Best WordPress Hosting
 

Elképesztő extrái vannak Rákay Maybach-jának

Újabb és újabb extrák derülnek ki Rákay Philip legújabb luxusjárgányáról. Az Átlátszó írt először a Mercedes-Maybach kocsiról, amit a kormányzati megmondóember egy budakeszi autómosóban tisztított, akkor még nem lehetett eldönteni a pontos típusát, de a legolcsóbb verzió alapára is 72 millió forintról indult. Utána megírtuk, hogy Rákay a drágább, 680-as verzióval rendelkezik, amelynek alapára 95 millió.

Most az Átlátszó összeszedte, milyen extrákkal rendelkezik a jármű, ezek alapján jóval száz millió forint felett lehet újonnan az ára.

Az ilyen fizetős extrák közé tartozik, hogy hátsó utasoknak is van nyakfűtés, és rendelkezik vádlimasszírozóval, ami a Merci-konfigurátor szerint is 842 ezer forintért rendelhető csak meg. A fűthető kormánykarima és a fűthető kartámaszok 287 ezer forintba kerülnek. A „First Class” hátsó ülések további 2 millióval emelik a kocsi árát. A Rákay cége által lízingelt autó rendelkezik hűtővel, ami 569 ezer forintba fáj, és pezsgőspohár-tartóval, ezüstözött pezsgős pohárral, ami további 400 ezer forintos pluszkiadást jelent. A legnagyobb pluszköltség azonban az autó fényezése, az obszidián-kalahári színvilág 7,67 millió forintba kerül.

Rákay Philip cége egy újonnan legalább 95 millió forintba kerülő luxusautót lízingel

Egy új korában legalább 95 millió forintba kerülő Mercedes-Maybach S típusú luxusautót mosva fotózta le Rákay Philipet az Átlátszó egyik olvasója. A Petőfi-film rendezője egy budakeszi autómosóban saját kezűleg tisztogatta az autót, amelyről ugyan az Átlátszó nem tudta megállapítani, hogy az 580-as vagy a 680-as alosztályba tartozik-e, de a jármű alvázszáma alapján ez beazonosítható.

A nagy értékű autót ugyanis a jelek szerint nem fizette ki Rákay Philip, hanem a cégén keresztül lízingeli azt. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki nyilvántartásában pedig megtalálható a luxusautó azonosítója, vagyis az alvázszáma.

Ezek alapján a Rákay kizárólagos tulajdonában álló Norton Consulting Zrt. idén január 17-én kezdte el lízingeli a járművet, ami az említett Maybach drágább kiadása 680-as változat, ami az Átlátszó cikke szerint a 95 milliós alapáron megvásárolható.

Rákay Philip: Lilu gerjesztett ellenséges hangulatot ellenem a Z+-nál, miután kiálltam Orbán mellett

Rákay Philip volt Fiala János vendége, és a producer-műsorvezető ezúttal is felidézte, hogy min kellett átmennie, amikor kiállt az akkori kormánypárt mellett 2002-ben, és megvallotta fideszes identitását. Ez az a bizonyos Kossuth téri rendezvény, ahol Rákay szerint több milliós volt a Fidesz-szimpatizánsok száma.

A rendezvényt követően, Orbán Viktor melletti hivatalos kiállásom miatt szinte az egész médiaszakmát magamra haragítottam. Elfogyott körülöttem a levegőn, ennek első precedense volt, hogy az általam is alapított Z+tv egyik műsorvezetője, Lilu (Kovalcsik Ildikó) által gerjesztett hangulatban, összehívták a vezetőséget és számon kérték rajtam szereplésemet. Később az MTV egyik beszélgetős műsorát is elvették tőlem

– emlékezik vissza Rákay Philip, aki elmondta azt is, hogy akkoriban a magyar médiavilág egyik irányítója azt mondta neki, amíg pozíciót visel, tesz róla, hogy „Rákay még portásként se dolgozhasson” a szakmában.

A Most vagy soha! rendezője szerint nem volt cél a politikai üzenet megfogalmazása

Rövid interjút adott nemrég a HVG-nek Lóth Balázs, a legtöbbször Rákay Philip filmjeként aposztrofált Most vagy soha! rendezője.

A filmes elmondta:

nem tartja meglepőnek a film politikai kontextusba kerülését, de azt mégiscsak fontosnak tartja, hogy a nézők ezt kizárva üljenek be rá, hiszen ez egy film, aminek szereplőit nem pártállásuk alapján választották ki, a forgatókönyvet pedig szintén nem rejtett politikai üzenettel írták.

