészáros cége védett növényeket tarolt le a Samsung-gyár körüli építkezésen

Több mint 40 millió forint lehet az eszmei értéke annak a nagyjából 400 homoki kikericseknek, amelyek a Mészáros & Mészáros Zrt. gödi építkezésének eshettek áldozatul A nemzeti park kijelölte az átültetendő növényeket, de végül a természetvédelmi hatóság nem adta meg erre az engedélyt.

Több mint 40 millió forint lehet az eszmei értéke annak a nagyjából 400 homoki kikericseknek, amelyek a Mészáros & Mészáros Zrt. gödi építkezésének eshettek áldozatul – írta meg a Mérce. A cég a Samsung-gyár körüli vízvezetékek kiépítésére kapott megbízást. A területet azért túrták fel, mert a Duna vizét 8,5 kilométer hosszan vezetik Vác déli vízműterületétől a gyárhoz – lakóterületeket, Natur2000-es területeket és erdőket is érintve – a szennyvízvezetéket pedig 13,5 kilométeren, egészen Vácig vezetik majd a gödi iparterületről. Ugyan az építkező korábban hangsúlyozta, igyekeznek minél kisebb természetkárosítással végezni a munkájukat, a területen ennek egyértelműen az ellenkezője látszik.

A Göd-ÉRT Egyesület tagjai szerint ugyan a hatóságok és a Duna-Ipoly Nemzeti Park kijelölte az átültetendő növényeket, a cég mégsem végezte el a természetvédelmi területen való munkavégzés feltételéül megszabott előkészületeket. A területen az aktivisták a Mércének elmondták,

UNESCO vizsgálat várható a Fertő tónál

Osztrák sajtóhírek szerint az UNESCO tanácsadó testülete, ami a Fertő/Neusiedler Világörökségi kultúrtáj esetében a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS), vizsgálatot indít a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban. A vizsgálatot többször kezdeményezte már mind a magyar Fertő tó Barátai Egyesület, mind osztrák partnerei az Alliance for Nature és a Freunde des Neusiedlersees.

A civil szervezetek 2019 óta folyamatosan tájékoztatták az UNESCO párizsi titkárságát a tó körül folyó különböző fejlesztésekről, amelyek a Fertő tó Barátai Egyesület szerint veszélyeztetik a kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékét. A veszélyek között csupán az egyik a Fertő tavi vizitelep úgynevezett rekonstrukciója, amit mintegy 11 milliárd forint közpénz elköltése után talán inkább célszerű dekonstrukciónak, rombolásnak, nevezni. A vizitelep jelenleg el van zárva a látogatók elől, és annak ellenére, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének része az Építésügyi és közlekedési Minisztérium felügyelete alatt részben építési anyagok tárolására használják.

“A kiemelkedő egyetemes értéket sajnos nem csak a Sopron területéhez tartozó, Fertő parton tervezett és jelenleg érvényes építési vagy környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkező túlzott és elhibázott magyar fejlesztés veszélyezteti. Osztrák partnereink tiltakoznak a Breitenbrunn területén tervezett turisztikai fejlesztés, a világörökségi terület puffer zónájában tervezett szélerőmű park fejlesztések ellen is. Közösen lépünk fel azért, hogy fenntartható vízgazdálkodást dolgozzanak ki a Fertő vidékén hiszen a Duna felől tervezett vízutánpótlás ökológiai katasztrófához vezethet a területen” sorolja Major Gyula a Fertő tó Barátai Egyesület elnöke.

Sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a svájci farkas kilövését egy gyerekre terhelő gyanúsítottak

Nem kétséges, hogy Magyarországon a leghíresebb védett állat a szerencsétlenségére ide vándorolt svájci farkas. Már akkor megmozgatott ötvenezer, petíciót aláíró embert, amikor még semmit nem lehetett tudni arról, valójában mi történt vele. Most pedig, amikor már mind a rendőrség, mind az ügyészség közleményéből kiderült valamiféle „tényállás”, magyarán, hogy nagyjából ki, kik, mit vagy miket tettek, egy félreértés kezdett elterjedni. De lássuk először, milyen történet került nyilvánosságra.

„Az egyik gyanúsított a 9 éves gyermeke felügyeletét rábízta a másik gyanúsítottra abból a célból, hogy Hidasnémeti külterületén vadászatot folytassanak. Ehhez a férfi az általa engedéllyel tartott vadászfegyverét a kisfiú rendelkezésére bocsátotta. Miközben a gyerek felügyeletét a másik gyanúsított látta el, a gyermek lelőtte a 250 ezer forint értékű farkast. Ezt követően az állat tetemét egy kocsiba tették, a négyezer euró értékű jeladóját levágták és a folyóba dobták” – mondta el a Borsod Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője. A Miskolci Törvényszék szóvivőjétől pedig a 24.hu. megtudta, hogy az ügyben eljáró nyomozási bíró mindkét gyanúsított letartóztatását harminc napra elrendelte. A törvény szerint első lépésként ennyi időre szól az előzetes, amit az esettől függően utána vagy meghosszabbítanak, vagy megszüntetnek.

