Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: költség

Az infláció többszörösével nőttek a közúti fuvarozás költségei: ismét nőni fog az infláció

Közzétette szerző

Negyedéves alapon majdnem 8 százalékkal, éves összevetésben pedig 16,4 százalékkal nőttek idén március végéig a belföldi közúti fuvarozás költségei – írja a 444.hu a legfrissebb Közúti Fuvarozási Árindex alapján. A Digilog tanácsadócég által készített elemzés szerint a nemzetközi szállítmányozásban kisebb mértékű, de az inflációt sokszorosan meghaladó volt a drágulás: negyedéves alapon 3,6 százalékos, míg éves szinten 13,5 százalékos drágulást regisztráltak.

Mint írják, az eddigi 3,6-3,7 százalékos idei éves inflációt sokszorosan meghaladó drágulás főleg a használatarányos útdíj extrém növekedéséből adódik, a nemzetközi szállítmányozás költségnövekedésének kétharmadát, a hazai drágulás háromnegyedét ez okozza. Emellett 8-10 százalékkal nőttek a gépjárművezetők bérei, 15-20 százalékkal a lízingkamatok.

A fuvarozók idén eddig a megnövekedett költségeikből 5-6 százalékot tudtak áthárítani, vagyis ennyivel emelték a tarifáikat. Ez már most is magasabb az inflációnál, de a helyzet később ennél is rosszabb lehet. Az elemzés szerint ugyanis most arra lehet számítani, hogy a veszteségesen működő szállítmányozók „minden bizonnyal felgyorsítják a kamionok számának leépítését, ami a recesszió elmúlásakor jelentős kapacitáshiányt és megugró fuvardíjakat okozhat majd” – írták.

PostPin It!

Feneketlen zsebek: mennyibe kerül egy politikai párt beindítása?

Közzétette szerző

Állami támogatás, jelentős lakossági gyűjtés és hozzájárulás nélkül szinte feneketlen kútnak tűnik a mozgalmi lét, azaz a politikai akciók és jelenlét, ami egy pártalapításhoz elengedhetetlen. Hacsak nincs valakinek valamiféle szponzora, jelentősebb erőforrásokkal – ingatlanokkal, autókkal és más hozzájárulással – rendelkező támogatói, netán jelentős magánvagyona. Összeszedtük, mennyiből lehet ma tömegeket megmozgatni.

Június 9-én Magyarországon két választás is lesz: az európai parlamenti képviselőket, valamint az önkormányzati képviselőket és polgármestereket is ezen a napon választjuk meg az elkövetkező öt évre. (Pontosabban az önkormányzati képviselőket és polgármestereket az alaptörvény értelmében kivételesen 4,5 évre – 2024 őszétől 2029 tavaszáig – választjuk meg, de ez részletkérdés. E két választás jelentősége hagyományosan jóval kisebb, mint a négyévente – legutóbb 2022-ben – megrendezett országgyűlési voksolásé, de az utóbbi hónapok eseményei jelentős átrendeződést és mozgolódást hoztak a magyar párttérképen. 

A belpolitikai folyamatoknak általában hiteles fokmérője az önkormányzati választás, az ellenzéki szereplők számára ugyanis a helyhatóságok, polgármesteri és egyéb önkormányzati funkciók jelenthetik a legjobb ugródeszkát az országos politikai területfoglaláshoz. Eközben az Európai Parlamentbe (EP) delegálható 21 magyar képviselő kiválasztásának jelentősége idén éppúgy nőhet a geopolitikai helyzet nyomán, mint a Magyarországot érintő uniós eljárások, és elsősorban a hazánknak fontos uniós források miatt.

PostPin It!

Több mint 16 millió forintot fizettek tavaly az adófizetők Schmitt Pál és Áder János rezsiköltségeire

Közzétette szerző

Az elmúlt négy évben több százmillió forintot költött az állam a két volt köztársasági elnök, Schmitt Pál és Áder János rendszeres juttatásaira – írja az rtl.hu. A visszavonult köztársasági elnököknek életük végéig jár egyebek közt havi juttatás, a megfelelő ingatlan használatának a joga, legfeljebb háromfős titkárság, autó, valamint egyéb költségtérítés is. A vizsgált időszakban csak a titkárságok fenntartására nagyjából 250 millió forint ment el.

A portál azt írja, az Országgyűlés Hivatalától kapott adatok szerint Schmitt és Áder nem rezsivédett ingatlanban él, hiszen 2022 után mindkettejüknél jelentősen megugrott a rezsiköltség. A törvény alapján ugyanis a volt köztársasági elnököknek nemcsak biztosítani kell egy „megfelelő” ingatlant, hanem annak költségeit is állni kell.

Mint írták, Schmitt Pál esetében a 2022-es áram- és gázdíj 2,6 millió forintról 6,8 millió forintra emelkedett 2023-ban, míg Áder Jánoséknál 1,5 millióról 9,4 millió forintra. Tehát tavaly több mint 16 millió forint csak az általuk használt ingatlanok rezsiköltsége volt. Schmitt Pál saját házban él, Áder János viszont az államtól igényelt, és kapott egy felújított és kibővített ingatlant.