Petőfi-szakértő: a Most vagy soha! minden ízében hamis és sokszor ízléstelen ferdítés

A kortárs magyar irodalom meghatározó kritikusa, az egyetemi tanárként és irodalomtörténészként is magasan jegyzett Margócsy István hosszú kritikában fogalmazta meg a leginkább csak Rákay Philip és Szente Vajk filmjeként emlegetett, de mégis Lóth Balázs által rendezett Most vagy soha! című filmmel (kritikánk róla itt olvasható) kapcsolatos véleményét – a Jelenkorban megjelent írás egyáltalán nem bánik fukar módon a negatív jelzőkkel.

A Táncsics Mihály-, Déry-Tibor, József Attila-, illetve Széchenyi-díj mellett a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével is elismert, kritikusi tevékenységét a régi Mozgó Világnál (1977-1983) indító Margócsy az elmúlt szűk négy évtizedben több fontos kötetet jegyzett is a film középpontjában álló költőről, így nem csak filmértőként, de a legfontosabb Petőfi-kutatók egyikeként is karcos véleményt nyilvánított, rámutatva olyan meglepő pontokra, mint a végefőcím elé helyezett mondatok, amik közül a legutolsó

 azt közli, hogy Petőfi Sándor a fehéregyházi csata során? után? a „csillagok közé került” – s titokzatos hallgatással mellőzi az egyébként nem lényegtelen kérdést: vajon élve vagy holtan? Ezek szerint a film bekapcsolódna a Petőfi-kultusz másfél száz éves misztikus legendáinak sorozatába, s főhősét transzcendens csodaként hagyná kiteljesedni? De hiszen a film történéseiben a transzcendencia semmilyen formában vagy utalásban nincsen jelen – a főszereplő, ez a nagyszájú, fésületlen, mindennapi értelmiségi fiatalember, a látott cselekmény során mégis valamely csoda letéteményeseként volna elkönyvelendő?

Rákay Philip: Orbán egy sajtószemléből szerzett tudomást Novák kegyelmi döntéséről

„Első kézből tudja” Rákay Philip, hogy Orbán Viktor a sopronbánfalvai kormányülés szünetében, egy sajtószemléből szerzett tudomást arról, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűntársának – erről a producer a Telexnek adott interjújában beszélt.

Hozzátette:

Az azért megdöbbentő, hogy végig lehet vinni egy ilyen ügyet úgy, hogy arról a miniszterelnöknek semmiféle tudomása sincs. Szerintem ez valahol dermesztő, mert ilyen politikai hibákat nem lehet véteni.

Bencsik Gábor Rákay Philipről: A hazafiság nem mentség a tehetségtelenségre

Rákay Kálmán, aki szereti Philipnek szólíttatni magát, bár nem tudom, egy magyar ember miért akar angol nevet magának, szóval Rákay Kálmán holywoodi léptékú pénzből csinált egy filmet 1848. március 15-ről.Olyan, amilyen, egyeseknek tetszik, másoknak nem. Hogy Rákay Kálmán a rendelkezésére álló összes fórumon dicséri és dicsérteti a maga produkcióját, az legföljebb ízléstelen, de ilyet már láttunk. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a hazafiasságot összemossa a saját művészi teljesítményével, és pusztán a témaválasztásra alapozva hazafi kötelességnek minősíti a produkciójának elismerését, a bírálatot pedig hazafiatlannak, sőt egyenesen árulásnak nevezi

– kezdi vasárnapi Facebook-posztját Bencsik Gábor, aki beszállt a Most vagy soha! körül zajló vitába. A filmről a héten Bencsik András fejtette ki lesújtó véleményét. A filmje megtekintését hazafias kötelességnek nevező Rákay nem késlekedett sokáig a riposzttal, húsvét alkalmából nehezen félreérthető módon lejúdásozta Bencsiket:

Kétezer éves történet. Nagycsütörtökön és nagypénteken mindenkiről kiderül, kicsoda is valójában

Takarózhat Rákay Philip a Bridgertonnal, vagy számon kérhető a Most vagy soha!-n a történelmi hitelesség?