De miért is foglalkozunk ismét a svájci farkas ügyével? Mi az a félreértés, ami ezt indokolja? Az a tévhit kezdett elterjedni, hogy azért „találták ki”, hogy a gyerek lőtte le a farkast, mert a 9 éves kisfiú nem büntethető. Vagyis így akarják „elsikálni” az ügyet: ha egyszer a gyerek a „tettes”, akkor nincs is ügy, mindenki megúszhatja.

Amikor a kormányhivatal asszisztál a természetpusztításhoz

A bordányi kékperjés láprétet is kinyírja a fideszes pályázati mutyi? EU-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal tüntetik el. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással.

A Homokhátsági félsivatagban sorra létesültek a “lezúduló szélsőséges monszunszerű csapadékvíz” befogadására szolgáló ásott tározók, annak ellenére, hogy a sík homokfelszínen nem lehet vizet összevezetni és a hidraulikai kalkulációban szereplő csapadékmennyiségek soha nem estek le, sem itt sem máshol.

Szegedtől ÉNY-ra 20 km-re fekszik Zsombó, ettől picit nyugatra Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében. E két kistelepülés kísértetien hasonlít abban, hogy egyfajta hungarikumként – hogyan lehet 200 milliós eu-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal mihamarabb eltüntetni, az ott élő védett növényekkel egyetemben. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással.

Tehetetlenek a természetkárosítás ellen az önkormányzatok

A Párbeszéd – Zöldek az őszi ülésszakban, a parlamentben kezdeményezni fogja a nemzeti zöld infrastruktúra kerettörvény megalkotását, és azt szeretné elérni, hogy az önkormányzatoknak jogi eszközei legyenek például a természetkárosítás szankcionálására – jelentették be az ellenzéki párt elnökségi tagjai mai online sajtótájékoztatójukon.

Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd – Zöldek elnökségi tagja, az I. kerület polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarországon a közműveket szabadon át lehet vezetni akár a fák gyökérzetén is, miközben fát ültetni csak a megfelelő védőtávolságban lehet a közművektől. Mint mondta, hogy azt az értéket, amit például egy 50 éves fa képvisel, nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni, és ez az érték alapvetően határozza meg egy város élhetőségét, a lakók egészségét.

Az elmúlt évtizedekben a városi zöldfelületekre kevesebb figyelem jutott, mint a közműhálózat fejlesztésére, így például Budapesten egy főre csak fele annyi zöldfelület jut, mint kellene a nemzetközi ajánlások alapján.

Évtizedekig gyilkolja Ukrajnát Putyin cár háborúja

Egy háborús konfliktusban talán a környezetvédelem és a károsanyag-kibocsátás az utolsó, ami az embernek eszébe jut, pedig a bombázások, a közvetlen harcok mellett az oroszok egy csendesebb gyilkost is magukkal hoztak Ukrajnába. Ez pedig évekig, ha nem évtizedekig kísértheti az ukránokat: a háború tönkretette a természeti környezetet, szennyezi a folyókat és a tavakat, a talajt, kizsigereli az erdőket.

Szakértők attól tartanak, hogy a környezetszennyezés rákos megbetegedések és egyéb betegségek hosszú távú emelkedéséhez vezethet. Nagyon úgy tűnik, hogy Ukrajna természeti értékeinek egy jelentős része elpusztul a harcok következtében, amit pedig újra lehet építeni, azt is évekbe, évtizedekbe fog telni helyrehozni.

Hivatalosan 31 halálos áldozata van a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának június eleji felrobbantása miatt megindult áradásnak. Az áldozatok száma azonban csak az ukrán ellenőrzés alatt álló területen volt felmérhető – 29-en Herszon megyében, ketten Mikolajiv megyében haltak meg. A Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, az orosz megszállók által elfoglalt régióban azonban az alacsonyabb fekvés miatt még nagyobb területen pusztított a tíz balatonnyi vizet őrző víztároló lezúdulása.

Hogyan tovább Fertő part? Zöldek az orbáni országrombolás ellen

Kun Zoltán tájépítész, természetvédelmi szakember, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke, a Fertő tó barátai egyesület szakértője fogalmazta meg a szövetségük álláspontját, követelésüket a Fertő tavi projekttel kapcsolatban, a július 22.-én tartott megemlékezésünkön. Felszólt Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország nevében, és Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista

– a 2006 LIII törvény azonnali hatályon kívül helyezése. Ennek fontosságára felhívták az Európai Bizottság figyelmét.

– a Fertő tavi beruházás mielőbbi újra tervezése úgy, hogy az tényleg csak a vízitelep és a cölöpházak rekonstrukcióját és ne dekonstrukcióját jelentse

Lopott héjafiókákat akartak kisebb állatok elejtésére betanítani, 13 fő ellen emeltek vádat

Több héjafészket is kifosztott egy többfős Pest vármegyében. A Gödöllői Járási Ügyészség tizenhárom személy ellen emelt vádat az ügyben.

A terheltek először négy fiókát tudtak megszerezi, a második próbálkozásuk sikertelen volt. A harmadik alkalommal két fiókát vettek ki a fészekből, ekkor a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai elfogták őket. A vád szerint az elkövetők vadászatra akarták betanítani a fiókákat. A két fiókát a fészekbe a szakemberek visszahelyezték.

police.hu