PostPin It!

A Megafon és társai több mint 46 millió forintot költöttek el Magyar Péter hangfelvétele óta

Közzétette szerző

A Lakmusz összesítette, hogy március 24. óta mennyit költött a fideszes propagandagyár az elhíresült hangfelvétel hiteltelenítésére, illetve figyelemelterelésre. Magyar Péter március 26-a reggelén hozta nyilvánosságra, ahogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter a magyar ügyészség kézivezérlésére utalgat.

PostPin It!

Üdítő kivétel az ingyenes bankszámla, de elérhető

Közzétette szerző

A bankszámlák vezetése első ránézésre nem képvisel jelentős tételt az éves családi költségvetésében, de nem is elhanyagolható összegűek – a Bankmonitor.hu becslése szerint egy átlagos bankszámla éves költsége 42 ezer forint körül lehetett a tavalyi évben. (Egy MNB-tanulmány alapján 2021-ben 35 ezer forint volt egy átlagos számla éves költsége, ha ezt az elmúlt évek inflációjával megnöveljük, akkor 42 ezer forintot kapunk.) Ez összességében mintegy 400 milliárd forint kiadást eredményezett, mivel hazánkban mintegy 9,5 millió lakossági bankszámlát vezetnek a pénzintézetek.

A feketeleves ráadásul még csak most jön, hiszen a bankoknak jogukban áll a számlaköltségeket 2024 tavaszán a 2023-as évre közölt átlagos KSH-s inflációval megnövelni, ami 17,6 százalékos drágulást jelentene. Ha ezt az emelést érvényesítik a bankok, akkor

egy átlagos számla éves költsége már elérné a 49 ezer forintot.

PostPin It!

Miért éri meg a nagy sztároknak ingyen fellépni a Halftime Showban?

Közzétette szerző

A kőgazdag amerikai foci profiliga (NFL) nem fizet semmit az egyébként szintén kőgazdag globális top előadóművészeknek azért, hogy a bajnoki döntő Super Bowl szünetében minikoncertet adjanak. És ebben semmi felháborító nincs is. Tulajdonképpen a zenészeknek kellene fizetniük azért, hogy a világ legértékesebb médiaidejéből kapnak egy szűk negyedórát akkor, amikor mindenki más 14 millió dollárt fizet egy percnyi figyelemért.

Cikkünk vendégszerzője Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)

A professzionális amerikaifoci bajnokság (NFL) döntője, a Super Bowl nemcsak az amerikai csapatsportok legikonikusabb éves csúcseseménye. Legalább ilyen fontos a showbiznisz, a televíziózás, illetve a hirdetési szakma számára is.

PostPin It!

Tavaly 400 milliárd forintot gombolhattak le rólunk a bankok a számlacsomagoknál

Közzétette szerző

Az inflációkövető banki díjemelésekkel és a banki költségekkel foglalkozott a Bankmonitor cikke. A Magyar Nemzeti Bank tavalyi tanulmányára hivatkozva azt írják például, hogy egy magyar ügyfélnek 2021-ben átlagosan mintegy 35 ezer forintba került a bankszámlája. Habár ennél frissebb adat nem áll rendelkezésre, de az általánosan elterjedt banki gyakorlatból kiindulva ezt korrigálhatjuk az azóta eltelt évek átlagos inflációival, így megkapjuk, hogy 2023-ban már feltehetően 42 ezer forintot költöttek bankszámlára a magyarok. Mivel Magyarországon kb. 9,5 millió lakossági bankszámlát tartanak nyilván, így tavaly mindösszesen kb. 400 milliárd forint lehetett a számlacsomagok országos szintű költsége.

Ahol már biztosan lesz inflációkövető emelés

Cikkük megjelenéséig már számos hazai bank kommunikált a szokásos tavaszi inflációkövető díjemelésről. Gyűjtésük alapján az alábbi hitelintézetek már biztosan a 2023-as átlagos inflációval megegyező – 17,6 százalékos – mértékben emelik számlaköltségeiket:

PostPin It!

Álomprofitokat söpörnek be a magyar brókercégek

Közzétette szerző

Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna akkor nyereség a hazai brókercégeknél, amekkorát az elmúlt két évben elértek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján az első kilenc hónapban 42,64 milliárd forint lett az adózott eredményük, ez 35 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az adózás előtti eredmény is minden idők legmagasabbja, csaknem 46 milliárd forint lett. Ez azt jelenti, hogy kilenc hónap alatt csaknem akkora profitot értek el, mint tavaly egész évben.