Van, akinek tetszik, van, akinek nem a kedvence, sebaj! De könyörgöm: ez csak egy film Nem az a küldetése, hogy történelem kisdoktorit lehessen írni belőle, hanem az, hogy orientáljon, átadjon egy életérzést az adott korról, hogy megszólítsa a fiatalokat, hazaszeretetet ébresszen, hasson az emberekre és felemeljen

– így reagált Rákay Philip a Most vagy soha! című filmjét ért történészi és kritikai visszhangra. A márciusi ifjaknak és Petőfi Sándornak emléket állító filmet számos bírálat érte, amiért igen szabadon bánt a történelmi tényekkel – például lapunk kritikájában csakúgy, mint Hermann Róbert történésztől.

Ezek a viták azonban egyáltalán nem egyediek, sőt, még csak nem is a további kurzusfilmek sajátjai. Hasonló (csak a politikai jelleget nélkülöző) vita alakult ki két évvel ezelőtt A besúgó című sorozatról, ahol az egyik oldal a történelmi hűséget kérte számon a készítőkön, a másik oldal viszont a művészi szabadsággal érvelt, és azzal, hogy játékfilmről van szó, nem dokumentumfilmről.

Rákay Philip lejúdásozta a filmjét kritizáló Bencsik Andrást

Nem hagyta szó nélkül a kormánypárti oldalról érkező, filmjét illető súlyos kritikát Rákay Philip. Gyakorlatilag lejúdásozta Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét, aki cikkében hosszan ecsetelte, hogy miért rossz film a hetekben bemutatott Most vagy soha.

Kétezer éves történet. Nagycsütörtökön és nagypénteken mindenkiről kiderül, kicsoda is valójában

– reagált Rákay Philip, amit a 444.hu szúrt ki.

„Miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni” – Bencsik Andrásnak nem tettszett Rákay Petőfi-filmje

Ami nem történt, és ami így nem is történhetett volna, avagy miért nem szabad dilettánsoknak mozifilmet készíteni, vagy ha mégis, miért kell azt ártatlan embereknek megnézniük

– ezzel a felütéssel indítja Bencsik András, a kormánypárti Demokrata főszerkesztője a Rákay Philip nevével fémjelzett Most vagy soha! kritikáját – vette észre a hvg.hu.

„Rossz dolog egy hazafiasnak szánt műalkotásról rosszat írni, de még annál is rosszabb egy ilyen műalkotást végignézni. Márpedig a Most vagy soha! című film minden vonatkozásban rossz lett, amit a rengeteg ráköltött pénz sem tesz elviselhetőbbé” – jelentette ki Bencsik, kemény bírálatot megfogalmazva Rákay hétmilliárdos filmjéről.

Brutálisat zuhant a Most vagy soha! nézettsége

A Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról szóló történelmi kalandfilmet a nyitóhétvégéjén több mint 75 ezren nézték meg a magyar mozikban, ezzel a Covid utáni időszak legsikeresebb magyar filmje lett. A nyitóhétvége 162 milliós jegyeladása 1990 óta minden idők egyik legmagasabb bevétele. 2024-ben csak a Dűne második része előzte meg a Petőfi-filmet a bemutató hétvége jegyértékesítése alapján, bár a sikerekhez talán az is hozzájárult, hogy több iskolában kötelező volt saját zsebből elmenni rá.

A második hétvégére azonban jelentősen csökkent az érdeklődők száma: 71,2%-kal zuhant a Most vagy soha! nézettsége.

Annak ellenére, hogy Rákay Philip producer szerint hazafias kötelezettség megnézni a filmet, a 75 551-es első hétvégi nézőszámot a második hétvégén lelombozó 21 755-ös követte. Bár ezen a hétvégén érte el a százezres mérföldkövet is a film, a hosszútávú sikerhez tartania kéne a magas nézőszámot, ez pedig most nagyon úgy tűnik, hogy nem fog menni.

Rákay Philipék szerint a bemutató óta több, mint 100 ezren nézték meg a Petőfi-filmet

Özönlenek a nézők a Petőfi-filmre: a Most vagy soha! március 14-i bemutatója óta több, mint 100 ezer ember nézte meg a nagyszabású, történelmi kalandfilmet – közölték a film producerei és a Forum Hungary szombaton az MTI-vel.

A közleményben idézik Rákay Philip kreatív producert, aki úgy fogalmazott:

a Most vagy soha! bemutatója utáni tizedik napon több mint százezer magyar ember nézte meg a filmünket. És ebben nincsenek benne a határon túli vetítések – húszezer körüli – impozáns adatai.

