Magyarországon 2019 negyedik negyedéve és 2023 első negyedéve között, azaz szűk 40 hónap alatt 33,83 százalékkal nőtt a cégeknél a fajlagos munkaerőköltség – áll az OECD átfogó munkaerőpiaci jelentésében. A fajlagos munkaerőköltség nagyjából azt takarja, hogy egy adott egységnyi termeléshez mekkora bruttó béreket kellett adnia a munkáltatónak.
Ugyanakkor azt is mérik, hogy egy ilyen egységnyi termelés átlagosan mekkora profitot hoz, és az OECD azt közölte, hogy ez ugyanezen időszak alatt 61,38 százalék volt. A magyar cégeknél keletkező egy egységre vetített nyereségnövekedés tehát majdnem duplája annak, mint amennyivel a munkaerőköltség megemelkedett. (A szervezet egyébként azért indítja 2019 végétől az adatközlését, mert a koronavírus-járvány előtti szinthez hasonlítja a jelenlegi számokat.)
A fenti adatok újabb adalékok ahhoz, hogy az utóbbi időben nemzetközi szinten is egyre több elemzés mutatja ki, hogy a régóta nem látott mértékű áremelésekből származó bevétel jobban növelte a cégeknél keletkező nyereséget, mint amennyit ebből a növekményből a munkavállalók kaptak. (A magas energiaárak szintén költségek, vagyis a profit úgy nőtt ebben a mértékben, hogy a cégek a bérek mellett a rezsit is kifizették.)