Márpedig a 2022-es, 48,6 milliárd forint adózott nyereség is hatalmasnak számított, több mint a két és félszerese a 2021-esnek, ami szintén rekord volt. A hazai brókercégek eredményei néhány év alatt kerültek egy más dimenzióba, hiszen 2020-ig az 5–10 milliárdos sávban mozogtak, most pedig a korábban kiemelkedően jónak számító évek profitjának a többszörösét érik el.

A válság tehát meg sem kottyan ennek a szektornak, sőt, éppen az pörgette fel a tevékenységüket. A háború, a forintárfolyam mozgása és a magas infláció arra ösztönözte a kisbefektetőket, hogy megmozgassák a pénzüket, ezzel pedig csenget a kassza a brókercégeknél. Százezerszám vágtak bele olyanok is az értékpapír-vásárlásba, akik korábban egyáltalában nem foglalkoztak ezzel, de most megnyitották életük első értékpapírszámláját ehhez. 

PostPin It!

65 év felettiek százezrei kerülhetnek bajba, figyelmeztet az Eurostat

Közzétette szerző

Komoly kihívásokkal néznek szembe az idős magyarok. Az Eurostat adatai alapján az egyedül élő, 65 év felettiek 41,8 százaléka a tavalyi évben nem lett volna képes megbirkózni egy hirtelen felmerülő, váratlan kiadással, tehát a probléma több százezer időst érint a 2,5 millió nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember közül – olvasható a pénzcentrum.hu-n.

Ilyen váratlan kiadások közé tartozik például, ha valamelyik fontos háztartási gép hibásodik meg, és javításra vagy cserére van szükség, vagy az autót szerelőhöz kell vinni, esetleg a házban, lakásban keletkezik valami akut tennivaló – például egy csőtörés, beázás.

Az adatok azt mutatják, hogy 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben az egyedül élő, 65 év felettiek körében ez az arány még 31-33 százalék körül mozgott, de 2020-ra már 46,5 százalékra nőtt.

PostPin It!

Már tízmillióba kerülhet egy átlagos lagzi

Közzétette szerző

Egy esküvőszervező szerint tavaly még ki lehetett hozni egy 70 fős lagzit 6-7 millió forintból, minden szükséges kellékkel és vacsorával. Ez az összeg a menyasszonyi ruhától kezdve a virágokon, fotóson át a vacsoráig és a tortáig mindent magában foglalt. Ugyanezért állítólag ma már tízmillió forint feletti összeget fizetnek a párok, és akkor még nem beszéltünk az extra igényekről.

Csobán Éva esküvőszervező szerint számos oka van a jelentős árnövekedésnek. Ilyen

az élelmiszerárak elképesztő méretű drágulása, ami a vendéglátásban még inkább észlelhető, hisz rájuk nem vonatkozik az ársapka.

PostPin It!

Majdnem duplájával nőtt a magyar cégek nyeresége, mint amennyivel a fizetéseket megemelték

Közzétette szerző

Magyarországon 2019 negyedik negyedéve és 2023 első negyedéve között, azaz szűk 40 hónap alatt 33,83 százalékkal nőtt a cégeknél a fajlagos munkaerőköltség – áll az OECD átfogó munkaerőpiaci jelentésében. A fajlagos munkaerőköltség nagyjából azt takarja, hogy egy adott egységnyi termeléshez mekkora bruttó béreket kellett adnia a munkáltatónak.

Ugyanakkor azt is mérik, hogy egy ilyen egységnyi termelés átlagosan mekkora profitot hoz, és az OECD azt közölte, hogy ez ugyanezen időszak alatt 61,38 százalék volt. A magyar cégeknél keletkező egy egységre vetített nyereségnövekedés tehát majdnem duplája annak, mint amennyivel a munkaerőköltség megemelkedett. (A szervezet egyébként azért indítja 2019 végétől az adatközlését, mert a koronavírus-járvány előtti szinthez hasonlítja a jelenlegi számokat.)

A fenti adatok újabb adalékok ahhoz, hogy az utóbbi időben nemzetközi szinten is egyre több elemzés mutatja ki, hogy a régóta nem látott mértékű áremelésekből származó bevétel jobban növelte a cégeknél keletkező nyereséget, mint amennyit ebből a növekményből a munkavállalók kaptak. (A magas energiaárak szintén költségek, vagyis a profit úgy nőtt ebben a mértékben, hogy a cégek a bérek mellett a rezsit is kifizették.)

PostPin It!

Kiszámolták, egy hónapban mennyivel költünk többet élelmiszerre, mint tavaly

Közzétette szerző

A zöldségfélék és sertéskészítmények drágultak tovább áprilisról májusra – derült ki a KSH frissített adatbázisából.

Az RTL Híradója arról tudósít, hogy érzékelhetően nőtt a virsli, a szalonna és a krumpli ára is. Csökkent viszont a trappista sajt, de a tej ára is.

Csütörtökön jelentették, hogy 21,5 százalékra csökkent az éves infláció, ám az élelmiszerárak – a bolti akciók ellenére – ennél nagyobb mértékben, 33,5 százalékkal emelkedtek.

PostPin It!