Bár több iskolában kötelező volt, a Klebelsberg Központ állítja, nem vezényelték a diákokat Rákay Petőfi-filmjére

Miután kiderült, hogy egyes iskolákban a gyerekeknek kötelező megnézni a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A Klebelsberg Központ reagált arra, kivezényelték-e a diákokat Rákay Philip Petőfi-filmjére – írja a 444.hu.

A Klebelsberg Központból azt írták, nem tudnak olyan esetről, hogy a tankerületek fenntartásában lévő iskolák közül kivezényeltek volna kötelező jelleggel diákokat. Ám hozzátették:

Az iskolán kívüli programok szervezése iskolai hatáskör, ebben a Klebelsberg Központnak nincs hatásköre

„Könyörgöm: ez csak egy film” – Rákay Philip üzent a Most vagy soha! történelmi hűsége miatt „okoskodóknak”

Múlt héten mutatták be Rákay Philipék Petőfi-filmjét, amelynek azóta sokan értekeztek történelmi torzításairól. Többek között mi is írtunk erről kritikánkban, de a Széchenyi-díjjal is elismert történész, az 1848-1849-es események elsőszámú kutatója, Hermann Róbert is hosszan részletezte, milyen „ordas hamisítások” vannak a filmben, amiket szerinte a kalandfilmes megközelítés sem indokolna.

A producer most Facebook-bejegyzésben válaszolt a kritikákra, amit ő történelmi hűségg miatt „okoskodóknak” címez.

Szögezzük le a legelején: a Most vagy soha! egy kalandfilm, amely ezzel a felirattal kezdődik: »Ahogy történt és ahogy történhetett volna«. Itt már be is fejezhetnénk ezt a tréfás párbeszédet, de folytatom.

Hermann Róbert: a Most vagy soha! legalább megpróbált film lenni, de mégis szerencsétlen öszvér lett belőle

Megkereste az Index a nemzeti ünnep apropóján Széchenyi-díjjal is elismert Hermann Róbert történészt, az 1848-1849-es események elsőszámú kutatóját, hogy megkérdezze a véleményét a néhány nappal ezelőtt bemutatott, Rákay Philip és Szente Vajk producerek nevével fémjelzett, Lóth Balázs által rendezett Most vagy soha! című filmmel (kritikánk róla itt olvasható) kapcsolatban.

A szakember válaszában nem fogta vissza magát – előbb kijelentette, hogy az IMDB-n jelenleg látható 1,5-ös értékelést túlzottan pocsék, érzelemvezérelt minősítésnek tartja, hiszen ha az Aranybulla 1,1-en áll, akkor a Most vagy soha! legalább egy ötöst érdemelne, majd hozzátette: az

legalább megpróbált film lenni, amit az Aranybulláról aligha mondhatunk el.

A londoni magyaroknak is bemutatták a Petőfi-filmet

Az alkotók és a főszereplők jelenlétében mutatták be vasárnap este Londonban az 1848. március 15-éről és hőséről, Petőfi Sándorról szóló, Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet. A meghívott közönség előtt tartott díszbemutató helyszíne a Piccadilly Circus közelében lévő, premiermozijairól híres Leicester Square-en, a Vue filmszínházban volt. A rendezvényen részt vett Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete.

Lóth Balázs rendező a Nemzeti Filmintézet támogatásával, több mint 6 milliárd forintos költségvetésből készült, 135 perces alkotás bemutatóján elmondta: Petőfi Sándor Magyarországon a szabadság jelképe, akit minden magyar ismer, mégsem készült eddig olyan film, amely kifejezetten az ő életéről szól. A rendező jelentős kihívásnak nevezte az alkotás elkészítését. Elmondta: a film öt évig készült, és a forgatás elkezdését hatalmas kiterjedésű kutatómunka előzte meg.

Rákay Philip, a film forgatókönyvírója és kreatív producere a londoni vetítés után az MTI-nek elmondta: a bemutatóra brit filmes szakemberek is hivatalosak voltak, hiszen óriási az érdeklődés Magyarország iránt, ahol remek forgatási helyszínek, stúdiók vannak, igen jó szakmai körülmények alakultak ki az elmúlt tíz évben, kiválóak a magyar színészek, a magyar filmes szakértők pedig világszínvonalúak. Hangsúlyozta: mindezt jelzi az is, hogy nagyon gyakran járnak nemcsak brit, de amerikai és indiai filmesek is Magyarországra forgatni.

A Most vagy soha! alkotói nagyban készülnek a mohácsi csatáról szóló filmre

A héten mozikba került Most vagy soha! egyik közönségtalálkozóval egybekötött vetítésén hangzott el, hogy az alkotók következő filmterve a mohácsi csatáról szóló, nagyszabású produkció. Erről a Redditen írt egy felhasználó, aki jelen volt a vetítésen.

Rákay Philip és Szente Vajk, a Most vagy soha! producerei már tavaly is beszéltek róla, hogy kész forgatókönyvük van a mohácsi csatáról szóló filmjükhöz (ennek a szerzője is Kis-Szabó Márk, a Petőfi-film írója).

A mohácsi csatáról szóló produkció története kész, ugyanúgy Kis-Szabó Márkkal és Rákay Philippel építettük fel. Az úgynevezett treatmentet – amely részletesen leírja a cselekményt – adjuk be ősszel a Nemzeti Filmintézethez, és várjuk az elbírálását. Ha az első lépés sikeres lesz, akkor állhatunk neki a forgatókönyv írásának. Ha megvalósulhat a film, akkor 2026-ra kellene elkészülnie, a mohácsi csata 500. évfordulójára

A Most vagy soha! rendezője: előbb nézzék meg a filmet, utána mondjanak róla véleményt

Nekem nagyon vonzó lehetőség volt, hogy a magyar történelem vitán felül egyik legfontosabb napjáról ilyen ambiciózus film készüljön, ez tényleg hiánypótló – mondta a Népszavának adott interjúban Lóth Balázs, a március 15. előestéjén bemutatott Most vagy soha! rendezője. Szóba kerül, hogy nem ismerte az őt felkérő Rákay Philipet és Szente Vajkot korábban, de harmonikus volt az együttműködés. Kitér arra is, hogy ez tényleg egy produceri film, de ez szerinte nem azt jelenti, hogy „afféle lelkes technikusként csináltam végig, mint ahogy azt sem, hogy ez egy szerzői alkotás lenne.”

Folyamatos közös munka eredménye a film, de voltak kérdések, amelyben a kreatív producerek mondták ki a végső szót. Ez kicsit olyasmi, mint ahogyan az USA-ban nagyon régóta készülnek a stúdió produkciók. Én ebben a hierarchiában megtaláltam a helyem – én is a saját édes gyermekemnek érzem ezt a filmet.

– mondta Lóth, aki szerint téved, aki a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes stílusát másolja a film, ugyanis a Most vagy soha!-ban nincsenek lassított jiu-jitsu verekedések. A kérdésre, miszerint hogyan viseli, hogy a politikai viták beárnyékolják a produkciót, a következőt felelte a rendező.

Rákay Philip: A vetítéseken spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet

A Most vagy soha! egy politikán felüli film, egyfajta nemzeti minimum – fogalmazott Rákay Philip, az 1848/49-es szabadságharc történetét bemutató történelmi kalandfilm forgatókönyvírója és kreatív producere az állami médiában pénteken. Rákay „megrázónak” és „könnyfakasztónak” nevezte a visszajelzéseket. Mint mondta, vidéki és budapesti helyszínekről is olyan jelzéseket kapott, hogy

a vetítéseken spontán tapsban törnek ki az emberek, fölállnak és könnyes szemmel ünneplik a filmet.

A bírálatokról azt mondta: „A kritika nyilván nekem szól. Ez a film sokak számára csak ürügy, hogy belém rúghassanak vagy belerúghassanak a magyar kormány filmtámogatási rendszerébe, bugyuta kurzusfilmet próbálnak belelátni, miközben nem az.”

Ötszáz drón rajzolt az égre ’48-as motívumokat a Lánchíd felett

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, valamint a Petőfi Sándorról szóló Most vagy soha! című történelmi kalandfilm bemutatója alkalmából drónshow rendeztek a Duna és a Lánchíd felett Budapesten március 14-én este. Az ötszáz világító drón Petőfi arcképét, a Nemzeti dal sorait és egy kokárdát is megjelenített az égen, illetve imitálták, ahogyan egy kard elszakít egy láncot. Rákay Philip, a Petőfi-film producere azt írta, alkotói így emlékeznek a szabadságharc hőseire.

MTI/Purger TamásThe post Ötszáz drón rajzolt az égre ’48-as motívumokat a Lánchíd felett first appeared on 24.hu.